Magyar Szó, 1977. december (34. évfolyam, 344-359. szám)
1977-12-16 / 344. szám
4. oldal ZOMBOR Mi lesz százkom dolgozóval? A bútorszövetgyár munkaerő-feleslegét más munkaszervezetek karolják fel A munkásnő, aki belépett a szakszervezeti elnök irodájába, szaporán szedte a levegőt. Pedig most nem a tüdeje gyötörte, más baja volt. Munkahelyét sebtében hagyta csak el néhány percre, hogy érdeklődjön továbbá sorsa felől. Az ugyanis már eldőlt, hogy más vállalatba kell mennie. Hasonló gondja van 159 más textilgyári munkásnak is, akik munkaerőfeleslegnek bizonyultak. Néhányan azon tanakodnak, vajon hol lesznek elhelyezve, s ott nem kölöncnek tekintik-e csak őket. Josip KRIZMANH3TÓL, az üzemi szakszervezet elnökétől megtudtuk, hogy 59 társulaimunka -alapszervezet kötelezettséget vállalt a bútorszövetgyár munkaerőfeleslegének elhelyezésére. A három éve halmozódó veszteség az idén csaknem 13 milló dinárra rúg, a személyi jövedelem átlaga nem haladja meg az 1800 dénárt, vagyis kisebb, mint a község más dolgozóié. Ez a dolgozói közösség már korábban elmulasztotta a termelés korszerűsítését, elhanyagolta a káderálllomány felerősítését. Mivel elévült gépei vannak, nemcsak hogy ráfizetéssel működik, hanem gyakran divatjamúlt áruját sem tudja eladni a piacon. A megoldás a gyár felújításában van. A község már 153 millió dinárt kölcsönzött beruházásra, az építkezést februárban kezdik meg, és két év múlva fejezik be. Csakhogy ennek nagy ára van: 160 dolgozóval csökkenteni kell a létszámot. Ezzel azok is tisztában vannak, akik munkaerő-feleslegnek bizonyultak. Csaknem 60 dolgozónak csökkent a munkaképessége, az orvosok a rokkantságügyi bizottság elé utalták őket, hogy más munkabeosztást kapjanak. Számos olyan munkásnő is dolgozik a gyárban, akiknek az egészségi állapota nem tűri a zajt, a port, s igen gyakran megbetegszenek. Őket is át kell helyezni könnyebb munkahelyre. Habár az említett számú zombori kollektívák szívesen vállalták elhelyezésüket, egyes textilgyári munkások és munkásnők félve tekintenek a jövő elé. Vajon új környezetük felkarolja-e, vagy pedig csak megtűri őket? Számos fiatalabb munkásnő kijelentette továbbá, hogy szintén elhagyná a textilgyárat, ha máshol többet keresne. Viszont a gyárnak az egészséges, jó erőben levő dolgozókra igen nagy szüksége van. A községi bizottság, amely a munkaerő-felesleg áthelyezését irányítja, ezt is figyelembe veszi, és csak azokat javasolja áthelyezésre, akiknek valóban könynyebb munkára van szükségük. Nem könnyű az áthelyezés sorsára jutó munkások helyzete. Más kiút azonban nincs a textilgyár számára. A közösség, a többi zombori munka,szervezet szolidaritása kézenfekvő és tartalmazza azt is, hogy szeretettel fogadják a bútorszövet gyár munkaerő-feleslegét. VEAH János KISHEGYESI OLVASÓINK FIGYELMÉBE: Ma este 7 órakor tartjuk tárgysorsjátékunk második húzását a színházteremben! Elérkeztünk tárgysorsjátékunk második fordulójának sorsolásához. A húzást ma este 7 órakor tartjuk a kishegyesi színházteremben. A rendezvény szervezőit egyébként értesítik a közönséget, hogy a magyarországi művészek fellépésére nem a sorsolást megelőző műsorban kerül sor, hanem holnap, tehát szombaton délután 5 órakor. A megvásárolt belépőjegyek azonban érvényesek mind a mai, mind a szombati rendezvényre. Ma este, a húzást követően olvasóink a Törvény nélküli utca című amerikai filmet tekinthetik meg. A sorsolás módja hasonló, mint egy héttel korábban a Törökbecsén megtartott húzáson. Ma több Fórum-pecséttel ellátott Magyar Szót küldünk kishegyesi olvasóinknak. Aki rátalál a lapban a lepecsételt oldalakra, este valamivel 7 óra előtt jelentkezzen (a Magyar Szóval együtt) a színházban. Ha több olvasónk is megjelenik, akkor közülük sorsoljuk ki a húzót. Az ő jutalma egy szép karóra lesz. De a többiek sem maradnak díj nélkül. Jutalmuk egyévi előfizetés lesz a Dolgozók című hetilapra. Az esti sorsolásra tehát szeretettel várjuk minden kedves olvasónkat. MAGYAR SZÓ Péntek, 1977. dec. 16. Elfelell volna kerülni a tragédiát? Befejeződött a bizonyító eljárás Kacsicska József gyilkossági bűnperében Szerdán a szabadkai kerületi bíróságon a tanúk kihallgatásával befejeződött a bizonyítási eljárás Kacsicska József bűnperének tárgyalásán. Hátravan még a vád- és védőbeszéd, utána a bíró- Iság meghozza ítéletét. Ez al- I halommal nem azzal kívánnázik foglalkozni, milyen ítélet várható. Bárhogy történt is, aligha vitatható, hogy aszülők felelősek a három I gyermek haláláért. Van azonban egy kérdés, amely a tragikus esemény óta jelen van a háttérben, és valószí- I nűleg a bírósági ítélet utánis megválaszolatlan marad. Meg lehetett volna-e előzni a tragédiát, tudták-e Feketicsen és Kishegyesen, hogyan élnek Kacsicskáék, hol laknak, hogyan és miből nevelik három apró gyermeküket? Miért nem lépett közbe senki? Kacsicskáék 1971-ben kerültek össze, és a gyermekek haláláig vadházasságbann éltek. Egyik szülő sem volt munkaviszonyban. Alkalmi munkából tengődtek. A feketicsi határban egy csőszkunyhóban laktak három gyermekükkel. A kunyhó földes, két kisebb, szobának éppen nem nevezhető helyi- I ségből állt, az ablakokon üveg helyett műanyagfólia. Az alkalmi munkával kere- I sett kevéske pénzt elherdál- I ták. Mindkét szülő ivott. [ Amikor az apa és anya kocsmázott, a gyermekek otthon magukra maradtak. — Nem is ismerem Kacsicskát személyesen, soha I nem beszéltem vele — vallotta a bíróságon az egyik tanú —, de tudom, hogy ki ő, mert a szomszédok mond- I rák, hogy sokat iszik. I Konc Rózsa és Kacsicska együttélése alatt gyakoriak I voltak a veszekedések és verekedések. — A lányom egyszer úgy jött haza, hogy I testén a veréstől kék aláfutások voltak. Akkor éppen állapotos volt — mondta a bíróságon Konc Rózsa anyja. A faluban az emberek mindezt tudták. Feketics és az egész kishegyesi község nem nagy. Az emberek ismerik egymást, az ilyen dolgok pedig különösen gyorsan terjednek. Azt is tudták, hogy az anya időnként elcsavarog, és a gyerkek napokig magukra maradnak. Évekig mégsem tett senki semmit. És a gyermekvédelmi érdek- s közösségben, a községi gyámhatóságon? Kacsicskáék esetéről semmit sem tudtak. Sohasem jöttek segítséget kérni — mondták a bírónak az illetékes községi szervek tisztviselői. A községben meg is kezdtünk egy akciót a rendezetlen szociális körülmények között élő családok helyzetének felmérésére. A helyi közösségtől februárban kaptuk meg a névsort. Ötven-egynéhány család szerepelt rajta. Kacsicskáék álltak a huszonnegyedik helyen, de július 27-éig nem jutottunk el hozzájuk. A tragédia napján jött el hozzánk Kacsicska József először, és előadta helyzetét. Még aznap intézkedtünk, de már késő volt. Az előírások szerint nem részesülhettek szociális segélyben . Amikor második gyermekemmel terhes voltam, elmentem a községbe, hogy betegségi biztosítást kérjek, és kórházban szülhessek. Elmondtam hogyan élünk a férjemmel, de azt a választ , kaptam egy tisztviselőnőtől, hogy nekem nem jár biztosítás, mert van apám és anyám. Ezután a szenttamási községhez fordultam, ahol a segélyt megadták, és a verbászi kórházban született a második gyerek. Rózsika — mondta az anya a tárgyaláson. Egy tanúként beidézett tisztviselőnő azt mondta, hogy Kacsicskáék semmiképp sem kaphattak szociális segélyt, mert a községi előírások értelmében ez csak akkor jár, ha mindkét szülő munkaképtelen. Lehet, hogy szociális segély valóban nem járt, nem vitatjuk, de valamiképpen csak lehetett volna segítenni, elkerülni azt, ami megtörtént. Talán csak a jó szándékon, akaraton vagy lelkiismereten múlott. HORNOK Ferenc Gyakoriak voltak a veszekedések POLITIKAI RENDSZERÜNK KIKEREKÍTÉSE Az alkotóerők szervezettebb kiteljesedése ——————— ______ _ I ( 1 1 I ] c h A társadalom megszervezése nem technikai, hanem rendkívül jelentős politikai kérdés. Ezért vetődnek fel most olyan nagy súllyal Edvard Kardeljnak, a JKSZ XI. kongresszusának platformjaként a politikai rendszer fejlesztésére vonatkozólag az eddigi tapasztalatok és a megtett út alapján való meglátásai. Ennek lényege pedig az, hogy a küldöttrendszerben eddig nem sikerült megtalálni megfelelő helyét a Kommunista Szövetségnek és a többi társadalmi-politikai szervezetnek. Nem sikerült beépülniük a rendszerbe, szerves részévé válniuk. Márpedig ha a Kommunista Szövetség a társadalom alapvető erőinek, a munkásoknak az élcsapata, akkor nem maradhat a politikai rendszeren kívül, nem kerülhet fölé, hanem bele kell épülnie, hogy ott fejtse ki a társadalmat előrehúzó erejét. Mozgósítsa, összefogja, cselekvésre ösztökélje az új világot építő dolgozó embert: a szakszervezetben, az ifjúsági szervezetben, a szakmai szervezetekben. Minthogy a szakszervezet a dolgozók osztályszervezete, a társult munka dolgozójának létérdekű kérdéseit kell állandóan napirenden tartania, s a körülmények szerint a legtökéletesebb megoldást keresnie rájuk. Természetes tehát, hogy széles teret és nagy lehetőséget nyújt a KSZ-nek, hogy szervezetten, más társadalmi erőkkel együttműködve fejlessze és tökéletesítse a Szocialista önigazgatás politikai rendszerét s a mostanában bejáródó küldöttrendszert. Minthogy a Szocialista Szövetség a társadalom szervezett és szervezeteken kívül álló erejének öszszefogója és széles körű serkentője, természetes, hogy ezt a szerepét csak a küldött Rendszer keretében fejtheti ki ténylegesen, s magától értetődő, hogy egyben szerves része is. Ha ténylegesen azzá válik, csak akkor járulhat hozzá, hogy a Kommunista Szövetség, a szakszervezet, a Szocialista Ifjúsági Szövetség és minden más haladó és alkotóerő minél teljesebb mértékben kifejezésre jusson politikai rendszerünkben. A küldöttrendszer keretében Nos, a politikai rendszer fejlesztésének célja tulajdonképpen nem egyéb, mint az említett szervezett társadalmi erők, a tudomány, a közszolgálatok és más erők alkotó bevonása a küldöttrendszerbe, hogy ott fejtsék ki hatalmas előrelendítő erejüket. A Kommunista Szövet- I ségnek ennek keretében kell érvényesítenie vezető szere- I pét azáltal, hogy a jelenlegi I nél sokkal közvetlenebb kö- szelségbe kerül a mindennapi gyakorlat kérdéseivel, majd a többi dolgozóval egyetemben minél jobb megoldást igyekszik találni a fejlődést gátló tényezők kiküszöbölésére. Arra kell törekednie, hogy elképzeléséről képes legyen meggyőzni a többségben levő dolgozókat, s ezáltal hozzájárulni a demok-ratikus döntéshozatalhoz. A Kommunista Szövetségnek tehát a politikai rendszer ilyen irányú fejlesztésére széles tevékenységi területe nyílik a küldöttrendszerben. Egyebek között azáltal is, hogy az elképzelés szerint a döntéshozatal jelentősebb testületeiben, szervezeteiben a döntést előkészítő minőségben szerepet töltenének be a társadalmi-politikai szervezetek és más társadalmi tényezők képviselői is,társadalmi tanácsok formájában. Roppant érdekes és hasznosnak látszó újdonság ez az elképzelés, hiszen lehetővé kellene tennie, hogy a társadalmi-politikai szervezetek, valamint a társadalom egyéb képviselői sokkal közvetlenebb módon ismerjenek meg minden társadalmi problémát, és tevékenyen kivegyék részüket a megoldás kereséséből, javaslataikkal hozzájáruljanak a helyes döntéshozatalhoz. Kardely elvtárs a szervezett társadalmi-politikai erőkön kívül nagy jelentőséget tulajdonít a tudomány és a szakszolgálatok ilyen irányú bevonásának is. A Szocialista Szövetség a szubjektív erők összefogó szervezete Mindez a roppant fontosmunkát a Szocialista Szövetségnek, mint a társadalom legszélesebb, legátfogóbb szervezetének kell összefognia. Azzal a lényegi változtatással, hogy ezentúl nemcsak a szervezett társadalmi-politikai erők tribünje kell hogy legyen, mint ahogyan eddig neveztük, hanem ennél sokkal több. A küldöttrendszerrel egyetemben az egész társadalom sokféle érdekeinek kifejezésére, az érdekek egyeztetésére és a megoldások felkutatására kell hogy szolgáljon. Más szóval, a társadalom úgynevezett szubjektív, azaz alkotóerőit kell a lehető legjobban egyesítenie. Azokat a tudományos dolgozókat és a kérdések kiváló ismerőit is, akik eddig szervezett formában nem voltak jelen az ilyen széles fronton való társadalomépítésben. A döntéshozatal előkészítésében fontos szerep vár egyebek között a szakszervezetre is (a munkások egyéb érdekének állandó védelmén kívül). A KSZ szervezeteivel karöltve azt kell biztosítania, hogy a dolgozó minél tökéletesebben megismerje a döntésre váró kérdések lényegét, felismerje benne a maga és a társadalom érdekeit, valamint az ellenérdekeket, s helyesen mondjon igent vagy nemet. A döntéshozatal lényeges feltételei Manapság gyakran az történik, hogy a társult munka szervezeteinek szakemberei a számok és adatok halmazával árasztják el és ezzel homályosítják el a dolgozók előtt még az egyébként egyszerű kérdéseket is. A dolgozó kellő tájékozódás és ismeret nélkül gyakran még úgy érzi, hogy az iskolázottabb, a képzettebb emberek okosabban, meggyőzőbben beszélnek, szavuk többet nyom a latban, még akkor is, ha kevesebb igazságot mondanak, ezért gyakran visszahúzódik, elzárkózik, nem vesz részt a döntésre váró kérdések vitatásában. A KSZ és a szakszervezet elsőrendű feladata tehát, hogy megteremtse a döntéshozatal feltételeit, mindenekelőtt rávilágítson a kérdés lényegére, és megoldási javaslatot terjesszen elő, akár változatokban is, megindokolva a változatok előnyét, és rámutatva gyenge oldalaikra. Ily módon járulhat hozzá a leghatékonyabban a társadalmi haladás felgyorsulásához, minden külön hatalom nélkül, nem leszűkítve, hanem szélesítve és elmélyítve a dolgozó határozathozatali jogát. Ezeknek és sok egyéb kérdésnek a megoldásához kell minél kedvezőbb keretet nyújtani. L. I. |-----------------------------------------§!; a NüwauSi ŐSZI TÁRGYSORSJÁTÉKA 77 . III. FORDULÓ ! ÖTÖDIK KÉRDÉS !( (A megfelelő választ keretezze be.) Megfelelne-e, ha a postás hozná az újságot, és ön a hónap végén egyszerre fizetne? IGEN, : * NEM. | A harmadik forduló hat kérdésből áll. A hat választ egy borítékban 1977. december 22-éig kell eljuttatni címünkre. i ————— ( FIZESSEN ELŐ A MAGYAR SZÓRA ! ____________________________________________________________ j , - i ^ ---------r---------------| A A betűkből összerakott szöveget e levelezőlapra ragasztva december 1 - 22-éig kell eljuttatni címünkre. L ~__----------------—------------------------------------------| Jure Bilic a belgrádi katonai akadémián Jure Bilic, a JKSZ Központi Bizottsága Elnöksége Végrehajtó Bizottságának osztálytitkárategnap ellátogatott a szárazföldi fegyvernemek és a hadtápszolgálat belgrádi katonai akadémiájára. Miután megismerkedett az intézmény munkájával, az akadémia tisztjeinek és növendékeinek a JKSZ XI. kongresszusának előkészületeiről beszélt.