Magyar Szó, 1975. október (32. évfolyam, 285-300. szám)

1975-10-16 / 285. szám

Csütörtök, 1975. okt. 16. MAGYAR SZÓ Džemal Bijedic, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke tegnap délelőtt kimerítő tár­gyalásokat folytatott Indira Gandhi indiai miniszterelnökkel Bijedié Delhiben !i. Átfogó véleménycsere a világhelyzetről­ ­Folytatás az 1. oldalról­ Delhiből jelenti a Tanjug: Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök tegnap díszebé­det adott Džemal Bijedié és a jugoszláv kormányküldött­ség tiszteletére. Az ebéden a jugoszláv kormány­küldött­ségen és Ilija Topaloszki ju­goszláv nagyköveten kívül indiai részről megjelent Cha­van külügyminiszter Swa­­ran Singh véderőminiszter­rel és Barnahhal, az összin­­diai kongresszus elnökével. Az ebéden Indira Gandhi és Džemal Bijedic pohárkö­­szöntőt váltott. Az indiai miniszterelnök pohárköszöntője elején hang­súlyozta, hogy India népe igen nagy megbecsülést érez Jugoszlávia népei és veze­tői iránt. A két ország kö­zötti barátságot ugyanis Ti­to elnök és Nehru alapozta meg. A barátság közös célo­kon alapul, s ezek elérése végett a két ország az el nem kötelezettségért és a bé­kés koegzisztenciáért har­col. Ezzel kapcsolatban Indi­ra Gandhi megállapította, hogy a jugoszláv—indiai ba­rátság szilárdan fejlődik to­vább, mivel a két ország ve­zetői különféle szinteken gyakori megbeszéléseket folytatnak egymással. Jelen­tősnek minősítette Bijedié elnök látogatását, mivel al­kalom nyílott a bilaterális kapcsolatok megvitatására. Indira Gandhi megállapí­totta, hogy a jelekből ítélve Európa a bizalmatlanság és összetűzések évszázadai után az enyhülés és a viszonyla­gos szilárdság korszakába lép. India üdvözli a helsinki javaslatot és nagyra becsüli­­ értekezlet sikeréhez való je­lentős hozzájárulását. Az indiai miniszterelnök a továbbiakban úgy véleke­dett, hogy Ázsia még min­dig nem képes megszabadul­ni a bizonytalanságtól és a problémáktól, jóllehet bizo­nyos problémák megoldód­tak. A Közel-Kelet térségé­ben levő országoknak pél­dául még csak ezután kell kiharcolniuk a tartós megér­tést és békét. Annak a vé­leményének adott kifejezést, hogy az elkövetkező évek­ben Ázsiában nagyobb vál­tozások következnek be, mint más kontinenseken és ez eshetőséget adhat a be­avatkozásra is. Az enyhülés folyamata a világ más ré­szein nem sokat változtatott az ázsiai helyzeten, és ezért minden országnak, főleg pe­dig az újonnan felszabadult és el nem kötelezett ázsiai országoknak szembe kell szállniuk a külső tényezők befolyásával és a kalandor­politikával. Az el nem köte­lezett és fejlődő országok­nak ezért meg kell szilárdí­taniuk egységüket és szoli­daritásukat. Az indiai mi­niszterelnök végül Tito el­nök és Džemal Bijedié egész­ségére ürítette poharát. INDIRA GANDHI: Ázsiáig még nem jutott f el az enyhülés sokéves és őszinte barátsá­gára, amelynek alapjait Tito elnök és az elhunyt Neirim miniszterelnök ve­tette meg. A nap folyamán Bijedié találkozott­­ Hatopadaj in­­­diai kereskedelmi minisz­terrel és Barnahihal, az össz indiai kongresszusi bizott­ság elnökével. A jugoszláv kormánykül­döttség tagjai külön foly­tattak megbeszéléseket in­diai vendéglátóikkal. Dzemal Bij­edic tegnap este díszvacsorát adott In­dira Gandhi miniszterelnök tiszteletére, s azon számos tekintélyes személyiség je­lent meg. A Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke ma befejezi rövid, de igen tartalmas in­diai látogatását. Hazatérése előtt a program szerint rö­vid időt tölt Teheránban és megbeszéléseket folytat Ab­­basz Hoveida iráni minisz­terelnökkel. A pohárköszöntőre vála­szolva Džemal Bijedié, a Szövetségi Végrehajtó­­ Ta­nács elnöke köszönetet mon­dott a meleg barátságért és fogadtatásért, amelyben ré­szesítették, és úgyszintén méltatta­­Jugoszlávia és In­dia sokéves barátságát. Bijedic hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia nagy érdeklődés­sel kíséri Indira Gandhi, va­lamint kormánya és népe erőfeszítéseit az ország tár­sadalmi átalakítására ,és gyorsított ütemű gazdasági fejlesztésére. Jugoszlávia őszintén örül India minden sikerének, mert India to­vábbfejlődése nemcsak né­pének érdeke, hanem a nem­zetközi szilárdság javára szolgál. Jugoszlávia nagy érdeklő­déssel figyeli az ázsiai fej­leményeket és eltökélten tá­mogatja a békeszerető erő­ket, amelyek az indiai szub­kontinens helyzetének ren­dezésére törekszenek. A Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke megállapítot­ta, hogy Jugoszlávia oszto­zik Indiának és más orszá­goknak, az Indiai-óceán és a Perzsa-öböl térségében uralkodó állapotok miatti aggodalmában. A külföldi katonai támaszpontok jelen­léte ugyanis állandóan fo­kozza a nagyhatalmi versen­gést a világ e részében, ami ellentétben áll az ENSZ ha­tározataival, az e térségben levő országok követelései­vel, valamint az összes bé­keszerető erők érdekeivel. A továbbiakban Bijedié meggyőződését fejezte ki, hogy az említett országok ki­tartó tevékenységével és a nemzetközi közösség segítsé­gével meg lehet állítani a helyzet további súlyosbodá­sát, hisz Indokína népeinek győzelme is bebizonyította, hogy nincs a világon olyan erő, amely rákényszeríthe­ti akaratát egy népre, amely kész eltökélten és kitartóan harcolni létérdekeiért. Ezt követően Bijedie rá­ Jugoszláviának, valamint ki­­­mutatott az el nem kötele­­ző elnöknek a helsinki csúcs­­­zett országok cselekvési egy DŽEMAL BIJEDIĆ: Jugoszlávia eltökélten támogatja a békeszerető erőket­ ségének és fokozott tevé­kenységének szükségességé­re, valamint a jövő évben sorra kerülő ötödik csúcsér­tekezletének jelentőségére.­­ Bijedic végül az indiai el­nök és miniszterelnök­ egész­­ségére ürítette poharát. Libanoni válság ismét dörögnek a fegyverek (Folytatás az 1. oldalról) kell létrehozni Libanon biz­tonságának megszilárdítása végett; 3. gazdasági segélyt kell folyósítani Libanon­nak. Kuvait egyébként tegnap cáfolta a hírt, hogy arab alakulat megalakítását ő ja­vasolta. Izraeli csapatösszevonás a Golan-fennsíkon Szíria tegnap azzal vádol­ta meg Izraelt, hogy a Go­­lan-fennnsíko­n a tűzszünet­ vonal mentén csapatokat von össze, nagyszabású agresszió­ra készülődve. A damaszkuszi katonai szó­vivő szerint ezek a katonai előkészületek időben egybe­esnek a helyzet­ kiélezésére irányuló izraeli próbálkozá­sokkal és a szíriai kormány elleni izraeli vádakkal. A szó­vivő hozzátette, hogy az iz­raeli egységek a feszültség növelésére törekedve barbár bűncselekményt követtek el: meggyilkoltak két Szí­riai parasztot Kuneitra kö­zelében. Waldheim rövidesen a Közel-Keleten Az izraeli rádió ENSZ-kö­rökre hivatkozva közölte, hogy Kurt Waldheim főtit­kár hamarosan a Közel-Ke­letre látogat. A rádió időpontot nem kö­zölt, csupán kilátásba he­lyezte, hogy Waildheim va­lószínűleg Szadat elnök wa­shingtoni látogatása után, november első felében érke­zik a Közel-Keletre. Argentin válság Isabel Perón visszatért Átveszi az elnöki tisztséget — Holnap szózatot intéz a nemzethez — Államcsíny veszélye fenyeget? Buenos Airesból jelenti a Tanjug. Isabel Perón tegnap visszautazott Buenos Airesba, hogy folytassa az államfői teendők végzését — kö­zölték hivatalosan az elnöki palotában. A tervek sze­rint Isabel Perón holnap, a „perónista hűség napján” beszédet fog intézni a nemzethez. Isabel Perón visszatérésé­vel kapcsolatban Buenos Airesban sokféle hír kering, s egyebek között államcsíny lehetőségét sem tartják ki­zártnak. Robledo belügymi­niszter, a perónista párt „operatív főnöke”, határozot­tan cáfolta az összeesküvés lehetőségét. Újságírók előtt Robledo kijelentette: a kormányban semmilyen személyi változá­sokat sem kell várni, mivel Isabel Perón Italo Luder ideiglenes elnök minden in­tézkedését jóváhagyta. Rob­ledo hozzátette, hogy min­den biztonsági intézkedést megtettek a „perónista hű­ség napjának”, október 17- ének békés megünneplésére. A belügyminiszter ezáltal cáfolta Menem perónista kormányzó nyilatkozatát, amely szerint egyes erők jobboldali államcsínyt akar­nak végrehajtani, és Villa­lom perónista képviselővel sem értett egyet. Villalom egy alkalommal kijelentette, hogy az argentínai fejlemé­nyek a „peruihoz hasonló katonai hatalom” felülkere­­kedéséhez vezethetnek. Egyébként a katonatisztek mindeddig síkraszálltak a nemzeti válság alkotmányos megoldásáért, egyszersmind azonban kifejezést adtak elé­gedetlenségüknek az erősza­kos cselekedetek terjedése miatt. A minap Buenos Ai­resban 35 tábornok részvé­telével kétnapos tanácsko­zást tartottak a legmaga­sabb rangú katonatisztek, s foglalkoztak a helyzettel. A katonatisztek álláspontjáról semmilyen hírt sem közöl­tek. E válságos napokban sem hagy alább a hatalmon le­vő perónista vezetők közötti viszály. Így például Pedrini, a perónisták parlamenti cso­portjának vezetője azzal vá­dolta ■ Calabro tartomány kormányzóját, hogy „a pucs­csisták malmára hajtja a vi­zet”, „az új diktatúra” be­vezetésének kedvez. A perónisták táborából ko­rábban kivált Autentikus Perónista Párt másrészt is­mét követelte Isabel Perón lemondását s azt követően általános választások kiírá­sát. Flamini, az „autenti­kus perónisták” vezetője ez­zel kapcsolatban hangsúlyoz­ta, hogy „Argentína csak így tisztulhat meg”. Hartfordban történt FORD KARAMBOLJA Egy szabályosan közlekedő Buick nekifutott az elnök gépkocsijának • Ford sértetlen maradt Egy Buick típusú gépkocsi kedden este összeütkö­zött Gerald Ford amerikai elnök páncélozott magán­­gépkocsijával. Az elnök kijelentette, hogy nem sérült meg. A baleset a Connecticut állambeli Hartforban történt. A Fehér Ház sajtóképvise­lője közölte, hogy valószínű­leg közönséges közlekedési baleset történt. A rendőrségi közlemény szerint a Buick vezetője ki­hallgatásakor kijelentette, hogy a karambolt nem szán­dékosan idézte elő. Egyelőre senkit sem tartóztattak le. A legvalószínűbb, hogy az amerikai elnök gépkocsija akkor haladt át az útkeresz­teződésen, amikor a villany­­rendőr pirosat mutatott. A szemtanúk szerint a Buick szabályosan futott be az út­kereszteződésbe. — Kitűnően érzem magam, valóban kitűnően — jelentet­te ki az amerikai elnök az újságíróknak, amikor meg­érkezett a hartfordi repülő­térre, s ezután mindjárt be­szállt az indulásra kész re­pülőgépbe. A Buickban két fiatalem­ber és három lány ült. Az összeütközéskor kissé meg­rongálódott az elnök páncél­autójának ütközője, a másik gépkocsi pedig teljesen be­horpadt. Ford elnök a hátsó ülésen ült, Frederick Biebel­­lel, a Republikánus Párt egyik magas rangú tisztség­­viselőjével. Biebelnek a jobb keze könnyebben megsérült. Az összeütközés pár perc­cel este 10 óra előtt történt. Az elnök luxuskocsija 45 má­sodpercig állt majd folytatta útját a repülőtér felé. A biztonsági szolgálat tag­jai, akik az elnököt kísérték, pisztollyal a kezükben ugrot­tak ki gépkocsijukból, s kö­rülkerítették a Buickot. A rendőrség közölte, hogy a nyomozást megkezdték. Kambodzsai helyzet Szih­nk­raeiin­a Szihanuk: Hazám első számú harcosa vagyok — interjú a párizsi Le Montre-nak Párizsból jelenti a Tanjug. — Kambodzsában van a helyem. Nincs semmi vagyo­­nom külföldön, és nem aka­rok elidegenedni khmer né­pemtől — jelentette ki sajtó­nyilatkozatában Norodom Szihanuk herceg. — Sohasem árultam el hazámat, és nem vagyok hazám valamiféle „társult”, hanem első számú harcosa. Korábban kevésbé ismertem a vörös khmere­ket, de a megpróbáltatások közelebb hozzák egymáshoz az embereket. Én „befoga­dott” vörös khmer vagyok — mondta a Le Monde című párizsi újság tudósítójának adott nyilatkozatában Sziha­nuk. A kambodzsai herceg mint államfő ünnepélyes külsősé­gek közepette nemrég tért vissza a felszabadított Kam­bodzsába. A szókimondásáról ismert Szihanuk nyilatkozatában hozzáfűzte: — A vörös khmerek nacionalisták. Olyan értelemben, hogy rendkívül büszkék nemzeti méltóságukra. Ők Kambod­zsa reménysége. Szihanuk szerint a kam­bodzsai forradalomra előbb­­utóbb sor került volna, eset­leg 15 vagy 20 év múlva is.­­ A szomszédainkkal va­ló kapcsolatokban svájci vagy osztrák módra semle­gesek vagyunk, s olyan Kambodzsát akarunk, amely teljesen sajátos életformát alakít ki — mondta Sziha­nuk. Arra a kérdésre, hogy Kambodzsa milyen el nem kötelezettséget folytat, Szi­hanuk megjegyezte, hogy „országa el nem kötelezett mind a Kínai Népköztársa­ság, mind pedig a Szovjet­unió felé”. — Egyesek va­lamelyik ország mellé akar­nak sorolni bennünket, mint ahogy Vietnam esetében sze­rették volna, mi azonban csakis pro-kambodzsaiak va­gyunk ... Vietnamot sem si­került bevonni a kínai— szovjet viszálykodásba, s minket sem lehet. — Véle­ménye szerint, Ázsia bizton­sága szempontjából legjobb, ha senki, az európaiak sem avatkoznak be e térség or­szágainak belügyeibe. Ami a Szovjetunióval való kapcsolatokat illeti, Sziha­nuk kijelentette, nehéz meg­határozni a Szovjetunió ál­láspontját a kambodzsai fej­lemények Iránt. Szerinte a Szovjetunió „az államcsíny előtt Szihanuk mellett és a kommunisták ellen foglalt állást, napjainkban viszont a kommunisták mellett és Szihanuk ellen van”. — Az államcsínyt követően a szov­jet diplomaták úgy vélték, hogy sem nekem, sem a vö­rös khmereknek semmi esé­lyünk sincs a győzelemre — mondta Szihanuk. — Kína a legjobb bará­tunknak mutatkozik, de a Kínai Népköztársaság ezzel még nem a gazdánk — tette hozzá Szihanuk, majd közöl­te, hogy az idén és jövőre csak Kínától és Észak-Ko­­reától kapnak segélyt, s „ha még valaki segélyt ajánlana fel, mi köszönettel fogadjuk, feltéve, ha azt az elkötele­­zés igénye nélkül adják.” Nyilatkozatában elmondta, hogy Kambodzsa pillanatnyi belső helyzete nem teszi le­hetővé a­­ baráti országok nagykövetségeinek azonnali megnyitását, de mint mond­ta, az év végén vagy jövőre a baráti országok Phnom Penh-i külképviseletei , újból megnyílnak. 3. oldal Francia—szovjet­­ kapcsolatok Továbbb az együtt­működés útján Megkezdődtek Brezsnyev és Giscard d’Estaing tárgyalásai Európa és a világ a hel­sinki csúcsértekezlet után, az enyhülés folyamata, vala­mint a bilaterális politikai és gazdasági kapcsolatok — ezek a fő témák, amelyekről a Kremlben Giscard d’Es­taing francia elnök és Leo­­nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára tárgyal munkatár­saival. A Szovjetunió és Francia­­ország együttműködése a két ország népeinek barátságából és kölcsönös rokonszenvéből ered és politikai realizmus hatja át. Mindkét ország a háború utáni Európában ki­alakult helyzet elismeréséből indul ki, valamint a békés koegzisztencia nélkülözhetet­lenségéből. A fenti módon összegezte a két ország együttműködé­sének elveit Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára. A francia államfő a maga részéről részletesen foglalko­zott az enyhülés politikai és ideológiai vonatkozásaival.

Next