Magyar Szó, 1977. december (34. évfolyam, 329-343. szám)

1977-12-01 / 329. szám

2. oldal MAGYAR SZÓ Fadil Hoxha, a JSZSZK Elnökségének tagja visszatért néhány nyugat-afrikai or­szágban tett látogatásáról. Megérkezése után a belgrádi repülőtéren nyilatkozatot adott az újságíróknak. KÖZTÁRSASÁG NAPI ÜNNEPSÉGEK KÜLFÖLDÖN Számos ismert mí­m a jugoszláv novlipk Isplási Az ideiglenesen külföldön dolgozó jugoszlávok al­kalmi gyűléseken, rendezvényeken és ünnepségeken emlékeztek meg a köztársaság napjáról. Bundestag alelnöke, Herbert Wehner, a Szociáldemokrata Párt parlamenti csoportjá­nak vezetője és több más te­kintélyes személyiség, vala­mint a diplomáciai kar tag­jai. PEKING: — Milojko Dru­­lovic pekingi jugoszláv nagy­követ fogadást adott a köz­társaság napja alkalmából, amelyen több mint 700 ven­dég jelent meg, közöttük Csi Peng-kvei és Keng Piao, a Kínai KP KB politikai bi­zottságának tagjai és számos más személyiség. NIKOZIA. — Blagoje Po­­­povszki, hazánk ciprusi nagykövete úgyszintén foga­dást rendezett a köztársaság napja alkalmából, amelyen részt vett Alekosz Mihaili­­disz, a ciprusi parlament el­nöke, továbbá a ciprusi kor­mány tagjai, parlamenti képviselők és pártvezetők. RÓMA. — Zdenko Svete, hazánk vatikáni nagykövete koktélt rendezett az ünnep alkalmából, amelyen megje­lent a Vatikán számos ma­gas rangú képviselője. Dr. Borisav Jović, hazánk római nagykövete úgyszin­tén fogadást adott, amelyen többek között részt vett Amintore Fanfani, az olasz szenátus elnöke, Villone tá­bornok, a közös vezérkar fő­nöke, továbbá a kormány számos képviselője és más személyiségek. Az olasz par­tizánok képviselője úgyszin­tén gratulált a jugoszláv nagykövetnek hazánk nem­zeti ünnepe alkalmából. BÉCS. — Novak Pribije­­vic, ausztriai jugoszláv nagy­követ fogadást adott, ame­lyen több mint 600 vendég vett részt, közöttük Anton Ben­­a, a szakszervezetek el­nöke, Willibald Pahr külügy­miniszter, Erwin Lanz bel­ügyminiszter, továbbá szá­mos magas rangú személyi­ség. BUKAREST. — A fogadá­son, amelyet Trifon Nikolic romániai nagykövetünk adott, több mint 600 meghí­vott jelent meg, közöttük Cornel Burtica, a Román KP KB titkára, a kormány al­elnöke, Emil Draganescu mi­niszterelnök-helyettes és több más személyiség. VARSÓ. — Mihajlo Sva­­bic, hazánk varsói nagykö­vete fogadást rendezett a ATHÉN. — Hadko Močiv­­ni­k, hazánk görögországi nagykövete a nagykövetsé­gen fogadást adott, jelen volt a görög főváros számos ma­gas rangú személyisége, kö­zöttük Davosz tábornok, a fegyveres erők főparancsno­ka. BONN. — Djordje Stojko­­vic, hazánk bonni nagykö­vetségének ügyvivője a nagykövetségen koktélt adott, amelyen többek között meg­jelent Annemarie Henger, a nagykövetségen, megjelent számos tekintélyes lengyel személyiség, közöttük Zdis­­law Zandarowski, a LEMP KB titkára, Kazimierz Ol­szewski miniszterelnök-he­lyettes és sokan mások. A lengyel televízió egyébként a Ljubljanai Televízióval együttműködve két és fél órás műsort sugárzott Jugo­szlávia nemzeti ünnepe al­kalmából. BUDAPEST. — Dr. Vito­­mir Gašparović, hazánk ma­gyarországi nagykövete fo­gadást adott a köztársaság napja alkalmából, amelyen többek között részt vett Óvá­ri Miklós, az MSZMP KB politikai bizottságának tag­ja, Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács alelnöke, Inokai János, a parlament alelnöke és számos más személyiség. HANOI. — A fogadáson, amelyet Ehrem­ Durié, ha­zánk vietnami nagykövete rendezett hazánk ünnepe al­kalmából, többek között részt vett Zu Huj­ Can művelődés­­ügyi miniszter-helyettes és számos más tekintélyes sze­mélyiség. PÁRIZS. — Radomir Ra­­dovic, hazánk párizsi nagy­követe fogadást adott, ame­lyen több mint 800 kimagasló francia személyiség jelent meg, valamint a diplomá­ciai kar tagjai. MADRID. — Rudolf Cali­­novic, hazánk spanyolorszá­gi nagykövete fogadást adott a jugoszláv nemzeti ünnep alkalmából, amelyen mint­egy 500 vendég jelent meg, közöttük Marcelino Oreja spanyol külügyminiszter, Marcelino Camacho, a Mun­kásbizottságok vezetője és mások. DELHI. — Andjelko Bla­­jtevic jugoszláv nagykövet, úgyszintén fogadást adott­­ a jugoszláv ünnep alkalmából, amelyen megjelent többek között Vadzspai indiai kül­ügyminiszter és számos más kimagasló közéleti és politi­kai személyiség. MOSZKVA. — A fogadá­son, amelyet Jože Smole, moszkvai jugoszláv nagykö­vet rendezett, részt vett többek között Kiril Mazurov, az SZKP KB politikai bi­zottságának tagja, a minisz­tertanács elnökének első he­lyettese, Mihail Zimjanyin, az SZKP KB titkára, Pjotr Sztrautmanisz, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­sége elnökének helyettese és számos más tekintélyes sze­mélyiség. WASHINGTON. — Dimcse Belovszki, hazánk washing­toni nagykövete fogadást adott a jugoszláv nemzeti ünnep alkalmából, amelyen több száz tekintélyes szemé­lyiség jelent meg, közöttük néhány szenátor, kongresz­­szusi tag, továbbá az ameri­kai külügyminisztérium, a Fehér Ház és egyéb kor­mányintézmények magas tarcú képviselői. A wa­shingtoni jugoszláv nagykö­vetségen külön fogadást ren­deztek a városban és kör­nyékén élő jugoszláv kiván­doroltak számára. LISSZABON. — A fogadá­son, amelyet Miša Stojako- Svié portugáliai jugoszláv n­agykövet rendezett több száz kimagasló portugál sze­mélyiség jelent meg, közöt­tük Melo Antunes, Vitor Crespo, Pesareta Coreia, a Forradalmi Tanács tagjai, Costa Gomes tábornok, volt köztársasági elnök, Rosa Coutinho tengernagy és töb­ben mások. NEW YORK. — Jakša Petráé, hazánk ENSZ-nagy­­követe úgyszintén fogadást adott a köztársaság napja alkalmából, amelyen jelen­­volt Kurt Waldheim ENSZ­­főtitkár, Lazar Mojszov, az E­U-közgyűlés XXXII. szakának elnöke és szá­­ország ENSZ-küldöttsé­­gk­­vezetője. Új, demokratikus, virágzó közösség (Folytatás az 1. oldalról) A Pravda tudósít az írók moszkvai otthonában meg­tartott vasárnapi díszülés­­rőől, amelyen Prokofjev mű­velődésügyi miniszter mél­tatta a jugoszláv—szovjet kapcsolatokat. A sz­ovjet párt lap ezenkívül hosszabb cikk­ben ismerteti hazánk társa­dalmi-politikai és gazdasági fejlődését, a JKSZ XI. kong­resszusára való előkészülete­ket és a jugoszláv—szovjet gazdasági együttműködést. A lap rámutat a JKSZ-nek az ország általános fejlődésé­ben betöltött vezető szere­pére. PEKING — A Berm­in Hi­ba© és a Kvanmin Ribao közölte Hua Kuo-feng elnök­nek Tito elnökhöz intézett üdvözletét. COLOMBO — A Sri Lan­­ka-i sajtó közli, hogy Gopal­lawa elnök és Dasajevardene miniszterelnök üdvözletét in­tézet­t Tito elnökhöz és Ve­seim Djuranovichoz, az SZVT elnökéhez a jugoszláv nemzeti ünnep alkalmából. Több más lap terjedelmes cikkben ismerteti hazánk fejlődését és sikerét. BANGKOK — A The Na­tion című napilap négyolda­las mellékletet szentel ha­zánk nemzeti ünnepének, tá­jékoztatja olvasóit az új Ju­goszlávia kiépítéséről, Tito elnök külföldi útjairól, és a fejlődő országokkal való együttműködésről. PJONGJANG — Az észak­­koreai lapok címoldalukon közük Kim Il Szungnak, a Koreai NDK elnökének, a Koreai Munkapárt KB főtit­kárának Tito elnökhöz inté­zett üzenetét továbbá alkal­mi cikkekben méltatja Jugo­szlávia nemzeti ünnepét. LIMA — A La Cronica cí­mű vezető perui napilap Jugoszlávia: eredeti szocializ­mus címmel cikket közöl hazánkról, amelyben többek között hangsúlyozza: Jugo­szlávia a szocialista fejlődés független útját választotta, visszautasítva mind a szov­jet modellt, mind pedig Sztá­lin gyámkodását. SZÓFIA — Valamennyi szófiai lap közölte azt az üzenetet, amelyet Todor Zsi­vkov, a Bolgár KP KB első titkára, az államtanács elnöke intézett Tito elnök­höz. A Rabotnicseszko Delo című pártlap ezenkívül al­katai cikket közöl, amely­ben külön hangsúlyt helyez a Jugoszláv—bolgár kapcso­latokra. Trud című szak­­szervezeti lap ismerteti ha­zánknak a háború utáni országépítésben elért sike­reit TUNISZ — A TAP nevű tunéziai hírügynökség két cikkben foglalkozik hazánk nemzeti ünnepével, ismer­teti Jugoszlávia fejlődését, az önigazgatási rendszert, valamint a jugoszláv—tuné­ziai kapcsolatokat. PRÁGA — Valamennyi prágai lap közli Gustav Hu­siknak, a Csehszlovák KP KB főtitkárának, a CSSZK elnökének Tito elnökhöz és Lubomir Strougaj miniszter­elnöknek Veselin Djurano­­vichoz intézett táviratát. A prágai lapok ezenkívül al­kalmi cikkekben foglalkozz­nak hazánk nemzeti ünne­pével. Többek között leszö­gezik, hogy az új Jugoszlá­via harcban született, majd emlékeztetnek a két ország népét összefűző kapcsola­tokra. BUDAPEST — Mind a négy budapesti napilap cikkben üdvözli Jugoszlávia népeit, és ismerteti az or­­szágépítésben és nemzetközi téren elért sikereit. Foglal­koznak a jugoszláv népek­nek a Kommunista Párt ál­tal vezetett szabadságharcá­val, a fasizmus elleni küz­delemben elesett áldozatok­kal, valamint a két ország közötti jó viszonyokkal. A Népszabadság külön hangsúlyt helyez Jugoszlá­via gazdasági sikereire, majd megállapítja, hogy a JKSZ XI. kongresszusát megelő­zően a gazdaság a központi politikai téma. A Magyar Nemzet többek között leszö­gezi: Jugoszlávia valóra vál­totta azt, amit az antifasisz­ta mozgalom céljául tűzött ki: a szocialista államok, az összes emberek új, demok­ratikus, virágzó közösségét. Ez az állam, élén Tito el­nökkel, a nagy nemzetközi tekintélynek örvendő kom­munista államférfival ne­mes célokat követ külpoli­tikai viszonylatban minden szinten, a mi térségünkben és a világon. VARSÓ — A Trybtme Lu­ du A baráti Jugoszlávia ün­nepe című hosszabb cikké­ben tömören ismerteti az AVNOJ ülésezését, valamint a népi forradalom alakulá­sát, majd foglalkozik ha­zánk legjelentősebb háború utáni vívmányaival. A hang­súlyt valamennyi jugoszláv nemzet és nemzetiség test­vériségére, egységére és egyenrangúságára, valamint a Kommunista Szövetség ezzel összefüggő érdemeire helyezi. A cikk továbbá fog­lalkozik az egyre sikeresebb jugoszláv—lengyel együtt­működéssel. DELHI — Az indiai sajtó nagy teret szentel a jugo­szláv nemzeti ünnepnek. A National Herald teljes egé­szében közli az üdvözlete­ket, amelyeket Szandzsiva Redi indiai köztársasági el­nök és Moradzsi Deszai mi­niszterelnök Tito elnökhöz, Vadzspai külügyminiszter pe­dig Miloš Minichez intézett. A Patriot című lap rövid cikkben foglalkozik hazánk külpolitikájával, az Indian Express pedig ismerteti Ju­goszlávia berendezését. BUKAREST — A Sevi­­tei­a című pártlap alkalmi humagarágia,talán­ méltatja Tito elnök fáradhatatlan és kitartó államférfim tevé­kenységét, amellyel igen je­lentős mértékben hozzájá­rult az új elvek — a kom­munista és munkáspártok közötti kapcsolatokban az egyenrangúság, az önállóság és kölcsönös méltányolás — nemzetközi érvényesülésé­hez, továbbá az el nem kö­telezettség mozgalmának fej­lesztéséhez és erősítéséhez, a béke megszilárdításához. A többi lap úgyszintén cikke­ket szentelt hazánk nemzeti ünnepének. LIMA — Az El Comercio című perui napilap előkelő helyen alkalmi cikket közölt a jugoszláv nemzeti ünnep­ről. Emlékeztetett arra, hogy a jugoszlávok 1943 óta nem­zeti ünnepként­ emlékeznek meg november 29-éről, ezen a napon ugyanis Jajce vá­rosban megalapozták a mai Jugoszláviát. A lap hangsú­lyozza, hogy Jugoszláviában a gyakorlatban érvényesítik a közvetlen társadalmi de­mokráciát. DJAKARTA — Az Indo­nesian Observer Jugoszlávia történelmi dátuma címmel alkalmi cikkben ismerteti ha­zánk belső fejlődését és kül­politikáját. NIKÓZIA­N A Ta Nea, a Ciprusi Szocialista Párt lap­ja vezércikkében hangsú­lyozza, hogy Ciprus népe mély tiszteletet és őszinte elragadtatást érez Jugoszlá­via népe és kormánya, főleg pedig vezetője, Tito elnök iránt. A lap megállapítja, hogy Jugoszlávia, főleg pe­dig Tito elnök világpolitikai szerepe hozzájárult a népek szabadságharcához. A Filolefterosz című lap vezércikkben köszönti ha­zánkat. HAVANNA — A Bohemia című vezető kubai lap cik­kében megállapítja, hogy Jugoszlávia szabad és szocia­lista fejlődésének 32 évében nagy eredményeket ért el a szocializmus építésében. A továbbiakban az újság fog­lalkozik hazánk rendkívül élénk nemzetközi tevékeny­ségével és kitér Tito elnök útjaira is. NAIROBI — A kelet-afri­kai sajtó, rádió és televízió nagy teret szentel a jugo­szláv nemzeti ünnepnek és külön kiemeli Jugoszlávia, valamint Tito elnök rendkí­vüli nemzetközi politikai te­vékenységét. A lapok foglal­koznak továbbá Jugoszlávia gazdasági sikereivel is. A Weekly Review című kenyai hetilap két oldalt szentelt a jugoszláv nemzeti ünnepnek, a Standard című napilap pedig több cikkben foglalkozott hazánkkal, va­lamint gazdasági és társadal­mi fejlődésével. Az Uganda hangja című lap egy oldalt szentelt a köztársaság napjának, s kü­lön foglalkozott Jugoszlávia gazdasági és társadalmi fej­lődésével, valamint külpoli­tikájával. A tanzániai Daily News ismerteti hazánk fejlődésbeli eredményeit, valamint jelen­tős nemzetközi tevékenysé­gét. NEMZETKÖZI MUNKÁSMOZGALOM Marchais befejezte budapesti látogatását Minden párt függetlenségének tiszteletben tartása alapján tárgyat! Kádárral Budapestről jelenti a Tan­jug. Georges Marchais-nak, a Francia KP főtitkárának bu­dapesti látogatása a Fran­cia KP és a Magyar Szocia­lista Egységpárt kapcsolatá­nak további fejlesztésének jegyében telt el, állította a budapesti Népszabadság hír­­magyarázata Marchais és Kádár János megbeszélései­nek befejezése után. A két párt vezetője véle­ményt cserélt számos nem­zetközi kérdésről, a nemzet­közi kommunista és munkás mozgalom helyzetéről. A megbeszélésekről kiadott kö­zös közleményben az állt, hogy a két párt az egymás közötti kapcsolatok bővítésé­re törekszik minden párt füg­getlensége tiszteletben tar­tásának, a szabad és építő jellegű véleménycsere, a kölcsönös internacionalista szolidaritás, az önkéntes és elvtársi együttműködés el­veivel összhangban. . A Népszabadság beszámo­lója szerint a megbeszélése­ken megerősítették a kom­munista pártok tavalyi ber­lini értekezletén elhangzott elveket. A magyar pártlap hozzáfűzi, hogy az MSZMP rokonszenvet tekint a Fran­cia EP-nek a franciaországi szövevényes helyzetben a társadalmi haladásért, a munkásosztály érdekében a többi haladó erővel való összefogásért, a baloldali erőknek az egység megszi­lárdításáért, befolyásának növeléséért folytatott harcá­ra. ZAGLAGYIN: A kommunista mozgalomban nincs központ Szófiából jelenti a Tan­jug: „A Szovjetunióban isme­retesek az olasz, francia és spanyol kommunisták felfo­gásai, több elképzelés ügyei­met érdemeli, de megítélésem szerint egyszersmind hibás is. Egyébként ma még sen­ki sem állapíthatja meg, hogy mi helyes, s mi nem ezekben az elképzelésekben. Erre az élet, a társadalmi gyakorlat ad majd választ.” — állította Vadim Zagla­­gyin szovjet tanár a szófiai Pogled hetilapnak írt cikké­ben. Zaglagyin foglalkozik, „a Kremlhez való igazolás” fo­galmával, majd leszögezi, hogy ilyesmi nem létezik. Azt állította, hogy a testvéri pártokat nem irányítják sem­miféle egyetlen központból. Szerinte a kommunista moz­galomban nincsen központ. A továbbiakban azt fejtege­ti, hogy az egyetlen irány­mutató a dolgozók érdeke, a kizsákmányolás és az el­nyomás elleni harc, ami ala­­pul szolgál a kommunisták internacionalista szolidaritá­­sában. Csütörtök, 1977. dec. 1.

Next