Magyar Szó, 1978. december (35. évfolyam, 344-359. szám)

1978-12-16 / 344. szám

­.­oldal Takarékosság és ésszerű energiagazdálkodás Széles körű tanácskozás Belgrádban Az energiatakarékosság­­ról és a rendelkezésre álló energiapotenciál ésszerű fel­­használásáról tartottak szé­les körű tanácskozást teg­nap Belgrádban. A részve­vők a városok és települé­sek ésszerű energiafogyasz­tásáról, továbbá a lehetsé­ges és szükséges takarékos­ság módjáról folytattak esz­mecserét. A tanácskozás szervezője a jugoszláv, vá­rosközi testület és az ener­getikai világszervezet jugo­szláv bizottsága volt. Részt vállalnak ebből a munká­ból az energetikai és köz­­művesítési társult munka­­alapszervezetek is. E nagyszabású összejöve­tel elsődleges célja az volt, hogy kedvező légkört teremt sérv az energiatakarékosság­hoz való aktív hozzáállás megteremtéséhez a városok­ban, annál inkább, mert az ország összfogyasztásának csaknem 50 százaléka éppen a lakott településekre esik, s a szakemberek vélemé­nye szerint megfelelő ész­szerű gazdálkodással ezt a fogyasztást a felére lehet­ne csökkenteni, hangsúlyoz­ták a tanácskozáson. Érdekes egyébként meg­jegyezni, hogy hazánk pél­dául az egy lakosra eső évi villamosenergia-fogyasztás terén az európai ranglista végén kullog. Amíg ugyanis az egy főre eső áramfo­gyasztás Jugoszláviában alig haladja meg az 1700 ki­lowattórát, Ausztriában 3830, Nyugat-Németország­­ban 4890, Svédországban pe­dig 9500 kwh jut minden, lakosra. Megállapítható, hogy a Szervezők nem a „minden áron való takarékoskodás” elvéből indultak ki a téma meghatározásakor. Nem ar­ról van szó, hogy le kell mondani az olyannyira szük­séges, sőt nélkülözhetetlen energiahasználatról, amely kedvezőtlenül hathat a mun­ka- és az életkörülmények­re, hanem tudatosítani kell minden emberben, dolgozó­ban, közösségben és társult munka-alapszervezetben, hogy a takarékosság és az ésszerű energiafogyasztás nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági érdek is. Ez azt jelenti, hogy ná­lunk az energiatermelés nö­velésére tett erőfeszítések­kel párhuzamosan ki kell alakítani az ésszerűbbre való törekvés hajlamát is — elsősorban ami a fogyasz­tást, ezen belül is az ener­giafogyasztást illeti. A többiekkel kapcsolat­ban a tanácskozáson leszö­gezték, hogy az energiavál­ságból adódó problémák le­küzdése érdekében a köz­ségben, illetve városokban állandó szaktestületeket kell létrehozni, amelyek a hely­zet állandó figyelemmel kí­sérésén túl konkrét megol­dásokat, előírásokat és intéz­kedéseket javasolnak az energiaellátás tervezetére és a fogyasztásra vonatkozóan. V. T. STATISZTIKA Nagyobb méretű gyáripari termelés A­ Szövetségi Statisztikai Intézet korábbi adatai sze­rint a január-novemberi időszakban hazánkban a gyáripari termelés 8,9 száza­lékkal lett nagyobb, mint a tavalyi év azonos időszaká­ban. Növekedés tapasztal­ható minden köztársaságban, Bosznia-Hercegovinában 9,1 százalékos, Crna Gorában 11, Horvátországban 8,1, Ma­cedóniában 10,1, Szlovéniá­ban és a Szerb SZK-ban 8,7, Kosovóban 1,6, Vajda­ságban pedig 8 százalékos a növekedés. MAGYAR SZÓ Szombat, 1978. dec. IS. Az Elektrovojvodina felhívása December 31-éig végzik a villanyórák leolvasását A háztartásokban az év végéig fogják leolvasni az Elektrovojvodina dolgozói a villanyórák állását. Ezt követően el fogják küldeni a fogyasztóknak az idei év­re szóló számlákat. Ezért az Elektrovojvodina kéri a fogyasztókat, hogy még e hónap folyamán fizessék be az elmaradt előleget. Ezt az összeget ugyanis, ha még december 31-e előtt beérkezik, el fogják számol­ni. Ellenkező esetben azon­ban tartozásként tüntetik fel. Mindest megtakarított kilowatt aranyat ér Az évszakhoz képest eny­he időjárás nagyban hozzá­járult a villamosener­gia-ta­­karékossági akció sikeréhez. Ezt nap nap után hangsú­lyozzák az Elektrovojvodina illetékesei. De nem múlik el egyetlen nap anélkül sem, hogy a fogyasztók fegyel­mezettségéről ne hallanánk egy-két dicsérő szót. Tegnapi beszélgetésünk so­rán is hasonló hangnemben nyilatkoztak. A helyzetről dióhéjban most csak annyit, hogy továbbra is szükség van a napi kétszer kétórás ■kikapcsolásra, valamint az üzemekben való takarékos­kodásra is. Az előálló helyzet kap­csán azonban megnyilvánul egy olyan jelenség is, amely okvetlenül szót érdemel. Ne­vezhetjük ezt nemtörődöm­ségnek, pazarlásnak, komoly­­talanságnak, felelőtlenségnek vagy bármi másnak. Miről is van szó? A villanygazdál­kodási vállalat illetékesei­vel beszélgetve az elmúlt héten többször is alkalmunk volt hallani, hogyha a hiva­talokban csak egy égőt le­oltanának ... Persze, csak a tartományi székváros utcáin járva legalább 10—15 iroda­házba tekintettünk be, mind­egyikében nappali világosság van. Mégpedig két okból: a felhőtlen égboltról teljes erővel áramlik be a napsu­gár, s a 100—200 wattos égők tömkelege szintén szór­ja fényét a bentülőkre... Nos, úgy tűnik, az ismételt felhívások, figyelmeztetések még mindig nem elegendők, hogy jobb belátásra bírják az ott dolgozókat... Pedig­ egy-egy kilowatt­óra megtakarított áram rend­kívüli jelentőségű, így példá­ul az említett árammennyi­séggel egy 100 wattos égő tíz órán át ontja a fényt, hét napig szól a rádió, 6—7 órán át nézhetjük a tévét, 2—3 óra hosszat vasalha­tunk, 10 liter vizet 60 fokra melegíthetünk és így to­vább. K. F. Az együttműködés lehetőségeinek kutatása Befejeződött a rádiós és televíziós központok kommunistáinak szabadkai tanácskozása Tegnap Szabadkán befeje­ződött a jugoszláv rádiós és televíziós központok kommu­nistáinak kétnapos tanácsko­zása­, mely a rádió- és tele­vízióállomások együttműkö­désével foglalkozott nemze­teink és nemzetiségeink kul­túrájának kölcsönös megis­merése szempontjából. Megállapították, hogy az elmúlt években javult az együttműködés a hazai rá­dióállomások között. Ez az egyes köztársaságok és tar­tományok művelődési esemé­nyeiről — következésképp nemzeteink és nemzetisége­ink kultúrájáról — való tá­jékoztatásban nyilvánult meg elsősorban. Hasonló irányvétel figyel­hető meg a televízióállomá­sok együttműködésében is, noha az információcserében ■legkevesebb a művelődési vonatkozású. A televízióállo­mások és az alkotók szako­sított egyesületeinek java­solt megállapodásai nemcsak a rövid távú programpoliti­ka, hanem a hosszú távú együttműködés tekintetében is javulást ígérnek. Nem várható, hogy a meg­beszélésen elfogadott állás­pontok máról holnapra érez­tetik hatásukat, de az itt dől ■gozó kommunisták felelős­ségteljes hozzáállása meg­gyorsíthatja valóra váltásu­kat. -sy TEMERIN: Kataszteri üzem és helyi járulék Tagnap Temerinben ülést tartott a községi képviselő­­testület. Rövid időközben a temerini küldötteknek ez már második összejövetelük volt, s az év végéig még egy ülést terveznek. A fentiek­ből is látszik, van miről tárgyalni Temerinben. A képviselő-testület tegna­pi ülésén egyebek között napirenden szerepelt a tar­tományunk 1980-ig szóló tár­sadalmi tervének módosítá­sáról szóló társadalmi meg­állapodás javaslata, a köz­ség általános és közös fo­gyasztásáról szóló tájékozta­tó, a kataszteri jövedelem fo­kozatainak megállapítása, tájékoztató a telekkönyvi­­nyilvántartásról, az egyenran­gú írás- és nyelvhasználat­ról, a Május 25. középiskola ■helyzetéről, elemzés a tűz­védelmi intézkedésekről, a helyi járulék bevezetéséről szóló határozat módosítása és más kérdések. A földművesek kataszteri jövedelme fokozatainak meg­határozásáról vitázva a föld­művesküldöttek megkérdője­lezték a kataszteri jövede­lem fokozataira vonatkozó ja­vaslat helyességét. Temerin­ben ugyanis a földművesek kataszteri jövedelme az új felosztás szerint mintegy az ötszörösére növekszik az 1964-ben megállapított ka­taszteri jövedelemhez képest. Vitára jórészt a 3 százalék helyi járulék növelése adott okot, erről a törvény külön nem szól. Nevezetesen: ha az új átszámítást alkalmaz­zák a helyi járulékra is, akkor kitűnik, hogy a teme­rini földműveseknek a ré­gebbről vállalt 3 százalékos helyi járuléka összegben ug­rásszerűen növekszik. A helyi közösségek taná­csa javasolja, hogy a föld­műveseknél a jövőben is ma­radjon meg a jelenlegi 3 százalékos helyi járulék, ez­zel ilyen irányú megterhelé­seik kiegyenlítődnek a tár­sult munka dolgozóiéval. A helyi járulékkal kapcsolatos­­ döntés végső soron a helyi­­ közösségek illetőségébe tar­­t­­ozik. A kataszteri jövede­lem újraértékelésének javas­latát a küldöttek elfogadták.­­ G. B. Szervezetten a környezet megóvására Tanácskozás Zrenjaninban Zrenjaninban tegnap kör­nyezetvédelmi tanácskozást tartottak, részt vett rajta dr. Aleš BEBLER, a Jugo­szláv Környezetvédelmi Ta­nács elnöke is. A legnagyobb bánáti községben tehát szer­vezett akciók indulnak a kör­nyezet megőrzése, az egész­séges környezet megterem­tése érdekében. Zrenjanin­­ban a helyzet igen veszélyes, szennyezett a környezet. A sok gyár, különösen pedig az élelmiszeripari gyárak szennyvize miatt a város környezete olyan mértékben szennyezett, mintha milliós város volna. A Bega folyó vize annyira piszkos már, hogy a város iparának a szó szoros értelmében nyitott szennyvízlevezetőjévé vált. Ezenkívül a gyárak és a házak kéményeiből kiáradó füst és korom a levegőt is nagymértékben szennyezi, a legnagyobb méretű a lég­szennyeződés a város köz­pontjában, majd 20 kémény ontja ott a füstöt. A tanácskozásra hét szak­beszámoló készült, a Szervó Mihály és a más szervezetek szakemberei, az orvosok, az urbanisták és mások készí­tették. E beszámolók rámu­tatnak a környezetszennye­ződés okaira és arra, hogyan küzdhetők le. Dr. Aleš Bebler is részt vett a munkában, rámuta­tott, hogy a beszámolók tu­dományos értékűek voltak, és jó akcióprogramokat je­lentenek a környezetszennye­ződés leküzdésében. Gyakori lesz a magas vérnyomás Jelentés a kamenicai egészségügyi tanácskozásról Nagyszámú hallgatóság előtt számoltak be a szakor­vosok tegnap a kamenicai gyógyintézetben azokról az eredményekről, amelyeket a szív- és az érrendszeri meg­betegedések megelőzésében és gyógyításában az elmúlt két évben Újvidéken elértek. Ezúttal a szív- és vérkerin­gési megbetegedések egyik leggyakoribb kockázati ténye­zőjét, a magas vérnyomás keletkezését és gyógyítását fejtegették sokoldalúan. A magas vérnyomás egyéb­ként napjainkban járványos méreteket öltött. A hipertó­nia az Egészségügyi Világ­­szervezet adatai szerint min­denütt a leggyakoribb beteg­ségek közé tartozik. A magas vérnyomás előfordulása a la­kosság körében — kortól füg­gően — 10—40 százalék kö­zött változik, és az életkor növekedésével változhat. — Vajdaságban 1973-ban az elhalálozottak 55 százalé­ka magas vérnyomás okozta betegségben halt meg — hangsúlyozta a tanácskozá­son dr. Aleksandar SVIRCE­­VIC egyetemi tanár, aki két kartársa, dr. D­ Jordje JAKOV­LJEVIC és dr. Svetislav TRIFUNOVIC egyetemi ta­nárokkal együtt tudományos szempontból értékelte a szív­betegségek megelőzésére irá­nyuló átfogó egészségügyi programot. Az Egészségügyi Világszer­vezet programjai értelmében a magas vérnyomás elleni küzdelmet minden országban hasonló alapelvek szerint szervezik meg és folytatják le. Újvidék egészségügyi dol­gozói ilyen tekintetben út­tö­rő munkát végeztek, és a tár­sadalmi támogatás sem ma­radt el. Községi egyezető bi­zottság alakult, széles körű egészségügyi felvilágosító munkába kezdtek, és mint­egy 5000 lakos szűrésével megállapították a kockázati tényezők sorrendjét. Dr. Toma STRASER egye­temi tanár, az ENSZ genfi központi hivatalának egyik irányítója beszámolt arról, hogy nemzetközi szinten ho­gyan törekednek a hipertó­nia leküzdésére, és Újvidéket jó példaként említett arra, hogyan kell és lehet véghez­vinni egy ilyen átfogó egész­ségvédelmi programot. Mivel a tömeges megbete­gedések megelőzésére töme­geket érintő beavatkozások szükségesek, felvázolták a to­vábbi tennivalókat, a hiper­tóniások gondozását, a lakos­ság szűrését, továbbá a leg­gyakoribb kockázati ténye­zők kiiktatását. A vajdasági szívgyógyá­szokon és belgyógyászokon kívül megjelent Nikola KMEZIC, a tartományi kor­mány elnöke, dr. Djordje JAKOVLJEVIC alelnök, dr. BALLA Ferenc egészségügyi szociálpolitikai titkár és La­zar ILIC községi egészség­­ügyi és munkaügyi titkár is. Sz. G. VASÁRNAP Referendum Kanizsán Jelentős társadalmi-politikai akció előzte meg a va­sárnap december 17-én Kanizsán sorra kerülő refe­rendumot, amelyen a választók egy újabb megterhelés bevezetéséről döntenek. A tíz évre szóló 1 százalékos helyi járulék bevezetésének megokoltságát mi sem bi­zonyítja jobban, mint az, hogy hiányzik a városban egy korszerű művelődési ház, nincs tornaterem, ta­vasszal és ősszel nagy gondot okoz a felgyülemlett csapadék, a lakosság korszerű egészségügyi ellátásának fokozását nagyban gátolja egy diagnosztikai központ építésének elodázása. Ha a dolgozók és a polgárok aláírásukkal megszavazzák az 1 százalékos helyi járu­lékot, akkor rövid idő alatt megoldódhatnának az évek óta felgyülemlett problémák. A helyi közösség tanácsa programot dolgozott ki a tíz évre szóló járulék összegének felhasználására. A tanács indítványozta, hogy az 1 százalékos járulék bizonyos részét — mintegy négymillió dinárt — a csa­padéklevezető csatorna építésére fordítsák. Ugyancsak négymillió dinárt használnának fel az új diagnosztikai központ építésére. A központban helyet kapna a gyer­mek- és nőgondozó, valamint a központi gyógyszertár is. A beruházás értéke meghaladja a 22 millió dinárt. A helyi járulék egy részét, mintegy kétmillió dinárt új tornaterem építésére fordítják. A legjelentősebb beru­házás a művelődési ház lesz. A mintegy háromezer­háromszáz négyzetméternyi területet felölelő objektum­ban helyet ka­p a városi könyvtár, a munkásegyetem, a filmszínház, de megfelelő otthont nyújt majd az ama­tőr színjátszóknak és a zen­eegyesületeknek is. A mű­velődési központ költségei megközelítik az 50 millió dinárt, az eszközök 40 százalékát a helyi járulékból fedezik. Kanizsa polgárai több alkalommal bebizonyították, hogy a haladás, a fejlődés hívei. Bizonyára holnap is ez nyer igazolást. V. K. M.

Next