Magyar Szó, 1979. május (36. évfolyam, 119-131. szám)

1979-05-03 / 119. szám

__________________________________________________________ ф Túlnyomórészt derült, száraz, meleg idő Doronjski Topba és Matiba utazóit Stevan Doronjski, a JSZSZK Elnökségének tagja jugoszláv ál­lami küldöttség élén tegnap este hivatalos látogatásra a Togói Köz­társaságba utazott. Küldöttségünk, amelynek tagjai Radone Kontic, az SZVT tagja és Vido Knežević, a Szövetségi Külügyi Titkárság nagykövete, Maliba is ellátogat. Vendéglátóikkal az időszerű nem­zetközi problémákról, a bilaterális kapcsolatokról és az el nem köte­lezettek mozgalmán belül kifejtett tevékenységről folytatnak megbe­széléseket. (Tanjug) g­­y " 1979 "AJ ! A XXXVI. évf.r 119. (11466.) szám 1979. május 3., csütörtök Ara 3 dinár (idola.as jelentés a 9. oldalon) Óvnunk kell népeink egységét Nagyszabású ünnepség Bohinjska Bistricán — Tito elnök köszöntötte a népgyűlés részvevőit Bohinjska Bistricán, a Jože Až­­man forradalmár és kommunista nevét viselő, új művelődési ott­hon előtt május elsején már a kora reggeli órákban egybegyűltek a dolgozók, a polgárok, hogy kö­szönthessék Tito elnököt, legked­vesebb vendégüket. Az esős idő el­lenére is a bohinji dolgozók, föld­művesek, a fiatalok hosszú és sűrű sorfalat alkottak, hogy méltó mó­don köszönthessék Tito elvtársat, az új Jugoszlávia megteremtőjét, a testvériség és egység, a jugoszláv nemzetek és nemzetiségek egyen­jogúságának megteremtőjét, a szo­cialista önigazgatás, a szocialista demokrácia és az el nem kötele­zettégi politika úttörőjét, a világ­békéért küzdő tántoríthatatlan harcost, a szeretett embert és ba­rátot. Megkezdődött a bistricai május elsejei ünnepség, annak az emlék­szobának a megnyitása, ahol 1939- ben Tito vezetésével a JKSZ KB megtartotta alakuló értekezletét, megnyitották Tom­áz Godec bo­hinji forradalmár emlékmúzeu­mát , időközben pedig az ün­nepség részvevőinek száma állan­dóan növekedett. Ljubljanából, Kranjból, Jesenicéről, valamint a köztársaság és Jugoszlávia más vi­dékeiről egyre több vendég érke­zett. Tíz órakor a JKSZ KB ün­nepi ülésének megkezdése előtt egy órával a művelődési otthon előtti téren felsorakoztak azok, akik párt-, állami, partizán- és ifjúsági zászlókat tartottak. A hangszórókból felcsendültek a par­tizán- és népdalok, mindez fo­kozta az ünnepi hangulatot. Gazdag munkásmozgalmi törté­nete során Bohinjban még soha nem ünnepelték ily módon május elsejét. Ezen a napon egy kor­szak jubileumát ünnepelték a je­lenlevők, négy évtized jubileu­mát, amely idő alatt elsősorban a Kommunista Párt és Tito elvtárs érdemeként hazánkban kibontako­zott a szocialista társadalmi be­rendezés. A második világháború előtti sötét korszakban, 1939-ben, amikor Josip Broz illegális párt­munkásként néhány munkatársá­val Bohinjska Bistricán megalakí­totta az új párt új vezetőségét, senki sem sejtette, hogy ezt az eseményt milyen forradalmi társa­dalmi változások követik majd. A Jugoszláv Kommunista Párt a néptömegekre támaszkodva és a frakciózástól megszabadulva, azok­ban a napokban hozzáfoghatott a reá váró történelmi feladatok tel­jesítéséhez, megkezdhette a fasiz­mus elleni harcot, a népfelkelést, a népi és szocialista forradalmat, majd a későbbiek során a szo­cialista országépítést. Hazánk minden polgárát ma e történelmi felismerés, valamint az önigazgatási szocialista jövőről al­kotott kép hatja át. A Jože Až­­man emlékotthon előtt 15 000 pol­gár repesve várta, hogy a Száva völgyében vezető úton megjelen­jen elnökünk gépkocsija. Valamivel 11 óra előtt Tito el­nök megérkezett. Amikor vidáman, vörös szegfűvel a gomblyukában kiszállt a gépkocsiból, az ünnep­ség részvevői hatalmas félkört al­kottak körülötte, majd viharos tapssal, kitörő örömmel köszöntöt­ték, azt kívánták, hogy még soká­ig vezessen bennünket jó egészség­ben. A kommunisták és a dolgozók nevében Zdravko KRVINA, a go­ren­­skói községközi pártbizottság titkára üdvözölte Titót. Elnökünk ezután Franc POPIT, Stane DO­LANC és Sergej KRAIGHER tár­saságában a művelődési otthonba indult, a jesenicei gimnázium egy (Folytatása a 6. oldalon) ­ Büszkék lehetünk pártunk nagy művére Josip Broz Tito elnökletével Bohinjska Bistricán díszülést tartott a Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Bizottsága . Az új központi vezetőség megalakulásának 40. évfordulója alkalmából Stane Dolanc olvasott fel beszámolót Josip BROZ TITÓNAK, a Jugoszláv Kommunista Szövetség elnökének vezetésével kedden délelőtt Bohinjska Bistricán a Jože Ažman forradalmár nevét viselő művelődési otthonban díszülést tartott a JKSZ Központi Bizottsága abból az alkalomból, hogy 40 esz­tendővel ezelőtt ugyanezen a helyen megalakult a JKP új Központi Bizottsága. A jubileum alkalmából Stane DOLANC, a JKSZ KB Elnökségének titkára mondott beszédet. A dísz­ülés után megrendezett naggyűlésen Vinko HAFNER, a Szlovén Szakszervezeti Szövetség elnöke rövid május elsejei üdvözletet intézett az egybegyűltekhez, majd Tito elnök köszön­tötte őket. Az ünnepi ülés részvevői tiszteletére rendezett ebéd után Tito elnök megtekin­tette Tomaž Codec emlékmúzeumát. Forradalmi sifozgalmnak mérföldköve Sfans Dolanc beszéde Elvtársnők és elvtársak! Pártunk elmúlt 60 éves forra­dalmi harcában tagságának és ve­zető szerveinek számos jelentős ér­tekezlete mérföldkövét jelentette a munkásosztály és hazánk mun­­kástömegies forradalmi mozgalmá­nak fejlődésében. Fontosságuk mindenekelőtt abban van, hogy a munkásosztályt és élcsapatát fel­vértezték azokkal­ a felismerések­kel, harci eszközeikkel és formák­kal, amelyek megfelel­tek az adott történelmi időszak szükségleteinek és követelményeinek, fejlesztve a harci stratégiát és taktikát a tö­megeknek a társadalom forradalmi és demokratikus átalakulására irá­nyuló politikai és általános társa­dalmi akciójában. Az ilyen történelmi értekezletek közé tartozik kétségtelenül az az összejövetel is, amelyet Tito elv­társ vezetésével 40 évvel ezelőtt tartottak meg itt, Bohinjska Bist­­ricáma 1939. március 15-étől 18- áig. A JKP Ideiglenes Vezetőségé­nek ülése volt ez, amelyen meg­vitatták a Jugoszláv Kommunista Párt fejlesztésének és szerepének számos időszerű kérdését. Ezen az ülésen az addigi Ideiglenes Veze­tőség kisebb változásokkal a JKP Központi Bizottságává alakult át, Josip Broz Titoval az élén. Éppen attól az időszaktól kezdődik Köz­ponti Bizottságunk folyamatos 40 éves munkája , a Jugoszláv Kommunista Párt fejlődése útjá­nak, munkásosztályunk, nemzete­ink és nemzetiségeink forradalmi harcának leggyümölcsözőbb sza­kasza. új politikai platform, az a plat­form, amely elsősorban a hazánk népe és munkásosztálya harcának feltételeiből és szükségleteiből in­dult ki. Ez ugyancsak érvényesült az új Központi Bizottság megvá­lasztásának módjában. Tito ugyan­is a JKP Ideiglenes Vezetőségébe és Központi Bizottságába a kádere­ket addigi munkájuk, valamint a tö­megek körében és a pártban él­ő forradalmi munkásmozgal­munk politikai önállóságára való törekvés annak a szükségletnek a kifejezője volt, hogy a jugoszláv kommunisták és az összes mun­kástömegek forradalmi akciója megszabaduljon minden külső nyomástól és bilincstől, doktriná­­lis felfogástól és az egy nemzet­közi központból diktált sablontól, amely sokáig alaposan megnehe­zítette, hogy ez a mozgalom meg­találja a széles körű forradalmi politikai akció legmegfelelőbb út­jait, módszereit és eszközeit, hogy a párt a tömegek igazi vezetőjévé, vezett tekintélyük alapján válasz­totta, éspedig a Komintern meg­kérdezése nélkül, s ez az akkori körülmények között szinte elkép­zelhetetlen volt, a jugoszláv társadalom igazi po­litikai tényezőjévé válhasson. Kiépült a marxista típusú de­mokratikus centralizmus elve alapján szervezett forradalmi párt, amely másoktól eltérően egy­úttal mindinkább korszerűvé és önállóvá vált a döntéshozatalban, sokoldalúan alkalmazkodva a mun­kásosztály, a néptömegek és a Jugoszlávia haladó demokratikus erői harcának adott szükségletei­hez és feltételeihez. A pártunk ön­állóságáért folytatott harccal kéz­ (Folytatása a 2. oldalon) Az új politikai irányvonal kialakítása A JKP új Központi Bizottságá­nak megalakulása az országban folytatott heves osz­tályharcból ki­kerülő edzett káderekkel, továbbá az 1939 áprilisában és májusában Zágrábban, Podsredárbam és Laská­ban megtartott következő három ülése, a JKP vezető aktívájának 1939. június 9-én és 10-én a Smar­­da Gora közelé­ben levő Tacamban megti­szto­tt országos ta­nácskozása, valamint a Tito elvtárs vezetésé­vel ugyanabban az esztendőben megtartott más pártértekezletek új forradalmi stílust és módszert je­lentettek pártunk munkájában. A párt hatványozta erőfeszítéseit be­csülettel betöltve a proletárság él­csapatának szerepét, miközben né­pének és osztályának érdekeit, a béke, a demokrácia, a dolgozók nemzeti és szociális felszabadítása érdekeit és az ország függetlensé­gének védelmét szolgálta. Ez volt az az időszak, amikor hirtelen ki­éleződtek azok az ismert belső el­lentmondások, amelyek alapjaiban megrendítették a régi Jugoszláviát. Ezzel egyidejűleg Jugoszlávia nem­zetei és nemzetiségei szembe talál­ták magukat a fasiszta szörnyeteg­gé, a függetlenségük elveszítésé­nek veszélyével. 1938 szeptemberében Tito elv­társ már leszögezhette: „A párt most nagy tekintélynek örvend az országban, nemcsak a munkások, hanem a más demokratikus pár­tok híveinek körében is... Az em­berek meggyőződhettek arról, hogy a kommunistáik becsületesen dol­goznak és küzdenek a nép érde­keiért.” Abban az időben a JKP fejlő­déseinek és po­liitikájáinak fontos elemei a következők voltak: — sikeresen befejeződött az a folyamat, amelyben a JKP eszmei­leg és politikailag egységes, szi­lárdan szervezett harci erővé nőtte ki magát, megszabadult az oppor­tunizmustól és szektássá­gitól, a dogmatizmustól és frakciózástól, kész volt és alkalmassá vált a forradalmi akcióra, — határozottan szétzúztuk a párt elzárkózottságának és illega­litásának abroncsát, a párt a mun­kásosztály, valamint a többi hala­dó és demokratikus rétegek és néptömegek harci mozgósításával közvetlen kapcsolatot teremtett a legszélesebb néptömegekkel; a párt elsősorban a munkásokra és az ifjúságra támaszkodott, arra tö­rekedve, hogy a néptömegek egész mozgalma forradalmi jelleget ölt­sön, s hogy a mozgalomban úrrá legyen az öntudat, a szervezettség és a lelkesedés; — létrejött az antifasiszta és de­mokratikus erők széles és egysé­ges harci frontja, s ezáltal kiala­kultak az összes haladó és haza­fias erők legnagyobb egységéhez szükséges előfeltételek a békéért, a kenyérért és a szabadságért, to­vábbá a fasiszta veszély ellen irá­nyuló harcokban; — az országban a párt maga építette ki a politikai irányvonalat és érvényesítette a munkástöme­gek és szervezeteik körében. A ju­goszláv forradalmi munkásmozga­lom stratégiája és taktikája össz­hangban volt a hazánkban ural­kodó konkrét feltételekkel. Ez kü­lönösen kifejezésre jutott az új Központi Bizottság törekvéseiben és határozataiban, valamint a ve­zető pártaktíva taceni országos ta­nácskozására. Ekkor igazolást nyert a párt akciójához szükséges Tito hozzájárulásának történelmi jelentősége Tito elnök köszönti a Bohinjska Bistrica-i nagygyűlés részvevőit

Next