Magyar Szó, 1976. február (33. évfolyam, 31-44. szám)

1976-02-02 / 31. szám

Hétfő, 1976. február 2. Site út, licita, sóhiány (Folytatás az 1. oldalról) A Szabadka környékén csak mérsékelt hóhullás volt, úgyhogy a hóteltakarító szol­gálat rer­dszeresen elláthatta munkáját. A vajdasági utak azonban továbbra is igen sí­kosak, óvatosságra intik azo­kat, akik most, félidőben út­­ra kelnek. Újvidék környé­kén sóhiány következtében csak az aluljárókat, hidakat szórták be. Téli felszerelés nélkül tehát nehéz közleked­ni. Ruma környékén is havas eső hullott, s az utakat va­lóságos jégpáncél fedte be.­­ A tartományi polgárvé­delmi parancsnokság jelenté­se szerint a szombat esti, va­lamint a vasárnapi csapadék tovább nehezítette a forgal­mat. Mindenütt érezhető a sóhiány, helyenként homokot szórnak a síkos útra, ami azonban keveset segít. A teg­napi nap folyamán a hőmér­séklet nem haladta meg a mínusz négy fokot. A legvas­tagabb a hótakaró Versec környékén, ahol eléri a 45 centit.­­ A szerbiai utakon is sok nehézségbe ütközik a közlekedés. Belgrád környé­kén jégeső hullott, a szél pe­dig hótorlaszokat állított. Az belgrád—zágrábi főútvonalon szintén jég rakódott le. A bolgár határ felé vezető uta­kon a köd okoz komoly gon­dot a sofőröknek. A köztár­sasági belügyi titkárság to­vábbra is figyelmezteti az Ibar mentén síkos az út. A autóvezetőket, hogy szükség­telenül ne keljenek útra, óva­tosan vezessenek és minden­képpen vigyenek magukkal Eredményes választások Az év végén az újvidéki KSZ-alapszervezetek nagy részében lejárt a titkárok és titkárságok mandátuma. Az új vezetőségek megválasztá­sának községi, különösen pedig a körzeti pártbizott­ságok szenteltek nagy fi­gyelmet. Nikola Graovactól, a V­II. körzet pártbizottságá­nak titkárától affelől ér­deklődtünk, hogyan folytak a választások a körzethez tartozó alapszervezetekben. — A II. körzet 206 alap­szervezete közül csak azok­ban voltak választások, ame­lyekben az eddigi vezető­ségnek letelt a mandátuma. — Az előkészületek során megállapodtunk abban, hogy minden alapszervezet két részben bonyolítja le a választásokat. Az első­­ülé­sen csak a jelöltek listáját hagyták jóvá, s megvitatták a kétéves munkáról szóló beszámolót. A választásokat csak a 2. ülésen ejtették meg. Erre azért volt szük­ség, hogy az alapszerveze­teknek és a körzeti pártbi­zottságnak is lesyen ideje véleményt mondani minden jelöltről, hogy az új vezető­ségekbe valóban az önigaz­gatás és a párt irányvona­lának legjobb harcosai ke­rüljenek. Ily módon az alap­­szervezetek sokkal alapo­sabban és felelősségtelje­sebben viszonyulnak a ká­derpolitikához. Пуеп előké­születek után csak ечу­ két alapszervezetben kellett evv­­e a jelölt helyére mást állí­tani. — A választások­ előtt sok szó esett az osztály- és nem­zetiségi szempontok érvé­nyesítéséről. Ezeket hogyan sikerült megvalósítani? — Az előkészületek­ folya­mán több megbeszélést tar­tottunk az alapszervezetek titkáraival az említett szem­pontok fontosságáról. Még nincs pontos kimutatás a választások eredményeiről, de megítélésünk szerint az alapszervezetek arra töre­kedtek, hogy az új vezetősé­gek ilyen szempontból tük­rözzék a tagság összetételét. A választási tevékenység összessége most van folya­matban, s február elején a körzeti, utána pedig a köz­ségi pártválasztmány is ele­mezni fogja. A Sikerült-e a terv sze­rint minden KSZ-alapszer­­vezetben ,elvégezni ezt a fe­lelősségteljes munkát? — November és december folyamán minden olyan alapszervezetben megejtet­ték a választást, ahol a ve­zetőségnek letelt a mandá­tuma. Kivételt csak azokban a munkaszervezetekben tet­tünk, ahol társulás van fo­lyamatban. Ezekben majd az alapszervezetek átszerve­zése után végzik el a vá­lasztást. PAPP Imre MAGYAR SZÓ A Tartományi Belügyi Titkárság tegnap délutáni rendeletével ideiglenesen megtiltotta a pótkocsis te­herautók és vontatók köz­lekedését a 13. számú úton, Pancsovától Uljmáig, vala­mint az Uljma—Versec— Vatin közötti 13/a. számú úton. A két útszakaszon a többi gépjármű számára kötelező a téli felszerelés. A tilalom és a kötelezttség addig lesz érvényben, amíg meg nem szűnik a hóhul­lás, illetve, amíg el nem takarítják a havat, lehető­vé téve a biztonságos köz­lekedést minden jármű szá­mára. téli felszerelést. Szerbia te­rületén egyébként továbbra is érvényes a közlekedési ti­lalom a pótkocsis teherautók és vontatók számára. 9 Az Adria mentén is jég gátolta a zavartalan közleke­dést, néhány útszakaszt ideig­lenesen lezártak. Itt is kívá­natos a téli felszerelés. 9 Macedóniában eső he­lyenként pedig hó hullott, a fő útvonalak azonban az egész köztársaságban járha­tók. Ezzel szemben Crna Go­rában rendkívül nehezek a közlekedési körülmények. Kultúra a munkaszervezetekben A termeléssel egyidejűleg Az obilići Kosovo Kombinát akkor is sok pénzt adott a művelődési svékenységre, amikor a legsúlyosabb helyzetben volt Az obilići Kosovo Kombi­nát, noha nagy nehézségek­kel küzd és egyre nagyobb beruházásokat igényel a ter­melés növelése, mindig meg­lehetősen nagy összeget for­dított a művelődési tevékeny­ségre. Ezt azért tette, mert a dolgozói közösség tagjai­nak többsége megértette, hogy a kultúra a sikeres munka és fejlődés, rendkívül fontos előfeltétele. A munká­sok művelődési otthona, amelyre a kombinát igen büszke, már 1965-ben külön gazdasági egység volt, az al­kotmányos átszervezéskor pe­dig társultmunka-alapszerve­­zet státust kapott, s ezáltal még jobban elismerték je­lentőségét. Az otthon felada­ta, hogy megszervezze és egyesítse a művelődési, szó­rakozási és oktatási (ide tar­tozik az eszmei-politikai és a műszaki képzés is) tevé­kenységet és népszerűsítse a testnevelést. A nemzetiségileg vegyes dolgozói közösségben, mint amilyen a Kosovo Kombinát is, a művelődési tevékeny­ségnek különös jelentősége van, mert nagy lehetőséget ad arra, hogy ily módon is megszilárduljon a testvériség és egység. Dragán Cetkovic, a munkaszervezet művelődé­si életének szervezője ezért hangsúlyozta, hogy ezeknek az értékeknek a megőrzése és fejlesztése a művelődési tevékenység egyik legfonto­sabb célja. Elmondta ezzel kapcsolatban, hogy az egye­sület egyaránt műveli az al­bánok és szerbek folklórját, s hogy két színjátszó csoport­ja van: az egyik albán, a másik szerb nyelven készíti műsorait.­­A műkedvelés, amely a Kosovo Kombinátban mély gyökeret vert (a művelődési egyesületnek több szakosztá­lya és összesen mintegy 300 tagja van), lehetővé tette, hogy a munkások szóhoz jus­sanak, teljesebben kifejezzék magukat, nemcsak a terme­lésben, hanem a művelődési tevékenységekben is. A kom­binát a műkedvelés révén te­remtett kapcsolatokat a ko­­lubarai, kostolaci, szabadkai, leskovaci, djakovicai, vra­­njei, prizreni és más váro­sok dolgozói közösségeivel. Ezek a baráti kapcsolatok egyre jobban bővülnek és elmélyülnek. Ez azonban a műkedvelés összes értékeinek csak egy része. Mindenképpen jelen­tős, hogy a műkedvelőknek, a műkedvelő képzőművé­szeknek, színjátszóknak és zenészeknek köszönhetőleg a munkások mind nagyobb ér­deklődést mutatnak a kultú­ra iránt. Ezt az érdeklődést szépen bizonyítja az az adat is, hogy a művelődési otthon rendezvényeit évente 250 000-en tekintik meg. Ele­get téve a dolgozók egyre igényesebb kéréseinek, az otthon megszervezte a belg­rádi, nisi, leskovaci, szkop­jei, eszéki, ljubljanai, zágrá­bi, kragujevaci, újvidéki, szabadkai, rijekai hivatásos színházak vendégszereplését. A munkások láthatták az in­diai, lengyel, csehszlovák, bolgár, albán, spanyol és más külföldi szórakoztató együt­tesek műsorát is. ■ A kombinátban a művelő­dési egyesület rendezvényei (évente mintegy 150 körül­belül 80 000 nézővel) eszkö­zül szolgálnak arra, hogy a munkás a jobb és sokrétűbb műsor keresésével fokozato­san behatoljon a művészet világába és gazdagítsa ön­magát. A munkások művelődési otthona, hogy lehetővé tegye ezt a tevékenységet, hogy segítsen a munkások törek­vésén, hogy saját környeze­tükben jó művelődési prog­ramot láthassanak, hogy le­hetővé tegye a könyvtárak működését (két könyvtár is működik a munkástelepe­ken), a kombinát dolgozói közössége 1975-ben másfél millió dinárt különített el a művelődési tevékenységre. Pontosabban a bruttó sze­mélyi jövedelem 1 százalé­kát, ez összesen hárommil­lió dinárra rúg, ezt azonban két részre osztják: felét a testnevelésre, felét pedig mű­velődési tevékenységre for­dítják. Ez a pénz lehetővé teszi a dolgozói közösség tagjainak, hogy — feltétele­sen szólva — ingyen nézze­­­­nek különféle műsorokat, részt vegyenek a művelődési otthon tevékenységeiben, in­gyen menjenek színházba és olvassanak könyvet. Drágán Cetkovic elmondta, hogy a művelődési otthon már rég­óta maga állítja össze reper­toárját. Ebbe egyre jobban bekapcsolódik az egész dol­gozói közösség. A művelődési otthon idei tevékenységét a művelődési érdekközösségek révén pén­­­­zelik, mert a kombinát dol­­l­gozói a megállapított járulék­­ útján meglehetősen nagy I összeget tesznek a közösség kasszájába. Ezért el is hatá­ I rozták, hogy ugyanarra a I célra nem különítenek el I pénzt két alapon. Ez kétség­telenül helyes, mert a pénz- I eszközöket, amivel az érdek­­közösség rendelkezik, a mun­kások keresték meg. A kom­binátban azonban nincsenek megelégedve a művelődési érdekközösség munkájával, mert, mint mondják, tovább­ra is a költségvetési logika­­ uralkodik. Ők elvárják, hogy­­ az érdekközösség nagyobb­­ támogatást részesítse az­­ olyan művelődési tevékeny­séget, mint amilyen a Koso­vo Kombinátban folyik. Cs. N. A legjobbak között A kikindai Uglješa Terzin Malomipari Vállalat ezervagonos tárolót épít Novo Milosevón A kikindai Bánát Mező­gazdasági-Ipari Kombinát egyik legjobban gazdálkodó társultmunka-alapszerve­zete az Uglješa Terzin Ma­lomipari Vállalat. Az el­múlt gazdasági év termelési tervét 10 nappal a kitűzött határidő előtt teljesítették, 6000 vagon búzát és 2000 va­gon sörárpát dolgoztak fel. A tavalyi aratás előtt he­lyezték üzembe a vállalat 2200 vagon befogadóképes­ségű tárolóját. Akkor úgy számítottak, hogy nem lesz fennakadás a gabona átvéte­lében. Mégis a jelenlegi ka­pacitások (beleértve az új 2200 vagonos tárolót is) kicsi­nek bizonyultak, s így a ga­bona átvétele nem volt zök­kenőmentes. Éppen ezért az Ugljeva Terzin vállalatban elhatározták, hogy újabb be­ruházásokkal javítanak a helyzeten. Novo Milosevón 1000 vagonos tárolót építe­nek. Így a kikindai tárolók tehermentesülnek, mivel a törökbecsei község búzater­melésének jelentős része a Novo Milosevó-i tárolóba kerül. Ezenkívül egy szárítót is építenek, amely óránként 4000 tonna gabonát szárít meg. Ez különösen fontos beruházás, mivel az aratást, az előző évektől eltérően jóval előbb elkezdhetik, ezen kívül a nedves időszakban is arathatnak, mivel lehető­ség lesz a búza szántására. A fentiekből azt a következ­tetést vonhatjuk le, hogy ebben a munkaszervezetben már most nagyban készül­nek az idei aratásra, arra, hogy ebben az évben a ga­bona átvétele és felvásárlá­sa körül ne legyenek zökke­nők. A Bánát Mezőg­azdasági- Ipari Kombinát 38 társult­munka-alapszervezetében most készülnek a zárszám­adások. A teljes gazdasági aránymutatók még nem is­meretesek, de az előzetes mérlegelés szerint a kombi­nát körülbelül 120 millió dináros nyereséggel zárta az elmúlt gazdasági évet. Ily módon ebben a nagy munka­szervezetben, amelynek 5000 dolgozója van, nem okoz gon­dot az április elsején életbe lépő törvény, amely a köte­lező fizetésekről szól. Eb­ben a munkaszervezetben ed­dig is jól gazdálkodtak és így nem félnek a jövőtől sem, sőt mi több, nagyon helyeslik, hogy végre rend teremtődik a piacon, azaz termékeikért idejében meg­kapják a pénzt. Hasonló a helyzet az Ug­­lješa Terzin társult munka­­alapszervezetben is, ahol ugyancsak most készül a múlt évi zárszámadás. Ter­mészetesen jó gazdasági eredményre számítanak. Ez a munkaszervezet tartomá­nyunk egyik legjobb malom­piari vállalata közé tartozik minden téren, ami annyit jelent, hogy itt is bizakodás­sal várják az április elsejét, amikor életbe lép az új ren­delet. Az Uglješa Terzin vállalat­ban nagy gondot fordítanak a dolgozók életszínvonalá­nak emelésére. Az átlag ha­vi személyi jövedelem dol­gozónként 3100 dinár. Ez is arra vall, hogy ebben a­ mun­kaszervezetben nincs baj a gazdasági eredményekkel. A vállalatban­ azonban nem pihennek a babérokon, hanem igyekeznek, hogy a jövőben még jobban fellendítsék a termelést, ezt bizonyítják a fentiekben említett beruhá­zási és ezzel egyidejűleg ka­pacitásnövelési törekvések­re. PERTICS Péter Leállt az autóforgalom, a gyalogosokat azonban nem akadályozza a vastag hótakaró Munkalshetység Jóakarat és kilátások Nemrégiben levelet kap­tunk Sütő Ilona Nyugat- Németországban dolgozó ol­vasónktól. Levelében utal néhány cikkünkre, amelyek az ideiglenesen külföldön dolgozó munkások problé­máival foglalkoznak, s meg­állapítja: „A jóakarat meg­van! Papíron!... De hogy ígéretekből, nem lehet meg­élni, sem gyerekeket felne­velni, ezt tapasztalatból tu­dom ...” Az olvasónk leveléből idé­zett első mondat a­rra utal, hogy itthon valóban min­dent megteszünk hazatéré­sük, ehelyezésük érdekében. Hiszen ez a jóakarat egyfe­­lől társadalmi szükséglet, másrészt, pedig kötelesség is. Szükségünk van a tőlünk el­távozott szakemberekre, szak­munkásokra, fejlődő gazda­ságunk igényt tart rájuk. De nemcsak a szakemberek­­nek, hanem minden haza­térőnek — lehetőségünkhöz mérten — igyekszünk itthon megélhetést biztosítani. Nézzük azonban, milyenek ezek a lehetőségek, milye­nek a kilátások az­ idei év­re. Az egész országban 1976- ban mintegy 225 P­OD-en men­nek nyugdíjba, ennyi­ mun­kahely üresedik tehát meg. Mivel évente átlagban 150 000 fiatal áll munkába, fennmarad még körülbelül 75 000 munkahely a munka­­nélküliek és a hazatérők számára. Ha tudjuk azt is, hogy­ az országban megkö­­tte­tőleg 500 0O0 a munka­nélküliek száma, és csak tar­toményünkből mintegy 85 000-en dolgoznak külföl­dön, akkor leszögezhetjük: nem valami kecsegtetők a kilátások az elhelyezkedésre. Persze, nemcsak a nyug­díjba vonulók helyét lehet majd betölteni. Új gyárak, létesítmények beindításával nagyszámú új munkahely nyílik. Ezenkívül a mező­­gazdaság, a zöldterv mag­valósítása keretében, szin­tén lehetőséget nyújt az el­helyezkedésre. Annál is in­kább, mert a kint dolgozók közül mintegy 100 000-ren földművesek, s­ hazatérésük után valószínűleg a földmű­velést fogják folytatni Ha ugyanis több mint öt évet dolgoznak külföldön, vám­­kedvezményben részesülnek, hazatérve, korszerű mező­gazdasági felszerelést hoz­hatnak be, és eredményes gazdálkodást folytathatnak a korszerű termelési viszonyok között is. Nagyszámú (közel 60 000) olyan munkásunk is van külföldön, aki hazatérése után­ a társadalmi kisipar­ban, vagy magániparosként szándékozik dolgozni. Te­kintettel az utóbbi időben ennek az ágazatnak a fel­lendítésére hozott határoza­tokra itt is remény van az elhelyezkedésre. Olvasónk által elindított gondolatsorunkat itt azzal fejeznénk be,­ hogy éppen e korlátozott elhelyezkedési le­hetőségek miatt törekednünk kell gazdaságunk minél gyor­sabb és nagyobb fokú meg­szilárdítására, mert ezáltal talán közelebb kerülhetünk a­ csöppet sem mellékes prob­léma megoldásához, a visz­­szatérők folyamatosabb el­helyezéséhez. K. F. 3. oldal

Next