Magyar Szó, 1978. december (35. évfolyam, 344-359. szám)

1978-12-16 / 344. szám

, néíiéfi­ dórban Phromnap alelnöke fogadta agMmIn Lompa?tde Shaznik . . nagykövetét. Sary tájékoztatta nagykövetünket is kambodzsai helyzetről. Megvitatták a kétoldalú kapcsolatokat PRIGA (Tanjug). — Tegnap befejezte Csehszlovákiában tett látogatását és viszsatért Szarajevóba a Bosznia-Hercegovinai Végrehajtó Tanács küldöttsége. Milenko Benović, a Tanács el­nöke vezette. _ BELGRÁD (Tanjug). — Milovan Zidar, az SZVT tagja a Szövetségi Mezőgazdasági Bizottság elnöke tegnap fogadta Ha­lász Józsefet, a Magyar NK belgrádi nagykövetét. Tárgyaltak a két ország mezőgazdasági együttműködésének fejlesztéséről. BRÜSSZEL. (Tanjug). — Az Európai Parlament tegnap Brüsz­­szelben megszavazta az Európai Gazdasági Közösség 1979. évi költségvetését. A parlament határozata értelmében a költségvetés 500 millió dollárral nagyobb lesz, mint amennyit a miniszter­­tanács javasol. Ez az első eset, hogy az Európai Parlament a minisztertanács álláspontjával ellentétes döntést hozott. LONDON (UPI): — A brit parlament csütörtökön bizalmat szavazott James Callaghan munkáspárti kormányának. Miután a parlament nem támogatta a kormány gazdasági szankcióra vonatkozó politikáját, Callaghan miniszterelnök rá­kényszerült, hogy fölvesse a bizalmi kérdést. Háromszáz képvi­selő támogatta a kabinetet, 290 pedig ellene szavazott. NEW YORK (Tanjug). — Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csü­törtök este további hat hónapra meghosszabbította a nemzetközi békeerők megbízatását Ciprusban, annak reményében, hogy ha­marosan megkezdődik a két ciprusi népközösség képviselőinek lényegbevágó megbeszélése. LONDON (AFP): — December 18-ától 20-áig Genfben minisz­teri szinten újabb megbeszéléssorozat kezdődik Nagy-Britannia és Argentína között a Falkland-szigetek körüli viszályról.­­ALGÍR (Tanjug): — Munkaokmány elfogadásával tegnap Algírban befejeződtek a jugoszláv—am­ériai megbeszélések a tá­jékoztatási együttműködés fejlesztéséről. TOKIO (Tanjug). — Tokióban tegnap tárgyalt Ohira Japán kormányfő és Nguyen Duy Trinh vietnami külügyminiszter. A megbeszélésen részt vett Szonoda külügyminiszter is. Megvitat­ták az indokíniai helyzetet és a két ország kapcsolatát. BELGRÁD (Tanjug). — Budimír Lontar a Szövetségi Kül­­ügyi Titkárság titkárhelyettese tegnap előadást tartott az el nem kötelezett és fejlődő országok, továbbá a felszabadítási moz­galmak hazánkban szakmai továbbképzésen tartózkodó újság­íróinak. 2. oldal Vlajković Mia 02 osztrák nagykövetet Radovan Vlajković, Vajda­ság SZAT Elnökségének el­nöke tegnap fogadta dr. Hel­muth Lidermannt, az Oszt­rák Köztársaság belgrádi nagykövetét és hosszabb be­szélgetést folytatott vele. Vajdasági látogatása so­rán a nagykövetet fogadta Nikola Kmezić, a Tartomá­nyi Végrehajtó Tanács elnö­ke, Ion Srbovan, a Tartomá­nyi Gazdasági Kamara elnö­ke, Móra András, a Tartomá­nyi Végrehajtó Tanács alel­nöke, Stojan Zamurovic tar­tományi tájékoztatási titkár és Svetozar Rakic, a külföld­del való gazdasági kapcsola­tok tartományi titkára. Újvidéken Lidermann tár­gyalt Jovan Dejanovictyal, a községi képviselő-testület el­nökével, dr. Bogoljub Stan­­kovictyal, az Újvidéki Egye­tem rektorával, Simeon Pro­tictyal, a külföldi kapcsola­tok tartományi bizottsága el­nökének helyettesével, Gul­­ka Gézával, a tartományi ok­tatás- tudományügyi és mű­velődési titkár helyettesével és Miroslav Stajnerral, a Dnevnik fő- és felelős szer­kesztőjével. (Képünkön Vlajković és Lidermann) Kerekasztal­­megbeszélés a leszerelésről A belgrádi Külpolitikai és Gazdasági Intézetben decem­ber 14-én és 15-én jugoszláv —amerikai kerekasztal-meg­beszélést tartottak a leszere­lésről. A két ország kima­gasló szakemberei és tudó­sai megvitatták a leszerelés, a fegyveres erők csökken­tése előtt álló akadályokat. Felmérték az ENSZ leszere­lési ülésszakának eredmé­nyeit. A részvevők hasznos­nak ítélték meg egymás ál­láspontjainak megismerését. (Tanjug) Külföldi újságírók Haxiumái Fadil Hoxixa, a JSZSZK Elnökségének alelnöke teg­nap fogadta azokat az új­ságírókat, akik 15 el nem kötelezett, fejlődő afrikai, ázsiai és latin-amerikai or­szágból hazánkban három hónapig továbbképzésen vet­tek részt. A hallgatóknak egyetemi tanárok, szakem­berek, közéleti­­ dolgozók, magasrangú állami és párt­­tisztségviselők tartottak elő­adást. A tegnapi megbeszélésen Fad­il Hoxha tájékoztatta őket néhány időszerű nemzeti kér­désről, elsősorban az el nem kötelezett országok tevé­kenységéről és hazánk tár­sadalmi-politikai és gazda­sági fejlődéséről. (Tanjug) TORINO Meggyilkoltak két rendőrt Rómából jelenti a Tanjug­ Ismeretlen támadók teg­nap reggel önműködő fegy­verrel megöltek két rendőrt a torinói börtön előtt, majd ismeretlen irányban elmene­kültek. A támadók gépkocsin kö­zelítették meg a börtön be­járatát, és több sortüzet ad­tak le az ott őrködő rend­őrökre. MAGYAR SZÓ Szombat, 1978. dec. 16. ítéletidő Portugáliában és Franciaországban Lisszabonból jelenti az AFP: ítéletidő söpört végig a napokban több európai or­szágon. A nagy esőzés és az erős szélvihar nagy akadá­lyokat gördít a közlekedés elé, főként a kontinens észa­ki vidékein. Portugália ten­gerparti övezetében már hétfő óta tart a rossz idő. Az északi országrész kikö­tőit már szerdtte lezárták a viharos erejű­­ szél és a to­ronymagasságú hullámok miatt. A mentőalakulatok em­berfeletti erőfeszítések árán mentették meg a portói ki­kötő bejáratánál súlyosan megrongálódott Torbay ne­vű panamai hajó hétfőnyi legénységét. A mentőakció 12 óra hosszat tartott, s a mentők élete i­s állandóan veszélyben forgott, mert a hullámok magassága a tíz métert is meghaladta. Nem volt sokkal jobb a helyzet Aveiro és Espinho városok kikötőiben sem. A hullámok ledöntötték a part­hoz közelebb álló házakat. Több mint száz ember haj­lék nélkül maradt. Észak-Francia­országban ember­áldozatokat is köve­telt az ítéletidő, hat ember életét vesztette, tíz eltűnt, tíz pedig megebesült. Az óriási hullámok el­nyelték tíztagú legénységé­vel és acélszállítmányával az Alcyon nevű hajót, a mentők a nyomát sem talál­taik meg. A szélvihar egy 15 000 tonnás gigászi úszó szigetet is letépett horgo­nyairól a bretagine-i partok közelében. A magyar­sazági terv problémái Budapestről jelenti a Tan­jug. Magyarország jövő évi gaz­dasági tervében a fő tenni­valók között az áll, hogy meg kell szüntetni a külke­reskedelmi mérleg hiányát a nyugati országokkal való áru­csere-forgalomban, és visz­­sza kell állítani az utóbbi években felborult gazdasági egyensúlyt. Ezt a célt számos intézke­dés szolgálja, egyebek kö­zött az export serkentése, a takarékosság, a nem jövedel­mező termékek gyártásának megszüntetése, a korszerű technológia és a szelektív be­ruházások. Az idei export mindössze 5 százalékkal lett nagyobb a tavalyinál, az import viszont 3 helyett 15 százalékkal emelkedik. A termelési struk­túra módosítását éppen ezért fontos irányadónak tartják a további fejlődés­ben, mivel ez elsősorban kor­szerű technológiát igényel, a kiutat nem az importkorlá­tozásban, hanem az export számottevő emelésében kere­sik. A korszerűsítési program megvalósítása érdekében a gazdasági növekedés ütemét a szokásos 5-6 százalék he­lyett 4 százalékra csökken­tik jövőre, és ugyanilyen arányban csökkentik a nem­zeti jövedelem és a reálke­resetek lehetőségét is. Az életszínvonal emelkedése is lassúbb ütemű lesz, mint a korábbi években. Az intézkedési program minden bizonnyal tovább tart majd egy-két évnél, a magyar közgazdaság prob­lémái ugyanis kényesebbek és bonyolultabbak mint va­laha. BEAGLE-I KÉRDÉS a argentin tisztek a szigetcsoport omlása! kivétetik Álhírek Videla lemondásáról — A Szentszék közvetít? helyzet a két ország között Buenos Airesből jelenti a Tanjug. Argentína és Chile külügy­minisztere megállapodott ab­ban, hogy a Szentszék köz­vetítsen a határviszályokra vonatkozó tárgyalásokon. Abban azonban semmikép­pen sem tudtak megegyezni, hogy mi legyen a megbeszé­lések tárgya. A Beagle-csatorna térsé­gében húzódó határvonallal kapcsolatban Chile kitartott korábbi álláspontjánál, hogy nem tárgyal a szigetcsoport szuverenitásáról. Ezt arra alapozza, hogy tavaly a há­gai nemzetközi bíróság neki ítélte a szigetet. Az utóbbi időben kiélező­dött a két ország határvi­szálya. Egymást érik a ten­gerészeti hadgyakorlatok, le­zárták a határátjárókat, Ar­gentína megtiltotta, hogy területén át­szállítsák Chilé­nek a brazil árut. Valóságos háborús légkör uralkodott el. Az argentin katonai junta köreiben komoly súrlódá­sokra került sor akörül, hogy miként kellene rendez­ni a viszályt. Videla tábor­nokot, az ország elnökét mind erőteljesebb nyomás éri, hogy hagyjon fel a ha­szontalan tárgyalásokkal, s a haditengerészet foglalja el a kérdéses szigeteket. A kiúttalan helyzet eléggé megingatta Videla elnök po­zíciót, annál inkább, mert a két ország tárgyalásait ő kez­deményezte. Tegnapelőtt Bu­enos Airesben már az a hír is szárnyra kelt, hogy Videla lemondott, ezt azonban a katonai kormány szóvivője a késő éjszakai órákban meg­cáfolta. A soron következő két­­három nap mindenképpen fordulópontot fog jelenteni. Ezekben a napokban ülnek össze a fegyvernemek pa­rancsnokságai, hogy értéke­lést adjanak a homályos helyzetről. A helyzetismerők szerint Videla nem sokáig utasíthatja vissza a tisztikar követelését, hogy foglalják el a szigetcsoportot. Pinochet nem tárgyal Videlával Santiagóból jelenti az IPS. Pinochet tábornok, chilei elnök csütörtökön erélyesen visszautasította annak lehe­tőségét, hogy újra találkoz­zék az argentin államfővel. Helyi megfigyelők szerint immár alig van rá lehetőség, hogy elkerüljék a két or­szág katonai összecsapását. Feszült A­z Egyesült Nem­zet­ek több szolida­ritási szerve és ez el nem kötelezettek mozgalma meggyőző adatokkal igyek­szik felébreszteni az embe­riség, mindenekelőtt a fej­lett és gazdag nemzetek lel­kiismeretét. Ezek az adatok pedig: az emberiség 73 szá­zaléka, több mint 2,5 milli­árd ember kisebb-nagyobb mértékben éhezik. A föld még ma, a fantasztikus ta­lálmányok, felfedezések és műszaki fejlődés korában, a huszadik században is „éhes égitest”. A 127 fej­lődő ország csaknem 3 mil­liárd lakosának fejenkénti nemzeti jövedelme nem éri el az évi 300 dollárt. A fejlett világ 35 orszá­gában ez a jövedelem majd­nem tízszer több, 2600 dol­lár. Ebből, a szegények és gazdagok ekkora különbsé­géből származik a korszerű világ szinte minden nem­zetközi bonyodalma, szinte minden ellentéte, háborúja, összetűzése. S ezeknek az el­lentéteknek az enyhítésére, kiéleződésére vagy elfojtá­sára szolgáló pusztító fegy­verek maximális tökélete­sítése céljából minden em­beri logikát mellőző, hihetet­lenül sok pénzt költ az em­beriség. A második világhá­ború befejezése óta napja­inkig összesen 7000 milliárd dollárt. Hogy ennek a szin­te elképzelhetetlenül sok pénznek az értékét kézzel­foghatóan szemléltessük, megemlítjük, hogy a szak­értők számítása szerint egy hektár terméketlen föld ter­mővé tétele átlagban 2000 dollárba kerül, s ezt az árat véve alapul az említett 7000 milliárd dolláron 3,5 milli­árd hektár termőföldet nyer­hetett volna az emberiség. Az pedig majdnem 20 szá­zaléka (19,4) a föld összes művelésre alkalmassá tehető területének. Más szóval: je­lenleg a föld területének körülbelül 10 százalékát mű­velik. Ha a háború óta el­telt 30 évben fegyverkezésre költött pénzt újabb megmű­velhető földterületek meg­hódítására fordították vol­na, ma a földnek mintegy 30 százalékát művelnék, vagyis háromszor annyi élel­met termelhetnének rajta, mint amennyit termelnek. Mindezeket az adatokat tartalmazza az Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár Harcban az élelmi­szerért című háromnyelvű kiadványa, amely a vásár­hoz immár szervesen hozzá tartozó Fejlődő Országok Kiállításának sajátságos szó­csöve. M­inden évben az élelmiszertermelés más időszerű kérdé­sét­ helyezve figyelmének középpontjába a kiadvány szerzői, neves tudósok, szak­emberek, társadalmi szerve­zetek vezetői rámutatnak a súlyos helyzetből kivezető útra, arra, milyen konkrét intézkedésekre és teendőkre van szükség a probléma gyors és tartós orvoslása érdekében. A felmérésekben, a kiútkeresésben részt vesz­nek az Egyesült Nemzetek megfelelő szerveinek kiemel­kedő szakértői és képvise­lői is. Az Újvidéki Vásár pedig, az el nem kötelezettek kö­zött kiemelkedő szerepet be­töltő Jugoszlávia politikájá­nak megfelelően, teret biz­tosít és lehetőséget nyújt arra, hogy a fejlődő orszá­gok bemutassák termelésü­ket, lehetőségeiket, s egy­ben kifejezzék szükségletei­ket, igényüket is. A fejlett országok és Jugoszlávia be­mutatja, mit tud nyújtani a fejlődő országoknak jelen­leg, mit a jövőben, hogyan járulhat hozzá az élelmi­szertermelés gyors­ fellendí­téséhez, s ezzel egyben a fejlődő országok hatékony támogatásához. A vásár minden évben jó alkalmat nyújt a fejlődő or­szágok egymás közötti gaz­dasági kapcsolatainak megte­remtéséhez és továbbfej­lesz­téséhez, a fejlett országok képviselőivel való találkozá­sokra. A fejlődő országok távlati terveiket ismertetik, a fejlettek arról tájékozód­nak, mit kínálhatnak fel a fejlődőknek. A jövő évi Újvidéki Vá­sár és egyben az említett háromnyelvű kiadvány (amely a napokban hagyta el a nyomdát) fő témája a termeléstechnológia fejlesz­tése. A jelenlegi helyzet, a fejlett országok legkor­szerűbb technikájának, a gé­peknek, vegyszereknek, ter­ményfeldolgozó gépsoroknak a bemutatása és a további haladás előrevetítése. Nem vitás, hogy nemcsak jövő­re, hanem még sok évig központi téma les­z ez. A legígéretesebb eszköze a mai szomorú helyzet megváltoz­tatásának a megfelelő átszer­vezés, a termelőeszközök át­csoportosítása, a javak igazságosabb és méltányo­­sabb elosztása, korszerű esz­közök és berendezések hoz­záértő hasznosítása, ezek út­ján juthat több és változa­tosabb élelemhez az embe­riség ma még éhező több­sége, több mint 2,5 milliárd ember. J­óleső érzés, hogy Jugoszlávia­ nemcsak hozzájárul ennek a világméretű kérdésnek a meg­oldásához, hanem kezdemé­nyezője és serkentője is. L. I. Az élsseff ellen A mozgalom és a nemzetközi szervezetek átfogó megoldásra törekszenek . Az újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár háromnyelvű tanulmánykötete az idén a korszerű technológia előnyeit népszerűsíti Nem az első, s nem is az utolsó támadás Nkomo nyilatkozata a hazafiak akciója után Párizsból jelenti az AFP. Joshua Nkomo, a Zimbab­wei Hazafias Front egyik ve­zére, a Zimbabwei Afrikai Nemzeti Unió vezetője teg­napelőtt Párizsban kijelen­tette, hogy az általa irányí­tott szabadságmozgalom har­cosai hajtották végre a tá­madást Dél-Rhodesia legna­gyobb olaj­raktára ellen. A szabadságharcosok ezen túl Ian Smith rasszista re­zsinkének létfontosságú pont­jai ellen irányítják tevé­kenységüket. Erről tanúsko­dik az is, mondta Nkomo, hogy Salibury közvetlen kö­zelében felgyújtották a ha­talmas üzemanyagraktárat. Hangsúlyozta, hogy ez a tá­madás sem az első, sem az utolsó a rasszista rezsim ka­tonai támaszpontjai, raktárai és stratégiai lerakatai ellen. Mivel a Smith-féle rezsim különféle próbálkozásokkal továbbra is meg akarja tar­tani a hatalmat, a Hazafias Front fokozni fogja tevé­kenységét. Az utóbbi napok­ban már meg is semmisítet­ték a rhodesai légihaderő harminc-egynéhány repülő­gépét. Nkomo egyébként a dél-af­rikai apartheid, rasszizmus és kolonializmus elleni világ­értekezlet koordinációs bi­zottságának ülésén vett részt Párizsban.

Next