Magyar Szó, 1979. február (36. évfolyam, 30-44. szám)
1979-02-01 / 30. szám
fV ) : I Bettik ' s Stro N T~v T 1979 FEB 07 ___________________ XXXVI. évf., 30. (11377.) szám 1979. február 1., csütörtök Ara 3dinár Tito ma érkezik Kavarna Először látogat ebbe a baráti országba • Közel-keleti körútjának nagy nemzetközi jelentősége van Különtudósítónk telefonjelentése Kuwait Tito elnök ma délután érkezik Kuvaitba, közel-keleti körútjának első állomására. Az előkészületekből ítélve első látogatásának igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a kuvaitiak. Az eseménynek, jobban mondva, Jugoszlávia és Kuvait államfői találkozójának, de az egész körútnak a fontosságát — azonkívül, hogy a kuvaitiak elnökünk fogadásának ünnepélyes külsőségeivel is kinyilvánítják — az adja meg, hogy a nemzetközi történések melyik pillanatában kerül rá sor, s milyen kérdéseket fognak megbeszélni. Az itteni sajtó ezekre a lényegbevágó kérdésekre hívja fel a figyelmet, s Titónak az el nem kötelezettség érvényesítéséért tett erőfeszítéseit méltányolva és hangsúlyozva elnökünket a mozgalom atyjának nevezi. Az angol nyelven megjelenő lapok első oldalon adnak hírt a mai találkozóról, és foglalkoznak a körút indítékával. A Kuvait Times megítélése szerint Tito egyike a legtekintélyesebb államférfiaknak a világon, s ezt a tekintélyét most latba veti, hogy az arab világot frontjuk megszilárdítására, megerősítésére ösztökélje. Tito az az ember, aki nem hátrál meg, tántoríthatatlan. Ez a mottója a belső, kettős oldalt csaknem teljesen kitöltő cikknek, amely részletesebben ismerteti elnökünk harcos életútját. Megállapítja, hogy Európa legidősebb államfője vasmunkásból lett elnök, s ma a világ legfüggetlenebb politikai személyisége. A több felvétellel illusztrált cikken kívül a lap bemutatja olvasóinak Tito közvetlen munkatársait, Dobrivoje Vidicet, Andrej Marincot, Branko Mikuli- I éot és Josip Vrhocevot. A lapok küldetésnek tekintik a körutat, amely az el nem kötelezettség, s ezen belül az arab országok között olykor élesebben, olykor enyhébben kiütköző ellentétek és nézetkülönbségek enyhítését célozza. Ez nyilvánvalóan történelmi követelmény az el nem kötelezet országok idei havannai találkozója előtt, tekintettel arra, hogy a mozgalom a nagyhatalmak erős hatásának van kitéve, s előrehaladása fordulóponthoz jutott. Kétségtelenül a nagyhatalmi politika kiterjesztése sürgeti is a szorosabb összetartást, és az el nem kötelezettség elvének következetesebb és állhatatosabb érvényesí-tését. Természetesen a jugoszláv államfőnek és Dzsábir al-Ahmed al- Dzsábir al-Szabáh kuvaiti emírnek a találkozója bilaterális vonnatkozásban is igen nagy jelentőségű. A két országnak ugyanis elég fejlettek a gazdasági kapcsolatai, a jugoszláviai vállalatok például 400 millió dolláros beruházásoknak voltak a kivitelezői, Kuvait pedig eddig 300 millió kölcsönt folyósított Jugoszláviának a koperi kőolajfinomító, valamint a nagy jugoszláv kőolajvezeték építéséhez. SIFLIS Lajos KORMÁNYVÁLSÁG OLASZORSZÁGBAN Andreotti lemondás előtt A parlamenti vita nem járt eredménnyel — Kit bíz meg Pertini a kabinet megalakításával? — újra Andreotti, Fanfani vagy La Massa? Tovább gyűrűzik Olaszországban a politikai válság, amely a kommunistáknak a kormány többségéből való kiválásával kezdődött. A tegnapi parlamenti vita nem járt eredménnyel. Andreotti miniszterelnöknek nincs más választása, mint hogy még egyszer összehívja kormányát és benyújtsa Pertini elnöknek a lemondást. Valószínűleg nem tart sokáig a konzultáció arról, hogy kit bíznak meg az új kabinet megalakításával. Lehetséges, hogy a feladat újra Andreottira hárul, noha bizonyos esélye van Fanfarainak, a szenátus elnökének, és Ugo La Maisának, az Olasz Republikánus Párt vezetőjének. Minden jel szerint a hét végén hozzák nyilvánosságra, hogy Pertini elnök kit bíz meg a felelős munkával. Általános vélemény szerint a kormány megalakításával kezdetét veszi a válság súlyos és bonyolult szakasza, amelynek kimenetelét (Folytatása a 3. oldalon) A NAPUTÓI MINISZTERI ÜLÉSSZAK Josip Vrhovec felszólalása az általános vitában • A politikai bizottság az okmányokon dolgozik Tegnap délelőtt Maputóban megkezdődött az el nem kötelezett országok koordinációs bizottsága rendkívüli miniszteri ülésszakának első munka jellegű ülése. Az ülésszak foglalkozik a dél-afrikai helyzettel, a világ e térségében élő népek felszabadítási- és szabadságharcával. Hameednek, Srí Lanka külügyi miniszterének, az ülésszak elnöklőjének javaslatára a részvevők közfelkiáltással elfogadták a javasolt napirendet, megválasztották a munkatestületek vezetőségét, majd áttértek az általános vitára. Az első felszólaló Robert Mugabe, a Zimbabwei Hazafias Front társelnöke volt. Kidomborította, hogy Zimbabwe népe és felszabadítási mozgalma hű az el nemi kötelezettség politikájához és elveihez, majd beszámolt a rhode-ísiai helyzetről és a felszabadítási harcról. Szólásra emelkedett még nyolc felszabadítási mozgalom képviselője, a koordinációs bizottság tagjai és a nemzetközi szervezetek küldöttjei. Felszólalt David Sibeko, a Pánafrikai Kongresszus külügyi igazgatója, Atal Behari Vajpayee, India külügyminisztere, Josip Vrhovec szövetségi külügyi titkár, Sam Nujoma, a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) elnöke, Adesope vezérőrnagy, Nigéria külügyi biztosa, Jorge Illueca, Panama állandó ENSZ-képviselője, Boren Ray, az Afroázsiai Szolidaritási Szervezet főtitkárának helyettese. A délelőtti ülés helyi idő szerint valamivel 13 óra után fejeződött be. Az általános vitát délután folytatták. Az általános vitával egyidejűleg összeültek a politikai bizottság és munkacsoportjai. Megvitatják a záróokmány tervezetét. Mozambik terjesztette be a javaslatot a dél-afrikai felszabadítási harc támogatásáról és segélyezéséről. A záróokmány bevezető részét Jugoszlávia terjesztette be, India pedig kiegészítette. Az okmány e része ismét érvényesítette az el nem kötelezettség politikáját és elveit. A koordinációs bizottság Dél- Afrika kérdésével foglalkozó rendkívüli értekezletének első munka jellegű ülésén Vrhovec elmondta, hogy Afrika az el nem kötelezettség világrésze, s hogy az el nem kötelezettség a gyarmatellenes és imperialistaellenes forradalomból fejlődött ki. A továbbiakban hangsúlyozta: az el nem kötelezettek mozgalma csupán a tömböktől független politikai erőként töltheti be ezentúl is történelmi szerepét. Tito elnök már az 1961. évi első csúcsértekezleten az el nem kötelezettség legfontosabb feladatai közé sorolta a dekolonializációt. A tavalyi belgrádi miniszteri értekezlet újra megerősítette ezt az értékelést, hangsúlyozta Vrhovec, majd hozzáfűzte: újra és újra érvényt kell szerezni az el nem kötelezettség alapelveinek és politikájának, mert a mozgalom bebizonyította, hogy a katonai politikai tömbök nem képviselhetik sem a népeket, sem azoknak tényleges érdekeit. Ez a dél-afrikai népek szabadságharca szempontjából is fontos. A namíbiai, zimbabwei és délafrikai felszabadító mozgalmak törvényesek, mondta. Szorgalmazta, hogy teljesen szigeteljék el a pretoriai rasszista rezsimet, a Zimbabwei Hazafias Front két szárnyát, a ZANU-t és a ZAPU-t pedig felszólította, hogy egyesítsék erejüket a Smith-féle kisebbségi rendszer elleni harcban, mert ez a legcélravezetőbb útja annak, hogy felszabadítsák az országot a rasszista megszállás alól. Miután tájékoztatta a bizottságot, hogy Jugoszlávia haladéktalanul teljesítette a dél-afrikai népekkel való szolidaritási alap iránti kötelezettségét, Vrhovec elmondta: hazánk fokozottabb hozzájárulásának lehetőségét latolgatja. Egyúttal felszólította a többi el nem kötelezett országot, hogy teljesítették az alap iránt vállat kötelezettségüket. Szorgalmazta azt is, hogy fokozzák a rasszista rezsimekkel határos országok támogatását és segélyezését, majd pedig a politikai eszközökkel vívott küzdelem jelentőségét méltatta. A szövetségi titkár ezután hangsúlyozta, hogy az el nem kötelezett országoknak szorosra kell (Folytatása a 3. oldalon) Vrhovec: Érvényt szerezni a mozgalom alapelveinek Josip VRHOVEC szövetségi külügyi titkár tegnap délelőtt elsőként támogatta Maputóban a Zimbabwei Hazafias Front kérelmét, hogy teljes jogú tagként vegyék fel az el nem kötelezett országok mozgalmába. Már hírül adtuk, hogy a Vojvodina a borbi sorozatban megjelent A vajdasági brigádok politikai biztosainak visszaelíilékezése című könyv. Ünnepélyes bemutatója tegnap volt Újvidéken, a szerzőknek, a vajdasági brigádok egykori parancsnokainak, valamint számos közéleti személyiségnek, közöttük Stevan DORONJSKINAK, Radovan VLAJKOVICNAK, Jovan VESELINOVNAK, Arsa KOVACEVICNEK, Boško KRTJNICNAK, Milenko RADOVANOV vezérőrnagynak és másoknak jelenlétében. A könyvet Sveta SAVIG vezéralezredes, a sorozat szerkesztője méltatta. Az ünnepséget megelőzően Boško Krunić, a VKSZ TB Elnökségének titkára fogadta a brigádok egykori politikai biztosait, a helyetteseket és az egykori parancsnokokat, és egybek között ismertette tartományunk társadalmi-politikai és gazdasági fejlődését. Képünkön a könyvbemutató részvevői. (Bora Vojnovic felv.) ALGÉRIA Chadli Bendjedid az FLM főtitkára , az elnökjelölt Chadli Benjedid ezredes, a Forradalmi Tanács volt tagja lett az algériai Nemzeti Felszabadítási Front főtitkára, és egyben őt jelölték a köztársasági elnök tisztségére. Erre az álláspontra helyezkedett az FLN tegnap befejeződött 4. kongresszusa. Az új főtitkár javaslatára megválasztották a 17 tagú politikai bizottságot, amelybe beválasztották a Forradalmi Tanács valamennyi tagját és az eddigi kormány tagjait. Miután Bualem Benhamud, a kongresszus elnöklője kihirdette Bendjedid megválasztását, az elnökjelölt rövid beszédet tartott, kidomborította, hogy hazája nem tér le az eddigi útról. Az FLN új főtitkára megköszönte a kongresszusnak a bizalmat, majd hangsúlyozta, hogy követni fogja azt az irányvonalat, amelyet Huari Rumedien jelölt ki. Leszögezte, hogy nem térnek le a szocializmus felé vezető útról. Az elnökjelölt közölte, hogy az új vezetőség védelmezi az ország ország nemzeti és gazdasági függetlenségét. Az FLN főtitkára ismertette az új politikai bizottság összetételét. A bizottság tagjai többek között Rabah Bitat, Ahmed Benseri, Butefliika, Ahmed Zaraja, Abdulah Belhuset. Az értesülések szerint az újonnan megválasztott központi bizottság 140 tagú. Chadli Bendjedid, Algéria elnökjelöltje 1929-ben szegény földművescsaládban született. A felszabadítási harc alatt az algériai felszabadítási hadsereg 13. zászlóaljának parancsnoki tisztségét látta el. 1961 júniusában beválasztották a vezérkarba, két évvel később pedig kinevezték Kontantin katonai körzet parancsnokává. 1960-tól az FLN főtitkárává való megválasztásáig az orani katonai körzet parancsnoka volt. Chandli Bendjedid az algériai hadsereg rangidős ezredese. (Tanjug) Ma: © Kuvait a kőolaj országa Bemutatjuk az el nem kötelezett baráti országot (2. oldal) ф Hamiskártyások a vádlottak padján Sajtótájékoztató a topolyai bíróságon (4. oldal) Ц Megszűnik a csapadék, helyenként kiderül (Időjárásjelentés a 9. oldalon) Elnökünk a Pupin-jubleum védnöke Az ünnepségek szervező bizottságának ülése A Szocialista Szövetség Tarto-mányi Választmányában tegnap kibővített ülést tartott a Mihajlo Pupin születése 125. évfordulójának megünneplését szervező országos bizottság titkársága. Slobodan POSARAC titkár bevezetőül közölte, hogy világhírű fizikusunk jubileumának védnökségét Tito köztársasági elnök vállalta el, ezáltal is hangsúlyozván a bánáti udvarból elszármazott tudós munkásságának jelentőségét. Az ülésen dr. Koča JONCIC, a bizottság alelnöke beszámolt nemrég Amerikában tett útjáról, melynek során megbeszéléseket folytatott ottani illetékesekkel, köztük a Columbia Egyetem képviselőivel (ahol Pupin 40 éven át volt a fizika tanára és az elektrotechnikai intézet igazgatója) a jubileumi rendezvények összehangolásáról, közös kiadványok megjelentetéséről, a két ország szakembereinek együttműködéséről. Mint mondta, küldetése sikerrel járt. Most az a legfontosabb teendőnk, hogy a Pupin munkásságáról Amerikában fennmaradt dokumentumokat minél előbb hozzáférhetővé tegyük a jugoszláv nyilvánosság számára is. Ugyanakkor megfelelő intézményeink megküldik az amerikai félnek és más országok érdekeltjeinek az év folyamán tartandó alkalmi rendezvények tervét, a Pupin életrajzával kapcsolatos hiteles okmányokat, a róla készülő tudományos munkákat, könyveket. Külön alkalmuk nyílik a jugoszláv kivándoroltak hete (július 17-e) idején a hazalátogatóknak, hogy megtekintsék Idvorban a tudós szülőházát és az iskolát, amelyben emlékmúzeum létesül. T. cs.