Magyar Szó, 1976. július (33. évfolyam, 179-193. szám)

1976-07-05 / 183. szám

2. oldal Titóra nagy szerep hárult az el nem kötelezettség politikájának kialakításában és erősítéseken Birembra nepáli király nyilatkozata a Tanjug hírügynökség munkatársának Katmanduból jelenti a Tanjug. Birendra nepáli uralkodó tegnap a katmandui ki­rályi palotában fogadta a Tanjug hírügynökség dél­­ázsiai tudósítóját, s válaszolt­ kérdéseire. Kijelentet­te, hogy Tito elnöknek igen jelentős a szerepe az el nem kötelezettség politikájának kialakításában, erősí­tésében és érvényesítésében. Kifejezte meggyőződését, hogy az el nem kötelezett országok mozgalmának so­ron következő célomból csúcsértekezlete sikeres lesz, s hangsúlyozta országának és Jugoszláviának azonos céljait a világbékéért és az egyenrangtú nemzetközi poli­tikai és gazdasági kapcsola­tokért vívott harcban. Birendra király válaszolt még a Tanjug hírügynökség munkatársának Nepál az el nem kötelezett országok moz­galmában kifejtett tevékeny­ségére vonatkozó kérdéseire is. Ezenkívül szólt arról a javaslatról, hogy országát nyilvánítsák békeövezetté, beszélt a himalájai király­ság belső fejlődéséről és a jugoszláv—nepáli hagyomá­nyosan jó baráti kapcsola­tok alakulásáról. Arra a kérdésre, hogy mit tart az el nem kötele­zettek mozgalma legnagyobb eredményeinek, a nepáli uralkodó kijelentette, hogy eddig a nemzetközi kapcso­latokban a nagyhatalmak­nak volt döntő szavuk. Most azonban nem lehet figyel­men kívül hagyni a köze­pes és a kis országokat sem, amelyek az el nem kötele­zettek közösségéhez tartoz­nak. Szintén a mozgalom érdeme, hogy a nemzetközi politikában manapság a több­ségnek van döntő szava, nem az erőseknek. Kijelen­tette, hogy a jövőben még sokat kell tenni, hogy az el nem kötelezettek mozgalma elérje kitűzött céljait. A harmadik világ orszá­gainak körében az az álta­lános vélemény, hogy az el nem kötelezettség politiká­jának manapság nagyobb a jelentősége, mint régebben volt, valószínűleg a bonyo­lultabb nemzetközi kapcso­latok miatt. A fejlődő orszá­gok egy igazságosabb, egyen­rangú nemzetközi gazdasági rendszer kialakításáért har­colnak, amely jobb feltétele­ket biztosít nekik. Mi a vé­leménye erről? — hangzott az egyik kérdés. A király válaszában el­mondta, hogy ha meg sze­retnénk szabadítani az em­beriséget a nyomortól, ak­kor feltétlenül létre kell hozni az új nemzetközi gaz­dasági rendszert, amely le­hetővé teszi majd a fejlődő országok számára, hogy egyenrangú félként vegye­nek részt az anyagi javak elosztásában. Magyarország Harminc százalékkal emelkedik a hús ára Budapestről jelenti a Tan- tue. Magyarországon tegnaptól a hús és a húskészítmények ára átlagban 30 százalékkal emelkedett. Ezt már két év­vel ezelőtt bejelentették, de nem léptették életbe. A jobb minőségű hús ára 40—50 százalékkal lett magasabb, a baromfié pedig mindössze hússzal. Ezenkívül drágább lett a szalonna és a konzerv is. A dolgozók és a nyugdíja­sok az áremelkedés miatt 60 forintos kompenzációt kap­nak havonta. Kubai lap a harcosok napjáról , Havannából jelenti a Tan­jug. A jugoszláv nép felszaba­dító harca igen súlyos volt és a jugoszlávok nagy hő­siességről tettek tanúbizony­ságot — írja a Verdes Olivo című kubai katonai hetilap. A jugoszláv nép felkelésé­nek 35. évfordulója alkalmá­ból megjelentetett cikkében írja, hogy a Tito vezette Ju­goszláv Kommunista­ Párt szólította fel a népet a harc­ra. Josip Broz Tito volt az az ember — teszi hozzá —, aki kidolgozta a stratégiát, a taktikát, és aki személye­sen vezette a harcot egészen a győzelemig. Libanoni válság Bejrút külvárosában nem szik­ek a harcok Az Arab Liga bizottsága folytatja tárgyalásait — Arafat hazatért kör­útjáról — A külföldiek menekülnek Libanonból A külföldi hírügynökségek a Palesztinai és a jobbol­dali rádiók híreire hivatkozva jelentik, hogy Bejrútban és Libanon más vidékein a harcok tovább folytatódnak.­ Az Arab Liga háromtagú bizottsága Mahmud Riad fő­titkárral az éden tegnap Bejrútból Damaszkuszba uta­zott. A MEN­A hírügynökség jelentése szerint a bizottság tagjai tegnapelőtt este talál­koz­tak Asszad Szíriai elnök­kel, tegnap délelőtt pedig két palesztinai vezetővel. Az Arab Liga bizottsága tegnap tárgyalt még Halim Khaddam szíriai miniszter­­elnökkel is. Mahmud Riad főtitkár a megbeszéléseik után közölte, hogy a bizott­ság nem utazik Kairóba, mint ahogyan tervezte. A három békeközvetítőnek azért kellett volna Egyip­tom fővárosába utaznia, hogy jelentést nyújtson be az arab országok külügymi­niszteri értekezletének. A külföldi hírügynökségek jelentik, hogy Jasszer Ara­fat, a Palesztinai Felszabadí­tási Szervezet vezetője az arab országokban tett kör­útjáról tegnap visszaérkezett Bej­rútba. Szallah Kalah Palesztinai vezető tegnapelőtt este meg­vádolta Szíriát, hogy részt vesz a libanoni főváros kör­nyékén levő Tál el Zaatair Palesztinai menekülttábor elleni harcban. A Reuter hírügynökség szerint Szaidh Kalah kijelentette, hogy a Palesztinaiak harcolni fog­nak a szíriai­­ katonák ellen, ha a Tál el Zaatar mene­külttábor a jobboldailiak ke­zére kerül. Egyébként Ra­lah vezeti a palesztinaiak ak­cióit Jas­szeir Arafat, a PLO elnökének távollétében. Hangsúlyozta, hogy a mene­külttábor elestével szinte lehetetlen lesz a libanoni sú­lyos krízis politikai megol­dása. Megvádolta Camille jobb­oldali vezetőt, hogy kapcso­latban van Izraellel és tém­o­gat­ását élvezi. Elmondta, azt i­s, hogy egyik falangis­­ta vezető szerint Izrael foll­al átitatta segítségét a jobb­oldaliaknak és az úgyneve­zett nemzeti liberálisoknak. Szalah Kalah hozzátette, Szíria azzal, hogy elfoglal­ta, illetve el szeretné fog­lalni Libanonnak azokat a területeit, amelyek a palesz­tinaiak és a haladók ellen­őrzése alatt vannak, gyen­gíteni szeretné a Palesztina­ mozgalmat. Felhívta az arab országokat és a Szovjetuni­ót, hogy siessenek a pa­lesz- i­tinaiak segítségére. Az AFP és a Reuter hír­­ügynö­kségek bejrúti jelen­tése szerint egy 110 gékocsi­­ból álló menetoszlop tegnap Bejrútból elindult Damasz­kuszba. Háromszáz külföl­dit szállít. Ezt a legújabb kilakoltatást a Német Szö­vetségi Köztársaság és az Egyesült Államok nagykö­vetsége szervezte. A külföldieket szállító me­nnntoszlopot az Al Fatah Pa­lesztinai szervezet harcosai védik. Bej­rútban még mintegy 2000 külföldi állampolgár tartózkodik, egy évvel ez­előtt számuk körülbelül 40 000 volt. (4) Munkanélküliség nem létezik Az alkotmány szerint a gyárak a mun­kásoké, az ültetvények, a mezők, a pa­rasztoké, és minden dolgozó embernek joga van a munkára. Az alapelv szerint, hogy minden polgárnak lehetőségeihez és képességeihez mérten joga, kötelessége dolgozni, a Demokratikus Kambodzsában sem létezik m­nkanélküliség. Az alkotmány továbbá szavatolja az egyenjogúságot. A nők és a férfiak min­den szempontból teljesen egyenrangúak. A többnejűséget betiltották. A Demokratikus Kambodzsa világi ál­lam, minden polgárnak azonban joga van gyakorolni vallását. Szigorúan betiltották a reakciós vallások terjesztését, s azokat a felekezeteket, amelyek beavatkoznak a Demokratikus Kambodzsa ügyeibe és aka­dályozzák a népet céljának elérésében. Nem leszünk senki csatlósai A Demokratikus Kambodzsa külpoliti­káját — s ez benne van az ország alkot­mányában is — a minden határos ország­gal való baráti kapcsolatok ápolása jel­lemzi. Ezenkívül jó viszonyban kíván lén­ni a világ többi országával is. Alapelve, hogy kölcsönösen tiszteletben kell tartani az országok szuverenitását és területi in­tegritását. Az ország a függetlenség, a béke, a semlegesség és az el nem kötelezettség útját választotta. Érdemes megemlíteni, hogy a semlegesség kifejezést használják, fogalmát azonban nem kell összetéveszte­ni a klasszikus nemzetközi jogi fogalom­mal, amely a világháború után jelentke­zett. A fogalom alatt ők inkább be nem avatkozást értenek, de mindig a megtá­madottnak nyújtanak segítséget. Valószí­nűleg az alkotmányban azért használták a semlegesség fogalmat, mert nézeteltéré­sek voltak a kambodzsai vezetőség és a Szovjetunió, valamint a Kínai Népköztár­saság vezetősége között, mivel Kambod­zsa nem kívánt egyikhez sem csatlakoz­ni. A Demokratikus Kambodzsa nem fogja megengedni egyetlenegy külföldi ország­nak sem, hogy katonai támaszpontot épít­sen az ország területén, és határozottan ellenáll a külföldi beavatkozásnak, har­colni fog a szubverzív és agresszív po­litika ellen. Ezek az álláspontok — amelyeket az al­kotmány is tartalmazza — még 1957-ben kialakultak, amikor Kambodzsa elfogadta a semlegességről szóló törvényt, amely­nek alapján nem lehet tagja semmilyen katonai-politikai csoportnak Dr. Kieu Szampan kijelentette, hogy nem azért on­tottak ennyi vért, hogy az ország holnap valakinek a „bolygója” legyen. Ugyanakkor­ a Demokratikus Kambod­zsa sohasem fog beavatkozni más orszá­gok belügyeibe, s tartja magát ahhoz az alapelvhez, hogy minden ország szuverén, rendelkezhet magával és megoldhatja sa­ját belügyeit minden külföldi beavatkozás nélkül. Kambodzsa mindig tagja marad az el nem kötelezettek nagy családjá­nak. A háború utáni esztendő bebizonyította, hogy a Demokratikus Kambodzsa népe le tudja győzni a legnagyobb akadályokat is, s saját erejével, nagy forradalmi optimiz­mussal kezd hozzá a szebb jövendő kiépí­téséhez. Egyszerre indult meg az úgyne­vezett gazdasági forradalom és a társada­lom radikális megváltoztatása. Érdemes megjegyezni, hogy dr. Kieu Szampan még, 1959-ben megjelentette Kambodzsa politikai jövőjéről szóló elem­zését. Ebben a dokumentumban Kieu Szampan síkraszállt a független Kambod­zsáért, amely nem függ a külkereskede­lemtől, hanem saját erejére támaszkodik. Szampannak a vízióját a forradalmi át­alakulás ma megvalósíthatóvá teszi. Dr. Milan OBRENOVIC (VÉGE) El nem kötelezett országok —...­a DEIY10KRITIKUS KdITIBODZSd MAGYAR AZÓ nette, 1976. július 5. A lottó mint mam­a Egyesek hülyeségnek tart­ják. Mások már nevet is ad­tak neki: „balekcsapda”. Pe­dig még csak az elmúlt he­tekben, május közepén kezd­te el a francia nemzeti lot­tó pályafutását a kormány védőszárnyai alatt. Karrier­je minden szarkazmus elle­nére bizonyára ragyogó lesz , mint a német lottóé, amelyről mintázták. Hetvenötezer játékos, 640 000 áthúzott szelvény, 1 280 000 frank bevétel csu­pán jelen pillanatig a pári­zsi régió 600 érvényesítő iro­dájánál, a lottó kezdeménye­zői szemében ez az ötlet si­kerének bizonyítéka. Annál is inkább, mert indulásánál még hűhó is alig volt. Hogyan kell lottózni? Egy­szerűen. Vásároljunk egy tra­fikban vagy lottózóban 20 centime-ért egy 10 darabból álló szelvényköteget. A szel­vény 49 kockájából húzzunk át hatot. A minimális tét két frank, ezért két­­ szelvénnyel lehet játszani. A szelvénye­ket érvényesíttetni kell, és talán egy héten belül any­­nyit nyer adómentesen, hogy vehet egy színes televíziót, egy nyaralót, egy kocsit — avagy egyszerre mindhár­mat. Legrosszabb esetben mi történik: vettünk egy rövid­ke álmot, azzal a kényelmes vigasszal, hogy az államház­tartásnak segítettünk. A Nemzeti Sorsjáték már évek óta csak vegetáló hú­zásai nem hozták a várt jö­vedelmet. Ám ennek ellenére 160 millió frankot jelentett a sorsjáték 1975-ben az ál­lamnak, vagyis a környezet­­védelmi minisztérium majd­nem egész költségvetését ki­tevő összeget. De a sorsjá­ték népszerűségének a ha­nyatlása nemcsak a pénzügy­minisztert nyugtalanította. A vészharangot a jótékonysági egyesületek kongatták meg, elsősorban a hadirokkantak szövetsége, akik a sorsjáték fennállásának negyvenhárom évében a nyereség tizedré­­szét kapták. A Roncsoltar­­cúak, a Törtszárnyúak, az André­ Maginot egyesület és más hadirokkantakat segítő szövetségnek a nyugdíjasház fenntartására, a nyugdíj ki­egészítésre nincs egyéb alap­ja, csak a sorsjátékból szár­mazó jövedelem. Franciaországban még több mint egymillió hadi­rokkant él. A Frontharcosok költségvetési tételei körül évente kibontakozó vita éles­sége és keserű hangja nyil­vánvalóvá teszi, hogy a hiva­talos támogatás sok kívánni­valót hagy hátra. „Egy 100 százalékos hadirokkant-nyug­díjban részesülő évi 20 000 franknál kevesebbet kap” — mondja L. Louis Duroeux, a Franciaország 600 főnyi arc­roncsolódást szenvedett rok­kantát tömörítő szövetség elnöke, akinek arca 1940-ben Rocroinál, az Ardennekben kapta mély sebhelyeit. „A pénzügyminiszter jól tudja, hogy szövetségünk tagjai számára elengedhetetlen az anyagi és pszichológiai segít­ség. Mikor ezelőtt három év­vel nehézségeinkről meggyő­ződött, azonnal zöld utat adott az új sorsjátéknak.” A tucatnyi érdekelt szerve­zet igen gyorsan gazdasági érdekszövetségbe tömörült a nemzeti lottó kibocsátásának elősegítésére. Két alapfelté­telt támasztottak a lottóval szemben: legyen alacsony a minimális tétel, és a csalás lehetősége a nullával­egyen-16. Ki kellett tehát küszö­bölni minden lóverseny­vagy futballsportfogadást, aminek külföldön óriási sike­re van. Ilyen például az olasz totocalcio, amely min­den évben több tízmilliárd lírát hoz az államkasszába, és amiért az olaszok bolon­dulnak, akárcsak az angolok, akik más név alatt űzik ezt a sportfogadást. A lottóra esett tehát a vá­lasztás, amelynek különféle változatai majdnem minde­nütt megtalálhatók Európá­ban, és mintegy harminc ál­lamban a világ más részein. A Prelo, vagyis a lottó kibo­csátásának előmozdítására alakult szövetség kiküldötte átfogó tanulmányútra indult, és azzal a megállapítással jött haza, hogy megtalálta az ideális lottót, mégpedig Né­metországban, ahol Fussball­­toto néven ismerik. Csak le kell másolni. Ezt meg is tették — igaz, hogy némi huzavonával. „Miért nem adják nyere­ményként magát a színes te­levíziót vagy a nyaralót?” — kérdezték például sokan. A múlt évben Mans-ban a Nem­zeti Sorsjáték rendezett egy próbajátékot, és ezen a tárgy nyeremény ötlete megbukott. A sorsolás részvétlensége megmutatta, hogy a szelvény vásárlók többre becsülik a pénzutalványt, hogy maguk döntsenek annak felhaszná­lásáról. Esetleg lakbérüket fizetik belőle. A Nemzeti Sorsjáték főtit­kárának, Maurice Caraden­­nak ellenőrzése alá helyezett francia lottó minden megkí­vánt garanciával rendelke­zik. „Mindennemű csalás egyszerűen kizárt” — mond­ja a főtitkár. Az adatokat komputer dolgozza fel, a Seine-et-Marne megyében levő Moussy-le Vieux-ben a Roncsoltarcú hadirokkantak szövetsége által nagy költ­séggel létrehozott központ­ban. „­V L’Express Peruban helyreállt a rend A kijárási tilalom­­ még mindig érvényben van Limából jelenti a Tanjug, Peru egész területén, a fő­városban és Callao kikötő­városban is, helyreállt a rend, mindenütt béke hor­ol. A limai utcai zavargások másnapján szünet nélkül ka­tonai őrjáratok cirkáltak a város utcáin. A rendőrség megszállta a fontosabb köz­épületeket, a bankokat és a benzinkutakat. Tegnap már azonban az utcákról visszavonták a ka­tonai alakulatokat. Az üzle­teket újra kinyitották és a közlekedés is megindult. A kijárási tilalom Limá­ban és Callaóban még min­dig érvényben van. Este tíz órától reggel ötig senki sem hányhatja el lakását A szovjet sajtó írásai július 4-e alkalmából Moszkvából jelenti a Tan­jug. Néhány szovjet újság cik­ket jelentetett meg a harco­­sok napja alkalmából. Ír­ják, hogy a jugoszláv nép július 4-ét nagy ünnepnek tartja. Harmincöt évvel ez­előtt hívta fel a Jugoszláv Kommunista Párt a népet az általános felkelésre. A Krasz­naja Zvezda című újság, a szovjet hadsereg sajtószerve kiemeli, hogy a kommunis­ták vezetésével már 1941- ben az ország nagy részét felszabadították. Hasonló alkalmi írást je­­jelentetett meg az Izvesztyi­ja, a Szovjetunió Miniszter­­tanácsának sajtószerve is. Külön ír a kragujevaci ese­ményekről.

Next