Magyar Szó, 1977. szeptember (34. évfolyam, 255-269. szám)
1977-09-16 / 255. szám
4. oldal Nemzetközi együttműködés Jugoszláv fiatalok Magyarországon Pár nappal ezelőtt a zombori községhez tartozó határ menti faluba, a jugoszláv—magyar országhatártól mindössze egy kilométerre fekvő Béregre küldöttség érkezett a szomszédos országból. A küldöttség tagjai felkérték a helyi illetékeseket, elsősorban pedig a helyi közösségek tanácsát, hogy a Zombor és Baja között aláírt együttműködési megállapodás alapján járuljanak hozzá ahhoz, hogy a szomszédos Hercegszántón gyorsabb legyen az alma és a szőlő szedése. A magyarországi falu községi tanácsának, valamint, a helyi szövetkezet tanácsának kérését megértéssel fogadták, és tegnap, szerdán este ülést tartott a beregi politikai aktíva. Az ülésen úgy határoztak, hogy eleget tesznek a kérésnek, és hozzájárulnak az alma, illetve a szőlő szedésének meggyorsításához. A döntés értelmében holnap, szombaton a beregi általános iskola hetedikes és nyolcadikos diákjai, valamint a helyi fiatalok mintegy harmincan Magyarországra utaznak, és részt vesznek az ottani alma, illetve szőlő szedésében. Beregen a helyi közösség tanácsában Marin Kovacev titkártól megtudtuk, hogy a mindössze 2,5 km-re fekvő két helység lakosai, akiket csupán a határvonal választ el egymástól, már korábban is jószomszédi viszonyban éltek, de a kapcsolatokat eddig jobbára csak egyének tartották. Most szervezetten vesznek részt az őszi termésbetakarításban a jugoszláviai fiatalok. Arról is értesítést kaptunk, hogy a jövő szombaton, szeptember 24-én a helyi tanulókon és fiatalokon kívül a falu több lakosa, elsősorban nyugdíjasok, nagyobb számban utaznak Magyarországra, és ugyancsak részt vesznek a termésbetakarításban. A zombori községi képviselő-testületben tegnap, csütörtökön arról értesültünk, hogy teljes támogatásukról biztosították a beregieket, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél nagyobb számban részt vehessenek a szomszéd, magyarországi falu kisegítésében. Megjegyezzük, hogy Zombor és Baja együttműködésének 10 éve alatt ez szinte egyedülálló példa, ugyanis az együttműködés más formájáról már hallottunk, erről be is számoltunk, de még nem fordult elő, hogy a két határ menti község az együttműködésnek ezt a közvetlen formáját alkalmazza. X. L. MAGYAR SZÓ Péntek, 1977. szept. 16. Üzembe helyezték az új cementgyárat (Folytatás az 1. oldalról) a Tartományi Képviselőház alelnökét, Sveta KOVACEVICET, a Tartományi Képviselőház elnökségi tagját, Djordje JAKOVLJEVICET és Stevan BEKET, a Tartományi Végrehajtó Tanács alelnökeit, Ratko SVILART, a Szövetségi Gazdasági alelnökét, Branko MIRKOVICOT, a Köztársasági Gazdasági Kamara elnökét, Milenko RADOVANOVIĆOT, a vajdasági területi védelmi egységek parancsnokát, valamint a jugoszláv cementgyárak és építővállalatok küldötteit, továbbá a környező községek küldöttségeit és Beocsin nagyszámú polgárát. Zarko Kosič vezérigazgató kifejezte afeletti örömét, hogy közös összefogással egy évvel lerövidítve az építkezés idejét, elérték, hogy Tito jubileumi évét ezzel a nagy beruházással gazdagíthatják. E nagy jelentőségű feladat elvégzésével, ezzel az óriási sikerrel a beocsini dolgozók vállalt kötelezettségük egyik részét teljesítették, a másiknak a zökkenőmentes termelés biztosításával felelnek meg, elősegítik majd a Vajdaság középtávú tervében előirányzott számos nagyméretű építkezés valóraváltását. A most üzembe helyezett gyár, az országban épülő 8 cementgyár egyike, lehetővé teszi, hogy ezentúl az országos cementtermelés 23 százalékát adja. Ezzel tartományunk egyre növekvő szükségleteit teljes egészében ki fogja elégíteni. A gyár 2 milliárd 38 millió dinárba került, s a cementgyártás eddigi termelékenységi fokát a hatszorosára növelte. A vezérigazgató külön kiemelte az építésben részt vevő vállalatok dicséretet érdemlő együttműködését, melynek eredményeként a gyár mindössze 38 hónap alatt felépült. Hangsúlyozta a pontossági prémium hatékonyságát is. A beocsini gyár vezetősége ugyanis 30 millió dinár prémiumot fizetett az építés kivitelezőinek, de ugyanakkor az elért időnyereség eredményeként 300 millió dinárt takarított meg. El kell mondani azt is, hogy ebben a gyárban a világon ismert legkorszerűbb technológiát alkalmazzák. A felszerelés 40 százalékát a hazai gyárak dolgozói készítették, 160 százalékát pedig a Londonban székelő nyugatnémet I Polisius-cég kirendeltségeszolgáltatta. Az ünnepség megnyitó beszédét Ion Sibovan, a Tartományi Gazdasági Kamara elnöke tartotta. Méltatta a beocsini sikert, kiemelve, hogy ezzel tartományunk középtávú tervének egyik jelentős célját értük el. A beocsini gyár ugyanis az építőelemeket gyártó üzemekkel, valamint az építőipari vállalatokkal együtt tartományunkban az elsőbbséget élvező termelővállalatok közé tartozik. Jelentős tény továbbá, hogy hazai nyersanyag feldolgozását és nemesítését végzi, új munkahelyeket nyit meg és növeli a jövedelmet, s mialatt a vajdasági szükségleteket ellátja, megszabadít bennünket a cement behozatalától is. Hogy a zökkenőmentes cementellátás milyen sokat jelent számunkra, legjobban érzékeltetik az építőiparnak a középtávú tervben vállalt feladatai. Az ebben az iparágban dolgozó mintegy 43 000 munkás ugyanis vállalta, hogy 1980-ig tartományoinéban 70 000 lakást és több mint 100 nagyméretű ipari létesítményt épít fel. Ez az előirányzat mindenképpen az építés technológiájának korszerűsítését, más szóval az ipari építkezési módszer bevezetését igényli. Az ipari építkezési módszer alapeleme a cement, illetve az előregyártott cementelemek. Nálunk nehézkesen tör utat magának ez az építkezési mód, az építkezéseknek mindössze 15 százalékában alkalmazzák, noha a fejlett országokban 50—90 százalékában így építkeznek már. Az ipari építkezési mód jelentősen meggyorsítja és olcsóbbá teszi az építkezés folyamatát. Ion Srbovan ezután felhívta a figyelmet a cementgyár építésének megszervezésére. Szerinte követendő példaként szolgál a bocsini gyár építése, hiszen többmint 15 különféle vállalat mintegy 4000 dolgozóját sikerült úgy irányítani, hogy az építés folyamatában gyors, pontos és minőségi munkát nyújtsanak. Ezt a példát annál inkább szélesebb körben is ismertetni kell, mert a termelékenység szintjéről nemrég készült országos jelentés szerint legnagyobb fogyatékosságunk épp a termelési folyamat megszervezésében rejlik. Ezután a gazdasági kamara elnöke a jelen levő vendégekkel tartományunk gazdaságának 8 havi eredményeit ismertette. A tavalyi azonos időszakhoz képest a termelés az idén 12,8 százalékkal, az értékesítés 13 százalékkal, a beruházások pedig 45 százalékkal növekedtek. Ez utóbbinak az a szépséghibája, hogy az építkezés nagyobbára a gazdaságon kívüli ágazatokban realizálódott., Nem lehetünk nagyon megelégedve az eredményekkel azért sem, mert a kivitel nem tud lépést tartani a behozatallal, ezenkívül jó néhány jelentős vállalatunk még nem lábalt ki a tavalyi veszteségekből. Noha az idén már egy jól szervezett akcióval sikerült a veszteséget a felére csökkenteni, a szanálási akció kimenetele végeredményben a veszteséggel működő vállalatok dolgozóinak hozzáállásától függ. Végül Srbovan elnök az önigazgatás fejlődésére irányuló erőfeszítéseket ismertette, s elmondta, hogy a társult munka törvényének alkalmazása során mintegy 70 társadalmi megállapodás jött létre. Ez a munka- és eszköztársítás kezdeti fázisában jelentős lépésnek számít. A megnyitó beszéd után a jelenlevők üdvözlő táviratban értesítették Tito elnököt a beocsini sikerről, majd a helyi művelődési egyesület énekkarának fellépésével egyidejűleg a robbanóaknák dübörgése és a felbúgó szirénák jelezték az új gyár üzembehelyezésének pillanatát. VARGA Matild Ion Sibovan megnyitó beszédét olvassa A forgó kemencék Az iránytóközpont A megnyitó ünnepség az új gyárkolosszus előtt (Ifjú Gábor felvételei) SZOMBATON Ünnepség Valjevo környékén Miloš Minic emlékmúzeumot nyit meg A Tito elnök jubileumaival kapcsolatos központi ünnepségét Valjevo környékén szombaton, szeptember 17- én rendezik meg Robaje falucskában. Mint ismeretes, 1941. szeptember 18-án Tito elnök Belgrádot elhagyva ebben a falucskában lépett először felszabadított területre, a valjevói népfelszabadító partizánosztag katonái közé. Az évforduló előestéjén sorra kerülő ünnepség programja szerint délelőtt Slobodan Palalić, a SZISZ Köztársasági Választmányának elnöke átadja rendeltetésének a 46 km hosszúságú Rajkovic—Robaje közötti utat, melyet 12 ifjúsági munkabrigád épített az idén. Az ünnepség keretében SMiloj Minic szövetségi külülügyi titkár, aki 1941 említett időszakában mint Szerbia tartományi pártbizottságának instruktora szintén Robajén tartózkodott, Desanka és Sekula Bojinovic, házában emlékmúzeumot nyit meg. Abban az időben ugyanis ebben a házban székelt a kolubarai zászlóaljparancsnoksága, s Tito elnök is ebből a házból irányította a megbeszéléseket Draža Mihajlovictyal, majd később innen indult el Stolijcére, ahol megszervezte a katonai és politikai vezetők tanácskozását._Az ünnepség művelődési részében valjevói, mionicei, roznicai és belgrádi műkedvelők lépnek fel.