Magyar Szó, 1976. február (33. évfolyam, 31-44. szám)

1976-02-02 / 31. szám

Magyar Sió - -- ■VJ?-’-»-'-----•’“»з^паивиишиаиив^^^гса^-^^чв^гсспЕРГЈичпаишвимшииивв siiiiii XXXIII. évi., 31. (10 300.) sz. liisis Hétfő, 1976. február 2. ■■■■PIH IIIIB1 IIIIBBH ■ ■■■■■ вааск>Еаавав11ааваБЕс:з;::азааааа«ввавваааааавкк1-janiivá. £•■■■■■■■■■■■ ■ ■*ваааааааааввввааааввааааававаавввваааавво1аввваввввавааававваавЕа1>11аааваавввваваава Ara z dinar Bumnedien üzenetet intézett Tito elnökhöz Belaid Abdelszalam algé­riai ipar- és energiaügyi mi­niszter Huari Bumnediem al­gériai elnök különmegbízott­­jaként tegnap Belgrádba ér­kezett. A repülőtéren Boško Dimitrij­evic, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, a jugoszláv—algériai gazdasági vegyes bizottság jugoszláv társelnöke és több más ma­gas rangú funkcionárius üd­vözölte. Jelen volt még Jahja Mohamed, Algéria belgrádi nagykövete. Az algériai miniszter át­adja majd Tito elnöknek Bumedien személyes üzene­tét. Az üzenet a nyugat­­szaharai fejleményekre vo­natkozik. Jugoszláv gazdasági küldöttség nyugat­afrikai körúton Avdo Zvonicna­k, a fejlődő országokkal való gazdasági együttműködést fejlesztő szö­vetségi bizottság elnökének vezetésével tegnap több na­pos nyugati-afri­kiai körútra indult egy jugoszláv gazda­sági küldöttség, amelyben 15 munkaszervezet képvise­lői kaptak helyet. A küldöttség megbeszélé­seket folytat a gazdasági együttműködés fejlesztéséről Gabonban, a Kongói Nép­köztársaságban és Elefánt­csontparton. ­­­ Növekszik az el nem kötelezettek nemzetközi befolyása A jugoszláv—olasz határegyezményt nagy megelégedéssel fogadta az el nem kötelezettek közössége — Sirimavo Bandaranaike nyilatkozata a Borbának „Az el nem kötelezettek ma befolyásosabbak, mint valaha és egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá az égető világproblémák megoldásához az ENSZ-ben” — jelentette ki Sirimavo Bandaranaike, Szri Lanka kormányának elnöke, a Bor­­bának adott különnyilatko­­zatában, amelyet a lap mai számában közül. A Szri Lan­­ka-i kormányelnökkel a Bor­ba szerkesztője az el nem kötelezett országok tevé­kenységéről, fejlődéséről és a mozgalom jelenlegi állapo­táról, valamint az augusz­tusban Colombóban kerülő csúcsértekezlet előkészületei­ről és az ehhez fűződő re­ményekről készített interjút. Sirimavo Bandaranaike hangsúlyozta, hogy az el nem kötelezettek mozgalma tag­létszámának növekedése, kü­lönösen az utóbbi időben, vi­lágosan bizonyítja, hogy az el nem kötelezettség megfe­lel a nemzetközi közösség szükségleteinek. Manapság már nyilvánvaló, hogy e mozgalom elveit azok is el­fogadják, akik nem tartoz­nak a mozgalomhoz. „Az el nem kötelezettek nem beszélnek mindig egy hangon, ami olykor azt a benyomást is keltheti, hogy e mozgalom tagjai között nincs meg az összetartás. De éppen ebben rejlik az el nem kötelezettség "'megértésének fő kérdése. Az összetartás hiányának olykori benyomá­sa azt bizonyítja, hogy az el nem kötelezettek csoportot alkotnak, nem pedig töm­böt. A tömb ugyanis meg­követeli a nézetegységet, ami az el nem kötelezettek szempontjából nem okvetle­nül nélkülözhetetlen, mivel az egyöntetűség a tömbökön belül egy vagy több hatalom túlsúlyát is jelentheti, vagy­is egyenlőtlen viszonyokat ilyen vagy olyan formában. Az a tény, hogy az el nem kötelezettek között időről időre különbségek merülnek fel — sőt olykor igen szem­betűnő különbségek egyes kérdések kapcsán — semmi esetre sem jelenti azt, hogy az el nem kötelezettek moz­galma híján van az összetar­tásnak. Ezek a különbségek meg vannak engedve, azzal a feltétellel, hogy meghatáro­zott alapelveket a mozgalom valamennyi tagja maradék­talanul támogat” — mondta. Bandaranaike kezdemé­nyezte, hogy az egész nem­zetközi közösség tevéke­nyebben foglaljon állást a nyílt nemzetközi problémák megoldása mellett, mint ahogyan az el nem kötelezett országok is teszik. Ilyen ér­telemben ösztönző példaként mutatott rá a jugoszláv— olasz határegyezményre. „Ezzel kapcsolatban említést lehet tenni a trieszti problé­máról, amely három évtize­den át volt jelen és komoly nemzetközi következménye­ket idézhetett volna elő a jövőben, ha megoldatlan ma­rad. Tito elnök­ nagy türel­­mességről, bölcsességről és jellegzetes diplomáciai éles­elméjűségről tett tanúbi­zonyságot a megoldás fel­kutatásában, amely mind Jugoszlávia, mind Olaszor­szág számára elfogadható, és ez olyan siker, amelyet az el nem kötelezettek egész kö­zössége nagy megelégedéssel fogadott” — hangsúlyozta. A továbbiakban rámutatott a gazdasági problémák je­lentőségére, különösen pedig a fejlett és fejletlen világ közötti viszony kérdésére és leszögezte, hogy e probléma lesz a fő kérdés a soron kö­vetkező colombói csúcsérte­kezleten is. Az el nem köte­lezett országok gazdasági együttműködésének prog­ramja (amelyet tavaly a li­mai , miniszteri értekezleten fogadtak el) szerinte az egyik legjelentősebb lépés előre az el nem kötelezettek mozgal­mának fejlesztése terén az utóbbi években, mivel e prog­ram révén az el nem kötele­zett országok tanácskozásain a gazdasági kérdésekről folyó viták megszűnnek többé csupán elméleti eszmecserék lenni és konkrét akcióvá vál­nak. „Szri Lanka nagyon örül annak a ténynek, hogy a következő csúcsértekezletet Colombóban tartják. A jelen pillanatban nehéz válaszolni arra a kérdésre, hogy mi minden várható ettől az ér­tekezlettől, de az egyik fon­tos kérdés az a javaslat, hogy az Indiiai-óceánt változtassák a béke övezetévé, ami megkü­lönböztetett a jelentőségű Szri Lanka számára. Az USA Vietnamból való kivonulása után a nagyhatalmaknak az Indiai-óceánban való jelen­léte még jelentősebbé vált, ezzel összefüggésben pedig az Indiai-óceán békeövezetté való nyilvánítására vonatko­zó javaslat is sürgetőbb lett” — mondta végül Sirimavo Bandaranaike, a Srri Lan­­ka-i kormány elnöke. Párbeszéd a munkás­osztállyal Tito szavainak visszhangja Vajdaságban — Úgy hiszem, hogy sok mindent megvalósítottunk abból, amit a pártlevél fel­adatként kijelölt számunkra. Tito elvtárs azonban joggal helyezi előtérbe az önbírála­tot, azt, hogy többet kell tenni a hibák és gyengeségek leküzdése érdekében, főleg a gazdaságban, ahol még min­dig sok a véletlenszerűség. így vélekedett Vladimir Popovác, az újvidéki Jugo­­alat fémesztergályosa a Tan­­jug munkatársával folytatott beszélgetésben. Valójában ezzel méltatta Tito interjú­ját, amelyet elnökünk a Vjesnik munkatársának adott. — A problémákat nem kell kampányszerűen meg­oldani, elkerülhetetlen azon­ban, hogy fokozottan meg­szüntessük hibáinkat és erő­sítsük a szocialista erkölcsöt — fűzte hozzá Vladimir Po­povic, aki egyébként szak­májának valóságos mestere, az országos versenyeken mindig a legjobb fémipari munkások között volt. Boro Mišić, az újvidéki Városi Közlekedési Vállalat sofőrje, aki vasárnap éppen szolgálatban volt, kijelentet­te, ezúttal is csodálattal töl­tötte el az, hogy Tito elvtárs mennyire együttérez a dol­gozókkal, mennyire tudja, mi bántja az embereket. A Vajdaságban már ed­dig is eleget tettünk a Kommunista Szövetség által kijelölt feladatok megvaló­sítása érdekében, különösen abban a tekintetben, amire Tito elvtárs rámutatott a JKSZ Elnökségének 21. ülése előtt és után. Bizonyára nem lehetünk elégedettek azzal, amit elértünk, a harc azon­ban tovább tart, és Tito sza­vai további buzdításul szol­gálnak — mondotta Molnár Vilmos, a Vajdasági Képvi­selőház elnöke. Egyebek között emlékez­tetett arra is, hogy Vajdaság az országban az elsők között látott hozzá a vagyon erede­tének kivizsgálásához. Meg­jegyezte, ezen a téren is vannak ugyan fogyatékossá­gok, azon vagyunk azonban, hogy mielőbb leküzdj­ük a hibákat. " Az Újvidéki Egyetem karain és főiskoláin arra tö­rekszünk,­ hogy az oktató­nevelő és tudományos mun­ka a marxizmusra alapo­zódjon. Sikeresen dolgozik a marxista katedra, bevezettük a marxista képzés tantár­gyait, nem rendelkezünk azonban elegendő szakelő­adóval és munkatárssal. Tu­datában vagyunk annak, mint legutóbb az egyetemi pártszervezet értekezletén is leszögeztük, hogy mindeddig csak részben valósítottuk meg azt, amit a marxista oktatás és nevelés terén el kell érnünk — jelentette ki dr. Petar Mudrinic, az újvi­déki egyetemi pártbizottság titkára. Hozzáfűzte, hogy az, amit Tito elvtárs a káderek­ről mondott, teljes egészében vonatkozik az oktatásra-ne­­velésre is. — A legkisebbekről való gondoskodás, akikről Tito elvtárs sohasem feledkezik meg, az újvidéki községben mind szervezettebb formát ölt. Az iskoláskor előtti gyermekeknek mintegy felét helyezték el a községi nap­közikben és óvodákban, de még ennél többet kell ten­nünk — mondotta dr. Bran­­ka Lázló, az újvidéki községi képviselő-testület alelnöke. — Újvidék, akárcsak egész Vajdaság, soknemzetiségű, ezért igen fontos, hogy mi­nél több­ ilyen gyermekintéz­ményben bevezessük a két­nyelvű, azaz szerbhorvát— magyar, vagy pedig szerb­horvát—szlovák oktatást. A megkérdezettek egyön­tetűek voltak abban, hogy Titónak a vasárnapi újsá­gokban közölt beszélgetése valójában Tito párbeszéde a munkásosztállyal és a nép­pel, egyúttal útmutatásul szolgál, hogyan kell felvetni életünk időszerű kérdéseit, és hogyan kell azokra nyíl- I tanú világosan és szabatosan válaszolni. Colombo Elkészült a csúcsértekez­let napirendi javaslata Elküldték valamennyi el nem kötelezett ország kormányának Colombo bői jelenti a Tan­­j'Ug: Az el nem kötelezett or­szágok államfői az idén nyá­ron colombói, sorrendben az V. értekezletükön a legfon­tosabb nemzetközi politikai és gazdasági problémákat vi­tatják meg, mégpedig egy terjedelmes napirend alap­ján, amelynek végleges meg­fogalmazásával és meghatá­rozásával kapcsolatban ép­pen most kezdődn­ek meg az igen széles körű tanácsko­zások. Ezt tegnap közölték Szri Lanka fővárosában. Az el nem kötelezett or­szágok k­oolombói csúcsérte­kezletének teljes napirendi javaslata az alábbi: 1. Az el nem kötelezett or­szágok állam- és kormány­fői értekezletének megnyi­tása. 2. Az értekezlet­­ügyintéző szervének megválasztása. 3. A napirend elfogadása. 4. Az el nem kötelezett or­szágok állam-, illetve kor­mányfői 1973-ban Algírban megtartott negyedik értekez­lete elnökének beszámolója. 5. A külügyminiszterek co­lombói előkészítő találkozó­jának javaslatai. 6. Az értekezlet munkájá­nak megszervezése. 7. A nemzetközi politikai körülményeknek és az el nem kötelezett országok sze­repének általános áttekinté­se és megvitatása, különös tekintettel a dél-afrikai, na­­míbiai, zimbabwei, angolai problémákra, az apartheid problémájára és más politi­kai kérdésekre, a közel-ke­leti helyzetre, a Palesztinai és a ciprusi kérdésre, a la­tin-amerikai problémára, az Indiai-óceánnak, mint béke övezetnek a problémájára, a feszültség enyhülésének nem­zetközi következményeire a más országok belügyieibe va­ló beavatkozásra, a leszere­lésre és a tengerjogra. 8. A nemzetközi gazdasági körülményeknek és a fejlő­dés problémáinak megvita­tása különös tekintettel az ENSZ-közgyűlés VI. és VII. rendkívüli ülésszakára, az új nemzetközi gazdasági rendszer megteremtésére, az államok gazdasági jogairól és kötelességeiről szóló alap­okmányra, az ENSZ élelme­zési és népességi értekezle­tére, az UNIDO második ér­tekezletére, a negyedik UNCTAD-ra, a nemzetközi gazdasági együttműködésről szóló párizsi értekezletre. 9. Az el nem kötelezett és más fejlődő országok közötti gazdasági szolidaritás és együttműködés erősítésére szolgáló intézkedéseik megin ■tatása, különös tekintettel a dakari értekezlet határo­zataira, a csereforgalmi és segélypolitikára, az élelmi­szertermelésre, a pénzügyi politika terén való együtt­működésre, az iparosításra, a tudományos technológiára és az atomenergia békés cé­lú felhasználására, a külföl­dii beruházásokra, a nemze­tek feletti részvénytársasá­gokra és a vállalatok igazga­tására, az el nem kötelezett országok gazdasági és társa­dalmi fejlődését szolgáló szo­lidaritási alapra, a külföldi gazdasági­­ nyomásnak kitett országok támogatására, az el nem kötelezett és más fejlődő országok közötti gaz­da­sági együttműködés algíri csúcsértekezleten elfogadott akcióprogramjának össze­hangolásával megbízott or­szágok beszámolójának meg­vitatása. 10. Intézkedések az el nem kötelezett országok oktatás-, tájékoztatás-, művelődés- és tudományügyi, valamint más együttműködésének előmoz­dítására. 11. Az ENSZ szerepének erősítése,, valamint az el nem kötelezett országok ENSZ- ben való együttműködésé­nek és szolidaritásának, il­letve akcióinak előmozdítása és összehangolása. 12. Az el nem kötelezett­ség politikája és az el nem kötelezett országok szerepe a nemzetközi viszonyokban. 13. Az el nem kötelezett országok képviselőinek jö­vőbeni tanácskozásai, bele­értve a következő csúcsérte­kezlét időpontját és színhe­lyét. 14. Különféle. Site­sz, hótorlasz, аШц Vasárnapi helyzetkép a közlekedési nehézségekről • Vajdaságban a Vojvodi napút hóeltakarító szolgálata vasárnap is kemény munkát végzett, hogy biztosítsa a zavartalan közlekedést. A helyzet továbbra is Dél-Bá­­nátban a legnehezebb. A Belgrád—Versec—Temesvár nemzetközi útvonalon, Ver­sec előtt mintegy két kilo­méternyire, egész napon át valóságos autókaraván vesz­tegelt a hótorlaszok miatt.­­Egyéb baj is érte az autóve­zetőket a dél-bánáti utakon. A 90 kilométernyi sebesség­gel száguldó szélhivat hóval lepte el az utakat a verseci, a plandištei, a fehértemplo­mi és az alibunari község­ben. Leállt a forgalom a­ ju­goszláv—román határon is Batimánál és Kaludjerovónál sok teher- és személygépko­csi vesztegelt több mint 10 órán át, arra várakozva, hogy tovább mehessen. A pancsova—kovini úton méte­res hótorlaszok gátolták a forgalmat. A Kovin—Plosb­a útvonalon közlekedő autó­busz szombaton éjjel az árok­ba csúszott, szerencsére uta­sai nem sérültek meg. Az autóbuszt bulldózerral von­szolták ki az árokból. (Folytatása a 3. oldalon) .Vasárnapi kedvtelés, avagy örömöket is tartogat a tél

Next