Magyar Szó, 1979. május (36. évfolyam, 132-147. szám)
1979-05-16 / 132. szám
17$ ш. ‘МЈ 7V r e i- ј -------* UBl Ш$ |||i§ шр WIA: .Ш§1 ШШ ШШ ШШШ Ш^к mW^^smr JnL ^ A harcok Kabul környékére is kiterjedtek Јн§3|9| JSMS Јшв^Шв. ЈЖ§1н A muzulmán zendülök összecsapásai 4 4ј||јнР aSít јжш ЈЗД V|j|^ Шш BStf fsa a kormányerőkkel (6. oldal) Ш ШГ fl| Jfjlif Ж ilF Јш lÉÉrt Јг Ш Л ф Felül kell vizsgálni a beruházási terveket Ш Ш8 /јрјјјјВВ^ Ш? MW Jap^dfll Шт Ш1.Г-јЈ§Јг Sok az indokol a#,an beruházás (5. oldal) ®* шв»1 т&Ша вешШ ШвгШшж ф Mérsékelten felhős, meleg idő v„„„.—“—... .. ————-----------------------------------------------------------------------------------------------—-------------------------------- (Időjárás-Jelentés a 9. oldalon) XXXVI. évf. 132. (11479.) szám 1979. május 16., szerda Ara 3 dinár____________________ | Megteremtettük a szocialista önigazgatási fejlés szilárd alapját ülést tartott a Szövetségi Képviselőház — Megvitatták az Államelnökség jelentését — Tito elnök mondott beszédet — Kihirdették a JSZSZK Elnökségének új összetételét A Szövetségi Képviselőházban tegnap ülést tartott a Szövetségi Tanács, valamint a Köztársaságok és Tartományok Tanácsa. A küldöttek megvitatták a JSZSZK Elnökségének a társadalmi-gazdasági fejlődéssel, az általános honvédelem és társadalmi önvédelem helyzetével és problémáival, az alkotmányos rend védelmével, a külpolitikával és a Jugoszlávia nemzetközi helyzetével kapcsolatos bizonyos időszerű kérdésekről szóló jelentését. Az ülésen részt vett Josip BROZ TITO köztársasági elnök, és ismertette a JSZSZK Elnökségének munkáját. Tito elnököt a Szövetségi Képviselőházba való érkezésekor a főváros lakosságának tízezrei üdvözölték a Képviselőház épülete előtt, a Pionir parkban, a Marx- Engels téren és a Forradalom sugárútján. Elnökünk érkezésére várva a főváros népi együttesei alkalmi műsort mutattak be az egybegyűlteknek. A Szövetségi Képviselőház bejáratánál TITO elnököt Dragoslav MARKOVIC, a JSZSZK Képviselőházának elnöke és Janez LUKAČ főtitkár fogadta és üdvözölte. Tito ezután kezet fogott a Szövetségi Képviselőház alelnökeivel, Sveta KOVACEVICTYEL, Rudi KOLÁKKAL, Ivan KUKOCCSAL, Sirvan HASANIVAL és Kole SHIROKÁVAL, továbbá mindkét képviselőházi tanács elnökével, Dobroslav CULAFICTYAL és Zoran POLICCSAL. Az ülés kezdetéig elbeszélgetett a JSZSZK Elnökségének, a JKSZ KB Elnökségének és a JSZSZK Képviselőházának tagjaival, a köztársaságok és tartományok elnökségei elnökeivel, valamint a társadalmi-politikai szervezetek képviselőivel. A Szövetségi Képviselőház nagytermében minden hely megtelt. Az egybegyűltek a JSZSZK Képviselőháza mindkét tanácsa együttes ülésének kezdetét várták. A küldötteken kívül a teremben helyet foglaltak a JSZSZK Elnökségének tagjai, a köztársaságok és tartományok elnökségeinek elnökei, a JKSZ KB Elnökségének tagjai, a köztársasági és tartományi képviselőházak elnökei, a Föderáció Tanácsának tagjai, a szövetségi társadalmi-politikai szervezetek képviselői, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke és tagjai, a Jugoszláv Alkotmánybíróság elnöke, a Szövetségi Gazdasági Kamara elnöke, a többi szövetségi szerv, a MH és a főváros képviselői. Az ülés munkáját figyelemmel kísérték a hazánkban levő diplomáciai képviseletek vezetői is. Valamivel délelőtt 10 óra előtt az egybegyűltek hosszan tartó tapssal üdvözölték a Szövetségi Képviselőház nagytermébe belépő Tito elnököt. Az ülést megnyitva Dragoslav Markovic külön megelégedését fejezte ki, hogy a küldöttek között üdvözölheti Tito köztársasági elnököt is. „Josip Broz Tito köztársasági elnök jelenléte és az a tény, hogy ma megvitatjuk a JSZSZK Elnökségének jelentését, valamint meghallgatjuk Tito elvtárs bevezetőjét, a Szövetségi Képviselőház mindkét tanácsa együttes ülésének különös fontosságot kölcsönöz” — mondta Dragoslav Markovic. A napirend elfogadása után Dragoslav MARKOVIC felkérte TITO elnököt, hogy vegye át a szót. Erősödött a csiitásosztály, a dolgozók és a polgárok egysége Tito elnök beszéde Küldött elvtársnők és elvtársak! A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének jelentése alkalmából, amelyet kézhez kaptak, néhány szót szeretnék szólni az 1976. évről, illetve a társult munkáról szóló törvény elfogadásától napjainkig terjedő időszak fejlődésének bizonyos fő jellegzetességeiről. A jelentés megállapította, hogy időközben nagy eredményeket értünk el társadalmunk önigazgatási átalakításában. Ez az, ami rányomja bélyegét egész belső fejlődésünkre, függetlenül azoktól a nehézségektől és problémáktól, amelyekkel még minidig szembetaláljuk magunkat. Az említett időszak fontos jellemzője a munkásosztály, a dolgozók és a polgárok egységének erősödése és azon eltökéltsége, hogy tovább haladnak az ország még gyorsabb fejlődésének, valamint a békében és a függetlenségben való felvirágoztatásának útján. Ebben a bonyolult, számos összetűzéssel és veszéllyel terhes időszakban hazánknak mégis sikerült megszilárdítania nemzetközi helyzetét és a világon élvezett tekintélyét, még inkább a béke és a nemzetközi együttműködés fontos tényezőjeként érvényesült. Ezt pedig nem érhette volna el a társadalmi-politikai, anyagi és kulturális téren elért vívmányokon, valamint a további fejlődés világos távlatain alapuló belső szilárdságunk nélkül. Az elmúlt időszakban, s ez különösen jelentős, a Kommunista Szövetséggel az élen tovább erősödött a szervezett szocialista erők vezető szerepe, s ezzel a munkásosztálynak, a dolgozóknak és a polgároknak a JKSZ politikáját és programját követő határozott tevékenysége is. Ez erőteljesen kifejezésre jutott a Jugoszláv Kommunista Szövetség XI. kongreszszusán és a többi társadalmi-politikai szervezet kongresszusain is. Mindaz, amit eddig az alkotmány és a társult munkáról szóló törvény alapján elértünk, még inkább serkentette soknemzetiségű közösségünk, kohézióját, Jugoszlávia nemzeteinek és nemzetiségeinek egységét és egyenjogúságát. Természetesen a nacionalizmus, a szeparatizmus és az unitarizmus minden okát és jelenségét nem hárítottuk el. Éberségünk velük szemben egy pillanatra sem hanyatlott, s nem is szabad hanyatlonnia. A szervezett szocialista erők eltökélt tevékenységének köszönhetően azonban felfedtük e tendenciák reakciós lényegét, szószólóikat pedig elszigeteltük a széles néptömegektől. Belső politikai helyzetünk fő jellegzetessége az elmúlt időszakban és általában az alkotmány meghozatala óta a rendszer és az önigazgatási társadalmi viszonyok szilárdsága. Ez a szilárdság nem azt jelentette, hogy rögzítettük a meglevő helyzetet, hanem azt, hogy a különféle társadalmi érdekek és ellentmondások szabad kifejezésbe juttatásával és demokratikus rendezésével gyors ütemben továbbterjesztettük rendszerünket. Politikai rendszerünk a társadalom politikai szerveződésének olyan életerős formájaként érvényesült és érvényesül, amely összhangban van közösségünk sajátosságaival és forradalmi hagyományaival, továbbá azokkal a termelési viszonyokkal, amelyeket a társadalmi bázisban építünk ki. (Folytatása a 2. oldalon) A küldöttek lelkes tapssal üdvözlik Tito elnököt NSZSZK Elnöksége A JSZSZK Képviselőháza mindkét tanácsának együttes ülésén tegnap kihirdették a JSZSZK Elnöksége tagjainak megválasztását és az Elnökség összetételét. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének elnöke Josip Broz Tito elvtárs, köztársasági elnök. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének tagjai az alábbiak: Bakaric dr. Vladimir (Horvát Szocialista Köztársaság) Doronjski Stevan (Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány) Hoxha Fadil (Kosovo Szocialista Autonóm Tartomány) Kolisevszki Lazar (Macedón Szocialista Köztársaság) Kraigher Sergej (Szlovén Szocialista Köztársaság) Mijatovic Cvijetin (Bosznia-Hercegovinai Szocialista Köztársaság) Stambolic Petar (Szerb Szocialista Köztársaság) Zarkovic Vidoje (Crna Gora Szocialista Köztársaság). Az Elnökség tagjai ezután ünnepélyesen letették az esküt. Đušan Dragosavac a JKSZ KB Elnökségének új titkára Belgrádból jelenti a Tanjug. Tegnap Belgrádban Branko Mikulic elnökletével ülést tartott a JKSZ KB Elnöksége. Az Elnökség elfogadta a JKSZ KB Elnöksége szervezeti szabályzatának és munkamódszerének módosításáról és kiegészítéséről szóló határozatot. A kollektív munka és felelősség további megerősítése szellemében a határozattal kimondták, hogy az Elnökség titkárát az Elnökség a JKSZ elnökének javaslatára választja meg két évre szóló megbízatással. A titkárt az Elnökség tagjainak sorából választják, mégpedig minden alkalommal a Kommunista Szövetség más-más köztársasági, illetve tartományi szervezetéből. Stane Dolane elvtárs, az Elnökség titkára azzal a kéréssel fordult a testülethez, hogy mivel már nyolc éve van ezen a tisztségen, mentsék fel, és az Elnökség tagjainak belső munkamegosztása keretében más megbízatást kapjon. Az Elnökség Tito elvtárssal egyetértésben elhatározta, hogy helyt ad Dolanc elvtárs kérésének. Az Elnökség elismeréssel szólt Dolanc elvtársnak hosszú éves sikeres tevékenységéről, amelyet a JKSZ KB Végrehajtó Bizottságának, illetve az Elnökségnek titkáraként kifejtett. Tito elvtársnak, a JKSZ elnöké-é nek javaslatára az Elnökség Dusan Dragosavac elvtársat választotta meg az Elnökség titkárává. Tito elnök ma utazik a Szovjetunióba Josip Broz Tito köztársasági elnök, a JKSZ elnöke ma i a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és az SZKP KB meghívására baráti látogatásra a Szovjetunióba utazik. Tito elnök Leonyid Brezsnyevvel, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökével és az SZKP KB főtitkárával tárgyal a két ország kapcsolatainak további fejlesztéséről és az időszerű nemzetközi kérdésekről. I Tito elnök látogatása a két ország legmagasabb rangú vezetőinek gyakori találkozói közé tartozik. A megbeszélésekre olyan, időpontban kerül sor, amikor minden területen kibontakozott a kétoldalú kapcsolat. A jugoszláv —szovjet együttműködést számottevően serkentették Tito és Leonyid Brezsnyev találkozói és megbeszélései. Különösen sikeres a gazdasági együttműködés. Az árucsere-forgalom értéke tavaly első ízben szárnyalta túl a 3 milliárd dollárt, 10 százalékkal nagyobb volt mint az előző években. A jugoszláv—szovjet kapcsolatok szerves részét alkotja a társadalmi és politikai szervezetek, elsősorban a JKSZ és az SZKP együttműködése. Az elmúlt időszakban folytatta sikeres együttműködését a JKSZ Képviselőháza és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, kibontakozott a jugoszláv és szovjet köztársaságok, valamint más szervek és intézmények kapcsolata. A külügyminisztériumok képviselőinek konzultációi szintén a sokoldalú, sokrétű és termékeny együttműködés részét képezik. A tudományos-műszaki együttműködés méreteire enged következtetni egyebek között az az (Folytatása a 6. oldalon)