Magyar Szó, 1976. január (33. évfolyam, 14-30. szám)
1976-01-16 / 14. szám
2. oldal Ecuadori helyzet falfipszsíi a hadsereg egysége .Buenos Airesból jelenti a Tranjug. Az ecuadori katonai triumvirátus a hadsereg egységének megőrzésében nehézségekkel találta szemben magát. Az új rendszer két tábornokot engedetlenség miatt leváltott. Gustavo Vazcones és Raul Puma leváltott tábornokok tagjai voltak a múlt héten lemondott Rodriguez Lara tábornok kormányának. Puma tábornokot letartóztatták, Vazcones tábornok pedig rejtőzködik. Mindez arról tanúskodik, hogy az új triumvirátusnak nehézségei lesznek a hadsereg nyugalmának megőrzésében, mert a jelekből ítélve a hadseregre átterjedt a bomlasztó légkör, amelyet a jobboldali oligarchia terjeszt a hatalomért folytatott harcban. A katonai triumvirátus új katonai kormányt alakított. A kormányt 16 tiszt és 3 polgári személy alkotja. Rodriguez Lara kormányának minisztereit illetően, az új katonai kormány jelentős változást eszközölt, de ez még nem jelenti azt, hogy az új kabinet megváltoztatja az ország külpolitikáját. Az új kormánynak nem tagja Ruben Dario Ayala tábornok, aki gyakorlatilag miniszterelnök volt Rodriguez Lara kormányában. Dario Ayala tábornok nyugdíjaztatását kérte, s ez is azt bizonyítja, hogy a tábornokok között nincs egyetértés. A katonai triumvirátusnak, amelynek élén Alfredo Poveda tengernagy áll, szembe kell néznie egy másik problémával is, amelyet a polgármesterek tömeges lemondása okozott. A helyi közigazgatási vezetők azért váltak meg tisztségüktől, mert kifogásolják az ország élén beállt változást. Az ellenzékben levő jobboldali pártok az előállt helyzet miatt határozottan követelik, hogy fogjanak hozzá az általános választások előkészítéséhez, amelyek után a hadsereg visszatérhetne a kaszárnyákba, a polgári politikusok pedig átvehetnék a hatalmat. Ezzel az elképzeléssel szembeszállnak a katonatisztek: a triumvirátus rendelettel megtiltotta a sajtónak, hogy ellenzéki cikkeket közöljön. ötmilió dollár kaucsukból Szri Lanka és a világpiaci helyzet Jóllehet Szri Lanka jelentősen növelte kaucsukexportját, a belőle származó devizajövedelme állandóan csökken a nyersanyagok világpiaci árának esése miatt. A most megjelent hivatalos adatok szerint Szri Lankának tavaly 140 000 tonna kaucsuk exportjából hozzávetőlegesen 5 millió dollár bevétele volt. 1974-ben ez a jövedelem elérte a 9 millió dollárt. Akkor 115 000 tonna kaucsukot szállított külföldre. A termelés és a kivitel tavaly 30 százalékkal nőtt, ennek ellenére az árcsökkenés miatt a jövedelem 45 százalékkal kisebb. Az ország külkereskedelmi mérlege ennek ellenére eléggé szilárd a tea árának lassú emelkedésének köszönhetően. A múlt év folyamán a tea ára mintegy 12 százalékkal nőtt, a termelés és az export növelésével az ország devizajövedelme mintegy 35 százalékkal volt nagyobb. Negyvennégy párt Thaiföldön Előkészületek a választásokra A thaiföldi királynak a nemzetgyűlés feloszlatásáról és az általános választások kiírásáról hozott döntése nyomán, a belügyminisztériumnak 44 politikai párt jelentette, hogy részt kíván venni a választásokon. Azt is közölték, hogy a nemzetgyűlés 279 tagjának megválasztása legalább 15 millió dollárba fog kerülni. Az ideiglenes kormány élén az általános választásokig az eddigi miniszterelnök, Kukrit Promaj marad. Eltávoztak Algériából az OPEC-terroristák Bécsből jelenti a Reuter. Az osztrák kormány elhatározta, hogy nem fogja követelni Algériától annak a hat terroristának a kiadatását, akik december 21-én Bécsben támadást intéztek az OPEC székháza ellen, mivel az algériai kormány bejelentette, hogy a terroristák elhagyták az ország területét. A hat gerilla ellen — akik élén a feltevések szerint Carlos Martines, a hírhedt terrorista áll — nemzetközi körözőlevelet adtak ki. Engedély nukleáris fegyverzetű hajóknak Az ausztrál kormány döntése Az ausztráliai kormány szerdán hatályon kívül helyezte azt a rendeletet, amely tiltotta az atomfegyverzetű hadihajóknak az ausztrál kikötők használatát. A tilalmat a hatvanas évek végén léptették életbe. Az ausztrál kormány új döntése után valószínűleg hasonló lépést tesz Új-Zéland kormánya is. MAGYAR SZÓ Péntek, 1976. január 16. Kommunisták útkeresése Dél-Európában (2.) Együttműködés és polemizálás -print előző cikkünkbengót írtuk, a vezető nyugat-európai kommunista pártok újonnan kialakított stratégiája és taktikája szerint a szocializmus győzelme a legfejlettebb kapitalista országokban a demokrácia tulajdonképpeni bevezetésével, kiteljesedésével, a legteljesebb demokrácia szavatolásával, a néptömegek többsége akaratának érvényesítésével vívható ki. E stratégia érdekében arra van szükség, hogy minden egyes kommunista párt önállóan lépjen föl, országának történelmi és társadalmi sajátosságait tartsa szem előtt, azokhoz alkalmazkodjon. Ez a követelmény döntően meghatározza a kommunista pártok közötti új viszonyt is. Ezáltal az együttműködés független, önálló pártok egyenrangúságán alapuló kapcsolattá válik, az önállóság és egyenrangúság legteljesebb tiszteletben tartásával, ugyanakkor polgárjogot nyer az is, hogy a kommunista pártok egymás között is őszinte, ha kell, szókimondó véleménycserét folytatnak, a látszta kedvéért nem hallgatják el, ha eltérő véleményen vannak. A közös nyilatkozatok Az együttműködés új formájának ékes bizonyítéka volt az a két dokumentum amelyről már említést tettünk: az Olasz és a Spanyol Kommunista Párt, majd néhány nap múlva az Olasz és a Francia Kommunista Párt közös nyilatkozata. Ezek a nyilatkozatok azért is történelmi jelentőségűek, mert tartalmazzák azokat a stratégiai elveket, amelyeket a nyugat-európai kommunista pártok a társadalmi harc mai szakaszában szem előtt tartanak, de azért is, mert az új típusú eszme- és tapasztalatcsere mintáját adják. A nyilatkozatok aláírói például hangsúlyozzák, hogy a társadalmi átalakulást hazájukban az általános, közvetlen és arányos szabad választások útján képzelik el. „Ebben a keretben — áll például az olasz—francia nyilatkozatban — a két párt, amely mindig tiszteletben tartotta és tiszteletben is fogja tartani az általános választások ítéletét, a dolgozó osztályok hatalomra kerülését is ily módon képzeli el.” A három kommunista párt úgy mérte föl, hogy a kapitalizmus valamennyi társadalmi réteget olyan helyzetbe hozott, hogy kénytelen harcolni a fennálló társadalmi-gazdasági rendszer ellen. Ezzel lehetővé válik az is, hogy a legszélesebb néptömegek fogjanak össze a társadalmi átalakulás érdekében. „Valamennyi politikai erő legszélesebb körű és legdemokratikusabb megállapodása az egyetlen út, amely a haladás és a szabadság távlatát nyitja meg a munkásosztály, a paraszti tömegek, a középrétegek és az értelmiség számára” — áll többek között Vitna Pravdával Az új típusú együttműködés, a politika összehangolásának és a tapasztalatcserének az új formáját megemlítve, a kommunista pártok közti új viszony illusztrálása végett röviden ismertetjük azt a vitát is, amelyet a Francia Kommunista Párt folytatott a moszkvai Pravdával, mint annak jelét, hogy a párt mindenkivel szemben kész megvédeni politikáját és e politika önálló alakítására való jogát. Tavaly augusztusban a Pravda Konsztantyin Zavodovnak a Béke és a szocialzmus című folyóirat főszerkesztőjének aláírásával cikket közölt, amelyben figyelmeztette a nyugat-európai kommunista pártokat — valójában az Olasz és a Francia Kommunista Pártot —, hogy a választási győzelem érdekében olyan szövetségre lépnek más demokratikus erőkkel — szociáldemokratákkal, szocialistákkal, kereszténydemokratákkal — , amely kompromittálhatja őket. Erre a cikkre a Francia Kommunista Párt úgy reagált, hogy visszautasított minden beavatkozást belügyeibe. A folytatás az volt, hogy december elején A munkásosztály és a mai világ című szovjet folyóiratban megjelent egy cikk, amely arra hívta fel a nyugat-európai kommunista pártok figyelmét, hogy a kommunisták más demokratikus pártokkal szövetkezve kockáztatják egyéniségüket és forradalmi jellegüket. „A gyanús stratégiák sohasem hoztak tartós eredményeket, mert függetlenül attól, hogy mennyire kifizetődőek a pillanatnyi haszon szempontjából, később túl sokba kerülnek” — írta többek között a folyóirat. A Francia Kommunista Párt válasza ismét a beavatkozás visszautasítása volt. Ezt követte a vita a Francia Televízió egy adása körül. A Francia Televízió ugyanis december 11-én riportfilmet sugárzott, amelyről a szerzők azt állítják, hogy egy szovjet büntetőtáborról készítették. Ezzel kapcsolatban a Francia Kommunista Párt politikai bizottsága nyilatkozatot tett közzé, amelyben egyértelműen állást foglal az emberes légók tiszteletben tartia mellett. „Ilyen feltételek között — áll a nyilatkozatban — a Francia Kommunista Párt politikai bizottsága kijelenti, hogy ha a valóság megfelel a bemutatott képeknek, és ha a szovjet hatóságok nyilvánosan nem cáfolják meg, kifejezésre juttatja mély megdöbbenését és rosszallását. Ezek a semmivel sem indokolható tények csak kárt okozhatnak a szocializmusnak és annak a tekintélynek, amelyet a Szovjetunió joggal élvez a világ munkásai és népei előtt.. A Francia Kommunista Párt politikai bizottsága ugyanakkor ismét kinyilvánítja álláspontját, hogy ellenez minden megtorlást, amely sérti az emberi jogokat, különösen a vélemény-, szólás- és sajtószabadságot. Erre december 19-én a moszkvai Pravdában megjelent egy hivatalos magyarázat, amely szerint a Francia Televízió adása hamisítvány. Ugyanakkor a Pravda eléggé nyílt formában szemre- hányást tett a francia kommunistáknak, amiért nem szálltak erélyesen szembe ezzel a szovjetellenes provokációval. Mire a Francia Kommunista Párt válaszaként a L’Humanité közölte: „Amikor a Szovjetunió Kommunista Pártjának 20. kongresszusa elítélte a Sztálin vezetése alatt az ötvenes évekig és az ötvenes években bekövetkezett deformációkat, hibákat és gonosztetteket, a Francia Kommunista Párt rögtön támogatást nyújtott a bátor állásfoglaláshoz. Nemrégiben a legünnepélyesebben ismét elítélte azt, amit „sztálinizmusnak” neveznek, mert a szocializmus elválaszthatatlan a legszélesebb demokráciától és szabadságtól, ami szakadatlanul mind teljesebbé válik a társadalom valamennyi tagja számára..." A Francia Kommunista Párt, mint ahogy azt a 22. kongresszusra készített előzetes okmány is hangsúlyozza, a szocializmus felé vezető demokratikus út mellett foglal állást, s ezen a tömegek politikai harcát érti, amely nem helyettesíthető adminisztratív eszközök és megtorlások alkalmazásával.” BÁLINT István az olasz—spanyol zatban. nyilatkoz Enrico Berlinguer DOLORES IBORRUR9:----------------------------------------------AZ EGYETLEN ÚT (8) — Hát ez meg micsoda? Hát így nevelik maguk a gyermekeiket? S még azt akarják, hogy isten segítsen magukon. Ha állandóan halálos bűnben élnek, hogyan szállhat le otthonukra az isteni kegy? Maga talán nem tudja, hogy ez az ateisták, a szocialisták műve, akik nem hisznek istenben, s gyűléseikkel és sztrájkjaikkal bújtogatják a népet? — Nem tudom, kinek mi a műve. Csak azt tudom, hogyha azok, akik az ilyen képeket csinálják, olyanok, mint az én Bonifációm, akkor ezek nem rossz emberek. Hogy nem hisznek istenben? Ez lelkiismeretünk dolga. Az enyémért én felelek. — Nem asszonyság! Maga téved. Isten előtt maga nemcsak a saját lelkiismeretéért felel, hanem a gyermekeiéért is. Mit tett azért, hogy megtiltsa fiának, hogy a Munkásotthonba járjon, s olvassa az ocsmány könyveket, amelyek megmérgezik őt és magukat is? — Mit tettem? Egyáltalán semmit! A fiam azt mondta: anyám, elmegyek a Munkásotthonba. Odajárnak a bánya legjobb munkásai. A Munkásotthonban könyvek vannak, s olyan dolgokat akarok megtanulni, amiket még nem tudok, s meg akarok érteni. S én azt feleltem neki: menj fiam és tanulj, a tudás sohasem árt. Elment. Ez volt minden... — Ez minden? S magának ez kevés? Hiszen maga taszítja a fiát bűnbe. Isten ezért meg fogja büntetni!... — Az isten meg fog büntetni? Még inkább? Hiszen a családban betegség betegséget ér. Férjem és fiam majd megszakadnak a munkában, s éhbért kapnak. Maguk szerint, büntetésnek ez kevés? Higgyék el, olykor én magam is kételkedem istenben. Isten!... Hol van isten, mikor szinte éhen halunk, mikor nincs egy falat kenyerünk? Ha van isten, úgy vak és süket a szegények bajai iránt. Mikor embereink hazajönnek a bányából sárosan, csontig ázva, teljesen kimerülten, a tűzhelyen csak egy lábas híg fokhagymalevest találnak kevés kenyérrel, a lakás pedig sötét és hideg. Ilyenkor megátkozzuk az eget és a földet, s azt gondoljuk, még a pokol sem lehet rosszabb a mi életünknél. — Hallgasson! Hallgasson! Ne káromolja az istent! — rikácsolta a hölgy, füleit befogva. — Menjünk, menjünk innen, ez szörnyűséges! Ezek az emberek menthetetlenül elkárhoznak. A dámák magukból kikelve távoztak. A látogatás csakhamar szóbeszéd tárgya lett a lakónegyedben. Néhány hónap elteltével a bányában, ahol Bonifacio dolgozott, dinamittölteteket helyeztek el, s több töltet nem robbant fel. A munkát nem lehetett folytatni, míg nem hatástalanították őket. A veszélyes feladattal Bonifáciot bízták meg. Mialatt a bányászok a hűvösre húzódva ebédjüket fogyasztották, a fiatal bányász nekifogott a munkának. Az elsővel könnyen végzett. A másodikkal már nehezebben boldogult, annál is inkább, mert a bányában nem volt hatástalanító felszerelés. Bonifacio tudta, milyen veszélyes robbantólyukhoz nyúlni, tapasztalatában bízva, mégis hozzáfogott a munkához. De alig kezdte ütögetni a követ, hogy kivehesse a gyújtót, mikor a dinamit szörnyű dörrenéssel felrobbant, s Bonifaciót nagy mennyiségű kővel és földdel együtt a levegőbe röpítette. A közelben ebédelő munkásokat megdöbbentette a töltet váratlan robbanása. Tudták: szerencsétlenség történt. Rekedt kiáltás tört fel az apa melléből: — A fiam! A fia ott feküdt mozdulatlanul, vérbe borultan a kövek között. Oda akart rohanni hozzá, de nem bírták a lábai. Azután térdre esett az összezúzott test mellett, lelket akart rázni belé, életre kelteni. Nem akart hinni a megváltoztathatatlanban. — Fiam, édes fiam! Miért nem én haltam meg helyetted? Miért? Miért? — Menjünk Dioniso, itt már nincs segítség. Bele kell nyugodni. Ez a vég vár mindannyiunkra. Ma ő, holnap én vagy a fiam — mondta az egyik bányász, valamennyiünk gondolatát kifejezve. A fájdalomtól megtört bányász felegyenesedett. — Nem! — mondta tompán — ebbe nem nyugodhatunk bele. Nem nyugodhatunk bele ebbe az állati sorba! Ennek meg kell változnia!... (Folytatjuk) A JUGOSZLÁV SORSJÁTÉK A harmadik húzás Az alábbi Az alábbi számokkal Ezt az számokkal Ezt az végződő összeget végződő összeget sorsjegyek________nyerték sorsjegyek nyerték 050 60,— 05 20,— 640 80,— 015 80,— 18880 800,— 895 60,— 43280 800,— 5275 200,— 62890 800,— 34345 600,— 92270 600,— 47565 1 000,— 92520 600,— 93380 1 000,— 26 20,— 303110 10 000,— 46 50,— 557740 5 000,— 56 40,— 7996 500,— 1 10,— 14836 1 000,— 78251 610,— 664076 5 000,— 87871 610,— 664216 5 000,— 87891 1 010,— 90921 810,— 7 10,— 06367 810,— 12 40,— 17597 810,— 9042 200,— 27697 810,— 80152 600,— 40327 610,— 529032 10 000.— 67667 610.— 98127 810___ 83 30.— 4553 100.— 18 20.— 74023 800.— 39978 1 000.— 90333 1 000.— 45508 600.— 378293 5 000.— 682368 1 000.— 603253 5 000.— 314858 5 000.— 624253 10 000.— 405958 5 000.— 664293 10 000.— 532448 10 000.— 34 30.— 19 20.— 44 30.— 2709 300.— 54 20.— 40429 1 000.— 7714 300.— 1971795 000.— 19314 800.— 499999 150 000.— 50994 600.— 588679 5 0000.—