Magyar Szó, 1978. szeptember (35. évfolyam, 240-269. szám)

1978-09-01 / 240. szám

2. oldal Zambia megtámadása Namíbia fü­ggetlenítése ellen irányul Az etióp kormány álláspontja Addis Abebából jelenti a lanjág. A dél-afrikai fajüldöző re­zsim Zambia elleni fegyve­res agressziója aljas kísérlet arra, hogy elnapolják Namí­bia függetlenné válását. A független Zambia elleni fegy­veres támadásokat, melyek­nek során sok polgári sze­mély is életét vesztette, az afrikai országoknak és a haladó világnak kollektívan el kell ítélnie. A fentieket az etióp kor­mány állásfoglalása tartal­mazza a dél-afrikai csapatok­nak a Zambia elleni támadá­sával összefüggésben. Az Ethiopian Herald című Ad­dis Abeba-i újság tegnapi számában hangsúlyozza, hogy „a forradalmi Etiópia kötelezettséget vállalt, hogy erkölcsi és anyagi segítség­ben részesíti Namíbia és Zimbabwe népeit, hogy mi­nél előbb elnyerhessék füg­getlenségüket”. Másrészt tegnap Addis Abebában közzétették a nem­zetközi előkészítő bizottság felhívását az „afrikai és arab népeknek az imperializmus és reakció elleni harcával va­ló nemzetközi szolidaritási értekezlet” megtartására vo­natkozóan. Ez a felhívás a világ haladó erőinek és de­mokratikus szervezeteinek szól azzal a céllal, hogy in­dítsanak nemzetközi kam­pányt a namíbiai nép harcá­nak­­ támogatásáért. Az érte­kezlet szeptember 14-én kez­dődik Addis Abebában és több mint 100 ország küldött­sége vesz részt rajta. Angola cáfolja a dél-afrikai vádiókat Az ANGOP nevű angolai hírügynökség luandai jelen­tése szerint az Angolai NK tegnap teljesen alaptalannak minősítette és visszautasítot­ta azokat a dél-afrikai váda­kat, amelyek szerint az ango­lai csapatok tüzet nyitottak Namíbia területére. Az angolai hírügynökség e vádakat cáfolva hangsúlyoz­za, hogy tulajdonképpen „a Dél-afrikai Köztársaságnak egy az Angola ellen irányu­ló újabb agressziója előké­születeiről van szó”. Másrészt, a Namíbiában tartózkodó dél-afrikai csapa­tok parancsnoka szerdán épp a fentiekkel kapcsolat­ban azt állította, hogy An­gola katonai egységei a ha­tár túlsó oldalát lőtték, hogy úgymond így akadályozzák meg a menekültek százainak Namíbiába való lépését. A szóban forgó dél-afrikai ka­tonatiszt egyúttal még azzal is vádolta Angolát, hogy egy­ségei tűz alá vették a namí­biai és angolai határ köze­lében, tehát Namíbia terü­letén fekvő Rundu város if­júsági táborát. „Nem szabad azonban elfeledni, hogy ezt a tábort az Unita nevű nacio­nalista csoportosulás egysé­geinek kiképzésére használ­ták. Ez a csoportosulás 1975- ben Angola függetlensége ellen harcolt” — állapítja meg az ANGOP hírügynök­ség. A hírügynökség közlemé­nyében még hozzáteszi, hogy „a dél-afrikai vádak közvet­lenül azután hangzottak el, hogy a dél-afrikai csapatok megtámadták a Zambia te­rületén levő namíbiai mene­külttáborokat és az is nyil­vánvaló, hogy a pretoriai kisebbségi rezsim ellenzi a namíbiai kérdés megoldását és e terület függetlenségé­nek elnyerését”. JAPÁN EGÉSZSÉGÜGYI GONDJAI Multimilliomos kamikaze orvosok Az illetékes minisztérium titkos tanulmánya A Tanjug tudósítójának levele Tokió, augusztus 31. A Jomiuri Simbun című újság indiszkréciójá­nak köszönhetőleg fény derült a japán egész­ségügyi és szociálvédelmi minisztérium titkos tanul­mányára, amelyből kitűnik, hogy az országban kamikaze orvosok is vannak. Egy ilyen orvos naponta átlag 387 beteget vizsgál meg, tehát rendes munka­időben percenként egyet. A leleplező cikk azt bizo­nyítja, hogy az egészségvé­delem Japánban sem mentes a súlyos problémáktól. Az effajta kamikaze orvosok „nagy termelékenysége” mi­att a közvélemény egyre jobban, méltatlankodik. Egy­felől mind jobban csökken az orvosi szolgáltatások m­i­nősége, díjuk ugrásszerűen növekszik és mind jobban kimeríti a betegségi bizto­sítási alapokat, másfelől az orvosoknak mind nagyobb a jövedelmük, ráadásul kis adót fizetnek. Az egészségügyi miniszté­riumot éppen az késztette a titkos tanulmány összeállítá­sára, hogy az egészségügyi intézményeknek igen nagy a jövedelmük. Az országban az adóbevallás idején min­den évben heves vita bonta­kozik ki az orvosok nagy jö­vedelme miatt, annál­ inkább, mert jövedelmük több mint 70 százaléka adómentes. A tanulmány a 13 leg­gazdagabb kórház és klinika példáját vette alapul, s megállapította, hogy az ef­fajta gazdagodás nagy veszé­lyeket rejteget. Az úgyneve­zett kamikaze orvosok „nagy termelékenysége’’ — amely kétszer akkora mint az or­szágos átlag —, kérdésessé teszi szolgálataik valódi mi­nőségét. A számlákból ki­tűnik, hogy náluk a szolgál­tatási díj 93 százaléka a röntgenvizsgálatra esik, mi­közben országos viszonylat­ban ez a részarány mind­össze 15 százalékot tesz ki. Vajon nem túlságosan ártal­mas-e a betegekre a bősé­ges röntgensugárzás? A szóban forgó leggazda­gabb kórházakban a kezelési költség betegenként 1,7 mil­lió jen, az országos átlag vi­szont 185 000 jen. Náluk egyetlen orvosi vizsgálat 42 százalékkal drágább az át­lagnál. A japánok tisztában vannak vele, hogy az orvostudomány fejlő­désével párhuzamosan a gyógykezelésnek is drágul­nia kell. Ma, amikor Japán­ban percenként körülbelül 30 tévékészüléket és 10 gép­kocsit állítanak elő az em­berek az orvosoknak is töb­bet tudnak fizetni, ám ha az orvosok egy betegre mind­össze egy percet fordítanak, akkor ez mégsem termelé­kenységre, hanem a szolgál­tatások minőségének csök­kenésére vall. D. BUVAC •111111111Н11111П1111111Ш11Н1нн1111Ш111мм11нми11и11Ш11111ма ааааааеваоаааааааааавааааааеааааааааааваааааавваааааааааааааавааааевававаааза 1 A JUGOSZLÁV SORSJÁTÉK li 35. húzása Az alábbi Az alábbi számokkal Ezt a* számokkal Ezt az végződő összeget végződő összeget sorsjegyek nyerték sorsjegyek nyerték 20 30.— 05 40.— 40 30.— 0245 400.— 50 30.— 19415 1000.— 60 40.— 97985 1000.— 1600 500.— 047985 10 000.— 04070 1000.— 357505 100 040.— 82630 5 000.— 84570 1000.— 906 80.— 023460 400 040.— 4616 500.— 19516 1 000.— 1 20.— 144336 10 000.— 17681 5 020.— 481686 10 000.— 1­33611 1020.— 7 20.— 02 70.— 20917 1020.— 42 50.— 35957 1020.— 92 30.— 48257 1020.— 372 200.— 95397 2 020.— 9922 400.— 014317 50 020.— 442132 10 000.— 025687 10 020.— 467102 10 070.— 303077 10 020.— 530532 10 000.— 457397 10 020.— qq qn 78 30.— qq дл'__ 34158 2 000.— pq 40 _ 35678 1030.— 11553 2 000— 143548 10 000— 39843 1000- 504608 10 000— 127563 10 000- 568998 10 000-­„„ „ 199 80— 04 50­— 829 80— 847 50— 15029 1000— 314 100— 60759 2 000— 864 1000— 95779 1000— seen 136119 10 000— 15194 1 000— 387259 10 000— 30714 1 000— 388959 10 000— 34634 5 000— 465589 10 000— NYUGTALAN BASZKFÖLD Az ETA további harcot hirdet a spanyol kormány ellen Bilbaóból jelenti az AP. Az ETA nevű baszk sze­paratista­ szervezet tegnap nyilvánosságra hozott köz­leményben hangsúlyozza, hogy mindaddig folytatják a harcot a spanyol kormány ellen, amíg „az nem oszlat­ja fel a rendőrségi erőket”. Az ETA közleményében kiemeli, hogy a szervezet tagjai több kiemelkedő sze­mélyt, közöttük Martin Vil­la belügyminiszter és Manu­el Fraga Iribarnét, a Népi Szövetség jobboldali párt vezetőjét meg fogják ölni. Manuel Fraga Iribarne Fran­co uralma idején tájékozta­tási miniszter volt. Az ETA rámutat arra, hogy ezeket a személyeket azért fogják meggyilkolni, mert „kizsák­mányolják a baszkok föld­jét”. A baszk szeparatista szer­vezet vállalta a felelősséget a Fuenterabia és Mondragon nevű baszk városokban pár nappal ezelőtt történt rend­őrgyilkosságokért. Az ETA 12 év óta harcol a baszkok által lakott észak -spanyolországi tartomány függetlenségéért. IZLAND Reykjavíkból jelenti az UPI. Három izlandi baloldali párt tegnap közölte, hogy si­került megalakítaniuk az új kormányt. A haladó, a szociáldemokrata és a kom­munista pártról van szó. Az új kabinetben mindegyik három-három helyet, illetve miniszteri tárcát biztosított magának. A kormány miniszterelnö­ke Olafur Johanesson, a Ha­ladó Párt képviselője lesz, míg Benedikt Grendalt, az Izlandi Szociáldemokrata Párt elnökét — egyébként Izland NATO-tagságának közismert hívét — külügy­miniszterré fogják kinevez­ni. Jóllehet az új kormány programját még nem közöl­ték, valószínű, hogy nem fog sokban különbözni attól a programtól, amelyet a kom­munista párt hozott nyilvá­nosságra a múlt héten. Megalakult az új kormány MAGYAR SZÓ PERU GAZDASÁGI HELYZETE Hogyan törleszteni az attaséjét? A kormány szerint a kiút a Nemzetközi Valutaalap segélyein és a törlesztés elhalasztásában van A Tanjug tudósítójának levele Lima, augusztus 31. Peru exportja az utóbbi negyed évszázadban hatszo­rosára, külföldi tartozásai pe­dig nem kevesebb mint 75- szörösére nőttek. Az ország 1950-ben mindössze 80 millió dollárral tartozott külföldi hitelezőknek, az idén már több mint 6 milliárddal. Rá­adásul a magánvállalatok to­vábbi 2,3 milliárd dollár­ral tartoznak külországok­nak. Az országnak az idén a külföldi áruértékesítésből származó évi devizabevételé­nek 53 százalékát kell felál­doznia az esedékes törleszté­sekre és kamatokra. A fentebbi adatokat a pe­rui Nemzeti Bank közel­múltban nyilvánosságra ho­zott tanulmánya tartalmaz­za. A külföldről kapott pénzen számos nagy gazdasági léte­sítményt építettek, a többi között egy 856 kilométer hosszú olajvezetéket, amely Amazonas tartományból a Csendes-óceán partjára szál­lítja a kőolajat. Időközben a külföldi tar­tozások törlesztése esedékes­sé válik. Perunak éppen az a leg­főbb gondja, hogy valameny­nyi külföldi tartozásának fe­lét éppen az idén és jövőre lesz esedékes visszafizetni. Hogyan törlessze adósságait anélkül, hogy zavarokat okoz­na a hazai termelésben, amely túlnyomórészt éppen az importált nyersanyagok­tól, félkész termékektől és felszerelésektől függ? A kormány megítélése sze­rint a kiút abban van, hogy újabb hitelezőhöz folyamo­dik, egyszersmind megpró­bálja kitolni az esedékes kölcsönök törlesztési határ­idejét. Törekvéséhez a Nemzetkö­zi Valutaalapnál keres támo­gatást, az országban pedig kampányt indít annak érde­kében, hogy fokozza a taka­rékosságot és megnyirbálja a „haszontalan” költségeket. Az utóbbi intézkedés arra enged következtetni, hogy tömegesen fogják elbocsáta­ni az állami tisztviselőket. A Nemzeti Bank adatai Kanyarodjunk azonban vissza a Nemzeti Bank tanul­mányához. Egyebek között az áll ben­ne, hogy 1950 és 1961 között Peru külföldi adósságai nem haladták meg a 30 millió dollárt, kivéve az 1955. évet, amikor a tartozások összege 60 milliót tett ki. 1962-től gyorsított ütemben kezdtek növekedni az or­szág külföldi adósságai. 1972-ig évente átlag 160 millióval gyarapodtak a tar­tozások. A tanulmány szerint az eladósodás nagy hulláma azonban 1973-ban kezdődött. Mindössze négy év leforgá­sa alatt Peru 3,6 milliárd dollárt kapott külföldi for­rásokból, vagyis az 1950-től 1976-ig igénybe vett külföldi kölcsönök kétharmadát. 1950 és 1976 között Peru 2,3 milliárd dollár külföldi tartozást törlesztett, ugyanak­kor kamat címén körülbelül egymilliárd dollárt fizetett ki külországi hitelezőknek. „Minden százmillió dollár külföldi hitel után 59 millió dollár kötelezettséget fizet­tünk” — mondja a tanul­mány. Ha a helyzet tovább tart, néhány éven belül a hitel és a belőle származó kö­telezettségek közötti különb­ség egyenlő lesz a nullával. Ez azt jelenti, hogy minden újabb külföldi kölcsönt a korábbiak törlesztésére kell fordítani. A katonai kormány éppen ezért lélegzethez próbál jut­ni, s célja érdekében két irányban fejt ki erőfeszíté­seket. Egyefelől egyezményt kö­tött a Nemzetközi Valuta­alappal egy legalább 106, de esetleg 186 millió dolláros „szavatossági hitelről”, amelynek az a rendeltetése, hogy újra megnyissa Peru előtt a világ, elsősorban az Egyesült Államok magán­bankjainak kapuit. Az or­szág arra számít, hogy már az idén legalább 260 millió dollár hitelt kap külorszá­goktól. Másfelől azon fáradozik, hogy valamennyivel kitolja a korábbi hitelek törlesztési határidejét.­ Eddig körülbelül 2 milliárd dollár tartozás törlesztését sikerült elhalasz­tania 1981-ig. Ha további megállapodásokat kötnek, az ország körülbelül 2 milliárd dollárt kitevő évi devizabe­vételét a jelenleg­i 60 millió dolláros költségvetési hiány fedezésére fordíthatják. A fennmaradó összeg oroszlán részét élelmiszerek, nyers­anyag és félkész termékek importjára szándékozzák köl­teni. V. SAVIG KÉMKEDÉS MIATT A berlini bíróság szigorú börtön­­büntetésre ítélt egy nyugat­német állampolgárt Berlinből jelenti a Tan­jug­ A berlini felsőbb katonai bíróság 13 évi börtönbünte­tésre ítélt egy nyugatnémet polgárt „terrorista cselekmé­nyek, katonai kémkedés és a tranzit forgalomról szóló egyezménnyel való visszaélés miatt”. Az ADN hírügynökség az elítélt Joachim Kroschke ügyéről azt jelentette, hogy az NDK-n keresztül vezető és átmenőforgalomra szol­gáló utakkal, katonai létesít­ményekkel és szállításokkal kapcsolatos kémkedéssel fog­lakozott, továbbá illegálisan fegyvereket és lőszer szállí­tott. Mint a hírügynökség rámu­tat, a bíróságon bebizonyo­sodott, hogy Joachim Krosch­ke együttműködött a nyu­gat-berlini bűnözők bandái­val és részt vett „több, az NDK államhatár ellen irá­nyuló aljas és veszélyes me­rényletekben és az NDK ha­tárőregységeinek tagjai ellen irányuló fegyveres terrorista támadások” előkészítésében és végrehajtásában. Az ADN hírügynökség je­lentésében még azt is hozzá­teszi, hogy egy ilyen táma­dás során súlyosan megse­besült az NDK határőregy­ségeinek egyik katonája. Péntek, Ш8. wwpt. 1. Véget ért a leszerelési értekezlet nyári ülésszaka Genfből jelenti az UPI­ Tegnap Genfben véget ért a leszerelési értekezlet nyári ülésszaka, amelynek nyolc hétig tartó munkájában 30 ország képviselői vettek részt. A következő üléssza­kot jövő év januárjára hív­ták össze, s várható, hogy annak munkájában már Franciaország és a Kínai NK is részt vesz. A most véget ért ülésszak sorrendben a 805. volt, ami­óta 1962. március 14-én a testület megtartotta első ér­tekezletét. Az elmúlt 16 év során a résztvevők száma 23-ról 30-ra emelkedett. Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának határozata ér­telmében a genfi értekezle-t­­en részt vevő országok szám­­ ma jövőre 40-re kellene hogy­­ emelkedjen. Japán előre fizet az amerikai urániumért A Kyodo nevű japán hír­­ügynökség washingtoni je­lentése szerint Japán és az Egyesült Államok képviselői jegyzőkönyvet írtak alá azon dúsított uránium árá­nak az előzetes kifizetéséről, amelyet Japán 1985-ig vá­sárol majd az USA-tól. A jegyzőkönyv értelmé­ben Japán kötelezte magát, hogy október elején egy­millió dollárt fizet ki az Egyesült Államoknak az urániumszállí­tólányokért

Next