Magyar Szó, 1976. július (33. évfolyam, 194-209. szám)
1976-07-16 / 194. szám
Péntek, 1976. Július 16. MAGYAR SZÓ Mai kommentárjaink Kimagyarázkodás A hazánkban tartózkodó Willibald Pahr, az osztrák kancellár különmegbízottja tegnap Belgrádban találkozott a hazai és a külföldi újságírókkal, azzal a céllal, hogy — mint mondta megmagyarázza és megindokolja a népcsoportokról szóló osztrák törvényt. Az újságíróknak küldött meghívóban a sajtóértekezletet azzal indokolták, hogy „el kell oszlatni a nézeteltéréseket és a téves magyarázatokat”. Az osztrák küldött nyilvánvalóan félreértette a jugoszláv kormány világos és precíz álláspontját, valamint a jugoszláv tájékoztatási eszközök kommentárjait Részünkről ugyanis nincsen semmiféle „nézeteltérés vagy meg nem értés” annak tekintetében, amit az új osztrák törvények az ott élő szlovén és horvát kisebbségnek jelentenek. A jugoszláv közvélemény sem „értette félre” az osztrák intézkedéseket, sem közvéleményünk, sem kormányunk nem nyugodhat tehát bele, hogy Ausztria egyoldalúan megszegi egy nemzetközi dokumentum, az osztrák államszerződés rendelkezéseit. Furcsa, hogy az osztrák kormány szükségesnek látta megmagyarázni a bécsi parlamentben elfogadott törvényt a jugoszláv közvéleménynek és sajtónak, ugyanakkor azonban egyáltalán nem volt hajlandó arra, hogy megtalálja a közös nevezőt a szlovén és a horvát kisebbséggel, amely szembeszállt az összeírással — az államszerződés 7. szakaszának megsértését és azt a módszert látva benne, amellyel meg akarják gyorsítani beolvadásukat. Az osztrák kormánynak és hatóságoknak inkább azokra kellene több figyelmet fordítaniuk, akik korábban is a kisebbség helyzetének megjavítására hozott minden intézkedésben saját nacionalista és soviniszta pozícióik megsértését látták. Az osztrák küldött a két fél „elvi nézeteltérését” hangoztatta. A nézeteltérés okát abban látja, hogy a jugoszláv fél állítólag nem értelmezi helyesen az új törvényeket. Ha az osztrák kormánynak is ez a meggyőződése, akkor hiábavaló volt mindazoknak a fáradozása, akik megbeszélések útján igyekeztek megoldást találni a problémákra az államszerződés szellemében. Ez a dokumentum pedig az egyetlen és tartós alapja a kisebbség helyzete rendezésének és egyben egyik tényezője a két szomszédos ország kapcsolata és együttműködése fejlődésének. (TANJUG) Meglepetés nélkül A New York-i Madison Square Gardenben. neon történt meglepetés, és így tegnap óta eldöntött tény, ami hetekkel ezelőtt is holtbiztosnak látszott, hogy a demokraták nem tudták megtiztani Jimmy Gartert, így hát megválasztották elnökjelöltjüknek. A novemberi amerikai elnökválasztások egyik főszereplője már ismert. A másiknak a személyéről augusztus közepén dönt a rivális Republikánus Párt. Ha hinni lehet az ankéteknek, Gerald Fordert állítják ki Carterrel szemben. A meglepetés nem tegnap történt, hanem az év elején, az előválasztásokon. Az addig úgyszólván ismeretlen vidéki politikus, a földimogyoró-ültetvényes sorozatban mérte a vereségeket vetélytársaira, a Demokrata Párt legtekintélyesebb személyiségeire. A Jimmy Garter-féle jelenség ámulatba ejtette a világ legbonyolultabb elnökválasztási rendszerének tudorait, mert minden elméletüket halomra döntötte. Fanatikusan vallásos (naponta 25-ször imádkozik, és még a család a perpatvarokat is fohásszal fejezi be), ezzel végképp elriaszthatta volna magától a városi lakosságot. Ám vetélytársainál jobban megérezte, mi sérti, mi aggasztja az amerikai kisembert, mivel kell őt megnyugtatni. A Watergate-ügy helyett a becsületességet hirdette („Én sohasem fogok hazudni nektek!”), a felduzzasztott központi hivatalos apparátussal szemben a hatalmi centrum leépítését („Megszüntetek 1700 hivatalt!”). Az olcsó demagógia eredményesnek bizonyult. A vándorprédikátornak csúfolt amatőr politikus sikerei azonban nem találtak elismerésre a Demokrata Párt vezetőségében. Ha hivatalosan nem is, de elhangzott a jelszó: Állítsátok meg Jimmy Gartert! Ellenlábasai valóságos mozgalmat indítottak ellene, hangoztatva, hogy mindenki mást meg szabad választani, csak őt nem. A diadalmenetét azonban nem lehetett megtorpantani. A párt vezetősége az egység megőrzése érdekében idejében lefújta az offenzívát. A legyőzött vetélytársak is egymás után vallották be kudarcukat, és behódoltak a győztesnek. A New York-i konvención a jelöltség kérdése már elintézett dolog volt. A jelölés után a Demokrata Párt egységesebb, mint bármikor John Kennedy óta, s ezt Carternek köszönheti. A helyreállított egység megkönnyíti számukra, hogy már most a novemberi választásokra összpontosítsák figyelmüket. A demokrata tábor, immár Garter nevével a zászlaján, megkezdi a végső rohamot. Nagy reményeket táplálnak. Úgy gondolják, hogy a nyolcévi kirekesztettség után az idén visszahódíthatják a Fehér Házat, a válsággal küszködő Köztársasági Pártot. Derűlátásukat a republikánusok megosztottságára alapozzák, arra, hogy máig sem tudtak dönteni a hivatalban levő elnök, Gerald Ford és az őt mindig túlilicitáló, volt harmadrendű filmszínész, Ronald Reagan között. Elképzelésük szerint a szabályoknak megfelelően Carter győzelme lenne a kézenfekvő. Ám éppen Carter példája bizonyította, hogy a választások eredményei nincsenek mindig összhangban a szabályokkal. Ausztria válaszait a jugoszláv emlékiratra Belgrádból jelenti a Tam-jug. Nikola Miličević, a szövet-'ségi külügyi titkár helyettese tegnap fogadta a belgrádi osztrák nagykövetet, aki átnyújtotta neki az osztrák kormány válaszét a július elsejei jugoszláv emlékiratra. Nikola Milic évre tegnapelőtt fogadta Willy Bald Pahrt, az osztrák szövetségi kormány alkotmányügyi szolgálatának vezetőjét is, és hosszabb megbeszélést folytatott vele a JSZSZK és az Osztrák Köztársaság közötti kapcsolatok időszerű kérdéseiről. Olasz kormányalakítási gondok a szocialistákkal igen, a kommunistákkal semmiképpen így döntött a Kereszténydemokrata Párt igazgatósága Rómából jelenti az AFP: Giulio Andreotti új kormányában a szocialisták talán helyet kapnak, a kommunisták azonban semmiképpen. Erre az álláspontra helyezkedett tegnap az Olasz Kereszténydemokrata Párt Igazgatósága, meghatározva, a kormányalakítással megbízott Andreotti számára a tevékenységi kereteket. Zaccagnimi, a kereszténydemokraták főtitkára kategorikusan kijelentette, hogy szó sem lehet egy olyan kormány megalakításáról amelyben a kommunisták is részt vesznek. Ezzel egyidejűleg javasolta, hogy simítsák el a szocialistákkal való nézeteltéréseket és tárgyaljanak velük az együttműködés távlatairól. A pártigazgatóság ülésén Andreotti ismertette a kormánya politikai programjájára vonatkozó javaslatot. Belpolitikai téren elsőbbséget kíván adni az országos gazdaságügyi és munkaügyi bizottságnak, amely az előirányzott reformok végrehajtásának eszköze lenne. Andreotti szerint meg kell szüntetni a hiteleik befagyasztását, és meg kell reformálni a titkosszolgálatokat és a büntető törvénykönyvet. Pénzügyi téren síkraszáll a költségvetésnek a fölösleges költségek csökkentésével való kiegyensúlyozásáért. Az erre vonatkozó programot a kormány dolgozza majd ki részletesen. Andreotti ma délután kezdi meg hivatalos tárgyalásait az új kormány megalakításáról az egyes pártok képviselőivel. Először a Szocialista Párt küldöttségének vezetőségét fogadja. A szocialistáik állásfoglalása döntő jelentőségű lesz Andreotti további küldetésére nézve. A szocialisták után Andreotti a kommunista párt képviselőivel tárgyal. Jóllehet a kommunisták ellenzik a kereszténydemokraták kormányalakítási módját, hajlandók megvitatni Andreotti javaslatait. Amerikai választások Carter a Demokrata Párt elnökjelöltje Walter Mondale-t választotta alelnökévé New Yorkból jelenti a Reuter. A Demokrata Párt 37. konvenciója Jimmy Cartert választotta meg a párt elnöki előttjévé. Carter megszerezte a képviselők szavazatának több mint a felét. Újabb hír szerint Jimmy Carter Walter Mondale minnesotai szenátort választotta alelnökjelöltté. Választását a koncentúrnak meg kell erősítenie. Tegnapi sajtóértekezletén Carter kijelentette: egyáltalán nem kételkedik abban, hogy helyes határozatot hozott. Az USA bojkottálja az olimpiát? * Az úgynevezett tajvani ügy, úgy látszik, még nem zárult le: a kanadai kormánynak és a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak az a döntése, hogy Tajvan nem vehet részt az olimpiai játékokon Kínai Köztársaság néven, nem tisztázta a problémákat. Külföldi hírügynökségek jelentése szerint ugyanis „az USA komolyan fontolóra vette, hogy Tajvan kizárása miatt visszavonja csapatát az olimpiai játékokról”. Philip Krumm, az USA olimpiai bizottságának elnöke a Reuter hírügynökség tudósítója előtt kijelentette: „Igen komolyan mérlegelik az előállt helyzetet, és hamarosan végső döntést hoznak.” Tajvan egyébként részt vehet az olimpián, de Kínai Köztársaság elnevezés nélkül, az ötkarikás olimpiai zászlóval. Az amerikai olimpiai bizottság elnöke megerősítette azt a hírt, hogy a problémáról tárgyalt Ford elnökkel. Ford azonban azt válaszolta, hogy ez az olimpiai bizottság ügye, és véleménye szerint neki nem szükséges beavatkoznia. Négynapos vita után Eredménytelenül végződött a BT ülése Az ugandai repülőtér elleni izraeli agresszióról kellett volna határozatot hoznia ENSZ keretében való megvitatásához, de követelte a nyugati országoktól, hogy ne engedjenek az izraeli agreszszív politikának és a Biztonsági Tanácsnak ezen az ülésezésén tartsák magukat a napirendhez, vagyis az Uganda elleni izraeli agresszió megvitatásához. A nyugati országok azonban kitartottak az Afrikával való szembehelyezkedés vonalán. Az USA és Nagy-Britannia közös határozati javaslatot terjesztett be, amelynek fő hangsúlya a repülőgéprablások elítélése van, és sajnálkozást fejez ki ,.a francia repülőgéprablásból következő emberáldozatok” kapcsán. A határozati javaslat semmivel sem céloz arra, hogy az entebbei repülőtér durva izraeli katonai akció következtében estek el az áldozatok. A határozati javaslat továbbá csak mellékesen foglalkozik „a szuverenitási területi épség tiszteletben tartásának szükségességével”. A brit és Amerikai akció afrikai ellenakciót váltott ki: Benin, Líbia és Tanzánia rövid határozati javaslatot terjesztett be, amely elítéli Uganda szuverenitásának és területi épségének durva megsértését, és kártérítést követel Izraeltől. Az USA és Nagy-Britannia követelte, hogy terjeszszék szavazásra a határozati javaslatokat. Erre a határozati javaslatra csak 6 ország szavazott, két ország tartózkodott, hét ország pedig nem vett részt a szavazásban. Jóllehet a határozati javaslatot nem fogadták el, előterjesztőik tudatták, hogy elégedettek kimenetelével Az afrikai országok nem fogadták el ezt a szembehelyezkedést, és Benin, Líbia és Tanzánia úgy döntött, hogy javaslatát nem terjeszti szavazásra, mivel nem volt rá esély, hogy elfogadják. Az előterjesztők mégis fenntartották maguknak a jogot, hogy alkalmas pillanatban követeljék a javaslatukról folytatandó vita felújítását New Yorkból jelenti a Tanjug. Az Uganda elleni izraeli agresszióról folytatott négynapos vita után a Biztonsági Tanács szerdán este nem volt képes pozitív határozatot hozni, mert a vezető nyugati országok a kis- és el nem kötelezett afrikai ország elleni durva izraeli agresszióról állhatatosan a nemzetközi terrorizmus és repülőgéprablások problémájára terelték a vitát. Valamennyi afrikai és más el nem kötelezett ország hangsúlyozta, hogy elítéli a nemzetközi terrorizmust, és kész hozzájárulni e probléma minden vonatkozásának az Minić fogadta a mauritániai parlamenti küldöttséget Miloš Minic, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, szövetségi külügyi titkár tegnap fogadta a mauritániai parlamenti küldöttséget, amely Abdil Aziz Szál elnök vezetésével hazánkban tartózkodik. Baráti megbeszélést folytattak a kétoldalú kapcsolatokról, és ez alkalommal kifejezésre jutott a kölcsönös készség, az együttműködés formáinak bővítésére. Tárgyaltak az el nem kötelezett országok colombói csúcsértekezletének előkészületeiről is. A két fél ennek kapcsán véleményt cserélt a nyugat-szaharai problémáról, és ismertette kormányának álláspontját. A megbeszélésekben részt vett Branko Pešić, a JSZSZK Képviselőházának alelnöke, Vladeta Zunic, a külügyi bizottság titkára és Dragomir Petrovic, a szövetségi külügyi titkár tanácsosa. Külügyi titkárunk tárgyalt a PLD belgrádi diplomatájával Belgrádól jelenti a Tanjug. Milon Minic, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, szövetségi külügyi titkár tegnap fogadta Ibrahim el Katibot, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet PYD belgrádi irodájának újonnan kinevezett vezetőjét. Ez alkalommal baráti véleménycserét folytattak néhány közel-keleti problémáról és a legújabb libanoni fejleményekről. 3. oldal Súlyos ítéletek Marokkóban Marokkóból jelenti a Reuter. A marokkói bíróság tegnap ítéletet mondott 10 személy ügyében, akik a vád szeriint részt vettek az 1973. évi lázadásban. Valamennyi vádlottat életfogytiglani fegyházra ítélték. Muhamed Berberovicnak, a Szövetségi Tájékoztatásügyi Bizottság elnökének vezetésével tegnap hazaérkezett Delhiből hazánk küldöttsége, amely részt vett az el nem kötelezett országok tájékoztatásügyi értekezletén. Muhamed Berberovic megérkezte után a repülőtéren nyilatkozatot adott a Tanjugnak.