Magyar Szó, 1977. június (34. évfolyam, 163-177. szám)
1977-06-16 / 163. szám
ai io\^ __ Г A helsinki eredmények részévé váltak az európai, sőt a nemzetközi valóságnak Miloš Minic megnyitó beszéde a belgrádi értekezleten Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő államok nagyra becsült képviselői, hölgyeim és uraim! Engedjék meg, hogy a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya és a magam nevében szívélyesen üdvözöljem Önöket, és tolmácsoljam óhajunkat, hogy kellemesen érezzék magukat hazánkban és fővárosában, Belgrádban. Ezzel az előkészítő értekezlettel folytatódik a mintegy két évvel ezelőtt, Helsinkiben megkezdett nagy mű. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet azoknak a pozitív folyamatoknak az eredménye, amelyek mind világosabban éreztették hatásukat kontinensünkön és a világban, de ő maga is erőteljesen visszahatott, új tartalommal töltve ki ezeket a folyamatokat. Ma már — hála elsősorban az európai biztonsági és együttműködési értekezletnek — a hetente valamennyi részvevő ország népének ügye lett, ehhez valamenynyien alkotó módon hozzájárulhatnak; ebben valamennyien fontos érdeküket látják. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának —, amely átfogó, kiegyensúlyozott, sok mindent felölelő és dinamikus okmány — elfogadásával nagy, kötelezettséget vállaltunk,aminek meggyőződésem szerint mindannyian tudatában vagyunk. Függetlenül attól, hogy elégedettek vagyunk-e, és milyen mértékben vagyunk elégedettek annak méretével, azzal az ütemmel, amellyel ez idő alatt az aránylag rövid, kétéves időszak alatt érvényesültek a helsinki összejövetel eredményei, szerintem senki közülünk nem vonhatja kétségbe, hogy ezek az eredmények alkotó részévé váltak az európai, sőt a nemzetközi valóságnak. Erről tanúskodnak azok az erőfeszítések is, amelyeket egyesek, bilaterálisan vagy multilaterálisan tesznek, hogy ezeket az eredményeket minél szilárdabban beépítsék a kedvező nemzetközi folyamatokba, mert a legnagyobb mértékben ettől függ e folyamatok további alakulása is. Szilárd meggyőződésem — és biztosra veszem, hogy Önök is osztják ezt a meggyőződésemet —, hogy a hetente csak úgy lehet az a tartós, létfontosságú és mindent felölelő folyamat, amelyről az értekezlet záróokmánya szól, ha az értekezlet által meghatározott alapokon folyik. Itt véleményünk szerint nem lehet alternatíva, és nem volna szabad visszakozásnak, sőt még komolyabb fennakadásnak sem lennie. Hosszú távra szóló folyamat Még mindig csak a kezdeti szakaszában vagyunk az (Folytatása a 3. oldalon) N Magyar Szó шашпшшавкршкравпп*зваЕ*пшвиаглаипшаиавпкввт1звматпанааажп1ШЧ1пштвЕПХ*мввлш!Џ9апвшвџпшшвлашш ■ ■■■ввв19*в,ч«,'::ич*ва^чн»^-''м*'"*’пгсививн*вивиивв*,ч*!'?:?'ч«»,:||»1(азгг''гчо*|Јквмивив«аив11н1иши|,1и ■ к а a а а a fi ш а и 0 в а и н н ■ ■ xxxiv. évf., ш. (io 792.) sz.’ssggg csütörtök, 1977. június i6. sssssss ■ аваквк . змези ивввпвп ■ ■ввввввз>в»м::/~ававг:;="г^:^~::г.=вахввввавававав>1вав>ввсавзм;::;:£^г£вгнанминввамвввввв tiBBflBBaiKBaaBúBBKUBaaiflaBDBiSBBaflBHiBBBBBiBflBBiBBBaBiflHBSiiBBíSBisaBBBEaBBacBaBaElisBBiBBBBB Ära 3 dinár AZ ÁLLAMELNÖKSÉG ÜLÉSE Folytatni kell 02 Észak-Dél dialógust A párizsi értekezlet eredményei nincsenek arányban a világgazdasági problémákkal . Döntést hoztak bizonyos számú elítélt megkegyelmezéséről Belgrádból jelenti a Tanjug. Stevan Doronjskinak, a JSZSZK Elnöksége alelnökének elnökletével tegnap Belgrádban, megtartotta 81. ülését az államelnökség. A munkában részt vettek a legmagasabb rangú szövetségi tisztségviselők. Az államelnökség megvitatta a jugoszláv küldöttség munkáját a nemzetközi gazdasági együttműködésről tartottpárizsi értekezleten, majd megállapította: a párizsi értekezlet eredményei megközelítőlegsincsenek arányban a világgazdaság és a fejlődő országok gazdasági problémáinak súlyával. Az elnökség annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a fejlődő és a fejlett országoknak az új demokratikus nemzetközi gazdasági kapcsolatok felállítására vonatkozó tárgyalásai folytatódnak az ENSZ keretében. Az Elnökség megítélése szerint valamennyi illetékes szervnek továbbra is nagy figyelmet kell fordítania e megbeszélésekre. . _ Megvitatták Lazar Kolisevszkinak, az Elnökség tagjának küszöbönálló brazíliai, perui, ecuadori és jamaicai látogatására vonatkozó jelentést. Az államelnökség elfogadta Walter Mondale-nek, az USA alelnökének jugoszláviai látogatásakor folytatott megbeszéléseiről szóló jelentést. Az Elnökség elfogadta Helmut Schmidtnek, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjának a közelmúltban tett jugoszláviai látogatásával foglalkozó jelentést is. Döntést hoztak bizonyos számú elítélt megkegyelmezéséről. Az ülésen a JSZSZK Elnökségének illetékességébe tartozó más kérdéseket is megvitattak. Parlamenti választások Spanyolországban Elérkezett a töttére 1i nap Huszonhárom millió ember tegnap választotta meg az ország parlamentjét • Tolongás a madridi szavazóhelyeken Különtudósítónk telefonjelentése országszerte megkezdődött az első parlamenti választás. Huszonhárom milliós választótestület kapott ma lehetőséget arra, hogy titkos és szabad véleménynyilvánítással pontot tegyen a diktatúra végére és utat nyisson a demokráciának. A választópolgárok, akiknek becslések szerint körülbelül 85 százaléka járul az urnák elé, 4467 jelölt közül 350 képviselőt és 876 jelölt közül 207 szenátort választanak. A görögországihoz hasonló, D’Hont-féle választási rendszer a legerősebb pártokat favorizálja. A rendkívül bonyolult irányítások következményeként megtörténhet, hogy Suarez Centrumuniója 30—32 százalékos sikerrel a képviselői helyek 40 százalékát kapja, a baloldal pártjai pedig 50 százalékos siker esetén is csak 30 százalékát. A Kortetbe csak azok a pártok és csoportok juthatnak be, amelyek oszágos viszonylatban 3 százaléknál jobb eredményt tudnak felmutatni. A legfrissebb és egyben utolsó körkérdésből az tűnik ki, hogy a Demokratikus Centrumunió 143, a Szocialista Munkáspárt 104, a Fraga vezette újfrancoista Népi Szövetség 32 és a Spanyol Kommunista Párt 20 helyre számíthat a képviselőházban. Magában Madridban a jelek szerint mások az erőviszonyok: itt a Szocialista Munkáspárt 11, a Centrum 10, a Szocialista Néppárt 4, a Kommunista Párt 3 képviselői helyet remélhet. Természetesen mindez csak találgatás. A tényleges erőviszonyokról holnap szerzünk majd tudomást, amikor a végleges eredményeket közzéteszik. A spanyolok ma éjszaka biztosan nem fognak aludni. Amilyen buzgón tolongtak napközben a szavazóhelyeken, nyilván ugyanakkora érdeklődéssel várják majd az ország minden részéből szinte percenként befutó részeredményeket a tévékészülékek előtt. Nagy nap ez a mai Spanyolország történelmében: a nehéz múlt lezárul, s kitárulnak egy új, szabadabb élet horizontjai. PILCZ Nándor Madrid, június 15. Elérkezett Spanyolország történelmi napja: 41 év után, ma reggel 9 órakor Megkezdődött a belgrádi értekezlet Zászlóerdő a belgrádi kongresszusi palota előtt —ililoš Minic megnyitó beszéde Belgrád, június 15. Ma reggelre zászlódíszbe öltözött a belgrádi kongresszusi palota. Harminchárom európai ország, az USA és Kanada zászlóját vonták föl annak jeléül, hogy ezeknek az országoknak — a helsinki csúcsértekezlet záróokmánya aláíróinak — képviselői gyűltek össze a jugoszláv fővárosban, hogy elvégezzék az európai együttműködési és biztonsági csúcsértekezleten két évvel ezelőtt meghatározott feladatot. A megnyitó után rögtön meg is kezdődött a munka. Az Európa előtt most bemutatkozó impozáns kongresszusi palota folyosóin és termeiben nagy volt a sürgés-forgás. Legalább kétezer ember gyűlt össze. A mintegy hatszáz diplomatán és szakemberen kívül 600 újságíró- fotó- és tévériporter érkezett a megnyitóra. Apalota személyzetének egész gépezete is teljes gőzzel üzemel. Többek között most mutatkozik be a kongresszusi palota fordítószolgálata is, hiszen a felszólalásokat és minden anyagot hat nyelvre fordítják — angolra, franciára, oroszra németre, spanyolra és olaszra. A helsinki értekezlet kontinuitását jelzi az is, hogy az épületben sürgő-forgó emberek a helsinki csúcsérte■ kezleten alkalmazott módszerrel készült — D, P, T. és S. jelzésű — jelvényeket kaptak. De az is, hogy akár csak Helsinkiben, a francia ábécé és az országok francia neve alapján sorakoznak az országok, tehát a sorrendet Nyugat-Németország kezdi (Republique Fédérale d’Allemagne) és Jugoszlávia (Yougoslavie) zárja. Fél tizenegy körül a teremben megjelent Miloš Minic szövetségi külügyi titkár legközvetlenebb munkatársaival, Lazar Mojszovval, Mile Bugareictyal és a többiekkel. A megnyitó ülés azonban nem kezdődhetett meg pontosan terv szerint fél tizenegykor, mert a fotóriporterek és tévériporterek még néhány felvételt akartak készíteni, hogy az érdeklődő európai és világközvéleménynek méltóképpen beszámoljanak az eseményről, amellyel az általános megállapítás szerint az év legnagyobb horderejű diplomáciai tanácskozása veszi kezdetét. Az újságírók pedig siettek még néhány interjút készíteni, hogy már a találkozó kezdete előtt valami közelebbit mondhassanak olvasóiknak az álláspontokról, az értekezlet várható alakulásáról. Így aztán az értekezletet csak fél tizenegy után néhány perccel nyithatta meg a vendéglátó ország nevében Milorad Pešić, a Szövetségi Külügyi Titkárság képviselője, a jugoszláv küldöttség vezetője. Francia nyelven üdvözölte az egybegyűlteket, és közölte, hogy az értekezlet munkafeladatait, így az előkészítő értekezlet feladatait is meghatározza a helsinki záróokmány, majd átadta a szót Miloš Minic szövetségi külügyi titkárnak, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnökének. Külügyi titkárunk az európai kedvező folyamatokon és az európai, sőt nemzetközi valóság részévé vált helsinki eredményeken kívül az értekezlet részvevőinek felelősségteljes feladatáról is szólt. A feladat felelősségét és súlyát fokozza, hogy az európai közvélemény rendkívül nagy érdeklődéssel figyeli, ami Belgrádban történik. Részben azért, mert ennek alapján kívánják, fölmérni, hogyan alakul majd az európai helyzet, még inkább azért, mert az értekezlet valamilyen formában képet ad kontinensünk valóságáról. Igaz ugyan, hogy a következő négy-öt hétben csupán a tulajdonképpeni belgrádi értekezlet előkészítésén dolgoznak, annak időpontját és napirendjét határozzák meg. De egyrészt a napirend meghatározásával már megszabták a vita keretét és a további munka tartalmát is, másrészt napjainkban ütközet folyik Európa továbbfejlődésének kérdésében, és ez megérződik a tárgyalásokon még akkor is, ha látszólag lényegtelen ügyrendi kérdésekről tanácskoznak. Mindjárt az ünnepélyes megnyitás után át is tértek ezeknek a kérdéseknek a megtárgyalására. Az első munkajellegű ülésén — a helsinki értekezlet kontinuitását jelképezve — a finn küldött, az európai biztonsági és együttműködési csúcsértekezlet vendéglátójának képviselője elnökölt, örömmel üdvözölte, hogy Jugoszlávia lett a Helsinki utáni értekezlet házigazdája, és megköszönte Miloš Minic jókívánságait. A munkajellegű ülésen meghatározták az elnöklés sorrendjét, eszerint a holnap 13.30 órakor kezdődő ülésen a holland küldött elnököl. Ekkor már megkezdik a belgrádi értekezlet napirendjével kapcsolatos eszmecserét. BÁLINT István A belgrádi értekezlet részvevői