Magyar Szó, 1979. május (36. évfolyam, 132-147. szám)

1979-05-16 / 132. szám

17$ ш. ‘МЈ 7­­V r e i- ј -------* UBl Ш$ |||i§ шр WIA: .Ш§1 ШШ ШШ ШШШ Ш^к mW^^smr JnL ^ A harcok Kabul környékére is kiterjedtek Јн§3|9| JS­MS Јшв^Шв. ЈЖ§1н A muzulmán zendülök összecsapásai 4 4ј||јнР aSít јжш ЈЗД V|j|^ Шш BStf fsa a kormányerőkkel (6. oldal) Ш ШГ fl| Jfjlif Ж ilF Јш lÉÉr­t Јг Ш Л ф Felül kell vizsgálni a beruházási terveket Ш Ш8 /јрјјјјВВ^ Ш? MW Jap^dfll Шт Ш1.­Г-јЈ§Јг Sok az indokol a#,an beruházás (5. oldal) ®* шв»1 т&Ша вешШ ШвгШшж ф Mérsékelten felhős, meleg idő v„„„.—“—... .. ————-----------------------------------------------------------------------------------------------—-------------------------------- (Időjárás-Jelentés a 9. oldalon) XXXVI. évf.­ 132. (11479.) szám 1979. május 16., szerda Ara 3 dinár____________________ | Megteremtettük a szocialista önigazgatási f­ejl­és szilárd alapját ülést tartott a Szövetségi Képviselőház — Megvitatták az Államelnökség jelentését — Tito elnök mondott beszédet — Kihirdették a JSZSZK Elnökségének új összetételét A Szövetségi Képviselőházban tegnap ülést tartott a Szövetségi Tanács, valamint a Köztársaságok és Tartományok Tanácsa. A küldöttek megvitatták a JSZSZK Elnökségének a társadalmi-gazdasági fejlődéssel, az általános honvédelem és társadalmi önvédelem hely­zetével és problémáival, az alkotmányos rend védelmével, a külpolitikával és a Jugoszlávia nemzetközi helyzetével kapcsolatos bizonyos időszerű kérdésekről szóló jelentését. Az ülé­sen részt vett Josip BROZ TITO köztársasági elnök, és ismertette a JSZSZK Elnökségé­nek munkáját. Tito elnököt a Szövetségi Kép­viselőházba való érkezésekor a­ fő­város lakosságának tízezrei üd­vözölték a Képviselőház épülete előtt, a Pionir parkban, a Marx- Engels téren és a Forradalom su­­gárútján. Elnökünk érkezésére várva a főváros népi együttesei alkalmi műsort mutattak be az egybegyűlteknek. A Szövetségi Képviselőház be­járatánál TITO elnököt Dragoslav MARKOVIC, a JSZSZK Képvise­lőházának elnöke és Janez LU­­KAČ főtitkár fogadta és üdvö­zölte. Tito ezután kezet fogott a Szövetségi Képviselőház alelnö­­keivel, Sveta KOVACEVICTYEL, Rudi KOLÁKKAL, Ivan KUKOC­­CSAL, Sirv­an HASANIVAL és Kole SHIROKÁVAL, továbbá mindkét képviselőházi tanács el­nökével, Dobroslav CULAFIC­­TYAL és Zoran POLICCSAL. Az ülés kezdetéig elbeszélgetett a JSZSZK Elnökségének, a JKSZ KB Elnökségének és a JSZSZK Képviselőházának tagjaival, a köz­társaságok és tartományok elnök­ségei elnökeivel, valamint a társa­dalmi-politikai szervezetek kép­viselőivel. A Szövetségi Képviselőház nagy­termében minden hely m­egtelt. Az egybegyűltek a JSZSZK Kép­viselőháza mindkét tanácsa együttes ülésének kezdetét várták. A küldötteken kívül a teremben helyet foglaltak a JSZSZK El­nökségének tagjai, a köztársasá­gok és tartományok elnökségeinek elnökei, a JKSZ KB Elnökségének tagjai, a köztársasági és tartomá­nyi képviselőházak elnökei, a Fö­deráció Tanácsának tagjai, a szö­vetségi társadalmi-politikai szer­vezetek képviselői, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke és tag­jai, a Jugoszláv Alkotmánybíróság elnöke, a Szövetségi Gazdasági Kamara elnöke, a többi szövetségi szerv, a M­H és a főváros kép­viselői. Az ülés munkáját figye­lemmel kísérték a hazánkban levő diplomáciai képviseletek vezetői is. Valamivel délelőtt 10 óra előtt az egybegyűltek hosszan tartó tapssal üdvözölték a Szövetségi Képviselőház nagytermébe belépő Tito elnököt. Az ülést megnyitva Dragoslav Markovic külön megelégedését fe­jezte ki, hogy a küldöttek között üdvözölheti Tito köztársasági el­nököt is. „Josip Broz Tito köztár­sasági elnök jelenléte és az a tény, hogy ma megvitatjuk a JSZSZK Elnökségének jelentését, valamint meghallgatjuk Tito elv­társ bevezetőjét, a Szövetségi Képviselőház mindkét tanácsa együttes ülésének különös fontos­ságot kölcsönöz” — mondta Dra­goslav Markovic. A napirend elfogadása után Dragoslav MARKOVIC felkérte TITO elnököt, hogy vegye át a szót. Erősödött a csiitásosztály, a dolgozók és a polgárok egysége Tito elnök beszéde Küldött elvtársnők és elvtár­sak! A Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság Elnökségének je­lentése alkalmából, amelyet kéz­hez kaptak, néhány szót szeret­nék­ szólni az 1976. évről, illetve a társult munkáról szóló törvény elfogadásától napjainkig terjedő időszak fejlődésének bizonyos fő j­el­legzetességeiről. A jelentés megállapította, hogy időközben nagy eredményeket ér­tünk el társadalmunk önigazgatá­si átalakításában. Ez az, ami rá­nyomja bélyegét egész belső fej­lődésünkre, függetlenül azoktól a nehézségektől és problémáktól, amelyekkel még minidig szembe­találjuk magunkat. Az említett időszak fontos jellemzője a mun­kásosztály, a dolgozók és a pol­gárok egységének erősödése és azon eltökéltsége, hogy tovább ha­ladnak az ország még gyorsabb fejlődésének, valamint a békében és a függetlenségben való felvi­rágoztatásának útján. Ebben a bo­nyolult, számos összetűzéssel és veszéllyel terhes időszakban ha­zánknak mégis sikerült megszilár­dítania nemzetközi helyzetét és a világon élvezett tekintélyét, még inkább a béke és a nemzetközi együttműködés fontos tényezője­ként érvényesült. Ezt pedig nem érhette volna el a társadalmi-po­litikai, anyagi és kulturális téren elért vívmányokon, valamint a további fejlődés világos távla­tain alapuló belső szilárdságunk nélkül. Az elmúlt időszakban, s ez kü­lönösen jelentős, a Kommunista Szövetséggel az élen tovább erő­södött a szervezett szocialista erők vezető szerepe, s ezzel a munkás­­osztálynak, a dolgozóknak és a polgároknak a JKSZ politikáját és programját követő határozott te­vékenysége is. Ez erőteljesen ki­fejezésre jutott a Jugoszláv Kom­munista Szövetség XI. kongresz­­szusán és a többi társadalmi-poli­tikai szervezet kongresszusain is. Mindaz, amit eddig az alkot­mány és a társult munkáról szóló törvény alapján elértünk, még in­kább serkentette soknemzetiségű közösségünk, kohézióját, Jugoszlá­via nemzeteinek és nemzetiségei­nek egységét és egyenjogúságát. Természetesen a nacionalizmus, a szeparatizmus és az uni­tarizmus minden okát és jelenségét nem hárítottuk el. Éberségünk velük szemben egy pillanatra sem ha­nyatlott, s nem is szabad ha­­nyatlonnia. A szervezett szocialis­ta erők eltökélt tevékenységének köszönhetően azonban felfedtük e tendenciák reakciós lényegét, szó­szólóikat pedig elszigeteltük a széles néptömegektől. Belső politikai helyzetünk fő jel­legzetessége az elmúlt időszakban és általában az alkotmány meg­hozatala óta a rendszer és az ön­igazgatási társadalmi viszonyok szilárdsága. Ez a szilárdság nem azt jelentette, hogy rögzítettük a meglevő helyzetet, hanem azt, hogy a különféle társadalmi érde­kek és ellentmondások szabad ki­fejezésb­e juttatásával és demok­ratikus rendezésével gyors ütem­ben továbbterjesztettük rendsze­rünket. Politikai rendszerünk a társadalom politikai szerveződésé­nek olyan életerős formájaként érvényesült és érvényesül, amely összhangban van közösségünk sa­játosságaival és forradalmi ha­gyományaival, továbbá azokkal a termelési viszonyokkal, amelyeket a társadalmi bázisban építünk ki. (Folytatása a 2. oldalon) A küldöttek lelkes tapssal üdvözlik Tito elnököt N­­SZSZK Elnöksége A JSZSZK Képviselőháza mindkét tanácsának együttes ülésén tegnap kihirdették a JSZSZK Elnöksége tagjainak megválasztását és az Elnökség összetételét. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének elnöke Josip Broz Tito elvtárs, köztársasági elnök. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének tagjai az alábbiak: Bakaric dr. Vladimir (Horvát Szocialista Köztársaság) Doronjski Stevan (Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány) Hoxha Fadil (Kosovo Szocialista Autonóm Tartomány) Kolisevszki Lazar (Macedón Szocialista Köztársaság) Kraigher Sergej (Szlovén Szocialista Köztársaság) Mijatovic Cvijetin (Bosznia-Hercegovinai Szocialista Köztársaság) Stambolic Petar (Szerb Szocialista Köztársaság) Zarkovic Vidoje (Crna Gora Szocialista Köztársaság). Az Elnökség tagjai ezután ünnepélyesen letették az esküt. Đušan Dragosavac a JKSZ KB Elnökségének új titkára Belgrádból jelenti a Tanjug. Tegnap Belgrádban Branko Mi­­kulic elnökletével ülést tartott a JKSZ KB Elnöksége. Az Elnökség elfogadta a JKSZ KB Elnöksége szervezeti szabályza­tának és munkamódszerének mó­dosításáról és kiegészítéséről szóló határozatot. A kollektív munka és felelősség további megerősítése szellemében a határozattal ki­mondták, hogy az Elnökség titká­rát az Elnökség a JKSZ elnökének javaslatára választja meg két év­re szóló megbízatással. A titkárt az Elnökség tagjainak sorából vá­lasztják, mégpedig minden alka­lommal a Kommunista Szövetség más-más köztársasági, illetve tar­tományi szervezetéből. Stane Dolane elvtárs, az Elnökség titkára azzal a kéréssel fordult a testülethez, hogy mivel már nyolc éve van ezen a tisztségen, mentsék fel, és az Elnökség tagjainak bel­ső munkamegosztása keretében más megbízatást kapjon. Az Elnökség Tito elvtárssal egyetértésben elhatározta, hogy helyt ad Dolanc elvtárs kérésének. Az Elnökség elismeréssel szólt Dolanc elvtársnak hosszú éves si­keres tevékenységéről, amelyet a JKSZ KB Végrehajtó Bizottságá­nak, illetve az Elnökségnek titká­raként kifejtett. Tito elvtársnak, a JKSZ elnöké-é nek javaslatára az Elnökség Du­san Dragosavac elvtársat válasz­totta meg az Elnökség titkárává. Tito elnök ma utazik a Szovjetunióba Josip Broz Tito köztársasá­gi elnök, a JKSZ elnöke ma i a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és az SZKP KB meghívására baráti látogatásra a Szovjetunióba utazik. Tito el­nök Leonyid Brezsnyevvel, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökével és az SZKP KB főti­tkárával tárgyal a két ország kap­csolatainak további fejlesztéséről és az időszerű nemzetközi kérdésekről. I Tito elnök látogatása a két or­szág legmagasabb rangú vezetői­nek gyakori találkozói közé tar­tozik. A megbeszélésekre olyan, időpontban kerül sor, amikor minden területen kibontakozott­­ a kétoldalú kapcsolat. A jugoszláv —szovjet együttműködést számot­tevően serkentették Tito és­ Leo­nyid Brezsnyev találkozói és megbeszélései. Különösen sikeres a gazdasági együttműködés. Az árucsere-for­galom értéke tavaly első ízben szárnyalta túl a 3 milliárd dol­lárt, 10 százalékkal nagyobb volt mint az előző években. A jugoszláv—szovjet kapcsola­tok szerves részét alkotja a tár­sadalmi és politikai szervezetek, elsősorban a JKSZ­ és az SZKP együttműködése. Az elmúlt idő­szakban folytatta sikeres együtt­működését a JKSZ Képviselőháza és a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa, kibontakozott a jugoszláv és szovjet köztársaságok, vala­mint más szervek és intézmények kapcsolata. A külügyminisztériu­mok képviselőinek konzultációi szintén a sokoldalú, sokrétű és termékeny együttműködés részét képezik. A tudományos-műszaki együtt­működés méreteire enged követ­keztetni egyebek között az az (Folytatása a 6. oldalon)

Next