Magyar Szó, 1976. május (33. évfolyam, 119-132. szám)

1976-05-01 / 119. szám

Magyar Sió •mii* esi" miss has тваитаатрававваввааааавввававвавваввававввваавввввввавввавваввва ■ IBIiaiRBIflR»9e!MRRl<ISig«eRReÍillBg8ailliaiBflfil!!l«eieiSISfl**IBÍfl9fRB8SeSReilllllBIS tBBif bbbbbbb ::::::: xxxm.évf., 119. (10388.) No шв. át*. 30., május 1., 2. ssssiss RB81I10 aaaaa _____ aaaaai аааааааавааааваававввааа»ваввваавааввавв«1аввввваааававвваааввааа«»авв*а2!В!5Ј!!!!!!! ввввваввввввввваввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввваввв Ara s dinar Ünnep előtt M­ár napok óta zászlódíszbe öltözködik a város. Amikor munkába menet kétkerekű miniden elkarikázol a lepedőnyi nagyságú színes lobo­gók alatt, pattogásuk mintha különböző nyelvek ke­veredését visszhangozná a szélben. Egymásba fonódá­­suk olyan, mint a baráti kézfogás. Valamire készülő­dik maga a természet is, mert igyekszik minél elra­­gadóbb pompát ölteni. A gyárcsarnokok mélyén lanyhul a munka üte­me. A gépek kattogását már felülmúlja az emberek zsongása. Érezhető a beszélgetés légkörén, hogy ün­nepélyes hangulatnak, a tavasz legnagyobb ünnepé­nek rügyfakadása van kibontakozóban. A gépek már el is b­émultak, nem sajognak már szorításuktól az anyagok, csak a hagyományos nagytakarítás idegbé­nító dörömbölése vág az emberek szavába: „Te kirán­dulni mész? A kisréti mezőre? Vagy a mellette levő fenyvesbe?” A múltkori összejövetelen úgy döntöt­tek, hogy mindenki szíve szerint ünnepel. Még a csarnokokat sem díszítik fel zölddel, mint máskor. Miért is háborgatnánk a természet szépségét, amikor sokkal tovább díszítheti és szebbé teheti a tavaszt, az ünnep felejthetetlenségét. Mire visszatérnek az ün­nepről, a zöld gallyak úgyis lekókadnak. A munkaidő leteltével mindenki szedelőzködik. Jó szórakozást kívánnak egymásnak, és elindul ki-ki a maga útján. Aki eddig még nem határozott, most rágódhat rajta, hogy holnap merre is menjen a csa­láddal. Csoda, még nagygyűlést sem tartottak ... ta­lán felidézni az elmúlt történelmi adatokat, megemlé­kezni arról, hogy milyen áldozatok árán vívtuk ki ezt a nagy munkásünnepet. De minek is, csak borús árnyékot vetnénk vele a vidám, derűlátó fiatal mun­kások arcára, akik most örülni készülnek, nem pedig számvetésre. Igyekeznek ki a szabadba, hogy átölel­hesse őket a tavasz, és hogy az új feladatok meg­oldásához minél többet magukba szívhassanak fris­sességéből. A hagyományok és átélt élmények ma­radjanak meg itt belül örök emléknek, az adatok és számvetések pedig igaz történelemnek gyermekeink számára. Hazafelé újra a zászlórengeteg alatt haladtam el. Szebbnek tűnt az egész, mint reggel. A külváros és belváros minden szabad térségén zászlórudak mere­­deztek az ég felé. Egy helyütt el is gondolkoztam alattuk, hiszen ezek szebbek, mint a régi májusfák, több nyelven beszélnek nekem, és sokkal érthetőb­ben. Végül is odahaza kötöttem ki, kislányom ölelő karjaiban, aki harsogó felkiáltásával üdvözölt és éb­resztett fel a múlt idők idézéséből. — Apu, reggel megyünk! Persze, már mindannyian tudtuk, hová, mert napok óta tervezgettük a kirándulást. Fiam, aki már nagy fiú, csak mosolygott, kishúga lelkesedésén. — Apum — kezdte újra a kicsi —, ugye, együtt néz­zük meg estére a tűzijátékot is, innen az erkélyről. — Amióta pár évvel ezelőtt beköltöztünk új laká­sunkba, a szolidaritás jóvoltából, mindig innen fi­gyeljük a város esti fényeit. — Sajnos, kicsim, az idén nem lesz tűzijáték. Tudod, a múlt évi szeren­csétlen tűzijátékok után a küldöttek tanácsa úgy ha­tározott, hogy városunkban addig nem lesz tűzijá­ték, míg tűzmestert nem találnak. — Ha már nincs tűzijáték, akkor legalább á^ild el nekem, mi az a küldöttek ten^csa./­­^i^y "Jciggrt­Vgqjtqplkodtam, majfSnasfarázb^/kezdtem a gyerekngjL —I Jx iod, azol* isSnenik meg bácsik, mint anyu meg­­а, m­in­­denfile foglalkozást és tevékenységet képvise­nek egy közös tanácsban, ahol mindennapi életünk­ kér­­déselen döntenek. Különben is kicsi ^agy te ehhe®.­­^Kicsi, mindenhez csak kicsjjyJg^alf — 1 osz­­szanlodottV. A kor legjdáb tKmgeeff ayte ünn plé­­seidrfa.,—- JoBfo alHflat jísuia^oi^márjmem^^ífffeget­­ni. RégуШак\ szűkebb lehetőség^ korában. Hát nem szebb InmaX amikor a város zscírodíszben tün­dököl. Nem кеЦ Vár a Jö&szlókatA nekünk katonás rendben vállunkJTr^cipefriüiUc. A 'fáklyamenetet fel­váltotta a szebb Vzl^t|k. |Nem*soroljuk többé az utcákon a hatalmas jelmondatomat. Ott mondjuk ki véleményünket, аћш, anogy és amikor kell, a gyá­rakban, a munkások­ közös tanácsában. — És te is tagja vagy valamilyen tanácsnak? — Igen, én is tag­ja vagyok az egyik önigazgatási tanácsnak, de aludj már. Jól tudod, hogy imrán­ szeretnénk kelni... LACKÓ Antal,­­ Szabadkai Gorenje—Sever 4 magas szakképzettségű fémesztergályosa ­ Olvasóinknak, terjesztőinknek és a lap barátainak kellemes májusi ünnepeket kívánunk ". Lapunk legközelebbi száma hétfőn a szokott­­­ időben jelenik meg. ■ - J ______________ _ Tito marsall napiparancsa Josip Broz Tito, a JSZSZK fegyveres erői­nek főparancsnoka az aláb­bi napiparancsot adta ki május elseje alkalmából. ELRENDELEM hogy május elseje alkal­mából Belgrádban, a Ju­goszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság fővá­rosában e hó 30-án 24 tü­zérségi lövesből 15, Zág­rábban, Ljubljanában, Sza­rajevóban, Szkopjéban és Titogradban, a szocialista köztársaságok fővárosai­ban pedig 12 tüzérségi lö­vésből 10 díszlövést adja­nak le. Josip Broz Tito Jugoszlávia" marsallja, a JSZSZK fegyveres erőinek főparancsnoka üdvözíti táviratok Titonak Dušan Petrovic, a JDNSZSZ Országos Választmányának elnöke május elseje, a mun­ka ünnepe alkalmából táv­iratban köszöntötte Tito el­nököt. Kosta Nadj a Harcos Szö­vetség Országos Választmá­nyának elnöke ugyancsak táviratban gratulált Josip Broz Tito köztársasági el­nöknek a munka ünnepe al­kalmából. Táviratban egye­bek között ez áll: A Népfelszabadító Háború harcosai, országunk munkás­osztályával és dolgozóival hatékonyan küzdenek a JKSZ X. kongresszusa ha­tározatainak és az alkotmá­nyos­ elveknek következetes érvényesítéséért. Dolgozóink újabb győzelme A társadalmi-politikai szervezetek kiáltványa M­ájus elseje, a munka és a mun­kásosztály szolidari­tásának ünnepe alkalmá­ból köszöntjük a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság nemzeteit és nem­zetiségeit, országunk pol­gárait , a munkás­osz­tályt, a városok és falvak dolgozóit, az ifjú nemzedé­ket, a népfelszabadító há­ború harcosait, a fegyve­res erőket és a biztonsági szerveket. A május e­lsejei ünnepet a szocializmus anyagi és társadalmi fejlesztésében és az önigazgatáson ala­puló szocialista társadal­mi viszonyok megszilárdí­tásában és elmélyítésében elért új vívmányokkal kö­szöntjük. Társadalmi-gazdasági, po­litikai és más feltételeket teremtettünk, hogy a dol­gozó, mint a társult mun­ka szabad, egyenjogú és felelős egyéne, új történel­mi lépést tegyen munkája feltételeinek és gyümöl­csének birtoklásában, ha­zánk nemzetei és nemzetisé­gei testvériségének, egysé­gének és egyenjogúságá­nak fokozásában, az alkot­mány elveinek és a X. kongresszus határozatai­nak életrekeltésében, önigazgatási megegye­zéssel és társadalmi megál­lapodással jelentős tevé­kenységet fejtünk ki tár­sadalmi-gazdasági viszo­nyaink időszerű feladatai­nak megvalósításáért. Az alkotmányelvek gyümöl­csöző feldolgozását és al­kalmazását jelentő, a tár­sult munkáról szóló tör- v­ény önigazgatási közössé­günknek egyik legjelentő­sebb forradalmi lépése az idő óta, hogy dolgozóink­at­(Folytatása a 6. oldalon) AHOGYAN DOLGOZUNK, ÚGY BŐl Mika Spiljak, az Országos Szakszervezeti Tanács elnöke válaszol a Magyar Szó kérdéseire A munka ünnepe alkalmából a Magyar Szó szerkesztősége azzal a kérés­sel fordult Mika Spijakhoz, az Országos Szakszervezeti Tanács elnökéhez, hogy értékelje, milyen tevékenységet fejtett ki, és milyen eredményeket ért el a szakszervezet a dolgozók társadalmi és életszínvonalának növelésében, és válaszoljon a legidőszerűbb társadalmi-politikai kérdésekre. Különösképp az érdekelt bennünket, hogy a szakszervezet milyen álláspontot foglalt el az új pénzügyi rendszer alkalmazása során előállt helyzetben, továbbá mi a szerepe a társult munka törvénytervezetének nyilvános vitájában. Az elnök, eleget téve a szerkesztőség kérésének, a következő válaszokat ad­ta kérdéseinkre: • Ismert a szakszerve­zetnek az új alkotmányból eredő szerepe és jelentő­sége, nem kevésbé az új feladatkörének minél jobb­­betöltésére irányuló akci­i­ói is. Arra kérjük, elnök elvtárs, értékelje a szak­szervezet főbb akcióinak eredményességét.­­ A szakszervezetek eddi­gi akciói általában véve si­keresnek mondhatók, bár nem mindenütt egyformán. Tevékenységünk homlokte­rében a jövedelemszerzés és -elosztás mércéinek kialakí­tása állt, ennek eredményei már megmutatkoznak a köz­társaságon belüli társadalmi megállapodásokban, továbbá­­az ágazatokon és a gazdasá­gi csoportokon belül létre­hozott önigazgatási megegye­zésekben. Most már az alap­szervezetekben folyik a meg­egyezések kimunkálása. Te­hát rendkívül nagy munka áll mögöttünk, de a java még hátravan: a munka sze­rinti elosztást kell meghoni­(Folytatása a 7. oldalon)

Next