Magyar Szó, 1978. június (35. évfolyam, 163-177. szám)
1978-06-30 / 177. szám
Péntek, 1978. június 30. MAGYAR SZÓ 13. oldal MS Split a Mediterrán Játékok jegyében él Splitben az ember mindenütt a jövő évi földközitengeri játékok szimbólumaira bukkan. Fiatalok ezrei viselik a játékok jelvényével díszített ízléses trikót, feliratok, plakátok, zászlók, a jelvényárusok hada hívja fel a figyelmet a legrangosabb sportversenyre, amelyet valaha is megrendeztek Jugoszláviában. A Slobodna Dalmacija naponta közöl információkat a közelgő versenyről és a napokat is számlálja visszafelé. Még 444 nap, áll a mai lapban. A Földközi-tengeri játékok létesítményeinek építése jó ütemben halad. Az 50 000 néző befogadására alkalmas stadion körvonalai már kialakultak, közvetlen közelében megkezdődtek a medencék körüli talajmunkák, a napokban rajtol az új sportcsarnokot építő brigád is. A Játékok igazgatóságának tagjaival folytatott beszélgetésben megtudtuk, hogy Split máris a nagyszabású sportrendezvény jegyében él, és hogy elképzelhetetlen bármilyen fennakadás. A város egész lakossága különböző formában részt vállalt az előkészítésben, a nagyszámú szakember tevékenysége pedig a biztosíték, hogy a jövő év szeptemberében minden tekintetben színvonalas rendezvényt ad a világnak a jugoszláv tengerpart egyik legszebb városa. 34. JUGOSZLÁV KERÉKPÁROS KÖRVERSENY Két év után útszakasz-győzelem Szlavónbródba a horvát színekben versenyző Vlatio Fumic érkezett meg elsőnek . Jó időben izgalmas hajrá (Munkatársunk jelenti Szlavónbródból) Tegnap Banjalukától Szlavónbródig, a 34. jugoszláv kerékpáros körverseny hetedik, 114 kilométeres útszakaszán hajtottak a versenyzők. A győztes végre nem szovjet, hanem hazai kerékpározó lett, mégpedig Vlado Fumic személyében. Igaz, nem nemzeti, hanem horvát színekben versenyez, de ez egy csöppet sem csökkenti örömünket. Pontosan két esztendeje várunk már arra, hogy jugoszláv versenyzőt láthassunk a legnagyobb hazai kerékpáros körverseny dobogójának legmagasabb fokán, hiszen legutóbb 1975-ben Janez Zakotnik győzelme után csak külföldi-Áthaladva a Száva-hídon és beérve Bródba, még mindig együtt tartott a csoport, s 500 méterrel a cél előtt sikerült csak a jugoszláv Moravecnek megugrannia. Túl korán kezdte azonban a hajrázást, így nem sikerült kitartania végig. A finisben az utolsó 200 méteren beérték, s el is hagyták néhányan, úgyhogy Moravec csak hetedik lett, de a zűrzavart kihasználva Fumié ugrott meg, és sikerült félméteres előnnyel a világhírű Averin előtt átszáguldania elsőként a célon. Mögöttük a harmadik helyet az eddig leggyengébb szovjet Zavorov szerezte meg. Természetesen nekik és a csoport többi tagjának is egyenlő volt az idejük, éspedig 2:33,44 óra. A győztesnek járó időelőnnyel (30 másodperc az első helyért, 20, a másodikért és 10 a harmadikért) Fumié állt a dobogó legmagasabb fokára. Az utánuk következők ideje 2:33,44 másodperc, köztük van az összesjugoszláv és magyar válogatott tag is. Az összesített egyéni sorrendje nem változott. Pikkuus vezet 21:13,10 órával, mögötte honfitársa, Nyikityenko 6,36, Guszeinov 7,49, Averin 8 perces lemaradással, a lengyel Piasecki lemaradása 9,42, Ő áll az 5. helyen, a 7. magyar Takácsé 11,39 perc, a 15. jugoszláv Bulicé 25,45, a 17. Arszovszkié 28,02, a 18. Frelihé 28,40, a 19. Moravecé 31,13, a 28. Udovicé 35,42 és az 53. Boján Ropreté 1:11,2 óra. Csapatversenyben az élen álló Szovjetunió ideje 63,50,27 óra. A második lengyel csapat 31,40, a harmadik csehszlovák 33,57, a negyedik magyar 54,32 perccel marad le az elsők mögött, az 5. helyen álló jugoszláv együttes lemaradása pedig 1:02:33 óra. Ma a karaván a Szlavónbród és a Borovo közti leghosszabb, 167 kilométeres távon hajt. Az indulás ideje 12.15 óra, a célbaérkezésé pedig kb. 17 óra. GÁSPÁR Mihály Szkopjétól Vršićig Slobodan Bosiljčić, a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség egyik elnöke és a körverseny szervező bizottságának tagjától szerzett értesüléseink szerint a jövő évi, jubiláns, 35. körverseny Szkopjéban kezdődik, és a legnehezebb hazai célban, a Vršićen ér véget. A verseny 10 napos lesz és 11 útszakaszból áll. Az elsődleges tervek szerint a karaván útja Macedónián, Szerbián, Vajdaságon, Bosznia-Hercegovinán, Horvátországon és Szlovénián át vezetne. ek — leggyakrabban a szovjetek — nyerték az útszakaszokat, és vitték el a pálmát a körversenyről. Banjalukát elhagyva mellénk szegődött Edvard Rajković, jugoszláv szövetségi kapitány, és kihajolva kocsija ablakán így dühöngött: — Ilyet még nem láttam. Nagyon félnek a szovjetektől. Egyik sem mer kezdeményezni, szökéssel próbálkozni, hiába szidok, hiába könyörgök. Vajon mikor akarnak elérni valamit, ha nem most? Rövid a táv, Pikkuusék erőnlétfölénye most nem sokat érne. Csak bátorság kellene a kiugráshoz ,de hiába idegeskedett a szövetségi kapitány, a válogatott versenyzői nem próbálkoztak szökéssel. A derventai célba elsőnek a volt ifjúsági világbajnok olasz Primavera futott be kb. 500 méteres előnnyel Pikkuus és a csehszlovák Galik előtt. A sárga trikót viselő szovjet versenyzőnek azonban a 87. kilométeren hátsókerékhiba miatt le kellett állnia, s így tulajdonképpen elvesztette esélyét az első helyért folyó harcban. A csoportot azonban beérte, s körülbelül 10 kilométerrel a szlavónbródi cél előtt a csoport is beérte az olasz szökevényt. A hajrában hatalmas harc alakult ki, többen is próbálkoztak kiugrani, de az ébben együtt tartó szovjet versenyzők nem engedték meg senkinek sem a szökést, . .. . 31. HADSEREGBAJNOKSÁG, SPLIT Ez már a negyedik bajnokságom Beszélgetés Boro Pekmezovictyal, Zágráb kézilabda-csapatának szakvezetőjével és játékosával (Különtudósítónk jelentése) Tito elnök beszédeiben gyakran rámutat a sokoldalúság fontosságára. Ez a követelmény a Jugoszláv Néphadseregben nélkülözhetetlen, főképp ha vezetőkáderekről,tisztekről van szó. A sokoldalúság előny a kiképzésben, a nevelésben, mindenütt, ahol fiatalokat oktatnak. A hadsereg pedig a fiataloknak az egyik legfontosabb nevelője, kötelékeiben sok minden addig elmulasztott pótolható. Hadseregünkben a tisztek között igen sokan mondhatják magukat sokoldalúan képzeltek. Egyikük Boro Pek mezovic zágrábi altiszt, a Tito marsall kaszárnya katonaklubjának irányítója. Művelődési vagy testnevelési kérdésekben a kaszárnyában és azon kívül is nagy tekintélynek örvend. Előbb a sportoló. Immár negyedik éve tagja a zágrábi körzet kézilabdacsapatának, az idén a szakvezetői teendőket is ellátja, mégpedig sikeresen aktív játékosok nélküli jó csapatot kovácsolt össze, az 5. forduló után Zágráb a 3. helyen áll. A művelődésről kiváló zenész, a harmonika mestere. Kaszárnyájában katonakórust alakított, mely évek óta sikeresen működik. Szöveget ír, zenét szerez, hangszerelést ad, vezényel. A zágrábi katonakórus irányításával sok sikert ért el a harci dalok szemléin, a Jugoton kiadásában több hanglemezük jelent meg. Most pedig a 35 éves Boro Pekmezovicé a szó, a hadseregbajnokságról kértünk tőle nyilatkozatot. — Örömmel jöttem a 31. hadseregbajnokságra, ez már a negyedik, amelyen részt veszek. Ismerem a verseny hangulatát, mindig örömmel tölt el, ha sportoló katonáink között lehetek. Az idei verseny magas színvonala nemcsak a nagyszámú aktív sportoló teszi azzá, a többiek is tudnak és igyekeznek. Rámutatok azonban egy problémára is. Az aktív sportolók elosztásáról van szó. Természetesen támogatom, hogy egy sportág válogatottjai lehetőleg egy helyen szolgáljanak, ott, ahol sportágukkal rendszeres foglalkozhatnak, hogy kiesésük minél kisebb legyen, hiszen az új nemzetközi sikereikre nagy szükség van. Furcsa azonban, hogy egyes köztársaságok, értem alattuk a katonai körzeteket, kisajátítják maguknak az aktív sportolókat köztársaságukból. Szerintem ezt nem kellene megengedni, mert ha mindenki átveszi ezt a gyakorlatot, akkor nemsokára köztársaságközi játékokat rendezünk, nem pedig hadseregbajnokságot. — Zágráb az utóbbi években szerény eredményeket ért el, de ez nem aggaszt senkit. A jövőben intenzívebbek lesznek előkészületeink, az aktív sportolók nagyobb számú toborozására nem gondolunk. Nem kívánunk magunknak hírnevet szerezni a katonák sikereivel, a mind több sportolási lehetőséggel a katonáknál szeretnénk tartalmasabb életet biztosítani, szolgálati idejük alatt. EREDMÉNYEK Kosárlabda: Split—Ljubljana 66:76, Niš—Katonaiskolák 102:28, Belgrád—Zimony 74:78, Szkopje—Titograd 65:43, Szarajevó—Zágráb 86:79. Vezet: Zimony és Szkopje 10—10 ponttal. Röplabda: Split—Zágráb 2:0, Katonaiskolák—Titograd 2:0, Zimony—Ljubljana 2:1, Szkopje—Szarajevó 2:0, Belgrád—Niš 2:1. Vezet Szkopje 10 ponttal, követi Belgrád 8 ponttal. Kézilabda: Katonaiskolák —Titograd 27:30, Zimony— Split 22:14, Szkopje—Zágráb 11:11, Niš—Szarajevó 20:28, Belgrád Ljubljana 17:19. Vezet: 1. Szarajevó 10, következik Zimony, 8, Zágráb és Szkopje 7—7 ponttal. CSORDÁS Árpád Egy győzelem — két meglepetés Jugoszlávia—Lengyelország 24:21 A jugoszláv kézilabdázók még egy értékes győzelmet arattak a Jugoszláv Trófeáért folyó tornán. A lengyelek sokáig fölényesen vezettek. El kell ismerni: a szünetig, sőt, a második félidő elején is jobbak voltak. De amikor megkezdődött a hajrá, Krivokapicék sorra lőtték a gólokat. Gyorsan kiegyenlítettek, az utolsó percekben pedig még arra is telt erejükből, hogy a minimális vezetést újabb gólokkal erősítsék meg. A győzelem kivívásában Krivokapicon kívül még két vajdaságinak volt jelentős szerepe: Jovovic négy, Janjic pedig három góllal járult hozzá ahhoz, hogy a második forduló után a jugoszláv válogatott legyen a táblázat élén. Az első nagy meglepetést a svájci válogatott szerezte: teljesen megérdemelten legyőzte a négyszeres világbajnok román válogatottat. A harmadik találkozón is meglepetés született. A szovjet válogatott nagy fölényt harcolt ki a magyarok ellen, mindig két-három góllal vezetett. A mérkőzés utolsó három percében Kovács, a magyarok legjobbja lépett színre. Amikor látta, hogy Molnárral és Szilágyival indított támadásai valahol elakadnak, szólóakciókra vállalkozott. 17:16-ra úgy szépített, hogy kicselezett négy szovjet játékost, az egyenlítő gólt pedig úgy érte el, hogy a kapuból kimozduló Tjomint is megtévesztette. A Jugoszláv Kézilabda Trófea második napjának eredményei: Svájc—Románia 24:19 (11:9) Szovjetunió—Magyarország 17:11 Jugoszlávia—Lengyelország 24:21 (12:14) 6. Lengyelország 2 0 0 2 45:49 0 A táblázat: 1. Jugoszlávia 2 2 0 0 51:40 4 2. Szovjetunió 2 1 1 0 42:41 3 3. Svájc 2 1 0 1 43:46 2 4. Románia 2 1 0 1 40:43 2 5. Magyarország 2 0 1 1 36:38 1 Fogadás a Vesna tiszteletére Miloš Zlokolica, a zombori Községi Testnevelési Szövetség elnöke fogadást adott a Vesna női kézilabdacsapat tagjainak tiszteletére abból az alkalomból, hogy a zombori lányok ragyogó sikersorozatukat a szövetségi ligába jutásért folyó minősítő tornán is folytatták. Az elnök gratulált a lányoknak és külön Samarđžićnak, a klub fáradhatatlan edzőtanárának. Királyságit egy középcsatárért Az átigazolási időszak elsejétől nyolcadikáig tart — Mint mindig, most is majd mindenki megy, vagy jön! — Kit tett átadólistára a Vojvodina? — Morača, Majer és Petrovic az új szerzemény Holnaptól kezdve megkezdi munkáját a futballbörze. Nyolc nap alatt le kell bonyolítani minden átigazolást a profi klubokban. Pontosabban az egymás közti adásvételt, habár ez a terminus már régen nem felel meg a valóságnak, a történéseknek, az előírásoknak. A múltban leginkább úgy volt, hogy óriási port vertek fel nemcsak a klubok, hanem a játékosok is óhajaikkal, hogy ezt igazolják meg azt, illetve, hogy ide mennek vagy oda, hogy aztán a végén majd hogy nem semmi se történjen. Az idén is, mint az utóbbi húsz évben, leginkább csatát kerestetik. Nemegyszer elhangzik a szállóige: Királyságot egy csatárért ... Hogy kinek van joga enynyit még csak ajánlani is, az már más lapra tartozik. Tény az, hogy Kustudic körül valóságos mesék keltek szárnyra. Külföldre hívták, itthon is kapós. A Hajdúk kívánja megszerezni, marad a Rijekában, a Dinamó középcsatára lesz... Mindezt vagy ő, vagy menedzsere nagyon ügyesen csinálja. Megfizeti ezt a reklámot valaki. Szerencsére, most volt a VB, és a sportlapok kevésbé árasztottak el bennünket ezekkel a futballcsámcsogásokkal, ízléstelen, amit minden nyáron csinálnak. Mert bármennyire érdekli is az embereket az, hogy kik játszanak majd a következő évben kedvenc csapatukban, nem feltétlenül szükséges mindennap kikonstruálni egy újabb kacsahírt csak azért, hogy fenntartsák az érdeklődést. Se szeri, se száma mindazoknak, akik bejelentették távozásukat. Hogy hányan hagyhatják ott eddigi klubjukat, hánynak jár le a szerződése, vagy hányra számít többé a szakvezetés, szinte senki sem tudja. A legnagyobb biztonsággal lehet azonban állítani, hogy ez az átigazolási időszak is a sok hűhó semmiért shakespeare-i mondással lesz nyugtázva. Egy-két nevesebb játékos biztosan klubot változtat azonban. Džoni valószínűleg a Partizanban folytatja pályafutását, Tomic és Bačvarević pedig a Rijekában. A külföldre távozókról jobb nem beszélni, mert oda leginkább a legjobbak mennek. Ez az állandó vérveszteség egyike a jugoszláv labdarúgás legnagyobb problémáinak. Csak egynéhányat említenénk: Vukotic, Svilar, Trifunovic ... A Vojvodina egy nagyon viharos versenyév után, s mi sem természetesebb, minthogy igyekezett és igyekszik kellőképpen felfrissíteni sorait. Egyelőre két kapust, Májért, a Spartacusból és Petrovicot, a kulai Hajdúkból, valamint Moracát, a Teteksből szerződtette. Ezzel természetesen nem zárta le az újak listáját. Néhány játékost még hozni szeretnének, de nevüket egyelőre titokban tartják. A Vojvodina elengedi Lucicot, Leticát, Nenadicot, Lőrinczet és Janjušt. Hogy ezek elmennek-e vagy sem, majd eldől a következő napokban* A. F. Ma kezdődik Újvidéken Vajdaság sakkbajnoksága Újvidéken az NSZK sakkklub termeiben 18 versenyző részvételével ma kezdődik Vajdaság egyéni sakkbajnoksága. Először történt meg, hogy csak selejtezők után lehetett benevezni a tartomány legjobb sakkozóinak versenyére. A tavalyi bajnok Petar Popovic nem vesz részt rajta, távollétében az eddigi tízszeres bajnok Buljovčić az egyik fő esélyes, de az első hely várományosai között emlegetik a kikindai Popovot is. Az első két helyezett jogot szerez arra, hogy induljon az országos egyéni bajnokságon, íme, a részvevők névsora: Buljovčić és Mašić (nemzet közi mesterek), Kapelan, S. Popov és Notaroš (mesterjelöltek), Doljanin, Marjan, Brujić, Dragović, Mamužić, Vujović, P. Orlov, M. Andrijević, Stanojevié, Belié, Pe kováé, Nikolić (Bućan) és Bu ha (S. Knežević). TITOVO UZICE. — A nemzetközi sakktorna negyedik fordulójának eredményei: Ljubojevic —Ermenkov függőben, Rajković —Jovčić 1:0, Kuraica—Bagirov 1:0, Jansa—Todorcevic remi, Radojčić—Smejkal 0:1, Matulovic —Kovačević függőben, Andersson—Tringov remi. A második és harmadik forduló függő játszmáinak folytatása során: Matulovic—Andersson 1:0, Rađojčić— Triagov remi, Kovačević—Radojčić 1:0. Az élcsoport: Smejkal 3, Kuraica és Rajkovic 2,5, Ljubojevic, Ermenkov és Andersson 2 (1) pont stb. Itthon majd alkalmazzuk a tapasztalatokat Szabó István levele a Magyar Szónak Kínából +Pekingből Nanningba vezetett utunk, a fővárostól 2500 I11 km-re délre, a Vietnami DK határa közelében fekvő városba. Útközben leszálltunk Hunan tartomány fővárosában, Csangsában. Ez a város arról nevezetes, hogy Mao Cetung elnök itt végezte egyetemi tanulmányait. Szülőfaluja, Shaoshan alig 100 km-re fekszik a tartományi fővárostól. Sajnos, ezt a nevezetes helyet nem volt időnk megtekinteni. Nanning, ez a délkelet-kínai város Kuanghszi tartomány fővárosa, több mint 3 millió lakosa van. Itt szívtuk először magunkba a szubtropikus övezet jellemző, páradús levegőjét. Állandóan nedves volt a ruhánk, hajunk, s ha a gazdag növény- és állatvilág nem kötötte volna le ЏдуеГтипкеГ, nehezen viseltük volna el a nagy hőséget. Szállodánkban egyébként állandóan működtek a ventillátorok. A nanningi nevezetességek közül megtekintettük a város közelében levő cseppkőbarlangot, amely méreteit tekintve hasonlít a postojnaihoz. Vendéglátóink elmesélték, hogy a közelben vannak tigrisek is, de mi egyet sem láttunk. Este, a mérkőzés után, amelyet a fiúk 5:0, a lányok 5:3- ra vesztettek, nagyszabású fogadást rendezett tiszteletünkre a tartományi politikai és sportvezetőség. Liang Ko-liang, a világ egyik legkiemelkedőbb asztaliteniszezője mellettem ült a fogadáson, és jó házigazdához illően gyakran emelte poharát a jugoszláv—kínai sportbarátságra. Néhány gyűszünyi pohár híres kínai ital, Mao Tai elfogyasztása után Juhásznak a fülébe súgtam, „ha így folytatjuk, akkor ebből Mao Tej lesz, és mi is aludni fogunk, mint a tej” A fogadás utáni napon mindannyiunkra üdítően hatott a görögdinnye, amelyből mindaddig újra szolgáltak fel, amíg tányérainkat üresnek találták. Kínában az a szokás, hogy az üres poharat vagy tányért azonnal újratöltik. Nanningból Kantonba vezetett utunk. Ennek a városnak 5,5 millió lakosa van, az egész Kanton tartománynak pedig 50 millió. A városban megtekintettük a nemrég elhunyt nagy kínai író, Huo Mo-jo házát, valamint a Mao Cetung által alapított forradalmi intézetet. Nagy sétát tettünk a város utcáin, amelyek pezsgő életükkell különös hangulatot keltenek. Külön élményt jelentett a szakvezetőség számára a kantoni pingponglabdagyárban tett látogatás. Az üzem 300 munkása évente mintegy 400 millió labdát gyárt, s mint megtudtuk, az ország területén még tíz ilyen gyár van. Kantonból visszautaztunk a kínai fővárosba, Pekingbe. Az újbóli városnézés során mély benyomást tett ránk a kínai kultúra és művészet gyöngye, a Nyári Palota. Ezt a gyönyörű építményt gondozott parkok és mesterséges tó övezi. Az épületekben megcsodáltuk a több ezer éves múltra visszatekintő kínai kultúra műkincseit. Este játszottuk az utolsó mérkőzést Pekingben, mindkettőt 5:1-re elvesztettük. A hazaiak óriási erőbevetéssel játszottak, s a világ legjobb csapatai ellen nem volt semmilyen esélyünk. Másnap megtekintettük a kínai falat, amely 6000 km hosszú, lent hét méter, fent öt méter széles, erődítményekkel van megerősítve. Visszafelé menet érdekes adatokat hallottunk vezetőinktől, többek között azt is, hogy Peking, a 8 millió lakosú város akkora területen fekszik, mint Kosovo tartomány. A kínai nép nagyon türelmes és békeszerető, amit az a történelmi tény is bizonyít, hogy állandóan védekezésre kényszerült. A kínaiak nem szemek, s az európai szemlélőt meglepi az is, hogy minden munka előtt van még annyi idejük, hogy megigyanak egy csésze teát. A nagy emberáradatban senki sem kiabál, mindenki fegyelmezett, mosolygó arcú. Nem ritkaság este, villanyfénynél az utcán olvasó embereket látni a lámpák alatt. Érdemes megemlíteni, hogy egy kínai átlagfizetés 50 jüan, vagyis kb. 600 dinár, ami számunkra kevésnek tűnik, de ha figyelembe vesszük, hogy a havi lakbér 2—3 jüan, vagy a villanyáram-fogyasztás 1 jüant tesz ki, akkor másként vélekedünk. Magántulajdonban levő autó nincs, a fő közlekedési eszköz pedig a kerékpár, 150 jüanba kerül. Kína a végletek országa, amelyben a legtermékenyebb földektől a sivár fennsíkokig, hegyláncokig, minden megtalálható. Hatalmas területen az éghajlat is különböző, s ezért sokféle növény megterem. Természeti kincsekben gazdag, óriási fejlődés előtt áll. Ismerve a kínaiak szorgalmát, kitartását, céljukat el is érik. Amikor a surdini repülőtéren kiszálltunk a Boeing 707- esből, mindannyian tapssal köszöntöttük hazánkat, hisz a hosszú fárasztó és élményekben gazdag út után, nagyon jó érzés volt ismét itthon lenni. Idehaza alkalmazni fogjuk a sportbarátainktól szerzett tapasztalatainkat, hogy asztaliteniszben továbbra is a világ élmezőnyében maradjunk... Vajdasági kosárlabda-liga — Bácskai csoport SZABADKA: Palics—Október 8. 81:57 (36:35) . Palicsi sportközpont, kevés néző, vezette Mlađen Debeljački (Szenttamás) és Secerov (Zenta). Palics: A. Curić, Copic 14, V. Curic, Prlja 14, Praštalo 4, Rodic, Maronka 3, Medic 20, Lazarevic 12, Obradovic 9, Varea 5, Toko. Október 8.: Veljanov 6, Vaskrt 4, Zikelic 9, Rakocevic 2, Mitkovic 9, Záric 14, Zivkovic 4- Budimiré 4,, Blažin 5, R..