Magyar Szó, 1977. november (34. évfolyam, 301-315. szám)

1977-11-10 / 310. szám

Csütörtök, 1977. nov. 10. MAGYAR SZÓ BELGRÁDI ÉRTEKEZLET Szuperbaj az emberi jogok körül Voroncov élesen elítélte Goldberg felszólalását • Jugoszláviába tavaly 37 millió külföldi látogatott Belgrádból jelenti a Tan­jug. Jurij Voroncov, a szov­jet küldöttség vezetője teg­nap már másodízben figyel­meztetett arra, hogy a belg­rádi biztonsági és együttmű­ködési értekezlet félbesza­kadhat, ha az amerikai kül­döttség a továbbiakban is — ahogy mondta — bele­avatkozik a Szovjetunió bel­ügyeibe. Voroncov arra cél­zott, hogy Goldberg, az amerikai küldöttség vezető­je, több ízben azt állította, hogy a Szovjetunióban és Csehszlovákiában megsértik az emberi jogokat. Arthur Goldberg tegnap váratlanul, amikor már úgy tűnt, hogy az emberi jogok körüli vita kimerült, ismét érintette e kényes problé­mát. Az amerikai diploma­ta kinyilvánította, hogy a vita nem fejeződött be, több dologról még szólni kell, vagyis nem lehet pontot tenni az emberi jogok vitá­jának végére. Újabb „esete­ket” említett arra, hogy a Szovjetunióban és Csehszlo­vákában megszegik az em­beri jogokat. Követelte, hogy az érintett országok adjanak választ azokra az esetekre, amelyekre az ame­rikai és más nyugati kül­döttség említett. Voroncov élve a válaszra való jogával felszólalásá­ban egyértelműen közölte, hogy Goldberg követelését egy sorba állítja, a Nyugat­nak a Szovjetunió ellen 1917 óta intézett intervencióival Noha hivatalosan senki sem tette fel a kérdést, a napokban számos küldött­ség véleményt nyilvánított arról, hogy a belgrádi ér­tekezletnek december 22-én vagy február derekán kell-e befejeződnie. Ezzel kapcsolatban többször el­hangzott, hogy a munkát fel kellene gyorsítani, va­gyis egyes munkacsoportok­nak december elejéig ki kellene dolgozniuk a rájuk bízott okmányokat. Néhány k­üldöttség azon­ban figyelmeztetett arra, hogy a belgrádi értekezlet határozatának megállapítá­sakor szem előtt kell tar­tani a munka minden ele­mét. Ha ugyanis túl gyor­san dolgoznak, megtörtén­het, hogy nem a legmegfe­lelőbben végzik el felada­tukat. (Tanjug) támogatja, ellenzi­ a kon­frontációt. A belgrádi értekezleten elhangzott, hogy Jugoszlávia nyílt , ország. Az adatok ugyanis azt mutatják, hogy hazánknak a legnyíltabbak a határai. Tavaly például Jugoszláviában 37 millió kül­földi látogatott el, nem szá­mítva a kishatár-forgalmat. Külföldre 16,5 millió jugo­szláv utazott. A belgrádi értekezleten részt vevő országok közül 62-vel megszüntették a ví­zumkényszert. Jugoszlávia képviselője közölte, hogy hazánk kész megszüntetni a vízumkényszert az értekez­leten valamennyi részt vevő állammal. Jugoszláviában 1975/76 kö­zött 40 ország 878 irodal­márának munkáját fordítot­­ták és adták ki. Ebben az időszakban 405 külföldi fil­met vásároltunk. Más adatok azt mutatják, hogy az utóbbi két évben 70 jugoszláv színházban 191 külföldi szerző művét mu­tatták be. Ebben az idő­szakban 88 külföldi művész alkotásaiból rendeztek kiál­lítást. Küldöttségünk a belgrádi értekezleten javasolta, hogy 1980-at nyilvánítsák a mű­velődési együttműködés évé­vé. Az indítványt az egyik­ leghasznosabb kezdeménye­zésnek nyilvánították. Figyelemre méltó, az is, hogy a jugoszláv rádió és tévéhálózat adásainak mint­egy 30 százalékát külföldi szerzők munkái alkotják. Kína is kilépett a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetből Kína ideiglenesen meg­szüntette tevékenységét a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben és a jövőben nem fizet semmilyen járu­lékot a szervezetnek. — je­lentette ki Francis Blan­chard, a szervezet vezér­­igazgatója. Blanchard a hírt a szer­vezet pénzügyi bizottságá­nak ülésszakán közölte. Az ülésezésen a szervezet költ­ségvetéséről tárgyaltak, amely az USA kilépésével csökkent. A vezérigazgató továbbá elmondta, hogy az ideiglenes kilépésről Kína genfi nagykövete levélben értesítette a szervezetet. (AP) és a hitleri erők 1941. évi agressziójával. Felszólította a 35 ország küldöttségét, hogy a főbb feladatok felé forduljanak,­­szerinte min­denekelőtt a feszültség eny­hítése felé. Voroncov ezután figyelmeztetett arra, hogy küldöttsége elhagyja Belgrá­dot, ha továbbra is feszege­tik az emberi jogok körüli kérdéseket. Csehszlovákia és Magyar­ország küldöttsége támogat­ta a szovjet küldöttség veze­tőjének álláspontjait. A diplomáciai offenzíva gondba ejtett néhány kül­döttséget, mert megítélésük szerint a vita ilyen módja lassíthatja a belgrádi értekez­let záródokumentumának előkészítését. Az aggodalom annál inkább indokolt, mi­vel az értekezlet elé most terjesztik a legutolsó javas­latokat. Eddig hozzávetőle­gesen 50 indítvány futott be. Az amerikai küldött az ülés végén röviden vála­szolt Voroncovnak, hangsú­lyozva, hogy a párbeszédet Eszmecsere a jugoszláv— jamaicai pártkapcsolatokról (Folytatás az 1. oldalról) Jójától, Veselin Djurahovic­­tól, az SZVT elnökétől. A magas rangú vendéget kikísérte Dušan Čkrebić, a Szerb Végrehajtó Tanács el­nöke, Radovan Pantovic, Mir­­ko Ostojic, Milan Zupan és mások. Jugoszláv—jamaicai közös közlemény Michael Manley jugoszlávi­ai látogatásáról tegnap Belg­rádban közös közleményt ad­ta­k ki, amely hangsúlyozza, hogy Manley és Veselin Dju­­ranovic átfogóan megvitatta az időszerű nemzetközi kér­déseket, a nemzetközi gazda­sági helyzetet, az el nem kö­telezett országok tevékenysé­gét, a két ország együttmű­ködését. A megvitatott kér­désekben kifejezésre jutott a két ország azonos vagy rend­kívül közeli álláspontja. A közlemény rámutat ar­ra, hogy a tárgyaló felek ki­nyilvánították az el nem kö­telezettség politikájához va­ló kötődöttségüket. Mindkét fél megítélése szerint az el nem kötelezettség egyetemes­ségével fontos tényezővé vált a nemzetközi kapcsolatokban, ■kifejezi az emberiség többsé­gének törekvését. A közlemény megállapítja, hogy a két baráti, független és el nem kötelezett ország nem használt ki minden le­hetőséget a kétoldalú együtt­működés fejlesztésében. Meg­állapodtak, hogy a közeljö­vőben intézkedéseket tesznek a politikai, gazdasági, tudo­mányos-műszaki és más együttműködés felélénkítésé­re. NYUGAT-SZAHARAI VÁLSÁG Franciaellenes tüntetések Algériában Algírból jelenti a Tanjug. Ha a marokkói csapatok Al­géria területére lépnek, az hadüzenettel lesz egyenlő — ez a következtetés szűrhető le az algériai lapok kom­mentárjaiból II. Hasszán ma­rokkói király fenyegető han­gú figyelmeztetése kapcsán. Az országban tovább tar­tanak a tüntetések Francia­­ország kilátásba helyezett nyugat-szaharai beavatkozá­sa ellen. Az APS hírügynök­ség pedig közölte, hogy Algé­ria nem fogja tétlenül nézni a határai közelében zajló há­borús kalandokat. Guiringaud francia külügy­miniszter tegnapelőtt este a parlamentben kijelentette: a volt Spanyol-Szahara körüli konfliktust el kell különíteni az eltűnt vagy foglyul ejtett francia állampolgárok ügyé­től. Hangsúlyozta azt is, hogy Franciaország nem foglal ál­lást Algéria, Marokkó és Mauritánia viszályában. Algéria Nyugat-Szaha­rában felszabadító há­ború folyik, s ezért óhatatlanul előállnak a két francia vasutas foglyul ejté­séhez hasonló szituációk. A hírmagyarázók azonban nem értenek egyet azzal, hogy Franciaország semleges állás­pontra helyezkedett, hiszen Mauritániát is, Marokkót is, diplomáciai, sőt, katonai tá­mogatásban részesíti. Buteflina külügyminiszter kedd este Washingtonban ta­lálkozott Vance amerikai kül­ügyminiszterrel, s a beszélge­tés során megvádolta Fran­ciaországot, hogy a foglyul ejtett vasutasok ürügyén nagy stratégiai lépéseket tesz az adott térségben. A marokkói sajtó II. Hasz­szán király fenyegetéseit is­merteti. Az Al-Maghreb cí­mű újság szerint Algéria újabb és újabb agressziókat követ el, s most nem marad más hátra, mint hogy a ma­rokkói egységek üldözőbe ve­gyék az algériai csapatokat. I ÍTÉLETHIRDETÉS TOPIC MERÉNYLŐINEK ÜGYÉBEN Krpan büntetése 10. Perovicé 9 évi börtön — Teltük közönséges gyilkosság! kísérletnek minősült Düsseldorfból jelenti a Tanjug. Az Észak-Raj­na—Vesztfá­­lia tartomány bíróságának büntető tanácsa tegnap íté­letet hirdetett Marko Krpan és Pavle Perovic ügyében. Marko Krpan terroristát 10 évi és 3 hónapi, Pavle Pero­vic terroristát pedig 9 évi börtönbüntetésre ítélte. Az ítéletet dr. Kurt Monschau elnöklő bíró hirdette ki. A két bűnöző, mint isme­retes, tavaly június 28-án megkísérelte meggyilkolni Vladimir Topic jugoszláv al­konzult. Az ítéletet az NSZK bün­tető törvénykönyvének 211. paragrafusa szerint hozták meg. Krpan és Perovic bűnözök tette „aljas szándékból el­követett gyilkossági kísérlet­nek” minősült. Ilyen cselek­ményekre az NSZK-ban 3— 15 évig terjedő börtönbünte­tés róható ki. A bíróság súlyosbító kö­rülménynek találta, hogy a bűncselekményt előre meg­fontolt szándékkal követték el, továbbá, hogy az ilyen bűntettek veszélyeztetik a közrendet. Enyhítő körül­ménynek találta ezzel szem­ben a bíróság a két terroris­ta fiatal korát. Krpan ugyan­is 26, Perovic pedig 25 éves, továbbá azt is, hogy Topic alkonzul a támadás alkalmá­val sértetlen maradt. Az ítélethirdetéskor ju­goszlávellenes fasiszta ele­mek rendbontást kíséreltek meg a tárgyalóteremben, de a rendőrség eltávolította őket. Franz Bergstein, az NSZK államügyésze korábban Kr­pan esetében 12, Perovic ese­tében pedig 10 év és hat hó­nap­­ börtönbüntetést kért. Noha a bíróság nem fogadta el teljesen a vád által java­solt büntetést, egészében vé­ve egyetértett a bűntett mi­nősítésével, ugyanis elfogad­hatatlannak tartotta a véde­lem állításait, hogy politikai indítékú cselekményről van szó. A védelem bejelentette, hogy fellebbezni fog, általá­nos a meggyőződés azonban, hogy erre sem jogi lehető­ség nincs, s a politikai lég­kör sem felel meg ennek. 3. oldal Az emlesnek tény Carillo sajtóértekezlete Belgrádiján Santiago Carrillo, a Spa­nyol Kommunista Párt fő­titkára, tegnap ellátogatott a belgrádi nemzetközi sajtó­központba. Miután megis­merkedett a sajtóközpont munkájával, és válaszolt a hazai és külföldi újságírók kérdésére, részt vett azon az ebéden, amelyet vendég­látója, Stane Dolanc, a JKSZ KB Elnöksége Végre­hajtó Bizottságának titkára rendezett Eleget téve az újságírók kérésének, Carrillo vála­szolt több kérdésre. Megkérték, mondjon va­lamit az európai kommunis­ta és munkásmozgalom hely­zetéről, különös tekintettel az eurokommunizmusra. A főtitkár megítélése szerint az „eurokommunizmus szi­lárdan áll”, függetlenül at­tól a ténytől, hogy eddig gyakran bírálták, sőt tagad­ták, többek között Kissinger és mások is. — Az euro­kommunizmus létezett és létezik, ám megítélésem sze­rint nem alakul át újabb internacionálévá, — szögezte le Carrillo. Majd megálla­pította, hogy bizonyos kö­rülmények véletlen össze­játszása ellenére az úgyne­vezett eurokommunista pár­tok külön jellegzetességgel, helyzettel és politikai állás­ponttal rendelkeznek. Egy­szersmind cáfolta az olyan állításokat, hogy az euro­­kommunizmusban „rések” keletkeztek. Ezt azzal a kér­déssel kapcsolatban jegyez­te meg, hogy „a moszkvai ünnepségen az eurokommu­nizmus védelme eléggé lanyha volt.” Megkérdezték, mi a jelen­tősége mostani jugoszlávi­ai megbeszéléseinek, tekin­tettel küszöbönálló ameri­kai látogatására. Carrillo vá­laszában kifejtette, hogy Jugoszlávia nagyszámú or­szággal tart fent kapcsola­tot, ezért értékes tapaszta­latra tett szert. Tájékozód­ni szeretett volna, milyen az USA jelenlegi politikai realitása. Leszögezte, hogy a közelmúltban tett moszk­vai és mostani belgrádi tar­tózkodása nem jelenti azt, hogy megváltoztatta vélemé­nyét az USÁ-ról. Carrillo továbbiakban el­mondta, hogy vendéglátói­val kitértek közelmúlti moszkvai látogatására, az európai kommunista mozga­lom időszerű kérdéseiről folytatott véleménycsere ke­retében. Hangsúlyozta, hogy a vendéglátójával folytatott tárgyaláson nem érintették az eurokommunizmus és Kí­na viszonyának kérdését. Megkérdezték, hogy talál­kozik-e Tito elnökkel. Car­rillo az alábbiakat válaszol­ta: — Tito elnök pihenőn tartózkodik, nem kívánnám megzavarni. Remélem, hogy hamarosan alkalmam adó­dik találkozni vele. Kira Gligorov tegnap délelőtt fogadta Vadzspai indiai külügyminisztert A KÖZEL-KELET Izraeli légitámadás Dél-Libanon ellen raeli katonai parancsnokság képviselője hivatalosan kö­zölte, hogy a repülőtámadás „megtorlás a gerillaharco­­sok Nahariya város elleni rakétatámadása miatt, mely­nek során három polgári személy életét vesztette”. Nyugati hírügynökségek szerint a katonai parancs­nokság képviselője nem volt hajlandó közölni, hogy Li­banon mely részét érték a támadások, de értesülések szerint­ Túr város környé­két bombázták. Ugyanezt a térséget kedden az izraeli tüzérség is támadta. Az izraeli bombatámadá­sok következtében mintegy 50 személy életét vesztette, közölték Szidonban. Bejrúti jelentések szerint a libanoni kormány kérte az Amerikai Egyesült Államo­kat, hogy akadályozza meg a dél-libanoni helyzet to­vábbi romlását. A MENA hírügynökség arról számol be, hogy Bejrútban az el­múlt éjszaka tárgyalt But­­rosz libanoni külügyminisz­ter és Richard Parker ame­rikai nagykövet. Parker ez alkalommal megígérte, hogy az Amerikai Egyesült Álla­mok megtesz­ mindent, hogy Dél-Libanonban helyreáll­jon a béke. Tel Avivból jelenti a Reu­ter. Az izraeli repülőgépek tegnap reggel ismét bombáz­ták Dél-Libanonban a pa­lesztin célpontokat. Az iz- A Ku-Klux-Klan a mexikói vendég­­munkásokat fenyegeti A mexikói Független Pa­rasztközpont kérte a kor­mánytól, hogy szolidaritás­­ra szólítsa fel a világ de­mokratikus kormányait az USA-ban dolgozó mexikói vendégmunkások, az úgy­nevezett bracerosok alap­vető­­ jogainak védelmében. Követelték továbbá, hogy a kormány vizsgálja felül az amerikai Ku-Klux Klan fajgyűlölő szervezet tevékenységét, a szervezet ugyanis megtorlással fe­nyegeti a bracerosokat. Egy hónappal ezelőtt a né­ger lakosságot üldöző Ku- Klux­ Klan úgy döntött, hogy „ellenőrzi” a mexikói határövezetet, hogy meg­akadályozza a bracerosok­­nak az Amerikába való il­legális bevándorlását. (No­­timex)

Next