Magyar Szó, 1978. augusztus (35. évfolyam, 209-239. szám)

1978-08-16 / 224. szám

Szerda, 1978. aug. 16. fífsvelő jegykezelő ■ nélkül Amíg fel nem épült az új autóbuszmegálló Zamlmir­­ban, mi utasok mindig azon keseregtünk, hogy a nagy tumultusban szinte képte­lenség volt a buszba jutni, legalábis ép bőrrel nem. Ez a probléma megoldódott. A számozott peronok, a min­dig egy helyről induló autó­busz valamelyest kulturál­tabbá tette a közlekedést valamennyiünk számára. Az újabb elégedetlenség most onnan ered, hogy amíg az előtt az autóbusz a város szívébe vitte az embert, most a város szélén hagyja, azzal hogyha nem akar egy, esetleg másfél kilomé­tert gyalogolni, igénybe ve­heti a városi autóbusz szol­gáltatását. S tulajdonképpen ez az amiről írni, szólni akarunk. Kezdetben úgy tűnt, hogy városi busz al­kalmazása nem is rossz do­log. Az utas megérkezik, vár néhány percet, jön a városi busz, s már mehet is­ tovább. Ami a dolog ilyen irányú részét illeti ez rend­ben volna, sőt. Amióta azonban megszüntették a jegykezelői munkahelyet, gondot okoztak az utasnak a viteldíj megfizetésével. Mert annak megfizetése nemcsak abból áll, hogy bedobom (jelenleg négy dinár) a busz vezető­i mellett elhelyezett kasszába a viteldíjat, hanem abból is, hogy aprópénzről jóval a beszállás előtt gon­doskodni kell, ugyanis ke­vesebbért nem utazhat az em­ber. S az hogy annak, aki utaz­ni akar mindig legyen apró­pénze, nem is olyan egy­szerű. I­ ra nem akar öt, (elő­fordult már tíz) dinárt fi­zetni, kénytelen az ember aprópénzért futkározni, s esetleg olyan dolgokra köl­teni a pénzét ami nélkül talán meglenne. Ez lett a jegykezelő nélküli autó­busz ára, az utas rovására.­ ­cs -n VINKOVCI: Új létesítmények a községben A járókelők naponta lát­hatják, hogy rohamosan épül a zágrábi NAMA Nagy áruház vinkovci áruháza. Te­kintet nélkül a létesítmény befejezésének közeledő idő­pontjára, az építőmunk­áso­k, mérnökök hada úgy véli, hogy ennek a nagyarányú lé­tesítménynek a munkálatait az építési tervben meghatá­rolt határidő — vagyis ez év november 29-éig teljesen be­fejezik. A második nagyobb arányú létesítmény építésének mun­kálatai is jó ütemben halad­nak. A Vinkovci ZVIJEZDA Kereskedelmi Vállalat 800 négyzetméteres önkiszolgáló­jának építési munkálatai is lassan befejeződnek. A JUGOBANKA és a Tár­sadalmi Könyvviteli Szolgá­lat impozáns méretű székhá­zának építési munkálatai is tervszerűen folynak. Az építé­si munkálatokat kivitelező munkaszervezet dolgozói tel­jes erőbevetéssel dolgoznak, hogy az épületet a tervben előirányzott határidőig befe­jezzék. Talán a legbonyolul­tabb munkafeladatokat a Vin­kove­ GRADITELJ Építőipa­ri Vállalat dolgozói végzik, a Vinkovciában épülő, hatal­mas méretű szálloda kiépíté­s­­ ................. sen. A tervek szerint, ennek a szállodának építési munká­latait a jövő év végéig kell befejezni, s a létesítményt rendeltetésének átadni. A napokban fejezték be a község legnagyobb beruházá­si létesítményének, a 2000 vagon befogadóképességű, 54 méter magas, vasbeton szer­kezetű gabona tárolón­a­k az építését. A betonkolosszus be­fogadásra készen várja a ter­mékeket. (b-j) öngyilkosság — 35 090 Volt erősségű árammal Igen szokatlan módon kö­vetett el öngyilkosságot Teo­dor Šovš 57 éves djurdjevói lakos (Zombor közelében). A 35 000 Volt erősségű zombor —cservenkai távvezeték se­gítségével végzett életével. Šovš egy hosszabb, nem szi­getelt huzalt vásárolt, annak végére egy követ kötött és ■átdobta a vezeték felett. Ami­kor a szigeteletlen huzal hozzáért a vezetékhez, az 57 éves diurdjevói lakos meg­fogta és a helyszínen szénné égett. A. R. IDŐGÉP II Marinai -asztály­építőe A vin­kovci vasúti dolgo­zók a­z ősz folyamán rangos, centenáriumi ünnepséget­­ fognak rendezni. Mint már korábban is jelentettük, eb-­­ben az évben lesz 100. éve, hogy átadták a forgalom­nak az első Vinkovcin át­haladó vasútvonalat, amely Dályától — Vinkovciin át — Szlavónbródig vezetett. Az azóta eltelt száz év alatt Kelet-Szlavóniában a vasút­hálózat a következő­képpen fejlődött, s alakult ki: A kelet-szlavóniai tájakon az el­ső vasútvonalat 1870- ben építették, s abban az évben adták is át a for­galomnak a ma is meglévő Erdőd—Dálya —Eszék kö­zötti vasútvonalat, amely Erdődnél a Dunánál rákap­csolódott a Duna túlsó pontján a Gombosinál tovább Szabadka irányába futó va­sútvonalra. A nevezett év­ben Kelet-Szlavónia terüle­tén mindössze 34 km­ hosz­­szúságú vasútvonal húzó­dott, mert akkoriban még csak Eszék volt ily módon bekapcsolva az akkori or­szág még elég gyérnek mond­ható vasúthálózatába. Amint a fentiekből látható, Vin­­kovci akkoriban még nem volt bekapcsolódva a va­súthálózatba, s még csak egyszerű, nagyobbacska fa­lunak számított, ahol a Mo­narchia Száva men­ti, török­­határi határőrségnek — a granicsáro­knak — volt a parancsnoksága. Miután Eszék megkapta az említett első vasútvonalét, Vinikov­­cina­k még nyolc évig — egész 1878-ig — kellett vár­ni, hogy neki is meg­le­gyen a haladást jelentő el­ső vasútvonala. Bosznia— Hercegovina okkupációja után 1879-ben épült meg a Szlavónbródtól Boszombró­­dig vezető vasútszárny, s­­ így 1880-ban Kelet-sz­lavó­­­­niában már 133 km volt a­­ vasutak hosszúsága. Mivel 1878-ban, minit már­­ említettem megépült a Dá­lya—Vinkovci—Szlavónbród 1­0 közötti vasútvonal, amely­­ néhány év múlva a nagyvá­­j­g rád — Szabadka — vinkov­­i­ci — zágráb — fiumei fő­­j vonallá fejlődött, megterem- t tették a szükséges feltétele­­i­ket arra, hogy Vinikovci­­környékén meginduljon a nagyarányú vasúti építke- s­­­zés, a­miáltal Vinikovci az ú­j ország egyik legnagyobb és j­­ legkorszerűbben felszerelt vasúti csomópontjává lett. A többi, ún. ,,szárny vasu­tak” pedig a következő évek­ben épültek meg: A strizivojna—vrpolje— i Slavomski Samiac közötti 1 1881-ben, a Slavomski Samac —Szávapart közötti 1883- ban, a vinlkovci— törököi 1886-ban, a Vinlkovcitól Sid irányában futó és a Borovo­­ —Vukovár közötti 3 km­ hosszú vasútvonal 1891-ben,­­ a Vinkovci—Zupanja közöt­­­­ti 1901-ben, az Eszék—Sitid­­­ zivojna — Vrpolje közötti­­ 1905-ben, az Eszék—Gabos­­ —Vinlkovci közötti 1910-ben­­ és a Vukovár—Ilaca közöt­ti vasútvonal 1912-ben. Ezeknek a vasútvonalk­aik­­n­ak a megépítésével Kelet- Szlavóniában teljes egészé­ben be is fejeződött a szük­séges vasúthálózatnak ki­építése, úgyhogy ezen a tá­jon 1912-ben már összesen 380 km-t kitevő vasútháló­zat volt közforgalomban. Később, 1929-ben építették meg a Zágráb irányából ha­ladó és Vinkovcin át Belg­­­rádba vezető fővonal má­sodik vágányát, s így dup­la vágányúvá fejlesztették ezt az európai fontosságú fővonalat. Abban az évben épült meg a Vinkovci ren­dező teherpályaudvar, s még néhány rövid vasútszárny­­na­k a kiépítésével 1941-ben Kelet-Szlavóniában a vasút­vonalak hosszúsága 481 km tett ki. A második világháború vége felé az itteni vasútvo­nalak is nagy károkat szen­vedtek, s a szocialista Ju­goszlávia óriási pénzeszkö­zöket fektetett azok rendbe­hozásába, újjáépítésére. Most, miután több min­t 10 évvel ezelőtt megépült az új vin­kovci vasútállomás, megtör­tént a zágráb—beligrád fő­vonal újjáépítése, villamo­sítása, az új Vinkovci va­súti dolgozók, de az egész tájegység lakossága nem kis büszkeséggel és örömmel te­kint vissza a vasút száz év alatti órási fejlődésére. Ezért szeretnék, hogy az év vé­ge felé rendezendő vasúti centenárumi ünnepségek mél­tók legyenek a vasúti dol­gozók hírnevéhez, s mind­azokhoz az áldozatokhoz, amit­ 100 éven át adi kiadó munkájukkal tette­k és kiér­demeltek a nagyarányú ipa­rosítás, a gazdasági és a társadalmi fejlődés érdeké­ben. BENCZE Sándor ESZÉK: A napokban adták át Szi­lason a közforgalomnak azt a két kilométert kitevő köz­utat, amely Szilast Kórógy­­gyal köti össze. Az útszakasz kiépítésével befejeződött an­nak a közútnak a korszerűsí­tése, amely Eszék Alsóváros­tól, Tényén, Szálason, Kóró­­gyon, Szentlászlón keresztül köti össze Eszék Felsőváro­­rost a környező települések­kel, így lehetőség nyílt ar­ra, hogy az Eszéki Közúti Vállalat autóbusz-körjárato­­kat indítson az eszéki autó­buszállomás Szent Lászlón, Kórógyon, Szálason, Tényán és Eszék Alsóvároson át, a ki­induló állomásig. A terv sze­rinti, 1979-ben kiépül a Kó­­rógyot Tordincával összekötő mintegy 6 kilométer hosszú­ságú, és Tordincát a Borsodi erdőig a vukovár—vinkovci műúttal összekötő szárnyút­­vonal is.­­ Eddig különben Szentlászló­nak, Pál ácsának, Szilasnak minden utcája korszerűsítve, aszfaltozva van. Kórógy­­i nyolc utcája közül hét már aszfaltburkolatot kapott. Nyol­cadik utcája pedig a jövő év folyamán, a Kórógyot Tor­dincával összekötő útszakasz korszerűsítésekor fog új asz­faltburkolatot kapni. Mindezt összevetve elmondhatjuk, hogy az utolsó né­hány évben az itteni falvak jellege is megváltozott. A sáros, az év jó részében ne­hezen járható földutakat fel­váltották a korszerű aszfalt­­burkolatú műutak. Az utcá­kon legelésző libákat manap­ság már zöldpázsitok, gyep­­szőnyegek, virágágyások, vi­rágerdők, zöldövezetek he­lyettesítik, s falvain­k is las­san, rendezettségükkel, mind jobban városiasodó képet öl­tetnek. (bor) Városiasodnak a falvak TELECSKA: A vártnál kisebb forgalmat bonyolítottak le már forgalmat bonyolítanak le. — Hát nem így történt — mondta BÖLÖ József főköny­velő. — Azért nem, mert a fogyasztóközönség el-elmara­dozott. Ennek több oka van, de én abban látom a forga­lom csökkenésének okát, hogy drágultak a létfenntar­tási költségek, és az embe­rek abból az elvből kiindul­va, hogy húzzuk meg a nad­rágszíjat, ritkábban térnek be egy-egy pohár itókára.­­ Az első félévben valami­vel 8,6 millió felett volt a forgalmunk és a nyeresé­günk is így kevesebb lett. Ettől függetlenül bízunk ben­ne, hogy az év végéig telje­sítjük a forgalmi tervünket, és nyerességel zárjuk majd ezt az évet. A munkaszervezet legna­gyobb forgalmú létesítmé­nye a múlt év folyamán 240 000 dinár ráfordítással felújított Tűzoltó vendéglő ahol a helybelieknek egy ízlésesen berendezett, hangu­latos környezetben cigány­zene mellett adódik alkal­muk szórakozásra, kikap­csolódásra. Tulajdonképpen ezzel a községi viszonyokhoz mérten is jól felszerelt objektum­mal, sok tekintetben csak nyertünk, megérte a befek­tetést. szf A telecskai Helyi Vendég­látóipari Vállalatnak tarto­­­­mányunkban és a Horvát­­­SZK területén összesen 48­­ vendéglátóipari létesítménye­­ működik. A 120 dolgozót­­ foglalkoztató munkaközösség­­­ben azt tervezték, hogy az­­ első félévben 9,5 millió di- DUNATÁJ APATIN Megelőzni a cukorbajt Szeptember­ 1-én az apa­tini községben megkezdődik a lakosság egészségügyi ál­lapotának felülvizsgálása. A helyi egészségügyi központ dolgozói a tervek szerint több mint 22 000 14 évnél idősebb lakost vizsgálnak meg, elsősorban az a céljuk, hogy megállapítsák a lakos­ságnak hány százaléka szen­ved cukorbajban, illetve hány százalékát veszélyez­teti tüdőbaj. Mindenekelőtt az a cél hogy idejekorán felfedezzék az esetleges kórt. 5. oldal ­A­­Dunatáj kladóz A gombosi Dunatáj Kupa döntőjén érdeklődtünk, ki mit vár a döntőtől, majd a mérkőzések után ki hogy van megelégedve csapatának teljesítményével. MAMUZSICS József: Utólag a bácskai csapa-Gombos: tokban olyan játékosok is . A kupuszinai csapat játszottak, akik nincse­­n legesélyesebb a kupa el­­nek leigazolva. Nem sza­bad megengedni, a Duna­táj Kupa érdekében az­­ ilyet. Nem sikerült a 3. helyet megszereznünk. De 'Ш már az is nagy teljesít­mény volt a csapat ré­­széről, hogy 0:3-ról 5:5 lett ^^végeredmény az ШК KLAJÖ Juli, Kupuszina: % ШРР" I — Remélem, hogy a ku­% % puszinál fiúk nyerik a ku-Ж ik , pát. Csak tizenegyesek ne Ш legyenek, mert akkor el­veszítik, a meccset. Szép, ****■■*/■*' hogy a lányok is játsza­nak. Mi nagyon készfil- * tünk, ez lesz az első nyil-I ^ V ~^ vános fellépésünk, s na-I gyón bízunk. Őszintén szólva nem is M i m gondoltunk arra, hogy­­ gólt is lövünk, hát még nyerésére, felsőbb osztály- kettőt. A fiúkról nem gon­ban játszanak, én meg­­doltam volna, hogy ilyen elégednék a gombosiak második helyezésével. A 1 .is csapatok számára jó­kor rendezték meg a Du­natáj Kupát, fel tudnak készülni a bajnokságra. Minden évben meg kell rendezni. Többet vártam a kupu­szinai csapattól, megle­pett a gombosiak jó és eredményes játéka. Na­gyon örülök. Annak is, milyen sportszerű körül­mények között zajlott le a döntő. Ennyi néző Gombo­son! Majdnem ezer jegyet adtunk, el. A szervezők között voltam én is, úgy vélem jó munkát végez­tünk. VASAREVICS István, Várdaróc: — Legalább a 3. helyet szeretnénk megszerezni, simán elvesztik a mécs­esét. Csak a második fél­időt láttam, az elsőben az öltözőben hallottam, hogy potyognak a gólok. Remé­lem, hogy a legközelebbi találkozón visszavágunk a vörösmarti lányoknak. JOSIP Jakšić, Izsóp: — Reméljük, hogy újra megnyerjük a kupát. Mi már évek óta részt ve­szünk a Dunatáj Kupában. Miért ne? Eleve 6 mécs­esünk le volt kötve a fel­készülési időszakra. Nem volt szerencsénk a gólrúgá­sban, és nem jutottunk a döntőbe. Az­után már négy játékosunk el sem jött a vasárnapi meccsre. Helyeslem hogy a szervező a négyes döntő­ben legyen, esetleg be kell kapcsolni őket a selejte­­esetleg jobb helyezést is tőbe, de ne számítsák az elérhetünk, minden attól eredményüket. Javaslom, függ, hogy az első meccsen hogyan játszunk. Harma­dik éve veszünk részt a Dunatáj Kupában, nagyon jó előkészület a bajnok­ságra. Tavalyi eredményes játékunk is itt, kezdődött. Nagyon jó a Dunatáj szer­vezése, mindig idejében értesítenek a meccsekéről bennünket. Helyeslem az újdonságot, hogy a szer­vező előre tagja legyen a négyes döntőnek, mert nem lehe­t napok alatt megszervezni a döntőt. A gombosi példa is ezt mu­tatja. Jövőre szeretnénk mi megszervezni. Úgy lá­tom, hogy a falu támogat­ja csapatunkat, és sike­res házigazdák lehetünk mi is. Most is a szurko­lók fizették ki az autóbusz költségeit, a csapat ingyen utazott Gombosra, hogy játszon Baranya és « labdarúgást Ш.ип« a döntő folyamán. Engem csak az zavart, hogy ál- ZAMBÓ Illés

Next