Magyar Szó, 1976. március (33. évfolyam, 73-89. szám)

1976-03-15 / 73. szám

Tito szerdán Venezuelába látogat Carlos Andres Perez ve­nezuelai elnök meghívására Josip Broz Tito köztársasági elnök március 17-étől 19-éig hivatalos láthatást tesz Ve­nezuelában. ­ Magyar Sió ■■мвшннаин1виа11шшнииизвЕЈЧ!ВЕииви«игвши*иив*1ив1чии*1еи1пи1ивишги1вавивиа1!Ива1Виииии»в*ишишшш в1ввввввввг'»'.»,’5'’,= 5»мв!'«*в*5»к»,»,геЕидг'-*:гМ?а|вававноваваЈ.и|ки?!.^гаовв®»"внв»В‘»ваигаов©,|,**11ШВВШВВВввви sisiiiš ХХХШ. évf., 73. (10 342.) sz. BÍsÜÍ Hétfő, 1976. március 15. ■■■■««■ ’ # BflDBBB BBBBBBB aiBiaiiiBkiiijaeiiBaiBaBsaanaaBEcaaaaaBBEBEBganBBaBaaBaBBBBBaaflaaBBEBtvKSSB&CBii&naaBBBiiiBBBfl ааввввааавввваававваавваааававвввававвваааввааавававвввваввввввававвввавааававввввава ARA 2 DINAR Cancunból jelenti a Tanjug. Josip Broz Tito köztársasági elnök tegnap befe­jezte hivatalos és baráti mexikói látogatását, s helyi idő szerint a délelőtt folyamán Cancurtból Panamába utazott. Szombaton Tito elnök és Luis Echeverría mexikói elnök Cancunban munkatársaik jelenlétében folytat­ták a politikai megbeszéléseket. A figyelem központjában a leszerelés kérdése volt. Ez­zel kapcsolatban mindkét fél kifejezte aggodalmát a konk­rét intézkedések hiánya mi­att. Egyetértettek abban, hogy a fegyverkezési ver­seny veszélyezteti a világbé­két. Teljes volt a nézetazonos­ság abban is, hogy az ENSZ-nek kell lennie a leg­illetékesebb fórumnak a nem­zetközi problémák megoldá­sában. Megállapodtak abban, hogy mindkét ország közös tevékenységet fejt ki, hogy az el nem kötelezett orszá­gok következő csúcsértekez­lete eredményeket hozzon a leszerelés terén is. Mexikó is támogatta a kezdeménye­zést, hogy hívják össze a le­szerelési világkonferenciát. Szó esett még a bilaterá­lis kérdésekről. Mindkét fél megállapíthatta, hogy az együttműködés gyümölcsöző­en fejlődik. Rámutattak ar­ra, hogy Jugoszlávia és Me­xikó között igen sok fontos kérdésben teljes a nézetazo­nosság. A két elnök — a külkereskedelmi miniszterek beszámolója után — támo­gatta a kereskedelmi kap­csolatok és a kooperáció ki­bővítését minden téren. A megbeszélések igen szí­vélyes légkörben folytak, s kétségkívül hozzájárulnak a kétoldalú kapcsolatok továb­bi fejlődéséhez. Az egyik kérdés Kissin­ger amerikai külügyminisz­ter figyelmeztetésére vonat­kozott, hogy a nyugati orszá­gokban a kommunistáknak nem kellene helyet adni a kormányban. — Úgy gondolom, hogy ez már beavatkozás az európai országok belügyeibe és Kis­­­singer úrnak ilyen követelé­sét nem kell elfogadni — mondta Tito elnök. Egy külföldi újságíró meg­kérte elnökünket, kommen­tálja azt, hogy a Francia Kommunista Párt kitörölte szótárából a proletárdikta­túra fogalmát. — A marxista—leninista elméletet mi továbbra is al­kalmazni fogjuk — mondta Tito elnök. — Ami a Fran­cia Kommunista Párt elmé­letét illeti, az teljesen az ő ügyük és ez nem fog változ­tatni az internacionalista szo­lidaritáson. Arra a kérdésre, hogy le­hetséges-e az, hogy a náciz­mus újra felüti a fejét, Tito elnök a következőket mond­ta: — A nácizmus nem halott. De követői mind kevesebben és kevesebben vannak. A fa­sizmus Európában és másutt is a világon igen gyűlölt, mert hatalmas katasztrófát idézett elő. A sajtóértekezlet végén Echeverría elnök válaszolt még Mexikó nemzetközi helyzetére vonatkozó kérdé­sekre és beszélt az ország belső fejlődéséről. Hangsú­lyozta,­­hogy Mexikó az el nem kötelezettség elveiért harcol a nemzetközi politi­kai életben. Belpolitikai té­ren pedig a társadalom de­mokratikus fejlődéséért. A mintegy másfél óra hosz­száiig tartó sajtóértekezleten a két államfő és az újság­írók mellett részt vettek a jugoszláv, illetve a mexikói küldöttség tagjai is. Josip Broz Tito köztársasá­gi elnök feleségével szomba­ton Cancúnban díszvacsorát adott vendéglátója, Luis Echeverría Alvarez mexikói elnök és felesége tiszteletére. A vacsorán jelen voltak­ a jugoszláv delegáció tagjai és Mexikó magas rangú tisztség­viselői. A szívélyes és baráti lég­körben eltelt vacsorán a két elnök pohárköszöntőt váltott, zsákutcába jutott. Frangio elnök rezidenciájában tartóz­kodik, s az épületet hívei őrzik. Az államfő állhatato­san visszautasítja a puccsis­ták követelését, hogy mond­jon le tisztségéről. A par­lament is írásos felszólítást küldött neki — amelyet 68 képviselő írt alá —, hogy távozzon az ország éléről. A helyzet tehát továbbra is igen összetett és bizony­talan. Úgy látszik, Frangié elnök nincs teljesen magára hagyatva, régi szövetségesei, a falangisták és vezetőjük, Pier Dzsemail kiálltak mel­lette. Hogy milyen lesz a vál­ság kimenetele, azt igen nehéz megjósolni. Súlyossá­gát az illusztrálja legjob­ban, hogy Hafez el Asszad Szíriai elnök — épp a liba­noni helyzet miatt — elha­lasztotta hivatalos francia­országi látogatását. A meg­figyelők véleménye szerint fennáll annak a veszélye, hogy a helyzet még job­ban elmérgesedik és újra kitör a polgárháború, amely eddig több tízezer ember­életet követelt. Egyes információk sze­rint Katib fegyveres erői közelednek Bej­rút felé, ar­ról azonban nem érkezett jelentés, hogy Katib csat­lakozik-e Ahdab tábornok­hoz. Ahdab tábornok egy in­terjúban kijelentette, hogy csak Frangié elnök lemon­dását követeli, s ez vala­melyest megnyugtatta a bej­rúti politikai köröket. Hang­súlyozta, hogy mozgalmá­nak nincs semmilyen forra­dalmi jellege, hanem csak segítséget kíván nyújtani a politikusoknak, hogy köny­nyebben megválasszák az új elnököt. Több sorsdöntő kérdés vetődik fel. Vajon újabb összeütközésre kerül-e sor az úgynevezett pártrendőr­­­­ségek között? Az elnök meg­­­kísérelheti-e ellenoffenzívá­­­­val megtörni a puccsisták­­ erejét? Kihez csatlakozik Katib libanoni arab had­serege? Sor kerülhet-e egy újabb szíriai közvetítő ak­cióra? Kamal Dzsumblat szom­baton este figyelmeztette Frangio elnököt, hogy mond­jon le, s akkor az ország­ban megkezdődik a forra­dalom és a progresszív­етбк kezükbe ragadnak min­den hatalmat és teljesen megváltoztatják az ország arculatát mind politikai, mind gazdasági, szociális téren. A­­kaszárnyák közötti harc, úgy látszik, szűnőfél­ben van. Katib emberei szomba­ton „szégyenlősen” támadást intéztek néhány kisebb ka­tonai létesítmény ellen, a támadást azonban minden esetben visszaverték. A helyzet egyszóval igen súlyos. A libanoniak nem tudnak már miben remény­kedni. Ahogyan egy hírma­gyarázó megjegyezte, az or­szágban három hadsereg, két rendőrség, 22 pártrend­őrség, 42 párt, 9 palesztin szervezet és négy rádió­illetve televízióállomás van, amelyek különböző ,,politi­kai hullámhosszokon” mű­ködnek Libanoni válság „A mozgalomnak nincs forradalmi jellege“ — jelentette ki Abdab tábornok — Katib fegyveresei közelednek Bejrut felé — Az államfő nem hajlandó lemondani tisztségéről Bejrutból jelenti a Tan­­jug. A libanoni válság megol­dása úgy látszik, teljesen Tito Mexikóból Panamába utazott Délelőtt Concunban Tito és Ech­everría megbeszéléseket folytatott — A két államfő sajtó­­értekezletet tartott — Közös közleményt adtak ki a tárgyalásokról — Elnökünk díszvacsorát adott vendéglátója tiszteletére Az el nem kötelezetteknek és a fejlődőknek harcolni kell az új gazdasági világrendszerért Tito és Echeverría sajtóértekezlete A Tanjug cancuni jelenté­se szerint Josip Broz Tito köztársasági elnök és Luis Echeverría mexikói elnök szombaton a hivatalos meg­beszélések után találkozott a mexikói, a jugoszláv és a külföldi újságírókkal. A két államfő válaszolt a jugo­szláv—mexikói tárgyalások­ra, a bilaterális együttműkö­désre és egyes időszerű nem­zetközi problémákra vonat­kozó kérdésekre. Echeverría elnök a sajtó­­értekezlet kezdetén kijelen­tette a sajtó képviselőinek, hogy igen elégedett Tito el­nök mexikói látogatásának eredményeivel. Hangsúlyoz­ta, hogy Tito nagy tekintély­nek örvend Mexikóban és látogatása so­kat jelent Me­xikónak. Tito elnök kijelentette, hogy ő is rendkívül elége­dett a tárgyalásokkal. Vála­szolva azután a kérdésekre, beszélt az el nem kötelezett­ség politikájáról, az iparilag fejlett országok és a fejlő­dők viszonyáról, valamint az államok gazdasági jogairól és kötelezettségeiről szóló alapokmány jelentőségéről.­­ A legfontosabb az, hogy az el nem kötelezett orszá­gok és a fejlődő országok, a 77-es csoport harcoljon az új nemzetközi gazdasági rendszerért. Erről szó lesz az el nem kötelezett országok küszöbönálló colombói ötö­dik csúcsértekezletén is. Luis Echeverría elnök, vá­laszolva a kérdésekre , amelyek főképp Mexikó bel­ső fejlődésére vonatkoztak — kijelentette, hogy Mexi­kó továbbra is hű lesz a for­radalom politikai hagyomá­nyaihoz. A legfontosabb az ország függetlenségének biz­tosítása és integritásának, szuverenitásának megőrzése. Echeverría elnök a továb­biakban hangsúlyozta, hogy Mexikó megfigyelői minő­ségben részt vesz az el nem kötelezett országok colombói csúcsértekezletén. Küldött­ségét Robles külügyminiszter vezeti. A mexikói elnök értékelé­se szerint az országok gaz­dasági jogairól és kötelezett­ségeiről szóló alapokmány megvalósításának igen sze­rény eredményei vannak. Vé­­leménye szerint a harmadik világ országai közötti szoli­daritás nem teljesen kielé­gítő. Elnökünk a sajtóértekezle­ten elmondta még, hogy az el nem kötelezett és fejlődő országok nem akarnak csat­lakozni azokhoz, akik atom­fegyverrel rendelkeznek. " Tárgyaltunk arról, hogy ten­nün­k kell valamit az ENSZ- ben, hogy elmozduljon a holtpontról a leszerelésről szóló megbeszélés. A mexikói elnök értékelé­se szerint a bilaterális együtt­működés Jugoszlávia és Me­xikó között igen jó, s az utóbbi időben még jobban fejlődik. Echeverría hangsú­lyozta, hogy a két ország igen eredményesen együtt­működik a nemzetközi fóru­mokon. A következő kérdést Tito elnökhöz intézték: — Köze­ledik-e Jugoszlávia a nyu­gati országokhoz? Tito elnök erre a kérdésre azt válaszol­ta, hogy Jugoszláviának van egy külkereskedelmi rend­szere, amely regulálja az áru­csere-forgalmat a világ min­den országával, beleértve a nyugatiakat is. A kérdésekre válaszolva, elnökünk elmondta még, hogy az el nem kötelezett országok mozgalma igen he­terogén, több közülük még mindig gazdasági függősége­i­ben van. TITO: Megbeszéléseink alapot teremtettek a további sikeres együttműködésnek Elnökünk pohárköszöntö­­jében megköszönte az igen szívélyes vendéglátást, és el­ragadtatással beszélt látoga­tásáról. — Hazaérkezésemkor tol­mácsolni fogom a mexikói nép üdvözletét a jugoszláv népnek. Igen nehéz kifejezni az érzelmeket a mexikói nép iránt. Meggyőződésem, hogy látogatásunk nagy jelentőség­gel bír népeink közötti együttműködés fejlődésében. — Itt-tartózkodásom alatt két ízben is kimerítően tár­gyaltunk a különböző problé­mákról, amelyek Jugoszlá­viát is és Mexikót is érin­tik. Mondhatom, hogy ezek a megbeszélések eredménye­sek voltak és több bilaterá­lis és nemzetközi problémá­ra vonatkozóan hasonló vagy teljesen azonos nézeteket vallunk. — A mexikói népnek, a kormánynak további sikere­ket­­kívánok — fejezte be Ti­to elnök polgárköszöntőjét.— Emelem poharam Echeverría elnök úr, felesége egészségé­re és a mexikói nép jólétére és haladására. ECHEVERRÍA: Tito Mexikó nagy barátja Echeverría elnök, vál­a- s szólva Tito elnök pohánkő­(Folytatása a 2. oldalon) üdvözíti távirat Ech­everríának Josip Broz Tito köztár­sasági elnök különrepülő­­gépével elhagyva a Mexi­kói Egyesült Államok terü­letét, üdvözlő táviratot küldött Luis Ech­everría Alvarez mexikói elnöknek, amelyben még egyszer megköszönte az igen szí­vélyes vendéglátást. E­lőlünk üdvözlő táviita fadil Hoxh­ái• Josip Broz Tito köztársa­sági elnök az alábbi távira­tot küldte Fadil Hoxhának, a JSZSZK elnökségi tagjá­nak: Hatvanadik születésnapod alkalmából Jovanka és én szívélyes üdvözletünket és jókívánságunkat küldjük. Már fiatal korodban csat­lakoztál nemzeted haladó erő­inek forradalmi harcához, és beléptél a kommunista mozgalomba. Negyven éve szakadatlanul a munkásosz­tály érdekeinek megvalósí­tásáért, néped szabadságá­ért, a testvériségért és egy­ségért, Jugoszlávia minden nemzetének és nemzetiségé­nek testvériségéért és egysé­géért küzdesz. Következetesen harcoltál a kommunista eszmék terjesz­téséért, gyümölcsözően kivet­ted részét Kosovo legszéle­sebb néptömegeinek, különö­sen az albánoknak a felke­lésbe való bekapcsolásá­ból és a felkelés irányításá­ból. Kommunista alkotókészség­gel és hévvel dolgoztál fel­adataid teljesítésén sok fe­lelős tisztségeden Kosovó­­ban, a Szerb Köztársaság­ban és a szövetségi szervek­ben, • hozzájárulásodat nyújt­va a JKSZ egységének ki­építéséhez és megszilárdítá­sához, az önigazgatású társa­dalmi viszonyok megterem­téséhez, a testvériség-egység megszilárdításához, hazánk függetlenségének és el nem kötelezett politikájának ki­teljesítéséhez. Abban a meggyőződésem­ben, hogy gazdag forradal­mi tapasztalatod és képessé­geid a jövőben is teljes mér­tékben kifejezésre jutnak, kívánok jó egészséget, sok szerencsét és sikereket a to­vábbi alkotó munkádban. k Tito távirata Luigi Longolasz Belgrádból jelenti a Tan­jug. Josip Broz Tito, a JSZSZK és a JKSZ elnöke a követ­kező táviratot küldte Luigi Longónak, az Olasz Kommu­nista Párt elnökének: „Születésnapja alkalmá­ból a Jugoszláv Kommu­nista Szövetség és a ma­gam nevében szívből jövő üdvözletemet küldöm. Jó egészséget, boldogságot és további sikereket kívánok az Olasz Kommunista Párt vezetőjeként kifejtett fáradhatatlan tevékenysé­gében, a társadalmi hala­dásért, a békéért és a szo­cializmusért vívott harcá­ban. Szeretném kifejezni meg­győződésemet, hogy az együttműködés a Jugo­szláv Kommunista Szövet­ség és az Olasz Kommu­nista Párt között a jövő­ben is sikeresen fejlődik.’*

Next