Magyar Szó, 1977. július (34. évfolyam, 178-192. szám)

1977-07-01 / 178. szám

He AиЈЦ -Ш I ЈШ де лШШ m­JL Változó felhőzet, |ll# Sí® a legmagasabb hőmérséklet 20 | Ш шЈШ! ШГШ Wxk mW Jpfpa helyenként eső, (északnyugaton) és 28 fok (délen) között ШШШ ВШ ШштШе Mm SmW Ш B B W záporeső |,|,|ll ^ A hét végén is változékony idővel I " V Ara 4 dinar -----------------------------------| O----------------,—1---------------------------------------------------------------------------1 ааааааааавввааааааавававаааваааавввааавааааавввааавааававааваааааваавваавааввавваввав sékelt nyugati, északnyugati szél, a leg- vidék 20, Zombor 22, Palics 23, Zrenja­ .........“■‘■SS!:........................................magasabb hőmérséklet 22—24 fok. nin 25, Kikinda 26, Belgrád 21, NiS 29, SSSSSSS XXXIV. évf., 178. (10 807.) sz...SSS Péntek, 1977. július 1. SSSSSSS Az ország nagy részén lehűlés várhat Szarajevó 20, Zágráb és Ljubljana 21, ■ ■■■■■*»«an­tii«siiacan7-=2]::*.­krcaBaaiaaiSSSSaaaiaiaaaaaaaaaaaaasscaGicBaaaBaaaSiá!!!S tó, változó felhőzet, helyenként eső, zá- Szkopje 29, Rijeka 23, Dubrovnik 27, ■аавааагавзаааа«еи*а2вввиаававааавав1ааа1111В1ав1ВЈВвававава.................................................... poreső, a központi és keleti országrésze- Split 26, Graz 23, Budapest és Szeged 25 ШШ шј ШшШ г§| mg ШШ ЛШ Ж9К igB ШЋ Ш* számolhatunk, helyenként záporral, zi-ШШ ЏШ Ишм WhI ШШ BWqHI ДЖ Шв» ШЗ&Шг Változóan felhős, mérsékelten meleg vatarral. ЈИ1 ЦВг IШЛШ Hi ШШ Шт Н­АИ Mimi idő lesz ma Vajdaság területén, helyen­ A hőmérséklet tegnap 13 órakor a kő­­ ként eső, záporeső, gyenge, illetve mér­ vetkezőképpen alakult: Verbasz 19, Tij­. .. „ ken délután zivatar, jégeső, gyenge, is- fok. Tito gratulált Cedenbalnak Belgrádból jelenti a Tan­jug. Josip Broz Tito köztársa­sági elnök az alábbi távira­tot intézte Jumzsagim­ Ce­­denbalhoz, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titkárához, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének elnökéhez: „A Mongol Népköztársa­ság Nagy Népi Hurálja El­nökségének elnökévé tör­ténő újbóli megválasztása alkalmából a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság Elnöksége és a magam nevében szívélyes üdvözletemet és jó egész­ségéhez, személyes boldog­ságához, valamint az ön fe­lelősségteljes tisztségének további eredményes végzé­séhez jókívánságaimat kül­döm. Élek az alkalommal, hogy kifejezzem azon mély meggyőződésemet, a szo­cialista országaink és né­peink közötti kölcsönös és baráti kapcsolatok s az egyenrangú nemzetközi együttműködés, a nemzet­közi béke és szocializmus érdekében továbbra is ered­ményesen fog fejlődni!” Köztársasági elnökünk üd­vözlő táviratot küldött még Jules Leger kanadai főkor­mányzónak, Jean-Baptiste Bagaza burundi elnöknek és Habia­ Riman Juvenal fuva­­dai elnöknek. Elutazott a kínai veteránok küldöttsége A Kínai Népköztársaság Népfelszabadító Hadserege harcos veteránjainak kül­döttsége, amely viszonzó látogatáson tartózkodik ha­zánkban, szerda este eluta­zott Belgrádból. A küldöttség itt-tartózko­­dása alatt ellátogatott Szlo­véniába, Bosznia-Hercego­vinába, Crna Gorába, Szer­biába, Horvátországba és Vajdaságba, továbbá több intézménybe és vállalatba. A küldöttséget Kiro Gli­­gorov, a JSZSZK Képvise­lőházának elnöke, Nikola Ljubičić hadseregtábornok, szövetségi honvédelmi tit­kár és más magas rangú funkcionárius fogadta. Sajtóértekez Neti Szövetségi Külügyi Titkárságon Belgrádba látogat a román külügyminiszter Homloktérben az időszerű európai és nemzetközi problémák — Együtt­működésre törekszünk a független és el nem kötelezett Djiboutival — Az arab országoknak maguknak kell rendezniük nézetkülönbségeiket . Ma­gas szintű jugoszláv—líbiai kapcsolatok Belgrádból jelenti a Tanjug. Mirko Kalezic, a Szöv­etségi Külügyi Titkárság szóvivője tegnap tartott sajtóértekezletén közölte, hogy a jövő hét elején Miloš Minic, az SZVT alel­­nöke, szövetségi külügyi titkár kétnapos találkozó során megbeszéléseket fo­lytat Macovescu román kül­ügyminiszterrel. A találkozó Jugoszlávia területén lesz. A két ország, külügymi­niszterének küszöbönálló megbeszéléseiről szólva Ka­lezié az alábbiakat mondta: — A két szomszédos és baráti ország külügyminisz­tereinek munka jellegű ta­lálkozójáról van szó, me­lyen a közös érdekű kérdé­sekről folytatnak megbeszé­léseket. A nemzetközi kap­csolatok legújabb fejlemé­nyeit szem előtt tartva biz­tosra vehető, hogy nemzet­közi témák, az időszerű európai és nemzetközi kér­dések szerepelnek majd a figyelem középpontjában — hangsúlyozta Kalezic, az új­ságírók kérdésére válaszol­va. A jövő héten érkezik Venezuela külügy­minisztere A szóvivő a tegnapi sajtó­­értekezleten még azt is kö­zölte, hogy Miloš Minic szö­vetségi külügyi titkár meg­hívására ez év július 7-e és 9-e között hivatalos láto­gatást tesz Jugoszláviában dr. Ramon Escovar Salom, a Venezuelai Köztársaság külügyminisztere. A jelenlevő újságírók kér­ték­­ a Szövetségi Külügyi Titkárság szóvivőjét, hogy nyilatkozzék az afrikai Affar és Issza terület függetlenné válásáról, illetve Djibouti köz­társaság kikiáltásáról. — Rendkívül örülünk an­nak, hogy sok éves gyarmati uralom után még egy afrikai te­rület elnyerte függetlenségét. Affar Issza függetlenségének elnyerését és Djibouti Köz­társasággá való kikiáltását e népek évszázados törek­véseivel összhangban igazsá­gos megoldásnak tekintjük — hangsúlyozta válaszában Kalezié. — A független Djibouti Köztársaság kikiáltása és szuverenitásának, független­ségének, valamint területi in­tegritásának megőrzése ki­vételesen nagy jelentőségű,­­ nemcsak a Vöröstenger tér­ s­ségében fekvő országos kap­­­csolataira, hanem a tágabb értelemben vett nemzetközi helyzetre való tekintettel is. — Jugoszlávia arra fog tö­rekedni, hogy a Djibouti Köz­társasággal mint két függet­len és el nem kötelezet or­szág fejlessze a baráti együtt­működést — jelentette ki Kalezié. Arra a kérésre, hogy kom­mentálja azokat a híreket, amelyek szerint Tito elnök, közvetít Líbia és Egyiptom nézetkülönbségeinek rendezé­sében, Kalezié így válaszolt: — Az arab országok állam­főivel folytatott valamennyi eddigi megbeszéléseken hang­súlyoztuk, hogy az egyik legfontosabb tényező az arab országok közötti szolidaritás és egység erősítése, a közel­­keleti válság megoldása és az arab országok nemzet­közi szerepének erősítése ér­dekében. Tito elnök és Kad­­hefi megbeszél­ésn erről a kérdésről is szó volt. Ellen­(Folytatása a 3. oldalon) További eszmecsere a napirendről Milorad Pešić elnökletével ülésezett a belgrádi értekezlet Milorad Pešić jugoszláv delegátus elnökletével a belgrádi értekezleten foly­tatódott az őszi találkozó napirendjével kapcsolatos eszmecsere. Az eddigi munka alapján az a benyomás, hogy a de­legátusok nagyjából min­dent elmondottak ezzel a kérdéssel kapcsolatban. En­nek, valamint a beterjesz­tett három napirendi javas­lat és két pótindítvány alapján az értekezlet abba a szakaszba jutott, amikor már megteremthetik a min­denki számára elfogadható szintézist. Ezzel foglalkozik a szerkesztő csoport, amely mindennap ülést tart. Mun­káját meggyorsítja majd, ha a nyugati és a keleti ja­vaslat beterjesztői erőfeszí­tést tesznek az álláspontok közelebbhozására. A kilenc semleges és el nem kötelezett ország javas­latáról az a vélemény, hogy az megadhatja a közös ál­láspont kialakításának alap­ját. Nikola Kmezić Versecen Nikola Kmezić, a Tartomé­nyi Képviselőház Végrehaj­tó Tanácsának elnöke tegnap Versecen beszélgetést folyta­tott a község társadalmi-po­litikai szervezeteinek, a köz­ségi képviselő-testületnek és a község gazdasági szerveze­teinek képviselőivel. A beszélgetésben részt vett Dobrivoje Radic, a Tartomé­nyi Társadalmi Tervintézet igazgatója és Dušan Babic tartományi gazdasági titkár­helyettes. Nikola Kmnezić a délután folyamán a fehér-­­ templomi községben tett lá­­­toga­tást­­— Vi vj Eiivnrd Kordelj a maribori képviselő-testületben Edvard Kardelj, a JKSZ KB Elnökségének és a JSZSZK Elnökségének tag­ja, aki a M­H 30. sportver­senyének védnökeként Mari­borban tartózkodik, tegnap ellátogatott a községi kép­viselő-testületbe. A község és a társadalmi-politikai szervezetek képviselői meg­ismertették Kardelj elvtár­­sat a város gazdaságával, fejlődésével, valamint az ön­igazgatási érdekközösségek és a helyi közösségek tevé­kenységével, fejlődésével. Edvard Kardelj nagy érdek­lődést tanúsított a helyi kö­zösségek küldöttségeinek te­vékenysége, továbbá a mező­gazdaságra, a lakásépítésre a gazdaság önigazgatási jö­vedelemszerzési viszonyaira vonatkozó kérdések iránt. Az SZVT nyilatkozata Ausztria egyol­aúan revideálja az Államszerződést Jugoszlávia ezentúl is támogatja a szlovén és horvát kisebbség jogos követeléséd Belgrádból jelenti a Tanjug. A Szövetségi Végrehajtó Tanács tegnapi üléséről a következő nyilatkozatot adta ki az osztrák kor-­­mánynak az Ausztriában élő szlovén és horvát nem­zeti kisebbség helyzetével és jogaival kapcsolatos legújabb intézkedéseiről, amelyek a független és de­mokratikus Ausztria létrehozásáról szóló 1955. má­jus 15-ei Államszerződés 6., 7. és 9. szakaszából erednek: „Attól a törekvéstől ve­zérelve, hogy minél kedve­zőbb feltételeket teremtsen a jószomszédi együttműkö­désre az Osztrák Köztársa- s­­ággal a Jugoszláv Szoci­alista Szövetségi Köztársa­ság szakadatlanul azon mun­kálkodott, hogy megoldód­janak azok a problémák, amelyek megzavarhatják a szilárd és kedvező kapcso­latokat. Ennek alapján a jugoszláv kormány jegyzé­keiben, tiltakozásaiban, ja­vaslataiban és 1975. május 13-i keltezésű nyilatkozatá­ban figyelmeztette az oszt­rák kormányt, hogy az Ál­lamszerződés az Ausztriá­ban élő szlovén és horvát nemzeti kisebbség jogairól és helyzetéről szóló rendel­kezéseinek végre nem hajtá­sa ennek a szerződésnek a revíziójára vezet, és ká­ro­san hat a jugoszláv—oszt­rák viszony fejlődésére. Az osztrák kormány vi­szont a nemzetiségi csopor­tokról szóló 1976. július 1-i törvény — amelyet 22 év­vel az Államszerződés alá­írása után fogadtak el — alapján hozott legújabb rendeleteivel még egy lé­pést tett ezzel a szerződés­sel az Ausztriában élő szlo­vén és horvát kisebbség iránt vállalt nemzetközi kötelezettségének durva megsértése felé. A jugoszláv kormány csak néhány tény­re kíván rámutatni: az ál­lamszerződés végrehajtásá­ból kihagyták egész Bur­­geland tartományt, és Stá­jerországot, valamint Ka­­rintia területének mintegy kétharmadát. Az elfoga­dott intézkedések olyan jo­gokat is elvesznek a szlovén kisebbség tagjaitól vagy ve­szélyeztetik azokat, amelye­ket a meglevő részleges és korlátozó intézkedések alap­ján élveztek, hogy az eny­­nyire leszűkített kisebbségi jogokat is a kisebbség tag­jainak létszámától teszik függővé. Mi több, a­­kisebb­ség törvényes képviseőitől megpróbálják elvenni a po­litikai szubjektum jelleget, több egymástól független te­rületre szabdalják azt az egységes területet, amelyen a szlovén kisebbség él, és nem alkalmazzák a kétnyel­vűséget a földrajzi megje­lölésekben (például a köz­épületek felirataiban stb.), mint ahogy azt az Állam­­szerződés előirányozta. Különösen aggasztó az a tény, hogy a fenti intézke­déseket a kisebbség véle­ményének figyelmen kívül hagyásával és egyetértése nélkül hozták meg, amivel rájuk akarják kényszeríteni az érdekeiknek ellentmon­dó megoldását. A fentieket szem előtt tartva a JSZSZK kormánya ismételten hangsúlyozza, hogy az említett intézkedé­sek végrehajtásával — ami­vel a kisebbségi kérdés megoldásának látszatát akarják kelteni — az oszt­rák kormány egyoldalúan revízió alá veszi az Állam­­szerződés rendelkezéseit, ami ellentétben áll a nem­zetközi jog alapelveivel és a­ nemzetközi kötelezettsé­gek jóakaratú teljesítéséről szóló rendelkezéssel az eu­­rópai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróok­mányában. Az Államszerződés egyik aláírójaként Jugoszlávia to­vábbra is sürgeti, hogy az Osztrák Köztársaság teljes egészében és fenntartás nél­kül teljesítse az Államszer­ződésből eredő kötelezettsé­geit, s szlovén és a horvát kisebbség iránt. Egyúttal kijelenti, hogy a jövőben is teljes mértékben támogat­ja a kisebbség jogos követe­léseit.” . Stane Dolanc fogadta a hazai képzőművészek képviselőit Stane Dolanc, a JKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bi­zottságának titkára, a JKSZ XI. kongresszusát előkészítő bizottság elnöke tegnap fo­gadta a Jugoszláv Képzőmű­vészek Szövetségének, vala­mint a képzőművészeti peda­gógusoknak, képzőművészek­nek és a hazai műkritikusok egyesületének képviselőit, akik beszámoltak neki a XI. pártkongresszus előkészítő­ben végzett tevékenységük­ről. A képzőművészek és a pe­dagógusok megismertették Stane Dolancot azzal a törek­véssel, hogy a képzőművé­szeti kultúra még nagyobb mértékben érvényesüljön a szocialista önigazgatási tár­sadalmi élet minden formá­jában. A Bundesrat elnöke Doronjskinál Stevan Doronjski, a JSZSZK Elnökségének alelnöke tegnap fogadta dr. Bern­­hard Vogelt, a nyugatnémet Bundesrat elnökét. Az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet belgrádi ülésével kapcsolatos megbeszélések során véleményt cseréltek az európai, a közel-keleti és az afrikai helyzetről. Bernhard Vogel meg­kérte Stevan Doronjskit, a JSZSZK Elnökségének alel­nökét, hogy továbbítsa üd­vözletét Josip Broz Tito köztársasági elnöknek. A képen: Vogel és Doronjski. — —(Tanjug)

Next