Magyar Szó, 1977. február (34. évfolyam, 30-44. szám)
1977-02-01 / 30. szám
11C 10/11 an AR ( ШЦ / * /) Ara 2 dinar јјјјјШ ШШ Шт ЈЦј жуШ Isi ijik *' Josip Broa Tito köztár- órát töltött megtekintésük kor, Zika Stojšić altábor- TM m Ш Ш mim V** Vársasági elnök és felesége teg ***• nagy, a főparancsnok ka r,, ... , Tito elnök társaságában binetfőnöke, Petar Síijep■ внвввввввввввввваиввпвваввввввввшнпввЕ1вввввввввпиввввввввввввввввпвававвввввввнввввв1 nap délelőtt felkereste a -T ... , v., ... 552552Еввв"ПВИК}евБЕк:зВ0"иаиЕИИбШиаванвив1!1!!иии*ч'чв”вваии'*®*"пвИбКВКаз"ИВИВИ1Ш®к°и“®а volt Veljko Milatovic, a cic, a hercegnovi községi s:::::: XXXIV. évf., 30. (10 659.) sz. in: Kedd, 1977. február 1. Ulisis Hercegnovi közelében levő Crna Goráig SZKT Elnökség képviselő-testület elnöke :::::::::2::;ssiiš;s:siš£iššgsšissii:::š£:ši:isiissss:::ssi:iii3uissisi:::::s!š:šš:: meUinel kawi íéteswmé c "^eregtábornok', és Boža cmbišić sorhajó nyeket, és körülbelül egy szövetségi honvédelmi tit-kapitány. A politikai döntéshozatalban a dolgozók milliói vesznek részt A JKSZ KB Elnökségének 26. ülése - A JKSZ XI. kongresszusának előkészületei Stone Dolanc mondott bevezetőt Belgrádban tegnap Veselin Djuranovic elnökletével megtartotta 26. ülését a JKSZ KB Elnöksége. Megvitatta a Jugoszláv Komunista Szövetség XI. kongresszusának előkészületeit. A kongresszusi előkészületekről Stane Dolanc, a JKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának titkára mondott bevezetőt. Az Elnökség elfogadta a JKSZ XI. kongresszusára való előkészületek fő politikai irányelveit, és úgy döntött, hogy a kongresszust a statútumban megszabott határidőnek megfelelően, a köztársasági KSZ- kongresszusokat és a tartományi választási értekezleteiket pedig a JKSZ XI. kongresszusa előtt kell megtartani. A tegnapi ülésen megalakult a JKSZ KB Elnökségének kongresszusi előkészítő bizottsága. A bizottsági tagokra vonatkozó javaslatot Mirko Popovic, a JKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának resszorttitkára indokolta meg. A bizottság elnöke Stane Dolanc. Az Elnökség megvitatta és elfogadta a JKSZ KB Elnökségének és Végrehajtó Bizottságának 1976. évi nemzetközi tevékenységéről szóló jelentést, és megerősítette a JKSZ idei nemzetközi tevékenységének programját. Erről dr. Aleksandar Grlicskov, a Végrehajtó Bizottság resszortittkára mondott bevezetőt. Az ülés kezdete előtt az Elnökség tagjai egyperces hallgatással adóztak Džemal Bijedko, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tragikusan elhunyt elnöke emlékének. A kongresszusi előkészületekre vonatkozó bevezetőjében Stane Dolanc a következőket mondta — Elnökségünk mai ülését a Jugoszláv Kommunista Szövetség XI. kongresszusa eszmei-politikai és szervezeti előkészületeinek szenteltük. A kongresszus pártunk legfelsőbb szerve, amely a következő kongresszusig tartó időszakra a kommunisták demokratikus megállapodásával meghatározza a szocializmusért és a szocialista önigazgatásért vívott mindennapi harcunk fő irányvonalát, általános irányait és feladatait, társadalmunk forradalmi előrehaladásának stratégiáját és taktikáját, éspedig a munkásosztály, a többi dolgozó, nemzeteink és nemzetiségeink közvetlen és történelmi érdekeinek további érvényesülése érdekében. A kongresszus felméri a megtett utat, megvitatja a szerzetttapasztalatokat, mérlegeli az elért eredményeket, a fogyatékosságokat és hiányosságokat, felfedi és értelemmel telíti további társadalmi fejlődésünk távlatait, az adott anyagi, társadalmi és nemzetközi körülmények között, és ennek alapján határozza meg a kommunisták megfelelő társadalmi szerepét és eszmei-politikai feladatait Mozgalmunk történetében a pártkongresszusoknak mindig rendkívüli jelentőségük volt, mert megjelölték munkásosztályunk forradalmi harcának egyes szakaszait. Egy ilyen esemény a Jugoszláv Kommunista Szövetség életében és általában társadalmunk fejlődésében időbeli, sokoldalú és elmélyült eszmei-politikai és szervezeti előkészületeket igényel. A Jugoszláv Kommunista Szövetség statútuma szerint a következő XX. kongresszust másfél év múlva kell megtartani. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy már a küszöbén állunk annak az időszaknak, amikor felelősségteljesen hozzá kell kezdenünk . A Jugoszláv Kommunista Szövetség XI. kongresszusát megelőzik a Kommunista Szövetség köztársasági kongresszusai, illetve a KSZ tartományi értekezletei és a KSZ jugoszláv néphadseregbeli választási értekezlete. Ezzel azt is elérjük, hogy a JKSZ kongresszusa, összhangban nemzetiségi és szervezeti struktúrájával, kifejezze és szintetizálja a köztársasági kongresszusok és tartományi értekezletek álláspontjait és eredményeit, ily módon is megerősítve a jugoszláv kommunisták szilárd egységét a szocializmusért, a további forradalmi átalakulásért és nemzeteink és nemzetiségeink önigazgatási szocialista közösségéért vívott harcában. Emellett szem előtt kellett tartani, hogy a statútumbeli normák értelmében a JKSZ kongresszusa megerősíti Központi Bizottságának tagjait, akiket a KSZ köztársasági kongresszusain, illetve tartományi és hadseregbeli értekezletein választottak, és ezek soraiból választják a JKSZ vezető szerveit. Úgyszintén egyetértettünk abban, hogy a JKSZ KB Elnökségének javasoljuk a XI. pártkongresszus előkészítő bizottságának összetételét. Ennek a bizottságnak több albizottsága és csoportja lesz tekintettel a rá váró feladatok súlyára, bonyolultságára és felelősségteljességére. Jugoszláv Kommunista Szövetség XI. kongresszusának sokoldalú előkészítéséhez. Ilyen értelemben már megtartottuk elsődleges és mindenképpen nélkülözhetetlen megbeszéléseket, illetve pontosabban az első véleménycserét: az egyiket Tito elvtársnál, a másikat pedig a JKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának ülésén, amelyet a Kommunista Szövetség köztársasági és tartományi vezetőségeinek és jugoszláv néphadseregbeli vezetőségének küldötteivel bővítettünk ki. Megállapodás született arról, hogy a kezdeti elgondolásokat és javaslatokat, amelyekhez ezen első véleménycsere során jutottunk, ismertessük a JKSZ KB Elnökségének ülésén, amelynek meg kell vitatnia és ennek alapján állást kell foglalnia, továbbá meg kell hoznia a nélkülözhetetlen határozatokat a JKSZ XI. kongresszusa előkészületein fonó legszélesebb körű szervezett munka megkezdésére. Úgyszintén megállapodtunk abban, hogy javasolni fogjuk a JKSZ KB Elnökségének, hogy a Jugoszláv Kommunista Szövetség XI. kongresszusát a JKSZ statútuma által előirányzott határidőben tartsuk meg. Erre nemcsak a statútumbeli kötelezettség késztet bennünket, hanem a politikai indítékok és szükségletek is, amelyekről később több szó fog esni. Természetesen a kongreszszus eszmei és politikai tartalma az előkészítésen folyó munkálatok alapvető meghatározója. Erről néhány szót szólnék azzal a megjegyzéssel, hogy ezek csak az első gondolatok a fő témákról, amelyek társadalmunk elért fejlettségi fokából erednek, valamint a fő eszmei-politikai irányokról, amelyek szerint a kongreszszus munkájának kell haladnia, hogy minél megfelelőbben kifejezze társadalmi viszonyaink önigazgatási szocialista rendszere tovább fejlődésének objektív szükségleteit és követelményeit, és ennek alapján határozza meg a kommunistáknak mint a társadalom vezető erejének a szerepét és feladatait. Első elképzeléseinkben teljesen egyetértettünk abban, hogy ezeket a kezdeti elgondolásokat sokoldalúan meg kell vitatni, ki kell dolgozni és ki kell egészíteni a KSZ-nek mind a szövetségi, mind a köztársasági és tartományi szerveiben. Ebből eredhetne azután egy kidolgozottabb platform, amely eszmei alapot képezne a kongreszsus előtti legszélesebb körű megbeszélésre a KSZ tagjai és általában a dolgozók között, ezáltal pedig később alapot nyújtana a kongresszusi határozatok kidolgozásához is. A kongresszus alapvető témája kétségtelenül a Kommunista Szövetségnek a szocialista önigazgatású Jugoszlávia további fejlődésében betöltött szerepének megvitatása lesz, továbbá társadalmunk ideológiai, politikai és társadalmi problematikájának átfogó megközelítése és társadalmunk továbbfejlődésének távlatai, éspedig a Kommunista Szövetségnek mint a társadalom vezető eszmei és belső mozgatóerejének, a fejlődésért viselt történelmi felelősség hordozójának döntő szerepéből kiindulva. Az ilyen megközelítés a fő beszámolón kívül bizonyára még néhány korreferátumot igényel, amelyek fejlődésünk egyes lényeges kérdéseivel és vonatkozásaival foglalkoznak. A viták után a XI. kongresszus előkészítő bizottsága mindezekről konkrét javaslatokat is terjeszt a Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Bizottságánál, Elnöksége elé. Elvtársak, az új alkotmány kihirdetésével együtt, a JKSZ X. kongresszusa a forradalmi akció irányvonalának nagy jelentőségű győzelmét jelezte: a Kommunista Szövetség vereséget mért mindazokra az erőkre és irányzatokra, amelyek szembeszálltak a szocializmussal, az önigazgatással, és biztosította szocialista forradalmunk szilárd folytonosságát, és világos távlatokat nyitott előtte. Ez a folyamatosság manapság társadalmi-gazdasági és politikai rendszerünknek a szocialista önigazgatás alapján való további döntő átalakulásában jut kifejezésre, a mun- I kásosztály és a dolgozó-ön- I igazgató helyzetének szem- I mel látható erősödésében, az összes társadalmi ügyekről való döntéshozatalban, valamint a kommunisták szerepének és felelősségének fokozódásában, a társadalom további önigazgatási átalakulásának minden folyamatában. Tetőfokán vagyunk a harcnak, amely lényegében az új szocialista közvetlen demokráciáért, az emberért, az igazi szabadságáért folyó harc. A társult termelő — szabad és alkotó egyéniség Ilyen irányban az alkot-mányt és a X. kongresszus határozatait kimunkálva és alkalmazva nemrégen meghoztuk a társult munkáról szóló törvényt, amely a munkásosztály nagy, elidegeníthetetlen vívmánya. Ezúttal nem foglalkozom jelentősé- gével, amellyel a társult munka megszervezése, az önigazgatási szocialista termelési viszonyok rendszerének megszilárdítása és a társult termelőnek mint tudatos, szabad és alkotó egyéniségnek az új társadalmi pozííciója szempontjából bír. Mindezt egyébként önök jól ismerik. Csupán azt az átfogó tényt is emelném ki, hogy az alkot-mánnyal és a társult munk 1 (Folytatása a 4. oldalon) A KSZ kongresszusa kifejezi a köztársasági kongresszusok és tartományi értekezletek álláspontjait Stane Doland Minié Budapesten Megkezdődtek a jugoszláv— magyar külügyminiszteri megbeszélések Szövetségi külügyi titkárunk tegnap délután érkezett repülőgépen a magyar fővárosba — Puja Frigyes díszvacsorát adott vendége tiszteletére — Minicet ma fogadja Kádár János és Lázár György Különtudósítónk telefonjelentése Budapest, január 31 Hétfőn délután a Ferihegyi repülőtéren Pója Frigyes magyar külügyminiszter üdvözölte Miloš Minićet, az SZVT alelnökét, szövetségi külügyi titkárt, aki feleségével együtt hivatalos, baráti látogatásra érkezett. A két külügyminiszter útja a repülőtérről közvetlenül a külügyminisztériumba vezetett, ahol megkezdődtek a hivatalos megbeszélések. Puja Frigyes este díszvacsorát adott Miloš Minié és felesége tiszteletére. A különgép 15 órakor érkezett a légikikötőbe. Miloš Minicet elkísérte Miodrag Krđžić, a Szövetségi Külügyi Titkárság Igazgatóságának igazgatója, Mirenko Nebrigic, a Szövetségi Külügyi Titkárság tanácsadója és Slavko Lukovic, a szövetségi külügyi titkár kabinetfőnöke. A jugoszláv küldöttséget Paja Frigyes és felesége üd- t közölte, valamint a magyar fogadó bizottság többi tagja, akik egyben a tárgyaló küldöttség tagjai is: Roska István külügyminiszter-helyettes és felesége, Tóth Elek, a külügyminisztérium főosztályának vezetője és felesége, Halász József belgrádi magyar nagykövet és felesége, dr. Petrán János, a külügyminisztérium főosztályvezetőjének helyettese, Zegnál János főosztályvezető és Faragó Ferenc, a külügyminisztérium protokollosztályának vezetője. Jelen volt a repülőtéren dr. Vitomir Gašparović hazánk budapesti nagykövete A látogatás programja szerint Miloš Minic kedden délelőtt a Hősök terén megkoszorúzza a Hősök Emlékművét, majd fogadja őt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Az SZVT alelnökét, szövetségi külügyi titkárunkat fogadja Lázár György, a magyar kormány elnöke is. Délután a két küldöttség folytatja megbeszéléseit. A magyar sajtó, rádió és televízió nagy figyelemmel kíséri a jugoszláv—magyar külügyminiszteri tárgyalásokat. A rádió ezzel a jelentős eseménnyel kezdi híradásait. A Hétfői Hírek, az egyedüli hétfői újság belgrádi tudósítójának beszámolóját közli első oldalon, amelyben már a belgrádi biztonsági konferencia előkészületeiről van szó, az értekezlet iránt Magyarország nagy érdeklődést tanúsít. A tudósító beszámol a Szö-vetségi Külügyi Titkárságon Miloš Minic látogatása kapcsán tartott sajtóértekezletről, amelyen a szóvivő közölte, hogy „évek óta nagyon kedvezően alakulnak a kapcsolatok a szomszédos Magyar Népköztársasággal, együttműködésünk pedig a kölcsönös erőfeszítések eredményeként minden területen jól fejlődik”. Együttműködésünk követendő példaként szolgálhat A két küldöttség első megbeszélésén — amely baráti, nyílt és szívélyes légkörben zajlott le — nemzetközi témák szerepeltek. Miloš Minic üdvözölte a két ország közötti rendszeres eszmecsere gyakorlatát és kifejezte meggyőződését, hogy ez a mostani találkozó is hozzájárul együttműködésünk továbbfejlesztéséhez, annál inkább, mert alkalma lesz találkozni Kádár Jánossal és Lázár Györggyel is. Szövetségi külügyi titkárunk úgy vélte, hogy kapcsolataink összességükben igen jók, és hogy mindez megelégedéssel tölt el bennünket. Rámutatott, hogy együttműködésünk példaként szolgálhat a szomszédos szocialista országok közötti viszonyok ápolására. Küldöttségvezetőnk beszélt hazánk el nem kötelezett politiikájáról, és meghatározta az erre a politikára épülő pozíciónkat. Beszámolt az el nem kötelezettek akcióiról, a célombói csúcsértekezletről és ennek határozatairól. Rámutatott, hogy a mozgalom tevékenységének lényege a béke erősítése, az egyenrangú nemzetközi együttműködés fejlesztése, a nemzetközi viszonyok demokratizálása és az új gazdasági rendszer megteremtése. Kifejtette hazánk álláspontját az enyhülésről és ennek kapcsán a tervezett leszerelési értekezletről. Elemezte az európai helyzetet, a közel-keleti és a ciprusi válságot, az afrikai válsággócokat és kitért a balkáni együttműködésre is. A jugoszláv küldöttség köreiből származó értesülések szerint a tárgyalások megmutatták, hogy a két ország sok kérdésben azonos, vagy hasonló állásponton van, s ez lehetővé teszi, hogy még szorosabb együttműködést építsünk ki. Mindkét ország nagy súlyt helyez a belgrádi konferenciára, érdekük, hogy az előkészületek és maga az értekezlet is sikeres legyen. Bíznak benne, hogy a konfrontáció helyett építő jellegű dialógus alakul ki arról, hogy mit kell tenni a helsinki záróokmányban foglalt ajánlások megvalósításáért. J. GARAI Béla