Magyar Szó, 1978. március (35. évfolyam, 58-72. szám)
1978-03-07 / 64. szám
Keđd, 1978. március 7. MAGYAR SZÓ ’• A Telepen jártunk 0 A Telepen jártunk 0 A Telepen jártunk 0 A Telepen jártunk 0 Nő a csalom a Telep egy részé A terv szerint 1980-ig befejeződik e városrész csatornázása Napjainkban a városi élet Úgyszólván el sem képzelhető vízvezeték- és csatornahálózat nélkül, főleg akkor, ha a talaj fekvése olyan, hogy a csapadék könnyen felgyülemlik, s a talajvíz gyakran megjelenik. Ez a helyzet az újvidéki Telepen is. Esőzések, hóolvadás idején a víz nehezen folyik el, feltör a talajvíz, pincéket, kerteket önt el, sőt néha az alacsonyabban fekvő lakásokba is behatol. Meddig kell még a telepieknek hadakozniuk a vízzel, mikor oldódik meg ez a több éves, sőt több évtizedes probléma, mikor készül el a csatornahálózat ebben a városrészben? Ezzel a kérdéssel kerestük fel a telepi helyi közösség hivatalát. — Most már szinte biztosra vehető, hogy a Telep egyharmada, de megtörténhet, hogy kétharmada még az idén bekapcsolódik a városi csatornahálózatba — válaszolt a kérdésre Milorad PETROVIC, a telepi XVII. helyi közösség elnöke. — A csatornázás három szakaszra van osztva, pontosabban ennyi részben épül a főcsatorna a valamikori zombori vágány helyén, a Car Dusán utcától a Goran Kováčić utcáig. Az első szakasznak a Car Dusán utcától a Szabadkai utcáig még tavaly el kellett volna készülnie, de a dokumentáció késése miatt későn kezdődtek el a munkálatok, majd a tél beálltával meg kellett szakítani a munkát, és csak most néhány nappal ezelőtt folytatódott. Ez és az idei évre tervezett második szakasz a Verseci utcáig minden bizonnyal elkészül, mert a pénz megvan rá, ez tehát nem lehet akadály. Az első szakasz 9,5, a második 11,5 millió dinárba kerül. A harmadiknak a fedezésére még nincs meg a pénz, majd az 1979. vagy az 1980. évi terv keretében különítik el a szükséges öszszeget. Befejezése a csatornázási terv szerint 1980 végére várható. A főcsatorna építése azonban csak egy, mondhatnánk, kisebb része a csatornázásnak. A telepieket igencsak foglalkoztatja, hogy mikor épülnek meg az utcai bekötő csatornák, hogy közvetlenül rákapcsolódhassanak a háztartások. A főcsatorna első szakaszához tartozó utcák minden bizonnyal még az idén bekapcsolódhatnak a csatornahálózatba. Voltak ugyan nehézségek a költségek fedezésében, de jelenleg jó kilátás van ennek rendezésére. Arról van ugyanis szó, hogy az első szakaszhoz tartozó utcák csatornázása az előzetes számítások szerint mintegy 37,4 millió dinárba kerül, de az érdekközösség ennek csak 50 százalékát tudja fedezni, vagyis jelenleg 18,7 milliót tud adni. A másik felét a polgároknak kell előteremteniük, helyesebben kölcsönözniük, s 1980 után visszakapnák. A helyi közösségben szerzett értesülés szerint a polgárok vállalják a hozzájárulást. A helyi közösség vezetősége rövidesen hivatalosan is véleményt kér, és ha a lakosság elfogadja a kezdeményezést, semmi akadálya nem lesz az utcai csatorna építésének. Tehát a telepi lakosság egyharmadához még az idén eljut a csatorna, de nincs kizárva, hogy a második részt is még az idén bekapcsolják a hálózatba. Ha a csatornázás mit jelent a telepieknek, ezt ők tudják a legjobban. Végre megszabadulnak a sártól, a felgyülemlő víztől, és könynyebben megoldhatják a talajvíz okozta nehézségeket. Továbbá nem utolsósorban fel lehet majd számolni a nyílt és rendezetlen szennyvízgödröket, amelyek nem felelnek meg az egészségügyi előírásoknak, és főleg a magas talajvíz idején okoznak sok gondot. T. KOVÁCS János A Vršačka utcai egészségház 1959-ben létesült, általános orvosi, gyermekgyógyászati, fogorvosi rendelőkkel és laboratóriummal, felszerelése akkoriban a legkorszerűbbek közé tartozott. Kosta SRNJIĆ, az egészségház vezető orvosa kezdettől fogva itt dolgozik. Húsz év alatt lényegesen megváltozott a Telep képe, betonutak, járdák épültek, az életszínvonal is emelkedett, ezzel együtt az emberek egészségügyi kultúrája is. Kezdetben érthető volt, ha az orvosok nem szívesen jöttek ide, mert ez a városrész külteleknek számított, ősztől tavaszig megközelíthet t tétlenné tette a sártenger. Ez a felfogás ma sem sokat változott, például a fogorvosi rendelőben két év óta nincs elegendő orvos, legalább még egy szakorvosra szükségünk volna. Jelenleg három általános szakorvos, két általános iskolai orvos és három gyermekgyógyász van nálunk alkalmazásban. — A betegek panaszkodnak, hogy fél napig is kell várniuk a vizsgálatra. — Tény, hogy három-négy óra beletelik, amíg valaki sorra kerül, de hát ez sok mindennel összefügg. Egy orvosra naponta 50—60 beteg jut — ez már magában véve nagy megterhelés —, de ugyanakkor az utóbbi években megváltozott a vizsgálat módszere is. Jóval több időt vesz igénybe, ha alaposabban vizsgálunk, nem csupán rutinszerűen, mint korábban. A nőgyógyászati rendelőben nagy a tolongás, mert csak egy nőgyógyász dolgozik egy műszakban, egyelőre azonban ezen nem tudunk változtatni. A laboratóriumunk hiányos, nincs felszerelés a biokémiai vizsgálatok végzésére. Ezért mindezt a központi egészségházban végzik. 1980- ig azonban az újtelepi egészségház felépültével ez a probléma is megoldódik, és lényegesen tehermentesülünk. Dusán BLAGOJEVIC fogorvos : — Ebben a rendelőben csak szűkösen férünk el. Felszerelésünk korszerű, két éve újítottuk fel, mégis kifogás ért bennünket az egészségügyi felügyelőség részéről, a helyiség egészségügyi szempontból nem megfelelő. Sok a beteg, egy-egy protézisra vagy koronára hónapokat kell várni, mert a ránk szabott normán felül nem végezhetünk ilyenfajta javítást. Egy fogorvos havonta 17 protézist és 37 koronát készíthet , az igénylések viszont ezt jóval meghaladják. Djurdjinka PAVLOVIC, az iskola>-ende]6 fogorvosa: — Háromezer tanuló és körülbelül ugyanennyi iskoláskor előtti gyerek tartozik a hatáskörünkbe Ketten dolgozunk a rendelőben, az óvodáskorúak vizsgálatára nincs szakemberünk, a váróterem kicsi, emiatt a zsúfoltság még nagyobbnak tűnik. Szerencsére az évek során sikerült a gyerekekkel olyan közvelen kapcsolatot kialakítani, hogy önszántukból rendszeresen, jegyelmezetten járnak a fogorvoshoz, és ez már nagy eredmé.-mp 5.v críraft. ERNYES Klára Fél napot kell várni a vizsgálatra Naponta több mint 50 beteg jut egy orvosra Az iskoláskor előtti gyermekek rendelőjében Ássák a telepi főcsatornát a régi zombori vágány helyén Kielégítő élelmiszer-választék Vélemények a telepi boltok ellátottságáról Néhány évvel ezelőtt nem volt könnyű dolga a telepi lakosnak, ha vásárolni indult. A legfontosabb élelmiszeripari cikkeket és a szűk választékú más közhasználati cikket megvásárolhatta a szomszédos boltban, vagy egyikét sarokkal odébb a másikban. Az igényesebb vásárló azonban arra kényszerült, hogy begyalogoljon vagy autóbuszon, esetleg személygépkocsin a belvárosba menjen. Azóta már több szaküzlet nyílt, a Telepről nem kell a központba menni hűtőszekrényért, ruháért, de... Van még fogyatékosság a városrész ellátásában. A fogyasztók bizony gyakran elé- gedetlenek, nem így a keres- s kedők. Ez tűnik ki a telepiek válaszából, összegezve a kapott válaszokat leszűrhetjük, hogy megoszlanak a vélemények: a telepi lakosság egy része meg van elégedve az üzletek nyújtotta választékkal, vagyis természetes számára, hogy egyes árucikkekért a belvárosba kell mennie, a másik fele pedig bírálja a kereskedelem fogyatékosságait. A kereskedők, főleg az üzletvezetők úgy vélik, hogy üzleteikben nagy a választék, ők a nagykereskedelem velük szemben támasztott igényeire és követelményire panaszodnak. CSORDÁS Árpád Mélyponton a művelődési tevékenység Látogatás a Petőfi Sándor Művelődési Otthonban A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület a Népkönyvtárral, a helyi közösség hivatalával van egy fedél alatt a József Attila utcában, a Bácska mozi épületében. Szakcsoportjai a művelődés terén sikeres munkát végeztek, számos fellépés, elismerés és dicsérő oklevél tanúskodik az egyesület tevékenységéről. Tagjai jelenleg több szakcsoportban dolgoznak. A harmonika-, tambura-, citerazenekarokon kívül szavalókör és a népitánc-csoport is tevékenykedik. Az egyesület vezetőségét azzal a szándékkal kerestük fel, hogy elbeszélgessünk a művelődési egyesület munkájáról, elért eredményeiről, jelenlegi problémákról és a további tervekről. — Tavaly százegyszer léptünk közönség elé különféle versenyeken és előadásokon. A népitánc-csoport részt vett a György ésbokréta találkozón Pancsován, a vajdasági művelődési egyesületek 14. fesztiválján és még sok más találkozón. — mondta Djordje KOVAČEVIC, az egyesület titkára. — Valószínűleg sok telepi lakos felteszi a kérdést, miért bomlott fel az egyesület színjátszó csoportja — vette át a szót UBORNYI Sándor tanácstag. — Valamikor, 15—20 évvel ezelőtt a színjátszás fénykorát élte egyesületünkben. A Mágnás Miska című darabbal például 31- szer léptünk fel, a Csárdáskirálynőt 25-ször játszottuk, A tévedések napja. Kidőlt a máljusfa és a Liliomfi is nagy sikert ért el. Négy évvel ezelőtt feloszlott a színjátszó csoport, őszre az Újvidéki Színházzal együttműködésben szeretnénk felújítani. FÁBIÁN Borbála 30 éve tagja az egyesületnek, a műkedvelők pártfogója, ő ismeri legjobban a társulat munkáját és problémáit. — Legnagyobb gondunk a tagok lemorzsolódása. Az elnök, a vezetőség és a tagok nem tudták megtalálni a közös nevezőt. Néhány kiváló munkatársunk, mint OLÁH Sándor, a tamburazenekar vezetője, a ZIPP zenekar tagjai, Éva RAKIC, a harmonikacsoport tanára, BARTL’C Szilveszter, a magyar népitánc-csoport koreográfusa és sok tag kénytelen volt elhagyni az egyesületet. Ilyen veszteséggel természetesen nehéz lesz visszaállítani a régi légkört. Emellett pénzügyi nehézségekkel is küzd a vezetőség. Az önigazgatási érdekközösség aszerint nyújt anyagi támogatást, milyen munkaprogramot terjesztünk elő. A megmaradt tagokkal természetesen nehéz lesz megvalósítani az idei elképzeléseket. — A művelődési egyesület termében minden vasárnap táncos összejövetelünk van — mondta FÁBIÁN Borbála. — Évente többször szervezünk bálákat. Ezekre a rendezvényekre még eljárnak a telepi fiatalok, de az újvidéki és a szabadkai színház előadásait kevesen látogatják. Minden törekvésünk ellenére sem tudjuk összeszedni a nézőközönséget. ERDÜSI LOC .Valéria A fiatalok szemével az újvidéki Telepről Hogy látják a Magyar Szó fiatal újságírói az újvidéki Telepet? Mit vettek, észre, mit tartottak említésre érdemesnek a tartományi főváros e részének életéről? Kitől milyen választ kaptak? Erről tájékozódhatnak olvasóink ezen az oldalon. Kedden a fiataloké a Magyar Szó egy oldala. Most a Telepen jártak, a jövő héten Feketics életéről tudósítanak, s aztán minden kedden egy-egy falu, városrész, munkaszervezet életéből. Hol szórakozik az ifjúság? Már korosztályok tudják, hogy az újvidéki Telep igen korlátozott lehetőségeket nyújt a szórakozásra, a szabad idő gondtalan és kellemes eltöltésére. Az idősebbek így vallanak erről: — Fiatal korunkban a város más részeibe jártunk, ha szórakozni, táncolni kívántunk, és ahogy tudjuk, most is ez a helyzet a fiatalokkal. Létezett ugyan a Kör (Petőfi Sándor kultúrkör), de ez egymaga nem volt képes betölteni az űrt, csak csepp volt a tengerben. Eljártunk a régi Parkszállóba meg máshová is. Mi a helyzet ma a Telepen, hová jár az ifjúság, ha kikapcsolódni kíván? Az egyetlen hely továbbra is csak a Kör, amely váltakozó sikerrel működik. A XVII. helyi közösség nagy igyekezete ellenére már évek óta nem tudja a munkát állandósítani. Jöttek-mentek az emberek, de egy sem hagyott sokat maga után. Pedig ami a fiatalok szórakozási igényeit illeti, jó ideje nem változott a divat, régóta a diszkó a legnépszerűbb szórakozás. Tudják ezt a Telepen, de sem megfelelő helyiséget, sem megfelelő tartalmat nem tudtak találni. Nyilvánvaló, hogy nemcsak diszkó kell, hanem olyan hely, ahova, megfelelő érdekkeltő programmal kell toborozni az ifjúságot. Táncestéken kívül más estéket is lehet, sőt szükséges rendezni. A két telepi helyi közösségben megtudtuk, hogy az ifjúság munkájára lenne pénz. Az illetékes érdekközösség azonban csak műsortervre ad pénzt, terv pedig nincs. A helyi közösség ifjúsági aktívájának kellene kezdeményeznie, de a jelek szerint nincs megfelelő elgondolása. Az ifjúság nem eléggé tevékeny. A jelek szerint megelégszik azzal, amit a város más része nyújt, noha, mint tudjuk, a többi városrész sem bővelkedik művelődési és szórakozási lehetőségekben. A Telepen tehát csak egy kis szervezésre lenne szükség. Addig is be kell érni a Körrel, a Horgász-szigettel. Hacsak a kocsmákat és vendéglőket nem számítjuk szórakozási lehetőségnek. cs. 7. oldal