Magyar Szó, 1976. június (33. évfolyam, 149-163. szám)

1976-06-01 / 149. szám

. I \ _>- "í ( Magyar Szó !!!!!;!!!!!!1!!аааааааааааа,,ааааааа,|,|аааааааааваааааааааавававаааааававааааава|,ааавва <>••>•>........................................................................................................................................................ XXXIII. évf„ 119. (10418.) sz.Kedd, me. június 1. ■■■■■■■ _*■■■■ кмшшшшт 2;;;!!;а5!аа,,вапаавааа,,ива=п',ааааавааввв,,,1аввавававваавввваававоввваааавваИ1ааваааава ■■шш>■■■■■■шаиааваааааааааааааааааааааваааааавааааааааааааааваанаааааааалаааваааааа , Ara г dinar Tito Törökországba látogat Belgrádból jelenti a Tan­­jug. Josip Broz Tito, a JSZSZK elnöke Fahri S. Koratürk tö­rök­ elnök meghívására ha­marosan hivatalos, baráti lá­togatásra a Török Köztársa­ságba utazik. Elnökünk jókívánságai Tunézia nemzeti ünnepére Belgrádból jelenti a Tan- Yug. Josip Broz Tito köztársa­sági elnök az alábbi távira­tot intézte Habib Burgiba tu­néziai köztársasági elnöknek. _ „Tunézia függetlenné vá­lásának évfordulója alkal­mából Jugoszlávia népe és a magam nevében Excel­­lenciádnak megelégedéssel küldöm szívélyes üdvözle­teimet, Tunézia baráti né­pének jólétet, önnek jó egészséget és boldogságot kívánok. Meggyőződésem, hogy baráti és el nem kö­telezett országaink együtt­működése mindkét fél ér­dekében továbbra is sikere­sen fejlődik, és hozzájárul az el nem­ kötelezett orszá­goknak és fejlődő országok­nak az egyenrangú nem­zetközi kapcsolatok létre­hozására irányuló erőfeszí­téseihez”. Tito elnök köszönete Josin Broz Tito köztársa­sági elnök születésnapj­a és az­ ifjúság napja alkalmából számos üdvözlő táviratot és levelet kapott az ország min­den tájáról, a polgároktól. Pioníroktól, a fegyveres erők tagjaitól és másoktól. Mivel nincs módjában mindegyiket külön-külön megköszönni, ez úton mond köszön­etet. Parlamenti küldöttségünk Berlinben Berlinből jelenti a Tan- t­ug. A JSZSZK Képviselőhá­­házának ötnapos NDK-beli látogatására érkezett kül­döttségét, amelyet Kiro Gli­gorov elnök vezet, tegnap ünnepélyesen fogadták Ber­linben. A berlini repülőté­ren a jugoszláv küldöttsé­get Gerald Getting, az NDK parlamentjének elnöke, a parlament elnökségének tag­jai és a külügyminisztéri­um tisztségviselői üdvözöl­ték. Küldöttségünk ott-tartóz­­kodása alatt vendéglátói­val megvitatja a két par­lament szerepét és tevé­kenységét. Kira Gligorovot fogadja Erich Honecker, a Német Szocialista Egység­párt KB főtitkára, Horst Lindenmann kormányfő, és Oskar Fischer külügyminisz­ter. Előreláthatólag véle­ményt cserélnek a hosszabb ideje sikeresen fejlődő két­oldalú együttműködésről, valamint az időszerű nem­zetközi kérdésekről. Kül­döttségünk ellátogat néhány ipari és mezőgazdasági vál­lalatba is. Jugoszláv—bissau-guineai kapcsolatok Előtérben a colombói csúcsértekezlet előkészületei Folytatódtak Tito és Cabral megbeszélései — Egyetértés számos kérdésben Milccerböt jelenti a Tan­­jug. Josip Broz Tito köztársa­sági elnök és Luis Cabral Bissau-Guinea Köztársaság államtanácsának elnöke, to­vábbá munkatársaik tegnap Miločerben megbeszéléseket folytattak a nemzetközi vi­szonyokról, az el nem köte­lezett országok küszöbönál­ló colombói csúcsértekezle­téről és Bissau-Guinea, va­lamint Jugoszlávia együtt­működéséről. Jugoszláv részről a meg­beszéléseken jelen volt: Vi­­doje Zarković, Džemal Bije­­dié, Veljko Milatovié, Rudi Kólák, Nagy Ferenc, Marin Cetinić, Mirko Milutinović, Mirko Ostojić és Dušan Ma­­rinković. Cabral elnökön kívül a bissau-guineai küldöttség ré­széről a következő magas rangú állami tisztségviselők voltak jelen a megbeszélé­sen: Jose Arauso, Manuel Saturnino, Alberto Lima Go­mes, Lai Sec, Francisca Pe­reira, Bakar Kasama, Ara­fan Mane, Inacio Semedo és Lorena Santos. A megbeszélés rendkívül szívélyes légkörű volt, s ki­fejezésre jutott a két ország állásfoglalásának és nézetei­nek számos azonossága a nemzetközi politikai kérdé­seket és az el nem kötelezet­tek mozgalmát illetően. A megbeszéléseken a legna­gyobb figyelmet az el nem kötelezett országok colombói csúcsértekezletének előkészü­leteire fordították. Tito elnök tájékoztatta Cabral elnököt Jugoszláviá­nak a jelenlegi helyzetre vo­natkozó értékeléséről és egyéb az el nem kötelezet­tek e nagy csúcstalálkozójá­val kapcsolatos időszerű problémákról. Tito elnök rá­mutatott, az el nem kötele­zett országok egységének szükségességére, és ezzel ösz­szefüggésben a világ egyes válságfészkeire. Tito elnök hangsúlyozta, hogy nem len­ne jó, ha az egyes el nem kötelezett országok kapcsola­taiban felmerülő bizonyos bilaterális problémák befo­lyásolnák a küszöbönálló csúcsértekezlet célkitűzéseit. Cabral elnök felhívta a figyelmet az el nem kötele­zett világ egységének jelen­tőségére, különös tekintettel az afrikai országokra. Két­ségtelenül figyelmet érdemel a dél-afrikai gyarmaturalom felszámolásának kérdése. E tekintetben rendkívül érté­kes az el nem kötelezettek szolidaritása a dél-afrikai nép szabadságharcával. Cab­ral elnök külön kiemelte, Jugoszlávia szerepét azt, hogy hazánk önzetlenül és sokoldalúan támogatja az af­rikai népeket igazságos har­cukban. Ez volt a helyzet Angolával is, amelynek Ju­goszlávia következetes támo­gatást és segítséget nyúj­tott. Mint elhangzott Angola az el nem kötelezett világ és a független afrikai orszá­gok részét képezi, en­nél fogva megérdemli az el nem kötelezett orszá­gok teljesmérvű támogatását az ország újjáépítéséhez. A közel-keleti helyzet szin­tén a két elnök tegnapi meg­beszélésének tárgya volt. Az ottani helyzetet értékelve, a két elnök hangsúlyozta a nézetkülönbségek áthidalásá­nak szükségességét, s rámu­tatott arra, hogy a meglevő nézetkülönbségeknek nem szabad befolyásolniuk az el nem kötelezett világ egysé­gét. Valószínű, hogy Algír­ban az el nem kötelezett po­litika számos kérdését ille­tően egyeztetni fogják az álláspontokat, ami kétségte­lenül elősegíti a colombói csúcsértekezlet még na­gyobb sikerét. Mindkét elnök megállapí­totta, hogy az el nem köte­­tett országok mozgalmához nagyon sok olyan állam tar­tozik, amelyeknek mindenek előtt a világbéke megőrzése a közös érdeke. Colombóban is ez irányban kell erőfeszí­téseket tenni, és az esetleg felmerülő bilaterális problé­maemal Bijedic, az SZVT elnöke tegnap Sveti Stefan-i rezidenciájában meglátogat­ta Luis Cabralt, Bissau-Gui­nea Köztársaság Államtaná­csának elnnökét, Bijedié és Cabral, továbbá munkatár­sai a két ország együttmű­ködésének továbbfejlesztését érintő kérdéseket vitatták meg. — Országaink között ha­gyományosan jó kapcsolatok vannak, amelyek még a gui­­neai nép szabadságharcának idejéből erednek. Társadal­mi-politikai szervezeteink és országunk azokban a napok­ban sokoldalú támogatásban részesítette a szabadságáért harcoló bissau-guineai népet — hangsúlyozta Bijedic. Cabral elnök köszönetét fe­jezte ki Jugoszlávia népei­nek és kormányának az őszin­te és baráti segítségért és támogatásért. Cabral elnök megelégedéssel állapította meg, hogy hazánk® már a máktat más módon kell meg­oldani. A colombói csúcsértekezlet témájára visszatérve, Tito köztársasági elnök hangsú­lyozta a nemzetközi gazda­sági viszonyokra vonatkozó viták jelentőségét, azoknak a törekvéseknek a fontossá­gát, amelyek a fejletlen or­szágok helyzetének javításá­ra irányulnak. Tito elnök re­ményét fejezte ki, hogy Co­lombóban ezen a téren sike­rül haladó lépéseket, tenni. Tito és Cabral elnök teg­napi megbeszélésén a két or­szág kapcsolatairól is szó volt. Értékeléseik szerint kap­csolataink rendkívül jók, s megállapították, hogy széles körű lehetőségek vannak bő­vítésükre, mindenekelőtt az árucsere-forgalmi, a mező­­gazdasági, ipari és tudomá­nyos-műszaki együttműkö­désben, szabadságharc idején külön­féle szakértők kiküldése ál­tal konkrét segítséget nyúj­tott Bissau-Guineának. Mint mondta, országának nagy szüksége van szakértőkre. Bijedié és Cabral megbeszé­lése során megegyeztek ab­ban, hogy mielőbb árucse­re-forgalmi megállapodást kell kötni. Szó volt az el nem kötelezett országok kü­szöbönálló csúcsértekezleté­ről is. Véleményük szerint a colombói értekezlet törté­nelmi jelentőségű lesz az el nem kötelezet politikát ille­tően. Cabral tárgyalt Bijedleivel Tito elnök és Luis Cabral Miloécrben, a tegnapi tár­gyalások megkezdése előtt El nem kötelezettek Kedvező értékelés az eddigi eredményekről Folytatja munkáját a Koordin­ációs Bizottság külügyminiszteri értekezlete Algírból jelenti a Tan­jug­ . Az el nem kötelezett or­szágok Koordinációs Bizott­ságának miniszteri szintű ülésszakán részt vevő kül­döttségek és megfigyelők körében az az általános vé­lemény, hogy a tanácsko­zás az építő jellegű együtt­működés és a közös erő­feszítések jegyében zajlik. A delegációk azon vannak, hogy minél sikeresebbek legyenek az el nem kötele­zett országok V. csúcsérte­kezletének előkészületei. Az algíri ülésszak mindent megtesz, hogy a colombói talákozó olyan jelentős ered­mény legyen, amely nagy hatással lesz a nemzetközi viszonyok további fejlődé­sére. A küldöttségvezetők első beszédeikben is hasonló véleménynek adtak kifeje­zést. A Koordinációs Bi­zottság ülésszakán négy földrész el nem kötelezett országai képviseltetik magu­kat. Az ülésszak első napján közös álláspontok alakultak ki. Az egyhangú értékelés szerint az el nem kötele­zett országok mozgalma az 1961. évi belgrádi csúcsér­tekezlettől jelentős eredmé­nyeket ért el. A vendéglátó ország kép­viselője a Koordinációs Bi­zottság ülésszakának elnö­ke, Buteflika algériai el­nök ezzel kapcsolatban ki­jelentette, hogy nem léte­zik olyan jelentős nemzet­közi esemény vagy vita a világproblémákról, amelyek­ben nem vett volna részt az el nem kötelezettek cso­portja, és nem járult vol­na hozzá megoldásukhoz.­­ Miloš Minic, a Szövetsé­gi Végrehajtó Tanács alel­­nöke, szövetségi külügyi titkár a jugoszláv delegáció vezetője elmondta, hogy az el nem kötelezettek belg­rádi csúcsértekezletétől mos­tanáig az el nem kötelezett országok jelentős tevékeny­séget folytattak és törté­­nelmi szerepet játszottak a nemzetközi viszonyok meg­változtatásában. Szövetségi külügyi titkárunk a válto­zásokkal kapcsolatban meg­említette a gyarmati ura­lom felszámolását, és mint­egy 40 új független ország jelentkezését a világ töm­bökre való felosztásának megakadályozását, az orszá­gok közötti függőség kikü­szöbölését és az egyenran­gú együttműködés megte­remtését. Az eddigi felszólalók is rámutattak az el nem köte­lezettség politikájának ed­digi eredményeire. Elmond­ták, hogy nem volt köny­­nyű elérni céljukat, mivel ellen kellett állniuk az el nem kötelezettség politikájá­nak ellenzőivel, akik egy­úttal a nemzeti független­ség, a szuverenitás, az egyenrangú együttműködés ellenségei is. F. Willis a latin-ameri­kai fejlődő országok nevé­ben beszélt, s elmondta, hogy az úgynevezett Monro doktrína képviselői erős nyomást gyakorolnak az amerikai el nem kötelezett országokra.­­ A részt vevő országok egységes és kifejezett kö­vetelése, hogy még na­gyobb szolidaritás és egy­ség jöjjön létre az el nem kötelezettek között. Erről szólt beszédében Chavan indiai külügyminiszter és még nyolc el nem kötele­zett ország küldöttségének vezetője. A Koordinációs Bizottság ülésszakán 17 el nem köte­lezett ország külügyminisz­tere vesz részt. A megbe­széléseket egyébként az al­gíri Orasi-szállóban tart­ják. A Koordinációs Bi­zottság tegnap délelőtt zárt plenáris ülést tartott, és megkezdte munkáját két bizottság is, a politikai és a gazdasági kérdésekkel fog­lalkozó munkacsoport. Értesülések szerint a zárt plénumon legtöbb szó a colombói dokumentum elkészítéséről, valamint az új tagok felvételéről esett. Tár­gyaltak még a csúcsérte­kezlet megfigyelőiről, és vendégeiről is. Elsősorban azt kellett megállapítani, hogyan folytassák­­ az V. csúcsértekezlet záródoku­mentuma politikai deklará­ciójának kidolgozását. Sri Lanka a csúcsértekezlet vendéglátó országa elkészí­tette a záródokumentum tervezetét, és már régeb­ben benyújtotta az el nem kötelezett országok New York-i Koordinációs Bizott­ság tagjainak. Ide tartozik, hogy Sri Lanka a munka oroszlán­­részét már elvégezte. Összegezve az erről szóló vitát Buteflika az ülésszak elnöklője kijelentette, hogy a politikai deklaráció ter­vezetét július 15-éig be kell fejezni, s azután a ja­vaslatot megküldeni mind­egyik el nem kötelezett or­szágnak. A találkozó egyes részvevői úgy tartják, hogy még foglalkozni kellene ve­le és ebbe be kell vonni több el nem kötelezett or­szágot. Tizenhét el nem kötele­zett ország miniszterei a tegnap esti vitában nem tár­gyalták meg egyes országok felvételi kérését. Értesülések szerint azok az országok közül, akik a limai miniszteri szintű kon­ferencián vendégként vet­tek részt, Románia és a Fülöp-szigetek kérvényt nyújtott be, hogy a követ­kező összejöveteleken meg­figyelőként jelenhessenek meg. A Japán Szocialista Párt szintén annak az óhajának adott kifejezést, hogy a csúcsértekezleten megfigye­lőként vehessen részt. Svájc és Törökország ven­dégként kíván részt venni a colombói összejövetelen, kérvényükről azonban még nem döntöttek. A miniszteri szintű talál­kozó napirendjén egyéb­ként szerepel a jelenlegi nemzetközi helyzet értékelé­se, a New York-i Koordi­nációs Bizottság munkájá­ról szóló jelentés, az algí­ri csúcsértekezlet határo­zatainak megvalósítása, a colombói csúcskonferencia előkészületei, valamint napi­rendjének és záródokumen­tumának kidolgozása. Szuharto tárgyait Mojszovval Djakartából jelenti a Tan­jug. Szuharto, Indonézia köz­társasági elnöke tegnap fo­gadta Lazar Mojszavot, a szövetségi külügyi titkár helyettesét. Véleményt cse­réltek az el nem kötelezet­tek küszöbönálló V. csúcs­értekezletéről, valamint az el nem kötelezett mozgalom nemzetközi szerepéről. A fogadás után megkez­dődtek a jugoszláv—indonéz megbeszélések. Az indo­néz küldöttséget Adam Ma­lik vezette. Megvitatták az időszerű nemzetközi kér­déseket, valamint az el nem kötelezett országok kü­szöbönálló csúcsértekezleté­ből eredő feladatokat. Mindkét fél kedvezően értékelte a kétoldalú kap­csolatok" fejlődését, s rá­mutattak a még nem eléggé kiaknázott lehetőségekre. A tárgyalás után Adam Malik ebédet adott a jugo­szláv küldöttség tiszteleté­re.

Next