Magyar Szó, 1979. május (36. évfolyam, 119-131. szám)
1979-05-03 / 119. szám
__________________________________________________________ ф Túlnyomórészt derült, száraz, meleg idő Doronjski Topba és Matiba utazóit Stevan Doronjski, a JSZSZK Elnökségének tagja jugoszláv állami küldöttség élén tegnap este hivatalos látogatásra a Togói Köztársaságba utazott. Küldöttségünk, amelynek tagjai Radone Kontic, az SZVT tagja és Vido Knežević, a Szövetségi Külügyi Titkárság nagykövete, Maliba is ellátogat. Vendéglátóikkal az időszerű nemzetközi problémákról, a bilaterális kapcsolatokról és az el nem kötelezettek mozgalmán belül kifejtett tevékenységről folytatnak megbeszéléseket. (Tanjug) gy " 1979 "AJ ! A XXXVI. évf.r 119. (11466.) szám 1979. május 3., csütörtök Ara 3 dinár (idola.as jelentés a 9. oldalon) Óvnunk kell népeink egységét Nagyszabású ünnepség Bohinjska Bistricán — Tito elnök köszöntötte a népgyűlés részvevőit Bohinjska Bistricán, a Jože Ažman forradalmár és kommunista nevét viselő, új művelődési otthon előtt május elsején már a kora reggeli órákban egybegyűltek a dolgozók, a polgárok, hogy köszönthessék Tito elnököt, legkedvesebb vendégüket. Az esős idő ellenére is a bohinji dolgozók, földművesek, a fiatalok hosszú és sűrű sorfalat alkottak, hogy méltó módon köszönthessék Tito elvtársat, az új Jugoszlávia megteremtőjét, a testvériség és egység, a jugoszláv nemzetek és nemzetiségek egyenjogúságának megteremtőjét, a szocialista önigazgatás, a szocialista demokrácia és az el nem kötelezettégi politika úttörőjét, a világbékéért küzdő tántoríthatatlan harcost, a szeretett embert és barátot. Megkezdődött a bistricai május elsejei ünnepség, annak az emlékszobának a megnyitása, ahol 1939- ben Tito vezetésével a JKSZ KB megtartotta alakuló értekezletét, megnyitották Tomáz Godec bohinji forradalmár emlékmúzeumát , időközben pedig az ünnepség részvevőinek száma állandóan növekedett. Ljubljanából, Kranjból, Jesenicéről, valamint a köztársaság és Jugoszlávia más vidékeiről egyre több vendég érkezett. Tíz órakor a JKSZ KB ünnepi ülésének megkezdése előtt egy órával a művelődési otthon előtti téren felsorakoztak azok, akik párt-, állami, partizán- és ifjúsági zászlókat tartottak. A hangszórókból felcsendültek a partizán- és népdalok, mindez fokozta az ünnepi hangulatot. Gazdag munkásmozgalmi története során Bohinjban még soha nem ünnepelték ily módon május elsejét. Ezen a napon egy korszak jubileumát ünnepelték a jelenlevők, négy évtized jubileumát, amely idő alatt elsősorban a Kommunista Párt és Tito elvtárs érdemeként hazánkban kibontakozott a szocialista társadalmi berendezés. A második világháború előtti sötét korszakban, 1939-ben, amikor Josip Broz illegális pártmunkásként néhány munkatársával Bohinjska Bistricán megalakította az új párt új vezetőségét, senki sem sejtette, hogy ezt az eseményt milyen forradalmi társadalmi változások követik majd. A Jugoszláv Kommunista Párt a néptömegekre támaszkodva és a frakciózástól megszabadulva, azokban a napokban hozzáfoghatott a reá váró történelmi feladatok teljesítéséhez, megkezdhette a fasizmus elleni harcot, a népfelkelést, a népi és szocialista forradalmat, majd a későbbiek során a szocialista országépítést. Hazánk minden polgárát ma e történelmi felismerés, valamint az önigazgatási szocialista jövőről alkotott kép hatja át. A Jože Ažman emlékotthon előtt 15 000 polgár repesve várta, hogy a Száva völgyében vezető úton megjelenjen elnökünk gépkocsija. Valamivel 11 óra előtt Tito elnök megérkezett. Amikor vidáman, vörös szegfűvel a gomblyukában kiszállt a gépkocsiból, az ünnepség részvevői hatalmas félkört alkottak körülötte, majd viharos tapssal, kitörő örömmel köszöntötték, azt kívánták, hogy még sokáig vezessen bennünket jó egészségben. A kommunisták és a dolgozók nevében Zdravko KRVINA, a gorenskói községközi pártbizottság titkára üdvözölte Titót. Elnökünk ezután Franc POPIT, Stane DOLANC és Sergej KRAIGHER társaságában a művelődési otthonba indult, a jesenicei gimnázium egy (Folytatása a 6. oldalon) Büszkék lehetünk pártunk nagy művére Josip Broz Tito elnökletével Bohinjska Bistricán díszülést tartott a Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Bizottsága . Az új központi vezetőség megalakulásának 40. évfordulója alkalmából Stane Dolanc olvasott fel beszámolót Josip BROZ TITÓNAK, a Jugoszláv Kommunista Szövetség elnökének vezetésével kedden délelőtt Bohinjska Bistricán a Jože Ažman forradalmár nevét viselő művelődési otthonban díszülést tartott a JKSZ Központi Bizottsága abból az alkalomból, hogy 40 esztendővel ezelőtt ugyanezen a helyen megalakult a JKP új Központi Bizottsága. A jubileum alkalmából Stane DOLANC, a JKSZ KB Elnökségének titkára mondott beszédet. A díszülés után megrendezett naggyűlésen Vinko HAFNER, a Szlovén Szakszervezeti Szövetség elnöke rövid május elsejei üdvözletet intézett az egybegyűltekhez, majd Tito elnök köszöntötte őket. Az ünnepi ülés részvevői tiszteletére rendezett ebéd után Tito elnök megtekintette Tomaž Codec emlékmúzeumát. Forradalmi sifozgalmnak mérföldköve Sfans Dolanc beszéde Elvtársnők és elvtársak! Pártunk elmúlt 60 éves forradalmi harcában tagságának és vezető szerveinek számos jelentős értekezlete mérföldkövét jelentette a munkásosztály és hazánk munkástömegies forradalmi mozgalmának fejlődésében. Fontosságuk mindenekelőtt abban van, hogy a munkásosztályt és élcsapatát felvértezték azokkal a felismerésekkel, harci eszközeikkel és formákkal, amelyek megfeleltek az adott történelmi időszak szükségleteinek és követelményeinek, fejlesztve a harci stratégiát és taktikát a tömegeknek a társadalom forradalmi és demokratikus átalakulására irányuló politikai és általános társadalmi akciójában. Az ilyen történelmi értekezletek közé tartozik kétségtelenül az az összejövetel is, amelyet Tito elvtárs vezetésével 40 évvel ezelőtt tartottak meg itt, Bohinjska Bistricáma 1939. március 15-étől 18- áig. A JKP Ideiglenes Vezetőségének ülése volt ez, amelyen megvitatták a Jugoszláv Kommunista Párt fejlesztésének és szerepének számos időszerű kérdését. Ezen az ülésen az addigi Ideiglenes Vezetőség kisebb változásokkal a JKP Központi Bizottságává alakult át, Josip Broz Titoval az élén. Éppen attól az időszaktól kezdődik Központi Bizottságunk folyamatos 40 éves munkája , a Jugoszláv Kommunista Párt fejlődése útjának, munkásosztályunk, nemzeteink és nemzetiségeink forradalmi harcának leggyümölcsözőbb szakasza. új politikai platform, az a platform, amely elsősorban a hazánk népe és munkásosztálya harcának feltételeiből és szükségleteiből indult ki. Ez ugyancsak érvényesült az új Központi Bizottság megválasztásának módjában. Tito ugyanis a JKP Ideiglenes Vezetőségébe és Központi Bizottságába a kádereket addigi munkájuk, valamint a tömegek körében és a pártban élő forradalmi munkásmozgalmunk politikai önállóságára való törekvés annak a szükségletnek a kifejezője volt, hogy a jugoszláv kommunisták és az összes munkástömegek forradalmi akciója megszabaduljon minden külső nyomástól és bilincstől, doktrinális felfogástól és az egy nemzetközi központból diktált sablontól, amely sokáig alaposan megnehezítette, hogy ez a mozgalom megtalálja a széles körű forradalmi politikai akció legmegfelelőbb útjait, módszereit és eszközeit, hogy a párt a tömegek igazi vezetőjévé, vezett tekintélyük alapján választotta, éspedig a Komintern megkérdezése nélkül, s ez az akkori körülmények között szinte elképzelhetetlen volt, a jugoszláv társadalom igazi politikai tényezőjévé válhasson. Kiépült a marxista típusú demokratikus centralizmus elve alapján szervezett forradalmi párt, amely másoktól eltérően egyúttal mindinkább korszerűvé és önállóvá vált a döntéshozatalban, sokoldalúan alkalmazkodva a munkásosztály, a néptömegek és a Jugoszlávia haladó demokratikus erői harcának adott szükségleteihez és feltételeihez. A pártunk önállóságáért folytatott harccal kéz (Folytatása a 2. oldalon) Az új politikai irányvonal kialakítása A JKP új Központi Bizottságának megalakulása az országban folytatott heves osztályharcból kikerülő edzett káderekkel, továbbá az 1939 áprilisában és májusában Zágrábban, Podsredárbam és Laskában megtartott következő három ülése, a JKP vezető aktívájának 1939. június 9-én és 10-én a Smarda Gora közelében levő Tacamban megtisztott országos tanácskozása, valamint a Tito elvtárs vezetésével ugyanabban az esztendőben megtartott más pártértekezletek új forradalmi stílust és módszert jelentettek pártunk munkájában. A párt hatványozta erőfeszítéseit becsülettel betöltve a proletárság élcsapatának szerepét, miközben népének és osztályának érdekeit, a béke, a demokrácia, a dolgozók nemzeti és szociális felszabadítása érdekeit és az ország függetlenségének védelmét szolgálta. Ez volt az az időszak, amikor hirtelen kiéleződtek azok az ismert belső ellentmondások, amelyek alapjaiban megrendítették a régi Jugoszláviát. Ezzel egyidejűleg Jugoszlávia nemzetei és nemzetiségei szembe találták magukat a fasiszta szörnyeteggé, a függetlenségük elveszítésének veszélyével. 1938 szeptemberében Tito elvtárs már leszögezhette: „A párt most nagy tekintélynek örvend az országban, nemcsak a munkások, hanem a más demokratikus pártok híveinek körében is... Az emberek meggyőződhettek arról, hogy a kommunistáik becsületesen dolgoznak és küzdenek a nép érdekeiért.” Abban az időben a JKP fejlődéseinek és poliitikájáinak fontos elemei a következők voltak: — sikeresen befejeződött az a folyamat, amelyben a JKP eszmeileg és politikailag egységes, szilárdan szervezett harci erővé nőtte ki magát, megszabadult az opportunizmustól és szektásságitól, a dogmatizmustól és frakciózástól, kész volt és alkalmassá vált a forradalmi akcióra, — határozottan szétzúztuk a párt elzárkózottságának és illegalitásának abroncsát, a párt a munkásosztály, valamint a többi haladó és demokratikus rétegek és néptömegek harci mozgósításával közvetlen kapcsolatot teremtett a legszélesebb néptömegekkel; a párt elsősorban a munkásokra és az ifjúságra támaszkodott, arra törekedve, hogy a néptömegek egész mozgalma forradalmi jelleget öltsön, s hogy a mozgalomban úrrá legyen az öntudat, a szervezettség és a lelkesedés; — létrejött az antifasiszta és demokratikus erők széles és egységes harci frontja, s ezáltal kialakultak az összes haladó és hazafias erők legnagyobb egységéhez szükséges előfeltételek a békéért, a kenyérért és a szabadságért, továbbá a fasiszta veszély ellen irányuló harcokban; — az országban a párt maga építette ki a politikai irányvonalat és érvényesítette a munkástömegek és szervezeteik körében. A jugoszláv forradalmi munkásmozgalom stratégiája és taktikája összhangban volt a hazánkban uralkodó konkrét feltételekkel. Ez különösen kifejezésre jutott az új Központi Bizottság törekvéseiben és határozataiban, valamint a vezető pártaktíva taceni országos tanácskozására. Ekkor igazolást nyert a párt akciójához szükséges Tito hozzájárulásának történelmi jelentősége Tito elnök köszönti a Bohinjska Bistrica-i nagygyűlés részvevőit