Magyar Szó, 1977. október (34. évfolyam, 285-300. szám)

1977-10-16 / 285. szám

1 _ I­N Magyar Sió ::::::: XXXIV. évf., 285. (10 914.) sz.Issi Vasárnap, 1977. október 16. ŠŠSsŠŠS ::::::::::::í:£ísísí£űs£ísíííís££ssísísss::í:í:::::sís::ss£sss:£s:sss:ss::s:::ss::: Ära 3 dinár ­ Harminchárom éves szép, érett asszony le­het ma az a gyermekpalánta, akiről a költő lírai naplójá­ban így emlékezik meg: „Végre megjöttek a partizá­nok, a szomszédban meg kis­lány született,­ a szabadság első napján.. Október volt, a párák és érett ízek évszaka, gyümöcs­­terhes és nemcsak a szőlők levétől vérfoltos ősz. Meg­indult az olyan sokáig erő­szakkal visszatartott lánc­reakció, sorra gyúltak ki a diadaltüzek a hónap har­mincegy napjának mind­egyikén. Mert nem volt nap, hogy rónánk valamelyik vá­rosának vagy falujának la­kói ne érezzék meg a kettős felszabadulás örömét, ne ér­jék meg azt a történelmi pillanatot, amikor szabadok lesznek mint emberek s mint dolgozók. A távolban, vagy egészen közelben még remegett a föld a vészes ágyúdörgés­től, mindenkinek félelme sem oszlott el a megaláztatás üröme is még a szívekben lappangott, sokan szerettei­ket gyászolták fájdalommal, de mindezt lassan, de bizto­san eloszlatta egy új érzés, a végső győzelem mámora. Október Vajdaság felsza­badulásának hónapja. A már fakó fénykép, de még élénk emlékezet felidé­zi a régi eseményeket. Min­denfelé öles feliratok: „Ha­lál a fasizmusra — szabad­ság a népnek!” A falakon a valahonnan, ki tudja hon­nan előkerített Tito-képek, a házakon a sokáig rejtegetett csillagos nemzeti zászlók. Rengeteg őszirózsa (talán soha annyi virágot nem tép­tek le, mint azokban a na­pokban). Szőnyegből vont diadalív alatt táncoló embe­rek, civilek és katonák egy­aránt; romokat takarító fia­talok; alkalmi szónokok és jelszavak sokasága; rögtön­zött pódiumokon szavalattal, énekszóval tarkított rendez­vények; felpántlikázott lovon­­ ülő harcosok; harmonikával felvonuló lányok és fiúk; ünnepi ebéd a szabadban; a további harcokba távozó hosszú menetoszlopok; s min­denütt tömeg, ujjongó lelkes tömeg... Ismét verőfényes október köszöntött ránk, talán még soha annyi földi jóval, mint az idén. S nem hasztalan, sőt felemelő, mint mindig eddig, ebben a jubileumokkal ün­nepélyesebbé és jelentőseb­bé tett esztendőben is, ezúttal immár harmincharmadszor találkozni a múlttal hogy ne­­ feledjük, milyen utat tettünk meg, honnan indultunk és hova jutottunk. Erre gondolunk, erre em­lékezünk, ezt üljük meg dí­szes keretek között Vajda­­ság-szerte a hónap minden napján, hol az egyik, hol a másik városban, faluban, dí­jakat nyújtva át a legjob­baknak, legszorgalmasabbak­nak, új gyárakat helyezve üzembe, új kórházakat, is­kolákat, más középületeket és hidakat avatva, utakat adva át rendeltetésének. Érezzük, hisszük, sőt bizo­nyosak vagyunk benne, tud­juk, hogy magabiztos, tudat­j­­os, szorgos ember lett sza­badságunk kortársa az idő­közben felcseperedett em­berpalánta, aki a szabadság első napján született, amikor megjöttek a partizánok... VUKOVICS Géza TITO ELNÖK VÍKENDJE Kellemes pihenő Eugenie-les-Bains polgármestere szívélyesen köszöntötte a jugoszláv államfőt • Séta és megbeszélések a rezidencia parkjában Eugenie-les-Bains-ből jelenti a Tamjug. Josip Broz Tito köztársasági elnöknek tegnap kellemes tartózkodást é­s pihenést kívánt dr. Georges Barbe, Eugenie-les-Bains üdülőhely pol­gármestere. A jugoszláv államfő teg­napelőtt este, franciaor­szági látogatása hivatalos részének leteltével érke­zett ebbe a délnyugat­­franciaországi üdülőbe. Az elnököt munkatársai is el­kísérték. Dr. Barbe hangsúlyozta, hogy Tito elnök személyé­ben a fasizmus elleni harc kimagasló egyéniségét, a szocialista és el nem köte­lezett Jugoszlávia állam­főjét köszönti. Elnökünk megköszönte a szívélyes szavakat, majd kijelentette, hogy kiválóan érzi magát, és jót pihen Eugenie-les-Bains-ben. Vé­gül bejegyezte nevét a vendégkönyvbe. A fogadáson jelen volt még Radomir Radović pá­rizsi jugoszláv nagykövet és Berislav Radurina, az elnök kabinetfőnöke. Tegnap délelőtt Tito el­nök két sétát is tett rezi­denciájának, a Des Pres et des Sorces Szállodájának a parkjában. Rendkívül kellemes és napsütéses volt az idő. Az államfő séta közben elbeszélgetett mun­katársaival a gyönyörű parkban, ahol még ebben az éviszakban is sok a ven­dég. TITO LÁTOGATÁSÁNAK VILÁGVISSZHANGJA Azonos álláspontok a jelenkor nagy problémáiról Külföldi újságok elnökünk tárgyalásairól és a francia—jugoszláv közös közleményről A világsajtó részletes be­számolókat ad Tito elnök franciaországi látogatásáról. Ismerteti a közös közlemény fő tételeit, s kidomborítja, hogy a nagy nemzetközi kér­désekkel kapcsolatban a két ország azonos vagy hasonló nézeteket vall. A torinói La Stampa kü­lön idézi a Közel-Keletre, az enyhülési folyamatra és az afrikai helyzetre vonatkozó tételeket. A kormánypárti római I­ Popolo azt helyezi előtérbe, hogy Jugoszlávia és Francia­­ország főképp a közel-keleti válság és az elmérgesedő af­rikai viszonyok miatt aggó­dik. A kommunista L’Unitá szerint Franciaország szor­galmazni fogja Jugoszlávia és az Európai Gazdasági Kö­zösség szorosabb együttmű­ködését. Az olasz lapok egyöntetű­en kiemelik azt is, hogy Franciaország rendkívül nagy jelentőséget tulaj­donít az erős és független Jugoszlávia létezésének. A londoni Guardian ér­tékelést ad az időszerű nem­zetközi problémákról, a Kö­zel-Keletről és az afrikai helyzetről folytatott tárgya­lásokról, s ezzel kapcsolat­ban Tito sajtónyilatkozatát idézi, amely szerint e kérdé­sekben Jugoszlávia és Fran­ciaország igen hasonló néze­teket vall." A Guardian és a Times is hangsúlyozza, hogy a jugoszláv államfő szerint az Európai Gazdasági Kö­zösség elhanyagolja Jugo­szláviát. A belga sajtó egybehang­zóan állítja, hogy Párizs pá­ratlan tiszteletadásban ré­szesítette a jugoszláv elnö­köt. Franciaország ily módon adózott a rendkívül nagy te­kintélynek örvendő állam­férfinak. Stane Dolanc Krškoban Stane Dolanc, a JKSZ Köz­ponti Bizottsága Elnöksége Végrehajtó Bizottságának tit­­kára tegnap délután ellátoga­tott Krskóba, amely ezekben a napokban ünnepli megala­pításának 500. évfordulóját. Stane Dolanc délelőtt meg­tekintette a Kr­ka folyó völ­gyében levő Kostanjevica ko­lostor képtárát, este pedig a Városalapítás fél évezredes évfordulója alkalmából r­ende­zett központi ünnepségen be­szédet mondott. "­­ ........ Mérsékelten felhős, este enyhe idő, reggeli köddel Vajdaságban ma reggel hűvös, he­lyenként ködös, napközben mérsékelten felhős száraz idő várható, gyenge észa­ki szél, a legalacsonyabb hőmérséklet 7—10, a legmagasabb 17—19 fok. Az ország szárazföldi részén reggel hideg, ködös idő várható, mérsékelt felhőzet, váltakozó irányú szél, a leg­alacsonyabb hőmérséklet 11—18, a leg­magasabb 16—20 fok között, a tenger­parton 25 fok körül alakul. A Pannon-síkság területén továbbra is a magas légnyomás határozza meg az időjárást, Vajdaságban és az egész or­szág területén kellemes őszi időre szá­míthatunk.­ A hőmérséklet tegnap 13 órakor a következőképp alakult: Palics 16, Zom­­bor 14, Versec 14, Újvidék 15, Verbász 18, Zrenjanin 15, Niš 16, Ljubljana 15, Rijeka 20, Zágráb Belgrád 16, Dubrov­nik 21, Split 22, Szarajevó 14 fok. Nagyobb lehetőségek a gazdasági kapcsolatok­­ bővítésére Szovjet gazdasági küldöttség Vajdaságban • A vendégeket Nikola Kmezić, a TVT elnöke fogadta VAJDASÁG módfelett ér­dekelve van abban, hogy gazdasági kapcsolatai bővül­jenek a Szovjetunióval, méghozzá hosszú távon, s ez az érdeklődés kölcsönös. Ezt a következtetést lehetett le­vonni abból a beszélgetésből, amely egy rangos szovjet gazdasági küldöttség és a Tartományi Végrehajtó Ta­nács képviselői között folyt le. Tegnap ugyanis kétnapos vajdasági látogatásra érke­zett egy szovjet gazdasági küldöttség amelyet Vitalij MOROZOV, a szovjet állami külkereskedelmi bizottság elnökhelyettese és Nikolaj M­OZEMCEV, a szovjet Goszplan Tervintézet elnök­­helyettese vezetett. Újvidé­ken a vendégeket Nikola KMEZIC, a Tartományi Végrehajtó Tanács elnöke és munkatársai fogadták. A be­szélgetés folyamán­­ismertet­te velük Vajdaság gazdasá­gának főbb jellegzetességeit és a gazdaságfejlesztés irány­vételét. Ott volt még Gojko Ubiparip is, a Szövetségi Végrehajtó tanács tagja, s a jugoszláv—szovjet gazda­sági együttműködési vegyes­bizottság jugoszláv részének elnökhelyettese, valamint a gazdaság más képviselői. A Szovjetunió és Vajda­ság között már elég szoros gazdasági kapcsolatok áll­nak fenn, amelyeket még nagymértékben lehet bővíte­ni. A kétirányú árucsere ér­téke például 250 millió dol­lár, vagyis a két ország kö­zötti árucserének körülbe­lül 10 százaléka. Vajdaság tekintettel a mezőgazdaság­ban elért kiváló eredmé­nyekre, elsősorban ezen a téren tud felkínálni hosz­­szabb távú együttműködést a szovjet partnereknek. A vajdasági vetőmag például igen jó megfelel a Szovjet­unióban uralkodó éghajlati körülményeknek. Ezenkívül a vajdasági gyárak immár a legkorszerűbb műszaki el­járások alkalmazásával ké­szítenek készételeket, szá­rított és fagyasztott főzelék­félét és más élelmiszeripari terméket. Külön lehetőség kínálkozik­­a húsáru értéke­sítésére. Továbbá Vajdaság kivitelre, most körülbelül egymillió tonna kukoricát is fel tud­­kínálni, de vállalhat igen megrendelést hosszabb távra is. Másrészt Vajdaság gazda­ságfejlesztésével kapcsolatos kérdésekre éppen Szovjet­unió közreműködésével le­­hetne megoldást találni. Az élelmiszeriparnak és a me­zőgazdaságnak például az a következőkben is szüksége van a szovjet gyártmányú árolókra, silókra és hűtő­­házakra. A kőolajfinomítók kibővítése révén­ a feldolgo­záshoz 1980-ban már 11 mil­ió­ tonnára lesz szükség, m­elynek jó részét a Szov­­j­etunióból lehetne beszerez­ik A petrokémia fejleszté­shez a földgáz behozatala szüksége. A hazai kitermel­és és az eddig meghatáro­­zott szovjet behozatalon kí­vül 1980 után még nagyobb mennyiségű földgázra lesz­zükség. Vitalij Morozov és mun­katársai érdeklődéssel hall­atták a tájékoztatót és a vajdasági javaslatokat, s ar­­ól biztosították vendéglá­­óikat, hogy szovjet részről minden kérdést kellő figye­­lmmel fognak megvizsgálni gazdasági kapcsolatok zámottevő bővítésének he­­gyében. A szovjet vendégek a be­­zélgetés után megtekintet­ek a sport és turisztikai elszerelések nemzetközi ki­­llítását utána ellátogattak bácspalánkai textilipari ombinátba, majd elutaztak Szabadkára, s ott megtekin­­­tték a November 29 Hús­­sldolgozó Kombinát étel­­gárát. S. L. Idegenforgalmunk seregszemléje újvidéken megnyílt a 10. Nemzetközi Vadászati, Horgászati, Sport- és Turisztikai Kiállítás Tegnap délelőtt Újvidéken megnyílt a 10. jubileumi Nemzetközi Vadászati, Hor­gászati, Sport- és Turisztikai Kiállítás. A vendégeket Ni­kola Dragin, az Újvidéki Vásár igazgatója köszöntöt­te. — Szerény jubileumot ün­neplünk az idén — mondta többek között. — Az elsőnek, 1967-ben, Tito elvtárs volt a védnöke. Azóta nemzetközi tekintélyt szerzett magának ez a rendezvény, és évről évre terebélyesedett a kiál­lítók és a bemutatott felsze­relések számát illetően. A vadász-, horgász-, turisztikai és sportfelszereléseket 2700 négyzetméteren 280 (220 ha­zai és 60 külföldi) kiállító mutatja be. A jubileumi ki­állítás a pihenés, az idegen­­forgalom jegyében telik el. Ezután Djordje Hajder, a Tartományi Végrehajtó Ta­nács idegenforgalmi bizottsá­gának elnöke szólt a rendez­vényről. Elmondta, hogy a kiállítás betekintést nyújt az eddig elért eredményekbe és (Folytatása a 6. oldalon) Képünkön sokác népviseletbe öltözött menyecskék rétessel kínálják Luka Atahaćkovićot, a Jugoszláv Vadászszövetség alelnökét a kiállítás megnyitóján.

Next