Magyar Szó, 1976. március (33. évfolyam, 59-72. szám)
1976-03-01 / 59. szám
2. oldal Megállapodás Angola és Zaire közön Létrejött a lehetőség valamennyi vitás kérdés rendezésére Brazzaville-ből jelenti a Tanjug. Agostino Neto az Angolai Népi Köztársaság elnöke és Mobutu zairei elnök között a Kongói Népköztársaság fővárosában megállapodás jött létre a két ország kapcsolatainak rendezéséről. Az erre vonatkozó közlemény szerint Neto és Mobutu egyetértett abban, hogy Zaire és Angola kapcsolatait „a jószomszédság szellemiben, a területi integritás és a két testvéri ország szuverenitásának ''tiszteletben tartásával a belügyekbevaló be nem avatkozással ,és az egyenrangúság elve kölcsönös tiszteletben tartásának, alapján kell rendezni.” A két fél kötelezettséget vállal az, hogy „az egyik ország területén sem fognak szervezni olyan katonai akciót, amely a másik szomszédos ország ellen irányul”. Angola és Zaire lehetővé teszi az angolai és zairei menekültek hazatérését éspedig az ENSZ menekültügyi főbiztosának segítségével, akihez ennek értelmében már üzenetet is intéztek. „A zairei és angolai kormány — állapítja meg a közlemény — szavatolja e menekültek biztonságát.” Angola köszönetet mondott Zairenak azért, hogy „kiutaz...Dzsafra területéről a zsoldosokat és betiltotta azt, hogy ezek a zsoldosok Zaire érintésével jusegy Otta V Infíriába” Angola egyúttal készségét fejezte ki, hogy a szomszédos orszáágokkal minden téren hajlandó együttműködni és szavatolja a közös útvonalak használatát is”. I Lucio O Lara az MPLA politikai bizottságának titkára és Karl Bond zairei külügyi biztos újságírók előtt kijelentették, hogy az Angola és Zaire határa mentén megfelelő intézkedéseket foganatosítanak „a két ország biztonságának szavatolása végett”. Egyébként a fenti közle-ményt Mariana Nguabi a Kongói Népköztársaság elnökének, valamint Neto és Mobutu angolai illetve zairei elnök jelenlétében olvasjáták fel a Brazzaville-ben tartott sajtóértekezleten. Mobutu elnök ezzel kap- csolatban kijelentette, hogy a két ország kapcsolatainak rendezésére vonatkozó meg- állapodás „sokkal többet je lent az Angolai Népköztár-saság egyszerű elismerésénél”. Elmondta, hogy a feszültség felengedésével a diplomáciai kapcsolatokat is helyreállítják. — A jelen pillanatban az a legfontosabb, hogy vegyes bizottság ! taink biztosítsa e megállapodás valamennyi pontjának szigorú megvalósítását — – mondta Mobutu zairei elnök, majd hozzátette: — Ezentúl, ha az újságírókat érdekli valami az a két ország jövőbeni kapcsolataira, s ne a múlt- ra vonatkozzék. Mobutu hozzátette még, hogy „rendkívül, elégedett a megbeszélések eredményével” és kiemelte, hogy a tanácskozást „nemcsak e három ország kapcsolatainak tükrében kell vizsgálni, hanem az egész középafrikai helyzetet illetően”. Ezt követően Neto elnök rámutatott arra, hogy az Angolai Népköztársaság el nem kötelezett politikát fog folytatni, s hangsúlyozta, hogy az el nem kötelezettség nem mást mint azt jelenti, minden országnak joga van önállóan döntenie politikai és társadalmi berendezkedéséről úgy ahogy az érdekeinek legjobban megfelel. Egy zairei újságírónak arra a kérdésére, hogy mi a helyzet Angolában tartózkodó kubaiakkal kapcsolatban, Neto azt válaszolta: Angolának mint szuverén országnak joga van szövetségeseket választani. Jól értesült körök szerint a megállapodás egyes pontjaiból arra lehet következtetni, hogy Angola és Zaire között létrejött egyezmény részben Zambiára is vonatkozik. Egyelőre meg nem erősített hírek szerint Mobutu elnök szombaton este Lusakába küldte különmegbízottját, aki tájékoztatni fogja Kenneth Kaunda zambiai elnököt az angolai-zaire találkozó eredményéről. Az angolai és zairei küldöttséghez közel álló körök szerint Zambia hamarosan elismeri az Angolai Népköztársaságot. E megállapodással Angola és Zaire között létrejött az összes fontossabb kérdések megoldásának lehetősége mi több részben mód van az Angola és Zambia közötti problémák kiküszöbölésére is. A helyzet rendeződése a Zaire és egész biztosan a Zambia felé eső határ mentén lehetőséget nyújt arra is, hogy Angola tovább munkálkodjék a népi hatalom rendszerének megszervezésén és az ország újjáépítésén. Zaire és Zambia viszont igénybe veheti a Lobito nevű angolai kikötőig vezető vasútvonalat. Mobutu zairei elnök a Netoval való tanácskozás után helikopteren Kinsaszába utazott, míg Neto és az angolai küldöttség tagjai tegnap délután hagyták el Luandát. Megbeszélések Jugoszlávia és India tájékoztatási együttműködéséről Muhamed Berberovic a Szövetségi Tájékoztatási Blelnöke Delhiben megkezdte tárgyalásait Charan Shukla indiai tájékoztatási miniszterrel. Berberovic szombaton érkezett Delhibe, s kíséretében van Franko Vinter a zágrábi rádió- és televízió vezérigazgatója, valamint Jak Koprivc a Tanjug hírügynökség fő- és felelős szerkesztője. Idi Amin lemondott a Kenyával szembeni területi követelésekről Idi Amin ugandai elnök ismételten kijelentette, hogy nem akarja kihangsúlyozni a Kenya iránti területi követeléseket, majd rámutatott arra, hogy nem célja súlyosbítani a viszályt Kenyával, amely akkor robbant ki, amikor egy alkalommal kijelentette, hogy Kenya északi területeinek nagy része tulajdonképpen Ugandához tartozik. Idi Amin hozzátette még, hogy érdekelt a Kenyával való kapcsolatok fenntartásában. Az ugandai rádió jelentése szerint a fentieket Amin, kormányának ülésén jelentette ki. Hazánkba érkezett a portugál közoktatási miniszter A Szövetségi Végrehajtó Tanács vendégeként ma négy napos látogatásra Jugoszláviába érkezik Viktor Alves portugál közoktatási miniszter, a Forradalmi Tanács tagja és munkatársai. Belgrádi és zágrábi tartózkodása során Alves közoktatási miniszter megismerkedik hazánk közoktatási rendszerével. Itt-tartózkodása során köztársasági oktatásügyi itttöbb megbeszélést folytat a kórságok és ellátogat több iskolába is. Emberrablók fogságában egy angol nő Manilából jelenti az UPI. Egy felfegyverzett csoport tagjai — akikről feltételezik, hogy mohamedán lázadók — szombaton este, a manilai katonai hatóságok közleménye szerint, elraboltak egy angol nőt. Az emberrablók után a katonai járőrök azonnal nyomozást indítottak. Az áldozatot Manilától körülbelül 880 kilométerre egy hajóról rabolták el. Az intézmény igazgatója, ahol az angol nő dolgozott, kijelentette, hogy az emberrablók még nem kértek váltságdíjat. Tavaly augusztus óta ez a hatodik eset, hogy a Füllöp-i Tetrv féi részén emberek két raboltak el MAGYAR SZÓ Hétfő, 1976. március 1. Nixon befejezte kínai látogtását Nixon volt amerikai elnök nyolcnapos kínai látogatása után tegnap hazautazott Washingtonba. A kínai vendéglátók államfőnek kijáró fogadtatásban részesítették a volt amerikai elnököt. A Reuter jelentése szerint kínai látogatásának utolsó napját Nixon Kantonban töltötte, ahol ünnepi fogadtatásban részesítették. Látogatása idején Nixon semmit sem volt hajlandó elárulni az újságíróknak útjának céljáról. Kíséretének egyik tagja kijelentette, hogy hazautazása után Nixon ismét visszavonul. Az erénytalanságok kiküsnítetése várható A Közös Piac kész Jugoszláviával együttműködve javítani a gazdasági kapcsolatokon . Jankó nyilatkozata Londonból jelenti a Tanjug: Jugoszlávia és a Közös Piac között az utóbbi időben minőségileg javultak a kapcsolatok, s mindez a jövőben elő kell hogy segítse hazánk és a Közös Piac egyersrangúbb és összehangoltabb gazdasági együttműködését. Az együttműködés javulásáh nyilvánvalóan hozzájárult hazánk gazdasági helyzetének megszilárdulása is és az úgynevezett harmadik világ országainak mind kifejezettebb törekvése a fejlett, illetve elmaradott országok közötti igazságosabb kapcsolatok létrehozására. A fentieket Jankó Smole a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja jelentette ki hivatalos nagy-britanniai látogatásának befejezésével. Miután emlékeztetett arra, hogy, a nyugat-európai országokat így tehát a Közös Piac tagállamait is, komolyan sújtotta a gazdasági termelés visszaesése, ezek az országok nehézségeik „exportálásával” szerettek volna könnyíteni helyzetükön. Mindennek következtében a nyugati országokat sújtó gazdasági problémák nálunk is éreztették hatásukat, elsősorban azért, mert Jugoszláviának rendkívül fejlett gazdasági kapcsolataivannak a Közös Piaccal. A Közös Piaci országokkal való együttműködésében Jugoszlávia azt tapasztalhatta, hogy az európai kilencek a gazdasági hanyatlás miatt mind kevesebb terméket importáltak. Másrészt a különféle s a bevitelre vonatkozó megszigorító intézkedések is elősegítették e helyzet kialakulását. E rendkívül komoly helyzetben Jugoszlávia felhívta Közös Piaccal. A közös piaci hogy mindenképpen igazságosabb és egyenrangúbb alapokra kell helyeznie az úgynevezett harmadik világ országaival való gazdasági együttműködést. Jankó Smole a továbbiakban rámutatott arra, hogy volt egy időszak amikor a Közös Piac országaiban egyesek úgy vélték, hogy a kivitel fellendítésének kérdése kizárólag Jugoszlávia ügyét képezi és egyedül Jugoszlávia feladata a Közös Piaccal való együttműködés fokozásának lehetőségeit felkutatni. Mostanában azonban merőben más helyzet alakult ki, mert a Közös Piac részéről is megvan a készség az aránytalanságok kiküszöbölésére. — A Közös Piac mint egységes gazdasági tömörülés, de annak minden egyes tagállama is kész a gazdasági együttműködésről további tárgyalásokat folytatni — mondta Jankó Smole. Nyilatkozatában rámutatott arra, hogy az ipari kooperáció területén kifejezésre jutott a készség, a hosszú távú s magasabb szintű együttműködés megalapozására, továbbá a Jugoszlávia és a Közös Piac élelmiszeripari, mezőgazdasági vállalatainak kooperációs együttműködésének továbbfejlesztésére. Az elkövetkező időszakban Jugoszlávia és a Közös Piac gazdasági kapcsolatainak erősítése érdekében tanulmányozni fogják a harmadik piacokon való közös fellépés lehetőségét is. Az utóbbi napokban a pénzügyi kapcsolatok terén is az együttműködés új formáját kezdeményezték. A Közös Piac miniszteri tanácsa elfogadta az Európai Bank javaslatát, amelynek értelmében hazánknak hitelt hagynak jóvá autóút építésére — tette hozzá Jankó Smole.A Londonban folytatott megbeszélésekkel kapcsolatban Jankó Smole elmondta, hogy a Nagy-Britanniával való gazdasági kapcsolatokat ugyanazok a gyengeségek jellemzik, amelyek általában kifejezésre jutottak Jugoszlávia és a Közös Piac gazdasági együttműködésében is. Éppen ezért új megoldásokat javasoltunk Jugoszlávia és Nagy-Britannia gazdasági együttműködése terén. Egyebek között tanulmányozni fogják egy vegyes összetételű jugoszláv—brit bank megalakításának lehetőségét is, amelynek legfontosabb célja a két ország közötti együttműködés serkentése lesz — tette hozzá nyilatkozatának végén Jankó Smole a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, aki most fejezte be nagy-britanniai látogatását. tt brit—jugoszláv baráti társaság ünnepi estje Londonból jelenti a Tanjug. A brit—jugoszláv baráti társaság a brit parlament alsóházában szombaton este megrendezte az immár hagyományos baráti találkozót. A brit—jugoszláv baráti társaságot — amelynek elnöke Sir Fitzroy Maclean — három évtizeddel ezelőtt alapították, s legfontosabb feladata Jugoszlávia és Nagy- Britannia baráti kapcsolatainak ápolása és erősítése A jugoszláv kormány nevében az egybegyűlt vendégeket Jankó Smole a SZVT tagja üdvözölte, aki a brit kormány vendégeként tartózkodott Londonban. EDVARD KARDELJ: ■ ■ ■ ■ . >■„■■■ ■„ ' ■■■ Sí El И KNoMSÍG MM! GVÜffii I V (4) Legelőször is nemcsak a fasiszta imperializmus, hanem a kapitalista világ többi hagyományosan vezető imperialista osztályai sem tudták, kikényszeríteni politikai hegemóniájukat a háború alatt s annak eredményeit illetően olyan mértékben, amenynyire azt az első világháború idején megtehették. Igaz, hogy ez a befolyás még mindig erőteljesen kifejezésre jutott, különösen egyes megállapodásokban és békeszerződésekben, de többé nem volt korlátlan, mert a második világháború lefolyására, jellegére és eredményére mind nagyobb mértékben hatottak az antifasiszta, antiimperialista erők általában s külön a szocialista erők, valamint hatással volt rájuk a demokratikus társadalmi tudat erősödése minden országban. Az effajta jelentős tényezők közé sorolható mindenképpen az a jelenség is, amely tartalmát nézve nem új, de megnyilatkozásának intenzitásával új lett a második világháború alatt és közvetlenül utána. A népek felszabadulásának olyan mindent elsöprő hullámára gondolunk, amely joggal nevezhető a népek világméretű antiimperialista forradalmának, melyet felszabadulásukért és gazdasági, politikai függetlenségükért vívtak. A népek nem akartak valamilyen nemzetközi újrafelosztás passzív objektumai lenni, sőt erőteljesebben, mint valaha is a történelem napirendjére tűzték a gazdasági és politikai függőség s mindenfajta hegemónia felszámolásának kérdését. Sok népfelszabadító és más népi forradalmi mozgalom a gyarmatokban és a függő országokban a második világháború idején saját szabadságáért indult harcba, nem pedig gyarmati uraik megvédéséért. Mások folytatták ezt a harcot, és a háború utáni években győzelemre is vitték. Ezzel háborújuk a fasiszta imperializmus ellen gyarmatellenes, haladó, demokratikus és társadalmi tartalmat kapott. Alig harminc év alatt összeomlott a nagyhatalmi birodalmak rendszere, amelyet több száz évig építgettek. Az új független államok végső fokon annak a harcnak az eredményeként jöttek létre, amely a fejlett országok közötti viszony váltakozásától függetlenül — külön a nagyhatalmi viszonytól függetlenül — folyt a második világháború előestéjén és a háború alatt. Amikor ezek az országok független tényezőként jelentkeztek a világeseményben a nagyhatalmak és a fejlett országok közti új viszonyok már kialakultak. Olyan helyzetre bukkantak a világban, amelyhez alkalmazkodniuk kellett magatartásukban, szem előtt tartva közvetlen és tartós, hosszú távú politikai és gazdasági érdekeiket, amelyek az új, viszonylag gyenge és elsősorban gazdaságilag nem eléggé fejlett országok általános helyzetéből eredtek. Ugyanígy szembe találták magukat a nemzetközi együttműködés már megfogalmazott elveivel és az új világszervezet kész struktúrájával, így az első években nem maradt más számukra hátra, mint beilleszkedni ezekbe a keretekbe. Az új független országok azonban nem akartak belenyugodni és nem is nyugodhattak bele ebbe a helyzetbe. Alig felszabadulva a gyarmati elnyomás alól, valamint a kizsákmányolás és függőség más formái alól, az úgynevezett „harmadik világként” jelentkező országok nem voltak hajlandóak alávetni magukat a domináció és a hegemónia új formáinak. A népek világméretű antiimperialista forradalmának vezető erői gyorsan megértették, hogy a szövetségesek háborús győzelmével nem oldották meg a korszak legfontosabb társadalmi és nemzetközi problémáit, és az egész háború utáni helyzet, külön a hidegháború gyászos távlata arra utalta őket, hogy ezek az erők az új körülmények között kitartó harccal szerezzenek érvényt érdekeiknek és törekvéseiknek. A gyarmati rendszer fölbomlásával párhuzamosan Európában és a többi világrészen — néhol gyorsabban néhol lassabban — szétestek a gazdasági és politikai függőség félgyarmati viszonyainak maradványai is, azok a viszonyok, amelyek például a régi Jugoszláviát, jellemezték. Egyes országokban, mint Kína, Jugoszlávia, Vietnam és még néhány állam a világ más részeiben, a népfelszabadító háborúból igazi népi szocialista forradalom nőtt ki, amely jelentősen szűkítette az imperialista politika mozgásterületét, és úgy jelentkezett, mint a nemzetközi problémák és ellentétek megoldásának egyik jelentős tényezője. Ezenkívül fejlődésük eredetiségével ezek a forradalmak számos új kérdést fogalmaztak meg a mai szocialista világrendszer számára, amelyek jelentősek magának a szocializmusnak a továbbfejlődése és a szocializmusért vívott harc szempontjából mind a népek közötti haladóbb és demokratikus politikai és gazdasági viszonyok létrehozásának tényezőjét, mind pedig a szocialista társadalmi viszonyok demokratikus és humanisztikus tartalmának továbbfejlesztését és elmélyítését illetően. (Folytatjuk) A jugoszláv–líbiai kormányközi vegyes bizottság ülésszaka Tegnap Tripoliba utazott Jugoszlávia küldöttsége, hogy részt vegyen Jugoszlávia és Líbia gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési vegyesbizottságának második ülésszakán. Küldöttségünket Stojan Andov a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, a jugoszláv—líbiai együttműködési vegyes bizottság jugoszláv részlegének elnöke vezeti. A vegyes bizottság ülésszakán mindenekelőtt a beruházási vállalkozásokról közös vállalatok létrehozásáról és az árucsere-forgalom bővítéséről lesz szó. Megvitatják Jugoszlávia és Líbia pénzügyi együttműködését is, továbbá a harmadik országok magain való közös részvétel kérdését és a két ország tudományos, valamint műszaki intézményeinek együttműködését. Jugoszláv közgazdászok körében úgy vélik, hogy a kormányközi bizottság ülésszakán, tekintettel a napirenden szerenlő számos kérdésep. figyerenare méltó jasznqT›¡í›)k frt Trióig ( «*. frvvjS.IVhi együttműködés lehetőségett.