Magyar Szó, 1976. március (33. évfolyam, 73-89. szám)

1976-03-19 / 77. szám

6. oldal TISZA VIDÉK ZENTA: Műszaki cikkek kiállítása A Zentai Kereskedelmi Vállalat, a Gorenje, az Iskra és az Unior együttes kezdeményezése — Mintegy 800 különféle termék kerül bemutatásra — A kiállítás ideje alatt a bemutatott termékek gyári áron, illetve vásárlási hitelre is beszerezhetők Március 24—től április 12- ig figyelemre méltó, nagy­szabású kiállítás színhelye lesz a zentai művelődési ház (Eugen) kiállítási csarnoka.­­ Mintegy 800 különféle mű­szaki cikk, köztük sok új­donság kerül bemutatásra a Zentai Kereskedelmi Válla­lat, a Gorenje és a kranji Iskra háztartási eszközöket, valamint a trecei Unior ké­ziszerszámokat készítő gyár együttes szervezésében. A kiállítás céljából Ra­­dics Lászlóval, a város ne­v­ét viselő kereskedelmi vállalat műszaki cikkek áru­sításával foglalkozó tmász­­ának vezetőjével és Molnár Jánossal, az Acél, vasárubolt vezetőjével beszélgettünk el. — Kiállításunk legfőbb­­célja, hogy a vásárlókat kö­zelebbről megismertessük a szóban forgó gyárak termé­keivel, illetve­ hogy szemlél­tessük, bemutassuk azok helyes kezelését. A már töb­­­bé-kevésbé ismert háztartá­si eszközökön, kéziszerszá­mokon kívül az említett­ gyá­rak több újdonsága is köz­szemlére terül­­ezen a kiál­lításon. Az Iskra gyár pél­dául bemutatja a hamaro­san eléggé jutányos áron forgalomba kerülő, új típu­sú színes tévékészülékét. Ára 15 000 dinár lesz. A­ Go­renje és az Unior gyárak is minden bizonnnyal több meglepetést tartogatnak a kiállítást, megtekintek, a vá­sárlók számára. — Mit ajánlanak a láto­gatók figyelmébe? — Többek között először is azt, hogy ne sajnálják a fáradságot a kissé nagyobb gyakorlatot igénylő háztar­tási eszközök, munkaeszkö­zök helyes használata bemu­tatásának megtekintésére. Erre a kiállítás ideje alatt többször is sor kerül. He­lyes kezeléssel, használattal az­ eszközök élettartama lé­nyegesen meghosszabbítható, illetve ritkábban szorulnak javításra, ez pedig­­sok gond­tól kíméli meg a készülékek tulajdonosait. . — Mi várja még a néző­ket ezen a kiállításon? — A nagy választékon kí­vül az árubeszerzés lehető­sége is. Ugyanis a kiállítás ideje alatt a bemutatott ter­mékek, meg is vásárolhatók, méghozzá gyári áron, s ez igen nagy kedvezményt je­lent a vásárlók számára. Fontosnak tartjuk megem­líteni még azt is, hogy ugyanazok a cikkek a kiállí­tás ideje alatt a boltokban is gyári áron kerülnek for­galomba. A barkácsolóknak ez alkalommal módjukban lesz sok praktikus kéziszer­számot (kisebb-nagyobb vil­lanyfúrót, körfűrészt, he­gesztő készüléket, vésőt, gya­nút, különféle fogókat stb.) hozzáférhető áron beszerez­ni. Mi, több, minden árura vásárlási hitelt is kaphat­nak az érdekeltek az összeg 20 százalékának befizetésé­vel. A kiállítás minden nap 9—12, és 14—19 óráig lesz megtekinthető. Megtekinté­sét ajánljuk az iskoláknak is. Th. M. Törökkanizsa központja Törökkeim: Siaséps a javítószolgálat Néhet­y iparág kivételével kénytelenek vidéki műhelyeket igénybe venni — Több száz traktor és egyéb gépjármű javítóműhely nélkül — A Szakszervezeti Szövetség kezdeményezése a helyzet javítására Az utóbbi­ időben Törökka­luzsán is többször elhang­zott, hogy nagyobb lehető­séget kellene terermteni a ja­vítószolgálat megalakítására, kedvezőbb feltételeket biz­tosítani a kisipari szolgálta­tások fejlődésére. Tervek, ja­­­vaslatok hangzottak el, de­­ csak részben valósultak meg. Főleg az úgynevezett fehér­technika, vagyis az elektro­mos és egyéb típusú háztar­tási eszközök, illetve a gép­­járművek — csaknem min­den háztartásban van belő­lük egyik vagy másik —szol­gáltató műhelyének hiányát sínyli meg a község közel húszezer főnyi lakossága. Né­hány iparág kivételével kény­telenek vidéki műhelyeket igénybe venni, az viszont nagy kiadással és időveszte­séggel jár. — Félve gondolok a mo­sógép, a televízió, az olaj- és villanytűzhely, a mélyhűtő, meghibásodására — mondja egyik törökkanizsai ismerő­söm. — A múltkor Gorenje gyártmányú­­ mosógépemet több mint egy hónapon át nem használhattam, a kap­csolórendszer felmondta a szolgálatot. Nem győztem ki­várni a gyár terepszolgála­tát, kénytelen voltam a gé­pet Szabadkára vinni, mert közelebb nincs szolgáltató műhely. Amellett, hogy az utazgatás pénzbe került, rá­adásul még­ egy napot is el­vesztettem vele. Hasonló panaszokkal áll­nak elő a gépjármű tulajdo­nosok is, nem is beszélve цг üzemképtelenné vált egyéb műszaki cikkek, egyre job­ban szaporodó mezőgazdasá­gi kistrak­tonok gazdáiról. Jól felszerelt gépjavítómű­hely megnyitása szükséges,­ ha könnyíteni akarnak a többszáz gép­jármű tulajdo­nos helyzetén. Figyelembe véve a mezőgazdaságban al­kalmazott munkagépek, illet­ve motorkerékpárok, sze­mélygépkocsik számának szinte napról napra való nö­vekedését, a beruházás min­den bizonnyal hasznos len­ne.­­Tévednénk azonban, ha azt állítanánk, hogy a fent említett hiányosságok kikü­szöbölése nem foglalkoztatja az illetékeseket. A szolgál­tatások fejlesztése érdeké-­­ben már évekkel ezelőtt be­vezették a különféle javítá­sokat vállaló kisiparosok bi­zonyos méretű adókedvez­ményben való részesítését, újabban pedig a Községi Szakszervezeti Szövetség ré­széről említésre méltó kez­deményezés történt a hely­­­zet, javítása érdekében, konk­rétabban az, hogy a­ rokon­szakmákban keletkezett mun­kaerőfelesleg számára lehe­tővé kell tenni a szakmai átképzést a hiányzó javító­­szolgálat követelményeinek megfelelően. Egy géplakatos például bizonyos átképzés­sel könnyen elsajátíthatja az egyéb háztartási eszközök javításához szükséges fogá­sokat, tudnivalókat is. Az utóbbi négy-öt­­ évben — a törökkanizsai község te­rületéről is — több szakem­ber vállalt munkát ideigle­nesen külföldön, nem lévén elhelyezkedési lehetősége, sem anyagi lehetősége az iparengedély kiváltására és beruházásra. Sokan hazajön­nének, ha lehetőséget bizto­sítanának számukra szakmai tevékenységük bármilyen alapon való folytatására. A szolgáltató kisipar terén az aránytalanság is nagy. Kevés a kőműves, az ács, a géplakatos, a cipész, a varró. A lakberendezések átalakí­tására, a megrongálódott aj­tók, ablakok javítására sincs lehetőség, nem is beszélve a bognár- és kovácsszakmá­ról, amelyeknek szolgáltatá­saira még mindig sokan igényt tartanak, jóllehet az utóbb említett két iparág kihalófélben van. Talán a helyi közösségek­nek is többet kellene foglal­kozniuk a javítószolgálat megoldásra váró kérdései­vel. Célszerűbb törekvésük­kel, szervezettebb fellépé­sükkel minden bizonnyal az eredmény sem maradna el, különösen, ha a társadalmi­­politikai szervezetek és a la­kosság is kellően támogatja a fenti kérdések megoldásá­val kapcsolatos kezdeménye­zéseket, terveket. Végezetül még csak any­­nyit, hogy a javítószolgálat megszervezésével nagyon so­kat segíthetünk a polgárok, a dolgozók mindennapi gond­jain, illetve helyzetén. Th. M. Péntek, 1976. márc. 19. Júliusig megépül az olimpiai méretű medence A zentai pihenési és üdülési önigazgatási érdekközösség munkájáról nyilatkozik Balogh Béla elnök Tavaly nyáron nagy vissz­hangra talált a Szakszerveze­ti Szövetség zentai tanácsá­nak az a kezdeményezése, hogy a nyaralási pótlék 20 százalékát közös alapba kell társítani, s ebből —a megfele­lő eszközmennyiség felhalmo­zódása után — az eddiginél jóval nagyobb ütemben kell fejleszteni azokat a létesítmé­nyeket, amelyeket elsődle­gesen a dolgozók használhat­nak pihenésre és üdülésre. Nemrégen az önigazgatási érdekközösség illetékesei megtették az első konkrét lépést is. " — Szerződést kötöttünk a zentai Bácska Szolgáltató és Kereskedelmi Vállalattal az 50x25 méteres, olimpiai mé­retű medence elkészítéséhez szükséges alapmunkálatok elvégzésére — mondta a na­pokban BALOGH Béla, az érdekközösség elnöke: — A szerződés 3,5 millió dinárra szól, de eddig csak ennek fe­lét fizettük ki. A másik fe­lét a medence átadásának s napjától számítva egy éven belül fogjuk letörleszteni. Te kíméltél arra, hogy ,a beru­házásokat nem lehet elkez­deni, ha nincs meg rá a pénzügyi szerkezet, a Vaj­dasági Bank zentai fiókiinté­­zete vállalta a szavatosságot.­­ Az alapozó és az épít­kezési munkálatokat a Bács­ka végzi, az, alumíniumból készült medencét pedig a Slovenska Bistrica-i Impel fogja készíteni, sőt már el­küldték a megrendelést az egyik kooperánsuknak a Szű­rők leszállítására. — Mi is tudjuk, hogy a klasszikus módon épült me­dencék sokkal kevesebb pénz­be kerülnek, mint a miénk, hiszen csak a szűrőért közel 1,2 millió dinárt fogunk ki­fizetni, de ezzel a módszer­rel évadonként csak egyszer kell feltöltenünk az uszodát. A napi vízpótlás mindössze 6 köbmétert tesz ki, ami a meglevő népkerti kutak tel­jesítőképességéhez mérten lé­nyegtelen mennyiségnek szá­mít. Az elnök arról is tájékoz­tatott, hogy a szűrő egynapi teljesítőképessége eléri a 2000 köbmétert is. Más szó­val tehát naponta négyszer fogja megszűrni a medencé­ben levő vizet. — Az új létesítmény a régi medence mellett fog felépülni, elsődlegesen a munkások üdülésére fog­juk használni. Ez termé­szetesen nem jelenti, hogy a vízilabdázók vagy az úszók sosem vehetik igény­be, de csak akkor kaphat­ják el, amikor a dolgozók nem használják. A medence viszonylag kor­szerű megoldással készül. Az 50 méteres hosszúságból 33 méter akár nemzetközi ví­zilabda-talákozók lebonyolí­tására is alkalmas lesz, mert a víz mélysége eléri a két métert. Tizennégy méter hosszan 1,3-tól 2 méter mély­ságig fog terjedni, ugyan­akkor egy három méter szé­les, úgynevezett lejárósávot is építenek.­­ Az önigazgatási érdek­közösség tevékenysége azon­ban nem merül ki a meden­ce létrehozásával. A közeljö­vőben benyújtjuk igényün­ket a Népkert rendezésére vonatkozólag. A SZISZ köz­ség­i vezetőségével karöltve igyekezni fogunk mielőbb szórakozásra és pihenésre al­kalmassá tenni városunk igen népszerű sétaerdejét. Valószínűleg már az elkövet­kező hónapokban ideiglenes diákbrigádokat szervez a SZISZ, hogy mielőbb vissza­kapja a Népkert régi, kelle­mes külalakját — fejezte be nyilatkozattá Balogh Bé­­la elnök, B. M. Megérkezett az almaszállítmány A héten sem történt lénye­gesebb változás a zentai pia­con. Habár az időjárás né­mileg jobbra fordult, a me­zőgazdasági termények fel­hozatalában csak kisméretű javulás észlelhető. A szokott­nál valamivel több volt sár­garépából, gyökérből, burgo­nyából, a keresletet viszont megközelítően sem fedte. Almából nagyobb a felho­zatal, mi többé a választék is. A Zentai Kereskedelmi­­Vállalat 1 vagon almát vá­sárolt Macedóniában, s ez a napokban meg is érkezett. A kitűnő minőségű, Arany­­delise fajta alma kilóját 9 dinárért árulják a vállalat élelmiszerboltjaiban. Ezzel szemben a déligyümölcs to­vábbra is hiánycikk. Na­rancs például már hetek óta nem kapható, banán is csak éretlen, azaz csaknem fo­­gyaszthatatlan minőségben. Az élelmiszerboltokban az üvegházi paradicsomon, ubor­kán és a korai káposztán kí­vül hegyes zöldpaprika is kapható. Ára 2,40 dinár hü­velyenként. Megemlítendő még, hogy az élelmiszerbol­tokban a savanyú uborka ki­lója 3 dinár. Baromfiból, főleg pedig konyhakész házi szárnyasok­ból valamivel nagyobb volt a felhozatal a múlt hetinél. A tejtermékek kínálata fed­te a keresletet, mi több, már tarkó is kapható. Árak: vöröshagyma 8—10, burgonya 4,50—5, fokhagyma 13—15, gyökér 15—20, sárga­répa 10—15, téli retek 2,50— 3, céklarépa 3—5, szárazbab 10—15, káposzta 5—6, kara­lábé 4—5, torma 10—12, spe­nót csomója 1—1,50, savanyú káposzta 6—7, házi füstölt szalonna 28—30, friss sertés­kolbász 50, májashurka 30, disznósajt 20, alma 6—12, körte 12, aszalt szilva 20, dió 15—20, dióbél 55—60, méz 40—50, tej 4,60, friss tehén­túró 14—15, dézsástúró 40, tarkó szerje 14—16, élő ba­romfi 1g—20, vágott baromfi 28—30, tojás 0,80. Th. ! A kávézás A legtakarékosabb háziasszonynak is becsületére válna, ha tíz dekagramm feketekávéból 15 csésze elfo­­gadható kávét főzne. A kávét élvezők azt állítják, hogy ebből a mennyiségből legfeljebb 12 csészével főzhetünk. Akkor van igazán jó íze. Igaz, van, aki gyengébben, mások erősebben szeretik. Ízlés dolga. Reggelenként a zentai Mignon cukrászdában gyak­ran fültanúja vagyok a megrendelésnek. — Kérek egy édes kávét — mondja az egyik. — Az enyém erős legyen! — Olyan közepeset kérnék! Szóval nem egyformán szeretjük a feketét. Ed­dig mindenkinek saját szája íze szerint főzték, és nem is ér­te bírálat a cukrászda személyzetét, mert azért a 4 di­nárért olyan kávét szolgáltak fel, amilyent a vendégek elvártak. Ennek is megvolt a miértje. Az akkori főnök figyelmeztette a személyzetet: — Nehogy panaszt hall­jak a kiszolgálásra, mert akkor valamelyikünk munka­helyet cserél! Olyan kiszolgálás legyen, amelyet a ven­dég megkövetel, csakis így növelhetjük a forgalmat. A főnök nyugdíjba ment, jött helyette egy másik, egy hölgy, akiről a személyzet azt állítja, hogy ő a meg­mondhatója, hogyan szolgálják ki a vendégeket. Dél­előttönként megjelenik a pult mögött — minden­t bizony­nyal azzal a szándékkal, hogy ellenőrizze, miként folyik a munka. A reggeli órákban kávézó törzsvendégek nem tudták, hogy ki az a karcsú nő, aki elcseveg a személy­zettel. Később megtudták, hogy ő az, akinek az utasí­tása szerint dolgoznak a kiszolgálók. A minap két asztalnál ülő társaság rendelt fekete­kávét. A vendégek belekóstoltak, mire az egyik felhá­borodva odaszólította a pincérnőt. — Asszonyom, én nem löttyöt, hanem kávét kér­tem! — Tudom — válaszolta a pincérnő —, de nem tehe­tünk a csészébe több kávét, mert ,‘,тапјакићк” lesz. A „főnöknő” ugyanis kiadta az utasítást, hogy 10 deka­grammból legalább 25 csésze kávét főzzünk. Nekünk ehhez kell tartani magunkat. Emiatt már panaszt tet­tünk az irodában, mert ha kijön a kereskedelmi fel­ügyelő, biztosan mi húzzuk majd a vastagabb végét. A felügyelő az egyik napon megjelent, s rájött a mesterkedésre. Tíz dekagramm kávé 14,50—16,80 dinárba kerül a boltban. Nagykereskedelmi áron olcsóbban is megvá­sárolható. Mint említettük, egy csésze kávé 4 dinárba kerül. Nem nehéz kiszámítani, ha az utasítás szerint fő­zik a kávét, egy kilogrammból 250 csészével állnak el, s ezért 1000 dinár jut a kasszába. Igaz, vannak egyéb kiadások is, de azok jelentéktelenek. Nem vitás, hogy kifizetődő ezt a hasznot hajtó cik­ket árulni, de nem egyetlen lokál, ahol kávézhatunk. Bizonyára a „főnöknő’’ se rendelt ebből a felhígított fe­ketéből, éppen ezért a vendégeknek se nagyon ajánlja!. B. I.

Next