Magyar Szó, 1976. július (33. évfolyam, 179-193. szám)
1976-07-01 / 179. szám
Magyar Szó швшшпшшвшвваатвппвптттР!*тпивтткаштг.вваттвввапвва9птаааввааитшввтааапвв1аапав1аатшшвшввв ■ ■■oaHBfflaa^Rr.í^^ri^Ba^fz-íii’saaaíiaBHBC'iaaiíitearííöaias^KaBaaHceffianöjaiaBSBEiaataeaffiBKSíiiBaBBöaEHEBi* iiiiiii XXXIII. évf., 179. (10 448.) sz. ü||| Csütörtök, 1976. július 1. ЦЦШ ■ г^зкавиЕвавва BaaiiBaBBBiBBiBBBBBBBBBBBBBaaflBBBBBaaBaBBBBBBEiaaaBBBBBBaBSBiasQiaiSuzzaa^fts^BassBBBBBa ^ ARA 2 DINAR ■ ■................................................................................./Vi) )----------------------------------X---------------------- M Korszakalkotó összejövetel OST, KÖZVETLENÜL az értekezlet befejezése után nehéz értékelést adni valamennyi elhangzott felszólalásról. Ez kétségkívül alapos elemző műnket igényel. Annyi azonban egészen biztos: korszakalkotó jellegű összejövetel volt a berlini. Soha még a kommunista pártok történelmében ilyen nyíltan és a világ nyilvánossága előtt nem tárgyaltak a munkásmozgalomnak, ennek a ma már kétségkívül európai és világviszonylatban egyik legfontosabb politikai tényezőnek a vezető emberei. És ami még jelentősebb — jóllehet egyik-másik felszólalás disszonánsan hangzott — soha ennyi létfontosságú kérdésben nem értettek egyet mint ezúttal. Az értekezlet konszenzussal, egyhangúlag elfogadottzáródokumentumában és a vita során elhangzott felszólalások legtöbbjében az egybegyűltek választ adtak az európai kommunista és munkásmozgalom legidőszerűbb kérdéseire. Síkraszálltak a haladó erők összefogása, az egyenrangú, szabad véleménycsere, a más belügyeibe való be nem avatkozás elve mellett, megállapodtak abban, hogy minden párt saját körülményeiből kiindulva sajátos módon kell hogy keresse az igazságosabb társadalom felé vezető utat, s e tevékenysége során elsősorban saját munkásosztályának és népének tartozik felelősséggel. Megállapították továbbá azt is, hogy a szocializmus csak demokratikus légkörben, szabad társadalomban fejlődhet tovább. Ehhez viszont békére, leszerelésre, a tömbpolitika felülmúlására van szükség. Jóllehet a dokumentu, nem tükrözi teljes egészében a JKSZ politikáját és más párt politikáját sem, s nem is kötelezi az értekezlet részvevőit arra, hogy tételeit „maradéktalanul” megvalósítsák — nem is ez volt az értekezlet célja —, kétségtelen, hogy előremutató voltánál fogva nagyot lendít majd az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és szociális haladásért folytatott harcban. Az sem vitás, hogy számos nézetkülönbség továbbra is megmarad, esetleg hellyel-közzel eszmei öszszetűzéseket is szít. De a berlini értekezlet megmutatta, lehet szabad véleménycserét folytatni anélkül, hogy az bárkit vagy bármit is veszélyeztetne. A sokrétű tapasztalatokon aztán e változó és rohamosan fejlődő világban minden haladó mozgalom okulhat. Ezért a kommunista és munkáspártok berlini értekezlete minden tekintetben igen sikeresnek mondható. (Folytatása a 3. oldalon) Gyökeres változások a nemzetközi viszonyokban A JSZSZK Képviselőházának határozata az el nem kötelezett országok colombói csúcsértekezletével kapcsolatban Belgrádból jeleníti a Tan-é lezett országok állam- és jogkormányfőinek ötödik csúcs A JSZSZK Képviselőház j értekezletével kapcsolatban, ha a Szövetségi Tanács tegy A határozat leszögezi, hogy napi ülésén határozatot fo-1 a negyedik algíri csúcstalál gadott el az el nem köte- kozőtól napjainkig a nem- Befejeződött az európai kommunista munkáspártok értekezlete TITO: , ■ A mai világ problémáit nem lehet megoldani az el nem kötelezett országok nélkül Jugoszlávia és a JKSZ az el nesz kötelezettség mozgalmában való aktív részvétellel teljesíti nemzetközi kötelességét a világközösség és az emberiség haladása iránt TEGNAP JOSIP BROZ TITO VOLT AZ ELSŐ FELSZÓLALÓ KÜLÖNTUDÓSÍTÓNK TELEFONJELENTÉSE Berlin, június 30. Ma reggel ismét 9 órai kezdettel folytatódott az európai kommunista és munkáspártok értekezlete. Az első felszólaló Josip Broz Tito. A sajtóközpont előkészületeiből ítélve az egybegyűlt újságírók igen élénk érdeklődéssel kísérték beszédét, amelynek világvisszhangja bizonyára ezúttal sem marad el. Miután a JESZ nevében üdvözölte az egybegyűlteket, és megköszönte a Német Szocialista Egységpártnak és Erich Honeckernek az értekezlet előkészítése körül kifejtett tevékenységét, elnökünk hangsúlyozta, hogy az egybe-gyűlt pártok képviselői erre a szabad véleménycse-jére azért jöttek el, hogy megtárgyalják, mit tehetnek és mit kell tenniük az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és szociális haladásért, vagyis a tavaly Helsinkiben megtartott békeértekezlet ha-tározatainak megvalósításáért. Tito elnök beszéde Elnök elvtárs, elvtársak és elvtársinők! Meg vagyok győződve róla, hogy e nyílt és szabad véleménycsere jelentős májaikben hozzájárulhat a célok eléréséhez, ha az álláspontoknak és a megközelítésnek az átfogó mivolta serkentést ad kontinensünkön az összes haladó szellemű és demokratikus erők legszélesebb körű együttműködésének. .Az értekezlet előkészületei során úgyszintén vita folyt az európai kommunista és munkáspártok közötti viszonyokról. Ez a vita a függetlenség, az egyenrangúság és a be nem avatkozás elvét a kommunista és munkáspártok közötti együttműködés alapelveként érvényesítette. Érvényesíteni kell a munkásosztály történelmi törekvéseit Az európai kommunista és munkáspártok értekezletére a kontinensünkön és az egész világon végbemenő jelentős és dinamikus folyamatok idején került sor. A mai nemzetközi helyzet e folyamatok teljes bonyolultságát és ellentmondásosságát, összefüggését és egymástól való függését tükrözi és a nemzetközi, közösség égető problémáinak megoldásához szükséges feltételek megteremtése érdekében a legnagyobb erőfeszítéseket követeli. A demokrácia, a haladás és a szocializmus felfejlődött erői ma döntő harcot vívnak a békésért, a nemzeti függetlenség és szuverenitás megőrzéséért, a politikai és gazdasági emancipálódásárt, a népek szabad és önálló fejlődéséért. Tevékenységük az imperializmus, a gyarmati uralom maradványai, a neo-kolonializmus, tehát az elnyomás és a megkülönböztetés minden válfaja ellen irányul. Korunk mai folyamataira a kapitalista rendszer mélyreható válsága jellemző, amely felélezi a régi ellentmondásokat, és újakat szül. Ez a válság kiterjed a társadalmi-gazdasági és a nem-zetközi viszonyokra és egyidejűleg gazdasági, szociális, politikai és erkölcsi vetülete is van. A kapitalizmus és a nemzetközi politikai és gazdasági viszonyok válsága nélkülözhetetlenné teszi a haladó társadalmi átalakulást, a viszonyok gyökeres megváltoztatását, a szocializmus és demokrácia további erősödését. Természetesen azzal a fel- tétellel, hogy az összes haladó erőkben tudatosodik: sürgősen meg kell változtatni a helyzetet, nehogy az egyenlőtlenség és kizsákmányolás továbbra is fennálljon, s a gazdagok még gazdagabbakká, a szegények pedig még szegényebbekké váljanak. Korunk parancsoló szükségszerűsége érvényre juttatni minden ország munkásosztályának és dolgozóinak arra irányuló történelmi törekvéseit, hogy megszerezzék az általuk megteremtett értéktöbblettel való rendelezés jogát. Ezzel egyidejűleg a népek nemzeti vagyonának, amelyet korábban a kapitalista kizsákmányolás legdurvább formái révén, ma pedig az extraprofit mechanizmusa, a nemzetek feletti részvénytársaságok útján és más módon átömlesztettek, illetve átömlesztenek a fejlett országokba, e népek teljes szuverenitása alá kell kerülnie. Az új nemzetközi gazdasági viszonyokért folyó harcosztály lényege Mindinkább fokozódik a népek és országok, különösen pedig a fejlődő országok eltökélt harca az egyenlőtten nemzetközi gazdasági viszonyok radikális megváltoztatásáért. Csak ilyen változtatások révén biztosítható minden nép igazi függetlensége és szabadsága. Ez az új nemzetközi gazdasági rendszerért folyó harcnak a tényleges osztálylényege, amelynek érvényesítése nélkül el sem képzelhető az igazságceltbil viszonyok megteremtése a világon. Ezért is robbannak ki a jelenkori társadalomban erőteljes forrongások, fokozódik a munkástömegeknek a korunk társadalmi-politikai történéseiben való szerepe, szilárdul meg e tömegek politikai tudata. A munkásosztály és a dolgozók mindinkább tudatára ébrednek a fennálló társadalmi rendszerekben betöltött helyüknek és szerepüknek. Egyre bírálóbban tekintenek e rendszereik korlátozottságára, és egyre határozottabban követelik, hogy tegyék számukra lehetővé az életük és jövőjük lényeges feltételeiről, a munkájuk eredményeivel való rendelkezésről szóló döntések meghozatalában és a társadalom igazgatásában való részvételüket. Vagyis tegyék számukra lehetővé, hogy olyan helyzetet teremtsenek maguknak, amely biztosítja a személyiség szabadságát és sokoldalú fejlődését. Ilyen értelemben változik a dolgozók széles rétegeinek politikai hangulata a haladó szociális átalakulások javára. E nyomás hatására az összes társadalmi erők kénytelenek felülvizsgálni nézeteiket és értékeiket, és megfelelő megoldásokat felkutatni. Ugyanez érvényes a szocializmus gyakorlatában is, mert a szocializmusnak sincsenek kész, egyszer s mindenkorra megadott megoldásai. E.T. is nehézségek és ellentmondások kísérik. Az idő új követelményeket hoz magával, összhangban a termelőerők és a társadalmi tudat fejlődésével. Ebből természetszerűleg következik, hogy a szocializmusért folyó harcnak és a szocializmus építésének különféle útjai vannak. Megoldásokat a munkásosztály tényleges érdekei alapján A fontos az, hogy a megoldások, amelyeket ma a haladó erők felkínálnak, a munkásosztály és a dolgo(Folytatása a 2. oldalon Ezetközi viszonyokban folytatódtak a kedvező folyamatok és a mélyreható változások. Az el nem kötelezett és más fejlődő országok a nemzetközi életben döntően hozzájárultak a kedvező folyamatok elindításához. A JSZSZK Képviselőháza megállapítja, hogy a belgrádi csúcstalálkozótól eltelt 15 év alatt az el nem kötelezettség befolyást vívott ki a világpolitikában, amelynek elve és céljai mind nagyobb számú ország érdekeiben és törekvéseiben tükröződnek,s számos nemzetközi akciót indított el a számottevő nemzetközi kérdésekmegoldásában. A Képviselőház rámutatott, hogy az el nem kötelezett országok határozottan kiállnak helyzetük megszilárdításáért és gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésünk meggyorsításáért. A határozat kimondja, Jugoszlávia síkraszáll azért, hogy az el nem kötelezett országok colombói csúcsértekezlete az új nemzetközi politikai és gazdasági viszony kiépítésével kapcsolatban határozatot fogadjon el a nemzetközi és közös akciók formáiró 01. Küzdeni fog azért is, hogy a csúcstalálkozó határozatokat fogadjon el az új gazdasági rendszer kiépítésére vonatkozó további akciókról és kezdeményezésekről, valamint az el nem kötelezettség szerepének fokozására. A Jugoszláv Képviselőház jóváhagyta a JSZSZK képviselőinek a kétoldalú és multilaterális akciókban kifejtett eddigi tevékenysé- igét, amelyek célja az ötödik csúcsértekezlet minél sikeresebb lebonyolítása volt. A képviselőház nagy jelentőségűnek tartja, hogy a JSZSZK küldöttségét Josssip Broz Tito köztársasági elnök vezeti, aki rendkívül nagy részt vállalt az el nem kötelezettség politikájának kiépítéséből és a nemzetközi életben való érvényesüléséből. Milos Minic expozéja Belgrádból jelenti a Tanjug. Világszerte növekszik az érdeklődés az el nem kötelezett országok ötödik csúcsértekezletének előkészítése és eredménye iránt, ami kifejezi az el nem kötelezettség politikájának mind nagyobb befolyását a nemzetközi életben — hangsúlyozta Miloš Minié, az SZVT alelnöke, szövetségi külügyi titkár a JSZSZK Képviselőházának Szövetségi Tanácsa, Köztársaságok és Tartományok Tanácsa tegnapi ülésén mondott expozéjában . Miloš Minié a továbbiakban kifejtette, hogy a mostani nemzetközi helyzetet mély változások és ellentmondásos folyamatok jellemzik, az erőfeszítések arra irányulnak, hogy az államok és népek között igazságosabb kapcsolatok épüljenek ki. A leszerelés problémájáról szólva Miloš Minic elmondta, hogy a feszültség enyhülése nem terjed ki a nemzetközi kapcsolatok minden területére, különösen nem a fegyveres erők és a fegyverek csökkentésére. A fegyverkezési hajsza lagalhatatlanul tovább tart, hangsúlyozta Minié. Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy elérkezett annak az ideje, hogy újabb kezdeményezéseket tegyenek a leszerelés irányába. Expozéjában az SZVT alelnöke kitért a válsággócokra is. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a Ko Tito elnök, Petar Siambelic és Stane Dolanc a berlini értekezleten.