Magyar Szó, 1979. február (36. évfolyam, 30-44. szám)

1979-02-01 / 30. szám

­79. február 1.– csütörtök MAGYAR SZÓ KÜLPOLITIKA 3 . A mozgalom helyzete az időszerű kérdések tükrében Tito elnök ma indul körútjára, amelynek során látogatást tesz négy el nem kötelezett arab országban . A jól alakuló kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztéséért Josip Broz Tito, a JSZSZK el­nöke ma hivatalos és baráti lá­togatásra Kuvaitba, Irakba, Szíriába és Jordániába utazik. Elnökünket e négy el nem köte­lezett arab ország államfője hív­ta meg. Belgrádban az a meg­győződés jut kifejezésre, hogy ezek a látogatások újabb ösztön­zést adnak Jugoszlávia és a ven­­­­déglátó országok együttműködé­sének további sokoldalú fejlődé­séhez. A küszöbönálló találkozóknak ■ és a Tito elnök, valamint a négy arab ország államférfiai között sorra kerülő megbeszéléseknek nyilvánvalóan tágabb értelem­ben vett nemzetközi jelentősége is van. A jugoszláv államfő e lá­togatásaira ugyanis egy olyan kivételesen bonyolult nemzetkö­zi helyzetben kerül sor, amelyet a világ békéjére és biztonságára nézve a veszélyek fokozódása, a fegyveres összecsapások és új válsággócok jellemeznek. A ter­vek szerint Tito elnök az arab államférfiakkal megvitatja mind­azokat a nemzetközi problémá­kat, amelyekkel a nemzetközi közösség szemben találja magát. Külön jelentőséget tulajdoní­tanak az el nem kötelezettek mozgalmában uralkodó állapo­tokról szóló véleménycseréknek, azoknak a problémáknak, ame­lyekkel az el nem kötelezettek már huzamosabb ideje szembes kerülnek a mozgalom önálló és független fejlődésének útján, az egységük, akcióként sze­­dik és a mozgalom alapvető irányultsá­gának erősítése felé vezető úton. Várható, hogy Tito elnök a négy arab ország államférfiaival meg­vitatja az időszerű közel-keleti és dél-afrikai helyzetet, az eny­hülés jelenlegi folyamatát és a jelentősen megnehezülő gazdasá­gi fejlődéssel összefüggő kérdé­seket. Tito elnök kuvaiti, iraki, Szí­riai és jordániai látogatása, mint ahogy azt Belgrádban megelé­gedéssel hangsúlyozzák, a Jugo­szlávia és a szóban forgó el nem kötelezett országok közötti ha­gyományosan jó és baráti kap­csolatok és együttműködés ered­ménye. (Tanjug) Jelentős beruházási együttműködés Kedvezően alakulnak a jugoszláv—kuvaiti gazdasági kapcsolatok Kuvait jelentős helyet foglal el Jugoszláviának a fejlődő orszá­­gokkal folytatott általános gazda­­ági kapcsolataiban, és kedvezőek a baráti el nem kötelezett ország­­tól a gazdasági együttműködés­ovábbfejlesztésének kilátásai. A kuvaiti építkezőhelyeken 1967 óta dolgoznak jugoszláv vállalt­­ok, és az eddig elvégzett munká­itok értéke 500 millió dollár. A belgrádi Energoprojekt jelenleg egy épületegyüttesen dolgozik, amely a kormány számára készül,­­ munkálatok értéke 175 millió dollár. A két ország pénzügyi együttműködését illetően emlékez­tetnünk kell arra, hogy Kuvait kölcsönnel járult hozzá a jugo­szláv kőolajvezeték építéséhez. Ta­nulmányozzák vegyes vállalatok megalapításának lehetőségét is. Árucsere-forgalmunk értéke ta­valy­ majdnem elére a 27 millió dollárt. Jugoszlávia kivitelének ér­téke 22 millió dollár volt, míg kuvaiti behozatalunk értéke az 1977. évi 15,7 millió dollárról ta­valy 4,3 millió dollárra csökkent. Kuvait egyébként nagy érdeklő­dést tanúsít az idegenforgalmi együttműködés fejlesztése iránt, és hajlandó részt venni a tengermel­­léki idegenforgalmi kapacitások bővítésében. A jugoszláv—kuvaiti vegyes bi­zottság küszöbönálló ülésén meg­vitatják az olajimport lehetőségét is. Mindent összegez­ve remélik, hogy a két ország együttműkö­déséhez jelentős serkentést ad Tito elnök mostani látogatása. (Tanjug) Afrika az el nem kötelezettség világrésze (Folytatás az 1. oldalról) fűzniük egységüket. Az összetar­tás rendkívül fontos manapság, amikor különféle környezetekben — olykor pedig az el nem köte­lezettek soraiban is — próbálko­zások történnek arra, hogy meg­bontsák a mozgalom egységét, és kétségbe vonják az el nem kötele­zettség politikájának erényeit és alapelveit. Vrhovec végül azt fejtegette, hogy a dél-afrikai népek felsza­badítása rendkívül fontos a nem­zetközi béke és biztonság szem­pontjából. Fokozott támogatásban és segítségben kell részesíteni ép­pen ezért a dél-afrikai népek fel­szabadító harcát, hiszen ez egy­úttal az általános béke és bizton­ság ügyét is szolgálja. — E nemes célkitűzések eléré­se attól is függ — mondta Vrho­vec —, hogy mennyire tudjuk si­kerre vinni a dél-afrikai kolonia­­lizmus, rasszizmus és apartheid felszámolásáért folyó közös har­cunkat. / Politikai gyilkosságok Guatemalában Guatemalában az utóbbi hat hó­napban több mint 700 politikai gyilkosság történt — jelentette ki Londonban Miguel Angel Albizu­­res, a Guatemalai Dolgozók Or­szágos Szövetségének főtitkárhe­lyettese. Albizures szavai szerint Guate­malában szélsőjobboldali illegális szervezet tevékenykedik, amely ok­tóberben „halállistát” tett közzé, s ezen 60 szakszervezeti vezető, egyetemi tanár és jogász neve sze­repel. A titkos kommunistaellenes hadseregként tevékenykedő szer­vezet tagjai a felsoroltak közül eddig hármat gyilkoltak meg, nyolcat pedig megsebesítettek. Albizures azért utazott London­ba, hogy a világ közvéleményét tá­jékoztassa az alapvető emberi jo­gok Guatemalában történő meg­szegéséről. (Reuter) Izrael támadást készít elő? Két izraeli repülőgép szállt, át tegnap délelőtt Bejrút felett. Izra­eli tankok pedig behatoltak Liba­non területére. Feltételezik, hogy az izraeli gépek felderítő repülést végeztek. Bej­rútban nem zárják ki, hogy Izrael támadást intéz Libanon ellen a Natanya nyaralóhelyen vég­rehajtott bombatámadás miatt. Más hír szerint Szíria és Irak megállapodott, hogy közösen száll­nak szembe a külső veszéllyel és támadással, a közeljövőben pedig szövetségre lépnek. (Tanjug) Az olasz nagykövet Markovicnál Dragoslav Markovic, a JSZSZK Képviselőházának elnöke tegnap fogadta Alberto Cavalleriát, az Olasz Köztársaság belgrádi nagy­követét. (Tanjug) Befejeződtek a Carter—Teng tárgyalások Carter amerikai elnök és Teng kínai alelnök hivatalos megbeszé­lései tegnap befejeződtek. Ma dél­előtt ismét tárgyalóasztalhoz ülnek, s aláírják a kétoldalú együttműkö­désről és kapcsolatról szóló megál­lapodást. A tegnapi véleménycseréről csak annyit közöltek, hogy a kétoldalú kapcsolatok kérdését átfogóan, rendkívül építő jellegű légkörben vitatták meg. Általános megítélés szerint a tegnapi tárgyaláson gyakorlati lé­péseket tettek a két ország kap­csolatának felélénkítésére. Szó volt a gazdasági együttműködésről, a közös beruházás lehetőségeiről, a kereskedelmi kapcsolatok bővítésé­ről, a tudományos-műszaki együtt­működés távlatairól. A kormánykörök tegnap részben magyarázatot adtak arra, hogy mi­ben tér el az USA és Kína véle­ménye az újabb SALTO 2 megegye­zés aláírásáról. Az amerikai tiszt­ségviselők tegnap azt állították, hogy a kínai alelnök egyértelműen kinyilvánította, hogy hazája nem ellenzi az új szovjet—amerikai megállapodás aláírását. Teng alelnök kedden beszédet intézett az amerikai szenátorokhoz. Emlékeztetett arra, hogy többé nem beszélnek Tajvan „felszabadításá­ról”, hanem Tajvan és Kína egye­sítéséről. Kifejezte Kína eltökélt­ségét, hogy Tajvan problémáját békés úton oldja meg. Kidomborí­totta azonban, hogy csak egy Kína van, Tajvan kérdése Kína belügye, ám Peking tiszteletben tartja a szi­get államberendezését és gazdasági rendszerét, amíg Tajvan békés úton nem csatlakozik Kínához. (Tanjug) Teng Hsziao-ping Japánba utazik Teng Hsziao-ping, a kínai kor­mány alelnöke február 7-én To­kióban, Masayoshi Ohira japán miniszterelnökkel fog tanácskoz­ni. A japán külügyminisztérium tegnapi közleménye szerint a kí­nai—japán megbeszéléseken szó lesz Teng amerikai látogatásának eredményeiről és az indokínai helyzetről. (AFP) Merényletet terveztek Palme ellen Stockholmból jelenti a Tanjug. A chilei titkosrendőrség 1975-ben azzal bízott meg egy észak-ameri­kai ügynököt, hogy ölje meg Olof Palme akkori svéd miniszterelnö­köt, a chilei diktatúra kemény bí­rálóját. A felbérelt ügynök, név szerint Michael Townley, beismerte ezt a washingtoni kihallgatáson. Townley korábban azt is beis­merte, hogy 1976-ban Washington­ban megölte Alende külügymi­niszterét, Orlando Leteliert, 1974- ben Buenos Airesben Carlos Prats tábornokot, volt chilei véderőmi­nisztert és 1976-ban Rómában Ber­nardo Leighton chilei menekült polgári politikust. A Vörös Brigád most az újságírók életére tör Rómából jelenti a Tanjug. A Vörös Brigád torinói rejtek­helyén rábukkantak a hatóságok azoknak a személyiségeknek a névsorára, akiket a terroristák ál­dozatukul szemeltek ki — írja a szocialista Avanti. A listán politikusokon és gyáro­sokon kívül újságírók is vannak. Nem hivatalos értesülés szerint legalább negyvenen, s nem is mindnyájan az Appennini-félszi­getről valók. A torinói ügyészhelyettes nem nyilatkozott az Avanti értesülései­ről. A hatóságok, mint ismeretes, a Vörös Brigád két rejtekhelyére bukkantak rá Torinóban, és hat személyt őrizetbe vettek. Az Espresso című folyóiratnak adott interjújában Oscar Mammi, az olasz képviselőház belügyi bi­zottságának elnöke hangot adott feltevésének, hogy Alessandrini bírót a hajdani állami titkosszol­gálat tagjai ölték meg. KHOMEINI TEHERÁNBA UTAZIK Enyhült a feszültség Aliig felfegyverzett csapatok az utcákon Párizsban tegnap hivatalosan bejelentették, hogy Khomeini irá­ni vallási vezér végre visszauta­zik Teheránba. Különrepülőgépé­­nek a mára virradó éjszakán, es­te 11 és éjféli 1 óra között kellett fel­szállni­a a párizsi Roissy repü­lőtérről. Miután Baktiar kormány enge­­­­délyt adott Khomeini repülőgépé­­­­nek leszállására, egy francia re­pülőgép a tegnapra virradó éj­szakán már el is indult Párizsból Teheránba. Utasai újságíróik és Khomeini két munkatársa voltak A Tanjug teheráni tudósítója szerint Iránban még mindig vala­mifél­e váratlan fordulattól ret­tegnek. Tegnap például­ szokatla­nul sok katonai egység cirkált a főváros utcáin. Noha a vezérkari főnökségen annyit mondtak, hogy a csapatok szokásos őrségváltása történt, e mögött egész más dol­gok is állhatnak. Az újságokból kitűnik, hogy a katonák fegyvertelen, felemelt kezű tüntetők közé lövöldöznek. Más katonák nyilvánvalóan „együttműködni” kezdtek a tün­tetőkkel. Khomeini hazatérésének , híre nyomán tegnap valamelyest eny­hült a feszültség a városban. Ha az összecsapások még néhány napj­pig tartottak volna, Iránban min­­­­den bizonnyal polgárháború ütött volna ki. Az Iran Air alkalmazottait fel­szólították, hogy másfél hónapi sztrájk után vegyék fel a mun­kát. Khomeini visszatérése való­színűleg hozzásegít majd a szinte teljesen megbénult gazdasági élet felélénkítésére. Nem könnyű meg­jósolni,­­ milyen is lesz tulajdon­képpen Khomeini hazatérése, no­­s­ha részletekig menő programot dolgoztak ki erre. A további ese­mények jórészt attól függnek, hogy milyen hangnemű beszédet mond az ajatollah a teheráni te­metőben. Nem lehet tudni, hogy vajon azt követeli-e mindjárt, hogy az iszlám forradalmi tanács vegye át a hatalmat, vagy pedig kompro­misszumot igyekszik kötni Bakíi­­arral a választásokig. Az első vál­tozatba a hadsereg valószínűleg nem egyezne bele. A második az­­ együttműködés jegyeit viselné ma­­j­dán, legalábbis addig, amíg a nép­­ el nem dönti, milyen államberen­dezést óhajt. Más hír szerint a következő né­hány nap során körülbelül 5000 amerikai állampolgárt szállítanak el Iránból, az ott-tartózkodóknak mintegy felét. findressii leimnÉís elölt (Folytatás az 1. oldalról) nehéz megjósolni. Eddig egyetlen párt sem foglalt állást nyilvánosan az idő előtti választások kiírása mellett. Az összes demokrsitikus párt kinyilvánította hűségét a nemzeti egység iránt, amire a ter­roristák fokozott ténykedésének idején nagy szükség mutatkozott. Ezért előtérbe kell helyezni, hogy a válság leküzdésére tett erőfeszí­tések nem a semmiből indulnak ki. A heves vita ellenére nem kér­dőjelezték meg a kormánykoalíció néhány, elsősorban a gazdasági életben elért szemmel látható sike­rét. A gazdaságfejlesztési terv olyan tételeket tartalmaz, amely lehetőséget nyújt a megbeszélések­re. Zaccaignino és Galoni, a keresz­ténydemokraták vezető egyéniségei ezért békülékeny nyilatkozataikkal igyekeznek serkenteni a párbeszé­det. Galoni a parlamentben kije­lentette, hogy a kereszténydemok­raták és a kommunisták eltérő úton haladnak, amely azonban bi­zonyos értelemben párhuzamosan fut. A kereszténydemokraták ve­zetői azonban megismételték ko­rábbi álláspontjukat, hogy „a nem­zetközi és a belpolitikai feltételek nem felelnek meg arra, hogy a kommunisták belépjenek a kor­mányba”. Még nyíltabban nyilatkozott a közismert konzervatív Donat Ka­ten, a Keresztény­dem­ok­rata Párt titkárának helyettese. Kijelentette, hogy a kommunistákat sohasem vonják be a kormányba. A kereszténydemokraták fenti álláspontja miatt nincs lehetőség, hogy a kommunisták ismét csatla­kozzanak a kormány koalíciós többségéhez. A kommunisták előtt két lehetőség áll: szilárd vagy épí­tő jellegű ellenzékbe vonulnak. Az Olasz KP titkársága néhány tagjá­nak nyilatkozata arra enged kö­vetkeztetni, hogy a pártvezetőség a­z utóbbi megoldásra hajli­k. Ki­nyilvánították ugyanis készségü­ket, hogy a parlamentben hozzájá­rulnak a számottevő kérdések megoldásához, elsősorban a rend­őrség reformjához és a gazdaság­fejlesztési terv érvényesítéséhez. Beláthatatlan következmények­kel járna, ha a kommunisták szi­lárd ellenzékibe vonulnak. Elég csak arra emlékeztetni, hogy a kommunistáknak köszönhetően ta­valy a sztrájkok száma lényegesen csökkent. Erre rámutatott a par­lamentben a kommunisták parla­menti csoportjának vezetője. Egy­szersmind emlékeztetett arra, hogy a választásokon az olaszok több mint 34 százaléka bizalmat szava­zott a Kommunista Pártnak. Sze­rinte e párt nagy nemzeti erőt képvisel, s ezzel mindenkinek szá­molnia kell. A legfrisebb jelentés szerint Andreotti miniszterelnök megerő­sítette, hogy benyújtja kormánya lemondását. Magára hagyatva üldögél Gi­ulio Andreotti olasz miniszterelnök a bizalmi kérdésben folytatott parlamenti vita során. A Román KP KB plénuma Bukarestből jelenti a Tanjug. Ma összeül Bukarestben a Ro­mán Kommunista Párt Központi Bizottsága. Gazdasági, elsősorban mezőgazdasági kérdésekkel foglal­kozik. Jól értesült körökben úgy tud­ják, hogy a plénum néhány káder­politikai kérdést is megtárgyal, és változtatásokat eszközöl a párt ve­zetőségében.

Next