Magyar Szó, 1977. június (34. évfolyam, 148-162. szám)

1977-06-01 / 148. szám

Szerda, 1977. június 1. BELGRÁD ELŐTT Erőfeszítések az értekezlet sikeréért Reméljük, hogy tovább érvényesülnek a Helsinkiben szentesített elvek — — Miloš Minié interjúja a Msđumrrodno politikának Belgrádból jelenti a Tanjug. Milos Minié, az SZVT alelnöke, szövetségi kül­ügyi titkár a Medju­arodna politikának adott nyi­latkozatában kijelentette: Jugoszlávia maximális erőfeszítéseket fejtett ki mind politikai téren, mind a műszaki előkészületek­kel kapcsolatban, hogy a belgrádi értekezlet sikerrel elvégezze mindazokat a feladatokat, amelyek előtte állnak. „Elvárjuk és óhajtjuk, hogy a belgrádi értekezle­ten baráti és építő jellegű légkör alakuljon ki, a viták nyíltak legyenek, a kölcsö­nös méltánylás és teljes egyenrangúság szellemé­ben ... Ha reményeink va­lóra válnak, a belgrádi biz­tonsági és együttműködési értekezlet hozzájárul majd a Helsinkiben elfogadott el­vek további érvényesülésé­hez és erőteljes ösztönzést ad a záródokumentum di­namikusabb és integráli­­sabb életbe léptetésének. Arra a kérdésre válaszol­va, hogy melyek a legfonto­sabb problémák, amelyek előtt a belgrádi értekezlet részvevői állnak, Minic hangsúlyozta, hogy a helsin­ki értekezleten meghatároz­ták a belgrádi értekezlet ha­táskörét és kereteit, és hogy a munka ezen meghatáro­zott hatáskör keretében fo­lyik majd. „Bízunk benne, hogy Belgrádban a kölcsö­nös méltánylás és megértés légkörében sokoldalú véle­ménycsere folyik majd az európai helyzet fejleményei­ről az elmúlt kétéves idő­szakban, hogy objektívan és építő jellegű módon meg­vitatják az eddigi eredmé­nyeket a záróokmány elvei­nek és ajánlásainak megva­lósításában.” Ezt követően Minné ismer­tette véleményét a helsinki záróokmány érvényesítésé­ről. „A záróokmány kiegyen­súlyozott és összetett egész. Megadta az alapot és a ke­retet az európai biztonság és együttműködés kiépítéséhez és előmozdításához... A zá­róokmány elveinek és aján­lásainak megvalósítása hosz­­szan tartó folyamat, és ezért senki sem várhatta el, hogy mindazt, amit a záróokmány tartalmaz, két év alatt életbe lehet léptetni... Vélemé­nyem szerint a helsinki érte­kezlet óta eltelt időszak még nem elegendő ahhoz, hogy teljes és végleges értékelést adjunk a záródokumentum megvalósításáról.” Ezt követően megállapí­totta, hogy a Helsinki óta el­telt időszakban, az időnkénti ingadozások ellenére is, Eu­rópában sor került a bizalom és az együttműködés foko­zott előmozdítására. Ennek nyilvánvaló példája a Jugo­szlávia és az Olaszország kö­zött megkötött osimói egyez­mény. Úgyszintén említést tett a Lengyelország és az NSZK, valamint az NSZK és az NDK közötti egyezmény­ről. Végül leszögezte: a kétség­telenül pozitív eredmények ellenére sem lehetünk elége­dettek a záróokmány aján­lásainak eddigi megvalósítá­sával. Ebben az időszakban ugyanis próbálkozások tör­téntek a tömbpolitika elmé­lyítésére, ami lényegében vé­ve a bizalmatlanság fenntar­tásához és a fegyverkezési hajszához vezet. A belgrádi értekezlet sikeres munkája jelentősen hozzájárulhat az effajta jelenségek áthidalá­sához. Diplomn­atacsere Washington és Havanna között? Kingstonból jelenti az AP. Az Egyesült Államok dip­lomatacserét javasolt Kubá­nak, s az majdnem megkö­zelíti a diplomáciai kapcso­lat felújítását, közölte Te­rence Todman amerikai ál­lamtitkár-helyettes, "aki Jim­my Carter amerikai elnök feleségét elkísérte latin-ame­rikai útjára. W9PLA-vezetők a puccsisták között (Folytatás az 1. oldalról) hogy államcsínyt hajtson végre. Kihasználta az or­szág anyagi nehézségeit, az ellátás nehézségeit. „Mindez arra utal, hogy az álláspont reakciós volt. Nekünk pe­dig harcolnunk kell e reak­ció ellen, akár a jobbolda­lon, akár a baloldalon je­lentkezik. És ezt is fogjuk tenni. Milyenek voltak a céljaik? Ki akarták cserél­ni az egész államapparátust, az összes elvtársat, aki az országot jelenleg vezeti, mind az állami szervekben, b­ind a mozgalomban, és he­lyükbe azokat akarták állí­tani, akik ma szökésben vannak”. A kubai katonák nem avatkoztak az eseményekbe Ezt követően Neto meg­állapította, hogy egyes rádió­­állomások, amelyek nemzet­közi propagandát végeznek, azt hangoztatják, hogy Ku­ba részt vett az államcsíny­­kísérlet letörésében. Sem­miféle kubai részvételről nincs szó. Egyes nemzetkö­zi rádióállomások azt állít­ják, hogy mi mindinkább a Szovjetunió alá vagyunk rendelve. „Ha valamely pol­gárunknak itt, Luandában azt mondanám, hogy egyre inkább a Szovjetunió alá vagyunk rendelve, ez termé­szetszerűleg megdöbbentené, mert a szovjet elvtársak meg sem jelennek. Ők ezen eseményeken kívül állnak” — mondta. „Igen, a kubai elvtársak velünk vannak. Tudjuk, hogy velünk vannak hűsé­gesen és közvetlenül. És nincs semmiféle összetűzés az angolaiak és kubaiak kö­zött.” A továbbiakban Nero el­nök megállapította, hogy An­gola kiváló politikai és gaz­dasági együttműködést foly­tat a szocialista országok­ban az összes elvtársakkal, és ha ezt a helyzetet valaki­ ki akarja használni, azt ab­ból a célból teszi, hogy An­golát elválassza a szocialis­ta országoktól. Angola ezt nem fogadja el. Nyomozás az értelmi szerzők után Ezt követően az angolai elnök megállapította, hogy vannak idegenek, akik bele vannak keverve ebbe a fo­lyamatba. Őket majd ké­sőbb nevezi meg. Voltak ide­genek, akik azt szerették vol­na látni, hogy lehetséges-e az angolai forradalmi folya­mat megingatása. Ezek a próbálkozások azonban si­kertelenek voltak. Angola népének most az a feladata, hogy megtalál­ja az ellenforradalom vezé­reit, az államcsínykísérlet fő szervezőit. Cáfolta a to­vábbiakban azokat a váda­kat, hogy a jobboldalt védel­mezi­k az országban. Nincs olyan jobboldal, amely szem­be tudna szállni az egyesí­tett baloldallal. _ Az állam­csínykísérlet részvevői a baloldal soraiban széthúzást akartak szítani, hogy a jobb­oldal minél gyorsabban elő­rehaladjon. Végül az Angolai NK el­nöke kijelentette, hogy min­den városban, minden falu­ban, minden városnegyed­ben keményen és ténylege­sen harcolni kell az összes frakci­ósok ellen. ... MAGYAR SZÓ CIPRUS : Denktas: Nem tervezzük független török állam kikiáltását Nikéziásból jelenti a Reu­ter. Rauf Denktas, a ciprusi törökök vezetője tegnap ki­jelentette, hogy nem készül­nek olyan tervek, amelyek alapján egyoldalúan kikiál­tanák Ciprus török ellenőr­zés alatt levő északi részé­nek függetlenségét. A ciprusi törökök rádiójá­na­k adott nyilatkozatában Denktas kijelentette, ha a ciprusi görögök továbbra is elnyomják a ciprusi török közösséget, s ha a független­ség kikiáltása a politikai el­ismerés egyetlen módja, ak­kor a ciprusi törököknek nem lesz más választásuk. DÉL-AFRIKAI SZABADSÁGHARC Szabad területek Rhodesiában Nem Mozambikból indulnak akcióira a felszabadítási szervezet harcosai . Robert Mugabe nyilatkozata Dar es Salaamból jelenti az AP és az UPI. Robert Mugabe, a zimbabwei Hazafias Front társ­elnöke kijelentette, hogy a felszabadítási szervezet harcosai Rhodesián belüli területeket tartanak ellen­őrzésük alatt, amelyeket a fajüldöző csapatok meg sem mernek közelíteni. Mugabe kijelentette, hogy a szabadságharcosok Rhode­sián belül fejtik ki a tevé­kenységüket, alaptalannak minősítette azt az állítást, hogy Mozambikból indulnak akciójukra. Mugabe Tanzánia főváro­sában tartózkodik, a brit— amerikai diplomáciai misz­­szióval tárgyal arról, mi­ként lehetne Rhodesiában békés úton átruházni a ha­talmat a néger többségre. Mugabe akkor adta nyilat­kozatát, amikor a rhodesiai alakulatok betörtek a füg­getlen és szuverén Mozam­bik területére, azt állítva, hogy a gerillák támaszpont­jai után kutatnak. Mugabe kijelentette, hogy Ian Smith csapatai a Mozambikkal, Zambiával és Botswanával határos területeken a pol­gári lakosságot támadják, azt a területet, ahol csak fegyvertelen parasztok tar­tózkodnak. A legutóbbi vasárnapi tá­madás előtt a rhodesiai ala­kulatok több ízben behatol­tak Mozambik területére. A salisburyi hatalombitorlók legdurvább provokációikat múlt év augusztusában és novemberében hajtották végre. Akkor több mint ezer ártatlan ember életét oltot­ták ki az ENSZ ellenőrzése alatt levő menekülttáborok­ban. Két héttel ezelőtt, a Rho­desiai csapatok azzal érvel­ve, hogy a lázadók után kutatnak, betörtek a szom­szédos Botswanába. Több mint tíz napja a Zambia és Rhodesia közötti határon időnként puskalövések hal­latszanak. Salisbury azzal fenyegetőzik, hogy repülő­támadást intéz Zambia el­len. Nem érkezett hír arról, hogy a dél-afrikai fajüldöző rendszer csapatai, miután behatoltak Mozambik terü­letére, közvetlenül összeüt­köztek-e a FRELIMO ala­kulataival, vagy Mozambik reguláris egységeivel. Mo­zambik véderőminisztériumá­nak szóvivője csak annyit közölt, hogy Smith katonái napalmbombákat is használ­tak. Robert Mugabe a nyugati országok legújabb kezdemé­nyezésével kapcsolatban ki­jelentette, hogy a Nyugat olyan kormányt szeretne Rhodesiában, amelyet ellen­őrzése alatt tarthatna. Fi­gyelmeztetett arra, hogy Zimbabwe népe minden olyan megoldást elvet, amely nem biztosít hatal­mat a felszabadítási erők­nek. VUKASOVIĆ MADRIDBAN Bővülő gazdasági és turisztikai kapcsolatok Belgrád—Madrid légi járat? — Jugoszlávia a vízumkényszer eltörlését javasolja Spanyolországnak Madridból jelenti a Tan­jug: Milan Vukasović, az SZVT tagja, az idegenforgalmi bi­zottság elnöke tegnap Mad­ridban találkozott Andres Reguerra spanyol tájékozta­tási és­ idegenforgalmi mi­niszterrel. Megvitatták a két ország gazdasági és turisz­tikai együttműködésének bő­vításét. A megbeszéléseken részt vett Slavko Šuković, a JSZSZK madridi ügyvi­vője. Három hónap óta, amióta Belgrád és Madrid diplomá­ciai kapcsolatra lépett, ez az első ilyen szintű meg­beszélés. Mindkét fél kife­jezte reményét, hogy a két ország fejleszti gazdasági és idegenforgalmi együttműkö­dését. Megvitattak számos konk­rét kérdést is, mint például a madrid—belgrádi rendsze­res légi járat megindítása, a két ország turisztikai­ együttműködéséről szóló ál­lamközi szerződés aláírása. Vukasovic egyébként tájé­koztatta vendéglátóit, hogy Jugoszlávia megszünteti a vízumkényszert Spanyolor­szággal, ha erre Spanyolor­szág is hajlandó. Rámuta­tott arra, hogy Európában csupán Görögország, Albá­nia és Spanyolország nem szüntette meg a vízum­kényszert Jugoszláviával. SPANYOL SZÍNTÉR Lemondott a kortez elnöke Miranda: Az eddigi parlament vezetőinek idejében vissza kell lépniük — I. János Károly elfogadta befolyásos és közeli munkatársának lemondását Torquato Fernandes Mi­randa, a spanyol kortez el­nöke János Károly király egyik legbefolyásosabb és legközelebbi munkatársa be­nyújtotta lemondását, azzal a meggyőződésével megokol­va, hogy a június 15-i vá­lasztásokkal véglegesen meg­szakad a jelenlegi parla­ment folyamatossága, tehát azoknak az embereknek is, akik eddig irányították, ide­jekorán vissza kell vonul­,­niuk. János Károly király elfo­gadta a lemondást, de fel­kérte Mirandát, hogy még 15 napig maradjon a kor­tet élén, amíg meg nem vá­lasztják az új parlamentét. A király ezzel egyidejűleg Mirandának egy magas spa­nyol kitüntetést és grófi cí­met adományozott. Annak ellenére, hogy a francoista parlamentet irá­nyította. Miranda az elmúlt másfél év alatt kulcsjellegű személyiség volt a demok­ratikus reformok sorsát il­letően. Az ő ügyességének és politikai merészségének eredményeként fogadta el a kortet a reformokat, jólle­het mindenki ennek az el­lenkezőjét várta. Amikor egy hónappal ezelőtt egy 150 francoista képviselőből álló csoport a Spanyol KP legalizálása miatt követelte a parlament rendkívüli ülé­sének összehívását,­­ ezt a követelést elutasította. KOMMENTÁROK Jó légkör, egyetértés, bizalom Nyugatnémet újságok hírmagyarázatai Helmut Schmidt kancellár jugoszláviai látogatásáról ezt a benyomást” — írja a Frankfurter Rundschau című lap hírmagyarázója. Az összes többi központi nyugatnémet lap is hangsú­lyozza, hogy Tito elnök és Schmidt kancellár találkozó­ja megerősítette a nagy fokú egyetértést, a jó légkört és az egymás közötti viszonyok­ban megnyilvánuló bizalmat, valamint a jelentős világ­­problémák többségével kap­csolatos hasonló nézeteket. A Frankfurter Rundschau rámutat arra, hogy Schmidt kancellár hangsúlyozta: a független és el nem kötele­zett Jugoszlávia és területi épségének megőrzése Euró­pában az enyhülési politka folytatásának és a békének a feltétele. A müncheni Süddeutsche Zeitung hírmagyarázója sze­rint, a tárgyalások során egyetértés jutott kifejezésre számos megvitatott kérdés­ben. A különböző politikai és gazdasági pozíciók elle­nére is az el nem kötele­zettség úttörője és a legerő­sebb nyugat-európai ipari ország képviselői­ sikeresen zárták tanácskozásaikat. Schmidt szövetségi kancel­lár és Tito marsall kifeje­zetten hangsúlyozta, hogy hazája semmiképpen sem kész elfogadni a korlátozá­sokat az atomenergia békés célú felhasználásában. Mind­két fél úgyszintén síkra­­száll amellett, hogy a június közepén Belgrádban meg­kezdődő európai együttmű­ködési és biztonsági értekez­let kölcsönös vádaskodás nél­kül múljon el, és a konfron­tálódás helyett nyújtson al­kalmat az európai enyhülés újabb ösztönzéseire — szö­gezi le a Süddeutsche Zei­tung. Bonnból jelenti a Tanjug: „Ha az ilyen kifejezéseket használnánk nem túl gyak­ran nem megfelelő he­lyen, akkor nagyon hajla­nánk arra, hogy a jugo­szláv—nyugatnémet viszo­nyokat a két különböző poli­tikai és társadalmi rendszerű állam közötti viszonyok mo­delljének tekintsük. Helmut Schmidt szövetségi kancellár rövid, de igen intenzív belg­rádi látogatása megerősítette AUSZTRÁLIA Whitlam maradt a lab­uristák vezére Gough Whitlam volt ausztráliai miniszterelnök, marad továbbra is az ellen­zéki laburista párt vezető­je­ A Laburista Párton belüli választáson Whitlam vetély­társa William Hayden ex­­pénzügyminiszter volt. Whit­lam kis különbséggel, 32:30 arányban győzött. . Gough­. Whitlam egyéb­ként tíz éve áll a Laburis­ta Párt élén. Mostani meg­bízatása 1979 márciusáig szól, akkor lebonyolítják az országban a parlamenti vá­lasztásokat. Whitlam 1972- től 1975 decemberéig volt Ausztrália miniszterelnöke. 3. oldal Tények, amelyek Titót történelmi személyiséggé formálták (Folytatás az 1. oldalról) ,adta annak a lehetőségét, hogy egyesek vagy kis cso­portok ilyen pozíciókra he­lyezkednek. A Jugoszláviában uralko­dó körülményekkel kapcso­latban Dolanc többek kö­zött hangsúlyozta, hogy ha­zánk a decentralizáció útját választotta, szem előtt tart­va az összes sajátosságokat, amelyek rá jellemzőek. A decentralizáció Jugoszláviát erősebbé teszi, miért valaha volt, és ezért mélyreható politikai és gazdasági tar­talma van. Ezután a szabadságokról esett szó. Dolanc hangsú­lyozta: az ember szabadsá­gában az a lényeges, hogy joga és lehetősége van dön­teni a saját munkájával megteremtett értéktöbblet elosztásáról. Jugoszlávia cél­ja olyan gazdasági és poli­tikai rendszer létrehozása, amely lehetővé teszi a dol­gozóknak, hogy közvetlenül döntsenek az értéktöbblet elosztásáról. Ez a demokrá­cia lényege. A továbbiakban hozzátet­te, hogy nem tagadja az úgynevezett harmadik kosár problémáit, egyszersmind azonban is rámutatott arra, hogy megszegik a szabadsá­gokat azokban az országok­ban, amelyek egyszersmind sokat beszélnek a jogokról és a szabadságokról. A jugoszláv—szovjet kap­csolatokra vonatkozó kér­désre válaszolva Dolanc ki­jelentette: „Jó viszonyaink vannak a Szovjetunióval, és a Szovjetunió nem gyakorol nyomást Jugoszláviára”. Végül az eurokommuniz­­musra vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette, hogy mi nem ítéljük el, hanem megértjük azt, hogy az olasz, a spanyol, a francia, az angol párt és még né­hány más párt azért kezdte használni ezt a kifejezést, hogy kinyilvánítsa az új mi­nőséget, “amely a nemzetkö­zi kommunista mozgalom­ban létrejött, ez pedig az autonómia, a függetlenség, az önrendelkezésre való jog.

Next