Magyar Szó, 1978. november (35. évfolyam, 301-315. szám)

1978-11-01 / 301. szám

Szerda, 1978. nov. 1. MEGKÉRDEZTÜK Miért nincsenek munkaviszony­ban a jó zenészek? — Már kiskoromban el­kezdtem hegedülni, befe­jeztem az alsófokú zeneis­kolát. A zombori ifjúsági szimfonikus zenekarban ját­szottam, itt kedveltem meg a dobot, és annyira meg­tetszett, hogy most is ez a kedvenc hangszerem. A városban és a környező helységekben táncrendez­vényeken muzsikáltunk. Így indult SKARICA Gyula pályafutása. Ho­gyan alakultak tovább az események? — Kávéházakban játszot­tam 1972-től. Egy bi­hari vendégszereplésünk alkal­mával Srbo Ivkov zenekar­­vezető meghívott Silvana Armenik­é zenekarába, és három évig ott játszottam. A Belgrádi Rádió zeneka­rának voltam tiszteletdíjas tagja. Bejártuk az egész országot, több alkalommal külföldön, legtöbbször Né­metországban voltunk. Na­gyon szépen fogadtak ben­nünket Bulgáriában. — Megint kávéházakban muzsikál... — Igen, tavaly július­ban visszatértem a kávé­házakba. Fáradságos volt a rengeteg utazás, meg hát a családnak is jobb, ha itt­hon vagyok. — Ha egyszer fölhagy a zenével, nem marad ke­nyér nélkül... — Befejeztem a közgaz­dasági középiskolát, re­méltem, hogy állást ka­pok, de nem sikerült. A Crvena Zvezdában befe­jeztem a kesztyűvarró tan­folyamot, majd később az optikustanfolyamot is. Egy évig dolgoztam optikus­­­ként a Hrabovszkinál. Na­gyon szeretem a zenét, de máshoz is kell érteni, mert sose lehet tudni, hogyan alakul az ember élete, mi­re lesz szüksége. A köz­gazdászként is dolgoztam a postán és a községházán, de nem voltam állandó munkaviszonyban. Amíg nem találok megfelelőbb munkát, addig muzsikálok. — Szakítani akar a ze­nével? — Nagyon sokat jelent nekem a zene, de nincs megoldva státusunk. Nincs betegségi és társadalom­­biztosításunk, nincs biztos munkahelyünk, hiszen nem vagyunk rendes munkavi­szonyban, csak szerződé­sesben. Évi szabadságra sincs jogunk. — Miben látja a meg­oldást? — Osztályozni, rangso­rolni kellene a zenekarokat és rendes munkaviszonyt létesíteni azoknak, akik ... i..g­érül.v.. u erre. Egyelőre bizonytalan a ze­nészek helyzete, nos, ezért igyekeztem mást is meg­tanulni. Jelenleg az a leg­jobb, ha az ember állandó munkaviszonyban van va­lahol, és szabad idejében muzsikál. Mert a zene'51 nehéz megválni, ha az em­ber szereti. Minden zenét szeretek. Muzsikáltam már szimfonikus, szórakoztató és népi zenekarokban is. Igyekeztem mindegyikben fölfedni a szépet. — További tervei? — Kaptam egy munka­­lehetőségi ígértet­et. Remé­lem, eleget teszek a vára­kozásoknak, de a zene mellett továbbra 5« k’'r?,-; ~k. Általában azt gondolják, sokat keresnek a kávéházi zenészek. Sajnos, nem így van. A tiszteleteiből pél­dául 1000 dinárt fizetek nyugdíj- és betegségi biz­tosításra. Ez­.-advit! na­gyok a különélés költségei is. Végül megemlítjük, hogy Skariea Gyulának kétszer is alkalma adódott arra, hogy Tito elvtársnak mu­zsikáljon. Ezek voltak a legemlékezetesebb föllépé­sei. Háromszor szerepelt a televízióban, zenekarának három hanglemeze van, h. á. Skariea Gyula T­ örök nyugalomra helyeztük Vlah Jánost Az elmúlt héten kedden délben szerkesztőségünk­ben gyászülést tartott a Dunatáj szerkesztő taná­csa. A tragikus körülmé­nyek között elhunyt Vlah János munkásságát és életútját Mészáros András tanácselnök magyar nyel­ven, Milenko Beljanski zombori publicista pedig szerbhorvát nyelven mél­tatta. Munkatársunkat kedden délután 3 órakor helyez­tük örök nyugalomra a zombori katolikus nagy te­metőben. Vlad János ra­vatalánál először Erdélyi Károly, a Magyar Szó fő­­szerkesztője mondott be­szédet, az újvidéki Fórum Lap- és Könyvkiadó Vál­lalat, a Magyar Szó, a Dunatáj szerkesztősége, va­lamaint a Vajdasági Újság­írók Egyesülete nevében vett búcsút Vlah kollégá­­jától. — Vlah János munkája, elkötelezettsége, lelkesedé­se, személyes példája min­dig maradandó példa lesz az elkövetkező újságíró nemzedék számára — mondta Erdélyi Károly. Dura Milosevic, a Szoci­alista Szövetség zombori választmányának alelnöke a község társadalmi-politi­kai szervezeteinek nevé­ben búcsúztatta Vlad Já­nost. Munkatársunk sírjá­nál Pogány Margit a zom­bori Petőfi Sándor Műve­lődési Egyesület vezetősé­gének tagja, Dragan Mla­­denovic, a zombori, apa­­tini, hódsági és bácsi új­ságírók aktívájának elnö­ke és Gojko Vlajic, a zombori Mlake helyi kö­zösség képviselője beszélt. Szerkesztőségünkhöz szám­talan részvéttávirat érke­zett Vlad János halála al­­­­kalmából. Felvételünk a zombori nagytemetőben készült, Vlad János ravatalánál Erdélyi Károly mondott búcsúztatót. ZOMBOR Hamarosan megkezdik a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület otthonának tatarozását A zombori Petőfi Sándor­­ Művelődési Egyesületben,­­ miután a tél folyamán­­ megalakult az új vezetőség,­­ létrehozták a bizottságokat, s — Két bizottságot alakí­­í­tettünk, az egyik a műsor­politikával foglalkozik, ve­­­­zetője Kószó István, a má-­­­sik pedig a gazdasági,­­ amelynek élére Hartung József került. Elsődleges cé­ I lünk minél előbb elvégezni !­j otthonunk régen tervezett í­r nagyjavítását és tatarozását, ’ s erre a községi művelődési , I közösség 100 ezer dinárt ha- I g­yott jóvá. A vendéglő nem I maradhat az eddigi helyén, s tűrhetetlen, hogy a művelő­­s dás rajongói a büfén kerész­­­tül járjanak be a terembe. Ez még feltűnőbb, ha diá­kokról, gyerekekről van szó — mondta­ KAPITÁNY György, az egyesület elnö­ke. — Mit terveznek a büfé­vel? — kérdeztük az elnö­köt. — Át szeretnénk helyez­ni, az utcai részen nem zavarja a munkát. Terveink szerint klubhelyiséget, sze­retnénk kialakítani. — Ha megjavítják az ott­hont, javulnak a munkakö­rülmények, mit terveznek? — Két irányban szeret­nénk folytatni a munkát. Először a tavasz folyamán­­újjáalakult színjátszó cso­­­­portnak kellene betanulnia egy darabot, de jó lenne egy irodalmi estet is meg­szervezni. Tevékenységünk másik ága a Zombor—Baja együttműködéshez kapcso­lódik, amelyet megegyezés alapján valósítunk meg a baj alakkal. A megegyezés négy különböző feladatkört irányoz elő mindkét fél­­ számára. — Mit valósított meg eb­ből a Petőfi Sándor Műve­lődési Egyesület? — A zombori műkedve­lők a négy vállalt feladat közül már hármat teljesí­tettek. Részt vettünk a ba­jai Bunjevačko kolo rendez­vényen, vendégszerepeit a fúvószenekar és irodalmi es­tet tartottunk Baján. A to­vábbiakban úgy tervezzük, hogy Kószó István festmé­nyeiből kiállítást rendezünk Baján. Ha a színjátszók is felkészülnek, akkor őket Kapitány György, a zom­bori Petőfi Sándor Művelő­dési Egyesület elnöke is elvisszük Magyarország­ra, nekik is alkalmat adunk a bizonyításra. — A bajai József Atilla Művelődési Ház műkedvelői mikor jönnek Zomborba? — Ez az otthon felújítá­sától is függ. A modern tán­cokat bemutató alosztály tagjainak vendégszereplésé­re, a kárászi művésztelep fiatal képzőművészeinek lá­togatására is szám­­unk. A továbbiakban a bajai Jó­zsef Atilla Művelődési Ш szervezésében — velük ír­­­ták alá a megevezést — lép­­nek majd fel Zomborban :­­ bajai írók és költők, vala­mint a Bajai Énekkar. — Van-e lehetőség arra hogy a bajai vendégek be­i­ite­­kozzanak a zombor I község magyar falvaiban is. ! — Igen, ezen már gon­­­dolkodtunk. Ez valamive­l megdrágítja költségeinket , de valószínűleg megegye­­­zünk az érdekelt falvai ■ művelődési felelőseivel, it­t Telecskára, Doroszlóra, Bez­­­dánra, Nemesmüniicsre és Csonoplyára gondolok. Megtudnák továbbá, hogy november 20-e alkalmába irodalmi pályázatot is ter­veznek, továbbra is otthon adnak a bélyeggyűjtőknek akik művelődési egyesület­ben tartják összejövetelei­ket. (Pribilla) A bajai József Attila Művelődési Központ Liszt Ferenc Énekkara DUN­ATÁJ Őrszállás (Stanišić) új, tizenöt tantermes iskola A napokban adták át őr­­szálláson az új, legkorsze­rűbb igényeket kielégítő is­kolát. Az őrszállási Ivan Goran Kovačić Általános Is­kolába és az egységes kö­zépiskolába járó őrszállási és regőcei diákok már be is költözködtek. Az új iskola a községi hoz­zájárulásból épült, de sokat segítettek a helybeli polgá­rok, a helyi közösség és a mezőgazdasági munkaszer­vezet is. A jövőben az őrszállási és regőcei diákok tizenhét jól felszerelt tanteremben, hét szaktanteremben tanulhat­nak. Van azonban könyvtár, konyha, fotólaboratórium és tágas tornaterem, amelyet a helyi sportolók is igénybe vesznek. Az iskola korszerű­ségére vall a zárt rendszerű televízió is, amelyen egyenes és rögzített adásokat nézhet­nek a diákok. A több mint háromezeröt­száz négyzetméteres iskola­­épületet a zombori Dusán Staničkov Építővállalat épí­tette. 1 MONQSTQRSZES Iskolaotthonos tanítás a cigánygyerekek számára A monostorszegi Október . 22. Altsú­nos u­.vOiáto£in mű."­­ több éve "megszervez.i.c a ci­­­g­nygyere..ek iskolaottionos taimtasa.. Erre nagy sincisig van, mert csak így tu­djuá őket kiragadni a rendezt..ea családi körülmények közül. Mirjam­, PEJAK tanítónő, aki az összevont tagozatot vezeti, elmondta, hogy a gye­­­reke­t szépen tanulnak, reá szereljen jármaik iskolába. Az­­ iskolaotthonos tanításnak kü­­­lönösen a téli hónapokban veszik nagy hasznát, a távol lakó diákok, uzsonnát kap­nak, nem mennek haza, ha­nem meleg osztályban, peda­gógus felügyelet alatt tanul­nak. Csak így lehet érdekeltté tenni a cigánygyerekeket, szü­leiik ugyanis alig törődnek velük. Különösen a hársi fe­ladat elkészítésénél és az anyag begyakorlásánál lát­szik, milyen előnyük szá­rma­zik azoknak a gyerekeknek, akik egésznapos tanításon vesznek­­részt. Habár a monostori­,régi ál­talános iskolában is kevés a tanterem, az alhldtek, padló­tet is rossz, a folyosó pedig nyitott, a tanárok, a helyi közösség és a szülők össze­fogásával a h a­ny­ag megfele­les­re.Liuj­elek között sikerült megszervezni a tanítást. So­kat segítettek a­z ideiglene­sen külöldön dolgozó szülői­ pénzadományukkal, de a he­lyi mezőgazdasági munka­­s­zervezet és az erdőgazdaság is hozzájárult a tantermek felújításához. A cigánygyerekek és a szü­lők elégedettek az iskola nyújtotta feltételekkel, fe­­lállték, hogy gyermekeik nem élhetnek úgy, mint ők. Az új élethez pedig meg kell te­remteni a megfelelő alapot, az általános műveltség és tu­dás gyarapítását. Az iskola­­otthonos tanítás keretében rászoknak a munkára, meg érzik, hogy dolgozni is kell, ha élni akarnak. A munkára való nevelés, a közösségi ér­zet és a bizalom, amiért ke­ményen megküldenek, oda­hat, hogy 14—15 éves koruk­ban mentesek a régi, rossz szokásoktól és képesek to­vábbtanulni, elindulni az életbe... (Pm) Mirjana Pejak a monostorszegi cigánygyerekek egy cso­portjával 7. oldal Bajai érsekkar Zomborban A bajai József Attila Mű­velődési Központ Liszt Fe­renc Énekkara VÍGH László­nak és feleségének vezeté­sével, valamint DOBAI Ta­más (zongora) közreműkö­désével ragyogó hangver­sennyel lepte meg a zombori zenekedvelő közönséget. A hangversenyre a két testvér­­város már hagyományossá vált csereakciója keretében került sor. A hangversenyen Bach, Pert­, Dowland, Haydn, Mo­zart, Deák, Bárdos, Kodály, Bartók, valamint Radomir Petrovic szerzeményei hang­zottak el. Az énekkar bebizonyította, hogy felülmúlja az amatőr énekkarokat. A kitűnő han­gok, a hibátlan tolmácsolás fejlett énekkari kultúrára vall. Ilyen művészi teljesít­ményt ritkán hallunk váro­sunkban. A hangverseny kiemelkedő számai voltak: Bach: Beleih uns (kantáta), Porti: Inter vertibulum. Kodály: Felszá­­lott a páva (vezényelt Vígh I­ászló), Haydn: Tavasz (az Évszakok c. oratóriumból), R. Petrovic: A szél játéka ás Bartók: Négy szlovák népdal (vezényelt Vígh Lászlóné). A zongorán köz­reműködő Dohai Tamás ki­tűnő kísérőnek, és Chopen­ g-moll balladájának előadá­sával kitűnő zongoristának bizonyult. A zenekedvelő és értékelő közönség lelkes tapssal ju­talmazta a kitűnő énekese­ket, karmestereiket ,és zon­gorakísérőjüket. A taps azt bizonyította, hogy szívesen hallanánk ismét az ének­­kart városunkban. Miloš LALOSEVIC

Next