Magyar Szó, 1979. április (36. évfolyam, 104-118. szám)

1979-04-16 / 104. szám

1979. április 16., hétfő Katasztrofális földrengés a déli tengerparton (Folytatás az 1. oldalról) Temérdek sátorra, élelmiszerre, ivóvízre van szükség az egész vi­déken. Budvában szintén szik ház rom­ba dől­t, négy modern szálloda is áldozatául esett a földrengésnek. A közúti közlekedés teljesen meg­szakadt a köztársaság többi részé­vel ,az utakat száltak, földhalma­­zaik torlaszolják el. A súlyos se­besülteket az épen maradt kór­házakba szállítják. Hercegnovi közelében a tenger­parti főútvonal mintegy 200 mé­ter hosszan a tengerbe süllyedt, az óvárost lezárták, a Fjord nevű szálloda csaknem teljesen össze­omlott, a városi kávéház megsem­misült, s a föld színével lett egyen­lő, a belügyi szolgálat épülete is. Egy több emeletes épület a ten­gerbe veszett. Kotor szintén rendkívül súlyos károkat szenvedett, akárcsak az egész festői szépségű öböl vala­mennyi települése. Az épületek 80 százaléka lakhatatlanná vált, a sérülteket a közeli Tivat, Meijane és más kevésbé megrongálódott válrosok­, üdülők kórházába vitték. Tivatban, Orahovjacben és Perast­­ban is számos épület romba dőlt, és igen sok sérült van. Duško Šeferović, Hercegnovi köz­ségi képviselő-testülete végre­hajtó tanácsának elnöke kijelen­tette tegnap, hogy a régebbi épü­letek legtöbbje lakhatatlanná vá­lt, a zelenikai hatalmas kikötő épít­ményeinek szinte nyomuk ve­szett, a Boka és a Tamanis szállo­dák pedig oly súlyosan megron­gálódtak, hogy csak hosszabb idő múlva válhatnak lakhatóvá. Egy ember meghalt, so­k sérült van. Segítséget kérünk! A Crna Gora köztársaság többi részétől elszakadt Ulcinj, Herceg­novi, Bar, Kotor és Budva kato­nasága, területvédelmi egységei és a többi polgár azonnal a sérültek segítségére sietett. Drámai jelene­tek játszódtak le a romok között, a kórházakban, miivel sem elegen­dő egészségügyi szakember, sem vértartal­ék nem volt. Az elemi csapások következményeinek el­hárításá­t irányító községi bizott­ságok ezért rádió útján röpítették szét az országba segélykérésüket: — Vért, sátorokat, hálókocsikat kérünk azonnal! Kotor lakosságának nagy része a labdarúgópályán tartózkodik, s az éjjelt a szabad ég alatt tölti, ha nem érkeznek meg a szükséges sátorok. A kórházból, amely szin­tén összedőlt, sikerült kimenteni a betegeket. A városba csa­k egy mellékút vezet, a főútvonal meg­rongálódott, azt pedig az érkező segítség számára tartják fent. Az egész Kostori-öbölben leállították a forgalmat, s csak a mentőoszta­­gok, a segítséget vivők közleked­hetnek. Az építővál­lalatok gép­parkja megfeszített erővel dolgo­zik az elk­or­aszolt utak szabaddá tételén. Érkeznek a sátorok, az élelmiszer, s a mentőosztagok­ ­ Belgrád­ból mintegy ötezer üveg vérplazma. Szarajevóból három egészségügyi különítmény, számos sátor, nagy mennyiségű élelmi­szer érkezett tegnap délután a földrengés sújtotta vidékre. Ké­szenlétbe helyezték a műszaki cso­portokat, hogy szükség esetén el­utazzanak a tengermellékre az utak, a telefon- és távíró-össze­köttetés helyreállítására. A katasztrofális földrengés hí­rére az egész ország felajánlotta segítségét. A Jugoszláv Vöröske­reszt tegnap már kora délelőtt út­nak indította az első küldeménye­ket. Valamennyi köztársaságból kötszert, vért, sátorokat és áram­­fejlesztőket küldenek a katasztró­fa színhelyeire. Mivel a Tivati re­pülőtérrel megszakadt a légi ösz­­szeköttetés, az első segélykülde­ményeket helikopterekkel szállít­ják a földrengés súj­totta vidékekre, a JIH egységei pedig igyekeznek járhatóvá ten­ni a Bar és Petro­­vac felé vezető műutakat. A szkopjei Cirill és Metód Egye­tem földrengéskutató sza­kembe­­reinek egy csoportja tegnap dél­előtt Crna Goráiba utazott. A kü­lönítmény speciális műszerekkel van ellátva, és segítséget nyújt a polgárvédelmi­­ egységeknek. A szkopjei kórházból pedig egy or­voskülönítmény indul a bajba jutottak megsegítésére. . Hírek szerint Belgrádban sorban állnak az önkéntes véradók. A vér­­átömlesztő állomáson tegnap délig több mint százan adtak vért, s még százötven-kétszázan várná­k arra, hogy sorra kerüljenek. A Vö­röskereszt közleménye szerint vér­plazma egyelőre van elegendő. A Kosovo tartományi polgárvé­delmi parancsnokág azonnal kap­csolatra lépett a földrengés súj­totta községek parancsnokságaival, és felajánlotta segítségét. Több műszaki alakulat és orvoskülönít­­mény indult a helyszínre, elsők között Prizrenből, Hercegnovi testvérvárosából. Szarajevó önkéntes véradásra szólította fel a lakosságot. A Sza­rajevói Rádió berendezéseket és szakembereket küldött Titográd­­ba, hogy segítséget nyújtsanak az ottani rádiónak a földrengésről való tájékoztatásban. A Tanjug hírügynökség Tito­­gradból érkezett jelentése szerint tegnap délután két óráig helyre­állították a telefon- és távíró-ösz­­szeköttetést Budvával, Rotorral és Tivattal. A titográdi egészségügyi intézet véradásra szólította fel a lakosságot. Az ivangradi kórház jelentette, hogy szükség esetén száz sérültet befogadhat. Danilovgradból két orvoskülö­nítményt és nagy mennyiségű köt­szert indítottak útnak, Kolašin és Andrijevica polgárvédelmi egysé­gei pedig műszaki alakulatokat és orvosokat menesztettek a kataszt­rófa színhelyére. Tegnap délután három órakor a Crna Gora-i polgárvédelmi pa­rancsnokság rádió útján ismét felszólította a lakosságot, hogy ad­jon vért. Közölte továbbá, hogy Budva, Kotor, Ulcinj és Bar köz­ségeknek nagy mennyiségű vér­plazmára, hálózsákra és nagyka­pacitású áramfejlesztőkre van szüksége. Svájc felajánlotta segítségét A katasztrofális földrengés első hírére a svájci külügyminiszté­rium a JSZSZK berni nagykövet­sége révén segítséget ajánlott fel a földrengés sújtotta vidékeknek. A svájci humanitárius intézmé­nyek is felajánlották segítségüket. A vajdasági polgárvédelmi pa­rancsnokság és a Vöröskereszt tartományi bizottsága tegnap­ dél­után útnak indította az első kül­deményeket Crna Gorába. Több száz takarót, nagy számú sátort és 3000 kilogramm klórmeszet szállítottak a belgrádi repülőtér­re, ahonnan a küldeményt Tito­­grádba továbbítják. Ezenkívül több elsősegély-csomag 200 palack szárazplazma és ugyanennyi friss vér szállításra készen áll. Az újvidéki tartományi kórház­ban, továbbá a szabadkai, zrenja­­nini, pancsovai, zombori kór­házakban önkéntes orvoskülönít­­mények alakultak. Jovan DEJANOVIC, az újvidéki községi képviselő-testület elnöke részvéttáviratot küldött Slobodan FILIPOVICNAK, a titográdi kép­viselő-testület elnökének, amely­ben elmondta, hogy Újvidék pol­gárai felajánlották segítségüket a bajba jutott tengermelléki lakos­ságnak. Délelőtt összeült a közsé­gi polgárvédelmi parancsnokság és a Vöröskereszt községi szervezeté­vel együtt útnak indította az el­sősegély-különítményt: több nagy sátort, amelyek tábori kórház be­fogadására is alkalmasak. A Crna Gora-i polgárvédelmi parancsnokság közölte, hogy a földrengés sújtotta vidékeknek 2000 sátorra, 12 000 takaróra és minél több vérplazmára van szükségük. A Jugoszláv Vöröskereszt ezt követően arról adott hírt, hogy Szlovéniából sátorokat, kötszert és vérplazmát szállító repülőgép in­dult Titográdba. Ugyanakkor a batajnicai repülőtérről 20 tonna­­ küldeményt szállító repülőgép in­dult el. Zágrábban két repülőgép­­ áll indulásra készen. Külföldön is érezték a földrengést A Tanjug hírügynökség jelenti, hogy a szomszédos Albániában is éreztéik a földrengést, amely a főváros, Tirana polgárai körében nagy nyugtalanságot keltett. A ju­goszláv nagykövetségről jelentik, hogy anyagi kár nincs, jóllehet Albániában öt-hat éve nem ta­pasztaltak ilyen erős talajmozgást. Franciaországban a strasbourgi fizikai intézet műszerei jelezték a földrengést. Erőssége 7,25 fok volt a Richter-skála szerint, az in­tézet jelentése szerint epicentruma Titográdtól ötven kilométernyire délre volt. Európában szinte minden föld­rengésjelző intézet rögzítette a Crna Gora-i talajmozgásokat. Az uppsalai nemzetközi obszervatóri­um tegnap reggel 7 óra 19 perc­kor és 40 másodperckor jelezte, epicentrumát Dél-Crna Gora és Észak-Albánia vidékére tájolta be. Olaszország nagyobb részében is érezték a földrengést, amely je­lentések szerint anyagi kárt nem okozott. Nápoly lakossága az ut­cákra menekült, Rómában és Udi­­nében is nyugtalanságot keltett a talaj­mozgás. Magas rangú személyiségek a földrengés sújtotta vidéken Tegnap magas rangú jugoszláv és Crna­ Gora-i vezetők látogat­ták meg a földrengés sújtotta tengermelléket: Veselin DJUKA­NOVIC, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, MILOS MINIC, a JKSZ KB Elnökségének tagja, Veljko MILATOVIC, a Crna Go­ra-i SZK Elnökségének elnöke és mások. Számos távirat is érkezett az országból, amelyben segélyt kí­nálnak fel a földrengés sújtotta­­vidék lakosságának,______, , MAGYAR SZÓ A nyaralóknak nem történt bajuk Tegnap késő délutáni jelenté­sek szerint a Drna Gora-i ten­gerparton nyaraló külföldi turis­ták, gyermekek épek, egészsége­sek. A meljinei gyermeknyaraló vendégeinek úgyszintén nem tör­tént bajuk. A turistákat külön járatú hajókkal Dubrovni­kba szállították. Az ország szinte minden tájá­ból próbálkoznak a polgárok összeköttetést teremteni a föld­rengés sújtotta vidéken élő hoz­zátartozóikkal, ismerőseikkel. Ez tegnap nagy nehézségbe ütközött, mivel megszakadtak a telefon­vonalak. Nagyon sokan gépko­csival indultak el a tengerpart­ra, de csak torlódást okoztak a már ott veszteglő rengeteg jár­mű és a megrongálódott utak miatt. A titográdi rádió tegnap több­ször is felhívta a lakosság figyel­mét, hogy egyelőre ne menjen erre a vidékre. A legerősebb földrengés Jugoszláviában A szarajevói földrengésjelző intézet jelentése szerint a teg­napi földrengés volt az elmúlt 70 év alatt a legerősebb­ Jugosz­láviában. Ilyen erejű földren­gést csak 1904-ben jegyeztek fel a jugoszláv—bolgár országhatár térségében. Két újabb földrengés A Crna Gora-i tengerpartot a tegnap reggeli katasztrofális földrengés után még két erő­sebb földmozgás sújtotta. Elő­ször 11 óra 28 perckor, amely 6,5 fok erősségű volt, majd pe­dig délután háromnegyed négy­kor, amikor 8 fokos volt a Mercalli-skála szerint. Az epi­centrum mindkét esetben a Ko­­tori-öbölben volt. Hercegovinában az újabb földlökés nyomán 14 olyan épü­let romba dőlt, amelyet a reg­geli földrengés csak megron­gált. Az óvárosban álló Cita­della a tengerbe süllyedt. Emberáldozat nem volt. Kiömlött a Tisza vize A vasárnap reggel bekövetkezett erőteljes földrengést Becsén és környékén is érezték. Sokak sze­rint erősebb volt, mint a szerda esti, amelynek epicentruma Ada környékén volt. Az ablakok, az aj­tók most is erősen megrezzentek, a csillárok pedig kilengtek. Külö­nösen az emeleti lakásokban ész­lelték a földrengést. Érdekes jelenségre figyeltek fel a Tiszán levő sporthorgászok. A tiszai gát közelében arra lettek figyelmesek, hogy a nagy létesít­mény megremeg, és a folyó vize mint dagálykor a tenger, néhány méterre a partra ömlött.­­ Mint amikor a teknőt félre­billentik, és a víz az egyik oldal­ra tódul, úgy viselkedett a Tisza — mondta az egyik szemtanú. Egyébként a városban és kör­nyékén élénk figyelemmel és mély részvéttel kísérik a Crna Gora-i földrengés sújtotta vidékről érke­ző jelentéseket, sokan rokonaik, barátaik sorsáért aggódnak. L. Gy. Crna Gora gyászol Crna Gora Végrehajtó Tanácsa tegnapi rendkívüli ülésén­ április 16-ra gyászt rendelte el a köztár­saság területére. BELPOLITIKA Földrengés Szabadkán is Vasárnap reggel hét óra húsz perckor Szabadkán is megmozdult a föld. A lökést már az első eme­leti lakásokban is érezni lehetett, főleg a csillárok és a függő tár­gyak mozdultak el helyükről A hetedi­k-nyolcadik emeleti lakások­ban mindazok, akik, vasárnap lé­vén, egy kicsit tovább heverész­­tek, a kritikus pillanatban az ágyat akár bölcsőnek is vélhették, mert ilyen magasságban a kilen­gések már nagyobbak voltak, és nem csupán a csillagok, hanem a szilárdabban rögzített tárgyak, bú­torok is megmozdultak. Anyagi kár nem keletkezett, és a lakos­ság körében nem keltett pánikot a földmozgás. H. F. Újvidék Az utcára menekült a lakosság Tegnap reggel nagy riadalom űzte ki lakásukból azokat az új­vidékieket, akik a magas torony­­épületekben laknak. A csillárok lengeni kezdtek, mozogtak a füg­gönyök, a kádakban álló víz pe­dig meglódult. Főleg a legfelső emeleteken volt érezhető a föld­rengés, amely ezúttal erősebb volt, mint két évvel ezelőtt, ami­kor Romániában rengett a föld. Egyelőre nincs szükség külföldi segítségre A Jugoszláv Vöröskereszt szer­vezete közölte, hogy a külföldi nagykövetségek felkínálták segít­ségüket a földrengés sújtotta ten­germelléknek. Egyelőre külföldi segítségre nincs szükség, elsősor­ban a magunk erejéből igyekszünk támogatni a bajba jutottakat. Az egész ország lakossága rendkívül magas fokú szolidaritásról tett ta­núságot. Kikinda és Szabadka segítsége Vajdaság tegnap délután útnak indította Titogradba az első se­gélyszállítmányát, s több orvosi különítmény áll készenlétben. Ki­kinda felkínálta össz cserépfeles­legét, a szabadkai egészségügyi központ pedig vállalja több sérült elhelyezését és gyógykezelését. További felajánlások várhatók. . 3

Next