Magyar Szó, 1979. február (36. évfolyam, 30-44. szám)

1979-02-01 / 30. szám

f­V ) : I Bettik ' s Stro N T~v T 1979 FEB 0­7 ___________________ XXXVI. évf., 30. (11377.) szám 1979. február 1., csütörtök Ara 3­dinár Tito ma érkezik Kavarna Először látogat ebbe a baráti országba • Közel-keleti körútjának nagy nemzetközi jelentősége van Különtudósítónk telefonjelentése Kuwait Tito elnök ma délután érkezik Kuvaitba, közel-keleti körútjának első állomására. Az előkészületek­ből ítélve első látogatásának igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a kuvaitiak. Az eseménynek, jobban mondva, Jugoszlávia és Kuvait ál­lamfői találkozójának, de az egész körútnak a fontosságát — azon­kívül, hogy a kuvaitiak elnökünk fogadásának ünnepélyes külsősé­geivel is kinyilvánítják — az ad­ja meg, hogy a nemzetközi törté­nések melyik pillanatában kerül rá sor, s milyen kérdéseket fog­nak megbeszélni. Az itteni sajtó ezekre a lényeg­bevágó kérdésekre hívja fel a fi­gyelmet, s Titónak az el nem kö­telezettség érvényesítéséért tett erőfeszítéseit méltányolva és hangsúlyozva elnökünket a moz­galom atyjának nevezi. Az angol nyelven megjelenő lapok első ol­dalon adnak hírt a mai találko­zóról, és foglalkoznak a körút in­dítékával. A Kuvait Times meg­ítélése szerint Tito egyike a leg­tekintélyesebb államférfiaknak a világon, s ezt a tekintélyét most latba veti, hogy az arab világot frontjuk megszilárdítására, meg­erősítésére ösztökélje. Tito az az ember, aki nem hátrál meg, tán­toríthatatlan. Ez a mottója a bel­ső, kettős oldalt csaknem teljesen kitöltő cikknek, amely részlete­sebben ismerteti elnökünk harcos életútját. Megállapítja, hogy Euró­pa legidősebb államfője vasmun­kásból lett elnök, s ma a világ­­ legfüggetlenebb politikai szemé­­lyisége. A több felvétellel illuszt­rált cikken kívül a lap bemu­­tatja olvasóinak Tito közvetlen­­ munkatársait, Dobrivoje Vidicet,­ ­ Andrej Marincot, Branko Mikuli- I éot és Josip Vrhocevot. A lapok küldetésnek tekintik a körutat, amely az el nem kötele­zettség, s ezen belül az arab or­szágok között olykor élesebben, olykor enyhébben kiütköző ellen­tétek és nézetkülönbségek enyhí­tését célozza. Ez nyilvánvalóan történelmi követelmény az el nem kötelezet országok idei havannai találkozója előtt, tekintettel arra, hogy a mozgalom a nagyhatalmak erős hatásának van kitéve, s elő­rehaladása fordulóponthoz jutott. Kétségtelenül a nagyhatalmi poli­tika kiterjesztése sürgeti is a szo­­­­rosabb összetartást, és az el nem­­ kötelezettség elvének következete­­­­sebb és állhatatosabb érvényesí-­­­tését.­­ Természetesen a jugoszláv ál­­l­­amfőnek és Dzsábir al-Ahmed al­­- Dzsábir al-Szabáh kuvaiti emír­­­­nek a találkozója bilaterális von­­­natkozásban is igen nagy jelen­tőségű. A két országnak ugyanis­­ elég fejlettek a gazdasági kapcso­latai, a jugoszláviai vállalatok például 400 millió dolláros beru­házásoknak voltak a kivitelezői, Kuvait pedig eddig 300 millió kölcsönt folyósított Jugoszláviá­nak a koperi kőolajfinomító, va­lamint a nagy jugoszláv kőolaj­­vezeték építéséhez. SIFLIS Lajos KORMÁNYVÁLSÁG OLASZORSZÁGBAN Andreotti lemondás előtt A parlamenti vita nem járt eredménnyel — Kit bíz meg Pertini a kabinet megalakításával? — újra Andreotti, Fanfani vagy La Massa? Tovább gyűrűzik Olaszország­ban a politikai válság, amely a kommunistáknak a kormány több­ségéből való kiválásával kezdő­dött. A tegnapi parlamenti vita nem járt eredménnyel. Andreotti miniszterelnöknek nincs más vá­lasztása, mint hogy még egyszer összehívja kormányát és benyújtsa Pertini elnöknek a lemondást. Valószínűleg nem tart sokáig a konzultáció arról, hogy kit bíz­nak meg az új kabinet megalakí­tásával. Lehetséges, hogy a feladat újra Andreottira hárul, noha bizonyos esélye van Fanfarainak, a szenátus elnökének, és Ugo La Maisának, az Olasz Republikánus Párt vezetőjének. Minden jel sze­rint a hét végén hozzák nyilvános­ságra, hogy Pertini elnök kit bíz meg a felelős munkával. Általános vélemény szerint a kormány megalakításával kezdetét veszi a válság súlyos és bonyolult szakasza, amelynek kimenetelét (Folytatása a 3. oldalon) A N­­APUTÓI MINISZTERI ÜLÉSSZAK Josip Vrhovec felszólalása az általános vitában • A politikai bizottság az okmányokon dolgozik Tegnap délelőtt Maputó­ban megkezdődött az el nem kö­telezett országok koordinációs bizottsága rendkívüli miniszteri ülésszakának első munka jellegű ülése. Az ülésszak foglalkozik a dél-afrikai helyzettel, a világ e térségében élő népek felszaba­­dítási- és szabadságharcával. Hameednek, Srí Lanka külügy­­i miniszterének, az ülésszak elnök­­­­lőj­ének javaslatára a részvevők közfelkiáltással elfogadták a ja­vasolt napirendet, megválasztották a munkatestületek vezetőségét, majd áttértek az általános vitára. Az első felszólaló Robert Mu­gabe, a Zimbabwei Hazafias Front társelnöke volt. Kidomborította, hogy Zimbabwe népe és felsza­­badítási mozgalma hű az el nem­i kötelezettség politikájához és el­­­­veihez, majd beszámolt a rhode-­í­siai helyzetről és a felszabadítási harcról. Szólásra emelkedett még nyolc felszabadítási mozgalom képvise­lője, a koordinációs bizottság tag­jai és a nemzetközi szervezetek küldöttjei. Felszólalt David Sibeko, a Pán­­afrikai Kongresszus külügyi igaz­gatója, Atal Behari Vajpayee, In­dia külügyminisztere, Josip Vrho­vec szövetségi külügyi titkár, Sam Nujoma, a Délnyugat-afrikai Né­pi Szervezet (SWAPO) elnöke, Adesope vezérőrnagy, Nigéria kül­ügyi biztosa, Jorge Illueca, Pana­ma állandó EN­S­Z-kép­viselő­je, Bo­ren Ray, az Afroázsiai Szolidari­tási Szervezet főtitkárának helyet­tese. A délelőtti ülés helyi idő sze­rint valamivel 13 óra után fejező­dött be. Az általános vitát dél­után folytatták. Az általános vitával egyidejűleg összeültek a politikai bizottság és munkacsoportjai. Megvitatják a záróokmány tervezetét. Mozam­­bik terjesztette be a javaslatot a dél-afrikai felszabadítási harc tá­mogatásáról és segélyezéséről. A záróokmány bevezető részét Ju­goszlávia terjesztette be, India pe­dig kiegészítette. Az okmány e része ismét érvényesítette az el nem kötelezettség politikáját és elveit. A koordinációs bizottság Dél- Afrika kérdésével foglalkozó rend­kívüli értekezletének első munka jellegű ülésén Vrhovec elmondta, hogy Afrika az el nem kötele­zettség világrésze, s hogy az el nem kötelezettség a gyarmatelle­nes és imperialistaellenes forra­dalomból fejlődött ki. A továbbiakban hangsúlyozta: az el nem kötelezettek mozgal­ma csupán a tömböktől független politikai erőként töltheti be ezen­túl is történelmi szerepét. Tito el­nök már az 1961. évi első csúcs­­értekezleten az el nem kötelezett­ség legfontosabb feladatai közé sorolta a dekolonializációt. A tavalyi belgrádi miniszteri értekezlet újra megerősítette ezt az értékelést, hangsúlyozta Vrho­vec, majd hozzáfűzte: újra és új­ra érvényt kell szerezni az el nem kötelezettség alapelveinek és po­litikájának, mert a mozgalom be­bizonyította, hogy a katonai poli­tikai tömbök nem képviselhetik sem a népeket, sem azoknak tény­leges érdekeit. Ez a dél-afrikai népek szabad­ságharca szempontjából is fontos. A namíbiai, zimbabwei és dél­afrikai felszabadító mozgalmak törvényesek, mondta. Szorgalmaz­ta, hogy teljesen szigeteljék el a pretoriai rasszista rezsimet,­­ a Zimbabwei Hazafias Front két szárnyát, a ZANU-t és a ZAPU-t pedig felszólította, hogy egyesít­sék erejüket a Smith-féle kisebb­ségi rendszer elleni harcban, mert ez a legcélravezetőbb útja annak, hogy felszabadítsák az országot a rasszista megszállás alól. Miután tájékoztatta a bizottsá­got, hogy Jugoszlávia haladékta­lanul teljesítette a dél-afrikai né­pekkel való szolidaritási alap iránti kötelezettségét, Vrhovec el­mondta: hazánk fokozottabb hoz­zájárulásának lehetőségét latol­gatja. Egyúttal felszólította a többi el nem kötelezett országot, hogy teljesítették az alap iránt vállat kötelezettségüket. Szorgalmazta azt is, hogy fo­kozzák a rasszista rezsimekkel ha­táros országok támogatását és se­gélyezését, majd pedig a politikai eszközökkel vívott küzdelem je­lentőségét méltatta. A szövetségi titkár ezután hang­súlyozta, hogy az el nem kötele­zett országoknak szorosra kell (Folytatása a 3. oldalon) Vrhovec: Érvényt szerezni a mozgalom alapelveinek Josip VRHOVEC szövetségi kül­ügyi titkár tegnap délelőtt első­ként támogatta Maputóban a Zim­babwei Hazafias Front kérelmét, hogy teljes jogú tagként vegyék fel az el nem kötelezett országok mozgalmába. Már hírül adtuk, hogy a Vojvodina a borbi sorozatban megjelent A vajdasági brigádok politikai biztosainak visszaelíilékezése című könyv. Ünnepélyes bemutatója tegnap volt Újvidéken, a szerzők­nek, a vajdasági brigádok egykori parancsnokainak, valamint számos közéleti személyiségnek, közöt­tük Stevan DORONJSKINAK, Radovan VLAJKOVICNAK, Jovan VESELINOVNAK, Arsa KOVA­­CEVICNEK, Boško KRTJNICNAK, Milenko RADOVANOV vezérőrnagynak és másoknak jelenlétében. A könyvet Sveta SAVIG vezéralezredes, a sorozat szerkesztője méltatta. Az ünnepséget megelőzően Boško Krunić, a VKSZ TB Elnökségének titkára fogadta a brigádok egykori politikai biztosait, a helyetteseket és az egykori parancsnokokat, és egybek között ismertette tartományunk társadalmi-politikai és gazdasági fejlődését. Képünkön a könyvbemutató részvevői. (Bora Vojnovic felv.) ALGÉRIA Chadli Bendjedid az FLM főtitkára , az elnökjelölt Chadli Benjedid ezredes, a For­radalmi Tanács volt tagja lett az algériai Nemzeti Felszabadítási Front főtitkára, és egyben őt je­lölték a köztársasági elnök tiszt­ségére. Erre az álláspontra he­lyezkedett az FLN tegnap befeje­ződött 4. kongresszusa. Az új főtitkár javaslatára meg­választották a 17 tagú politikai bi­zottságot, amelybe beválasztották a Forradalmi Tanács valamennyi tagját és az eddigi kormány tag­jait. Miután Bualem Benhamud, a kongresszus elnöklője kihirdette Bendjedid megválasztását, az el­nökjelölt rövid beszédet tartott, kidomborította, hogy hazája nem tér le az eddigi útról. Az FLN új főtitkára megköszön­te a kongresszusnak a bizalmat, majd hangsúlyozta, hogy követni fogja azt az irányvonalat, amelyet Huari Rumedien jelölt ki. Leszö­gezte, hogy nem térnek le a szo­cializmus felé vezető útról. Az elnökjelölt közölte, hogy az új vezetőség védelmezi az ország ország nemzeti és gazdasági füg­getlenségét. Az FLN főtitkára ismertette az új politikai bizottság összetételét. A bizottság tagjai többek között Rabah Bitat, Ahmed Benseri, Bu­­tefliika, Ahmed Zaraja, Abdulah Belhuset. Az értesülések szerint az újon­nan megválasztott központi bizott­ság 140 tagú. Chadli Bendjedid, Algéria el­­nökjelöltje 1929-ben szegény föld­művescsaládban született. A fel­szabadítási harc alatt az algériai felszabadítási hadsereg 13. zászló­­aljának parancsnoki tisztségét lát­ta el. 1961 júniusában beválasz­tották a vezérkarba, két évvel később pedig kinevezték Kont­an­­tin katonai körzet parancsnokává. 1960-tól az FLN főtitkárává való megválasztásáig az orani katonai körzet parancsnoka volt. Chandli Bendjedid az algériai hadsereg rangidős ezredese. (Tanjug) ­ Ma: © Kuvait a kőolaj országa Bemutatjuk az el nem kötelezett baráti országot (2. oldal) ф Hamiskártyások a vádlottak padján Sajtótájékoztató a topolyai bíróságon (4. oldal) Ц Megszűnik a csapadék, helyenként kiderül (Időjárásjelentés a 9. oldalon) Elnökünk a Pupin-jubleum védnöke Az ünnepségek szervező bizottságának ülése A Szocialista Szövetség Tarto-­­­mányi Választmányában tegnap kibővített ülést tartott a Mihaj­lo Pupin születése 125. évfordulójá­nak megünneplését szervező or­szágos bizottság titkársága. Slobo­dan POSARAC titkár bevezetőül közölte, hogy világhírű fizikusunk jubileumának védnökségét Tito köztársasági elnök vállalta el, ez­által is hangsúlyozván a bánáti udvarból elszármazott tudós mun­­­­kásságának jelentőségét. Az ülésen dr. Koča JONCIC, a bizottság alelnöke beszámolt nem­rég Amerikában tett útjáról, melynek során megbeszéléseket folytatott ottani illetékesekkel, köztük a Columbia Egyetem kép­viselőivel (ahol Pupin 40 éven át volt a fizika tanára és az elektro­technikai intézet igazgatója) a ju­bileumi rendezvények összehango­lásáról, közös kiadványok megje­lentetéséről, a két ország szak­embereinek együttműködéséről. Mint mondta, küldetése sikerrel járt. Most az a legfontosabb te­endőnk, hogy a Pupin munkássá­gáról Amerikában fennmaradt do­kumentumokat minél előbb hoz­záférhetővé tegyük a jugoszláv nyilvánosság számára is. Ugyan­akkor megfelelő intézményeink megküldik az amerikai félnek és más országok érdekeltjeinek az év folyamán tartandó alkalmi rendezvények tervét, a Pupin életrajzával kapcsolatos hiteles okmányokat, a róla készülő tudo­mányos munkákat, könyveket. Külön alkalmuk nyílik a jugo­szláv kivándoroltak hete (július 1­7-e) idején a hazalátogatóknak, hogy megtekintsék Idvorban a tu­dós szülőházát és az iskolát, amelyben emlékmúzeum létesül. T. cs.

Next