Magyar Szó, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)
1979-06-01 / 148. szám
ve un w ' n ^ ■ c * ,j —' Ш . . . «V ; ? 4 • • * ШШ _ твт МШш Jill Ш Jill ВШјк Шк ф Nincs nyugalom Khuzisztánban ISf ЈГ . ЈшМ Н Ш Ф Meghívás hírverés nélkül ШИ Gww Wm ШтаВШ ШтЈЖк Crna Gora idegenforgalma a földrengés után И Ш lniW АШт wp © Továbbra is derült, meleg idő --------------------------——-------------------—---------------------------------------------------------------------------------------------------- (Időjárás-jelentés a 7. oldalon) XXXVI. évf., 148. (11495.) szám 1979. június 1., péntek Ára 4 dinár ЖрШЈј ШјЈјГ 'ШшШ ШкјШЈ gk ШВвт Ш| Iráni fejlemények (3. oldal) TITO ELNÖK BESZÉDE AZ ALGÉRIAI PARLAMENTBEN Országainkat az el nem kötelezettség céljai kapcsolják össze Ragaszkodnunk kell a mozgalom eredeti elveihez . A jugoszláv államfőt Rabah Oliat, a nemzetgyűlés elnöke köszöntötte Algírból jelenti a Tanjug. Josip Broz Tito köztársasági elnök tegnap délelőtt ellátogatott az algériai nemzetgyűlésbe. A baráti ország parlamenti képviselői és más tekintélyes személyiségei melegen köszöntötték a jugoszláv államfőt. A parlamentben volt többek között Abdelgani miniszterelnök, a Nemzeti Felszabadítási Front politikai bizottságának tagjai, a kormány tagjai, valamint az algíri diplomáciai képviseletek vezetői. Tito elnököt a nemzetgyűlésbe elkísérte Stevan Doronjski, a JSZSZK Elnökségének tagja, Josip Vrhovec szövetségi külügyi titkár és a kíséretében levő többi személyiség. A jugoszláv államfőt köszöntve Kabah Bitat, a nemzetgyűlés elnöke az alábbiakat mondta: „Nagy megtiszteltetés mindanynyiunk számára, hogy körünkben, Algéria nemzetgyűlésében köszönthetjük magas rangú vendégünket, Algéria nagy barátját, Josip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnököt. Valamennyi képviselő nevében köszönteni szeretném a népfelszabadító háború bátor harcosát, Tito elvtársat, aki a népfelszabadító hadsereg és a partizánosztagok élén győzelemre vitte e küzdelmet; köszönteni szeretném egyszersmind a nagy államférfit, aki irányította hazája újjáépítését és elhelyezte a szocialista, szabad és haladó társadalom alapjait. Josip Broz Tito marsall személyében köszönteni óhajtom a népek önrendelkezési és függetlenségi jogáért vívott küzdelem egyik legkövetkezetesebb élharcosát is. Szinte fölösleges emlegetnem, milyen nagy szerepet játszott Tito elnök 1961-ben, az el nem kötelezett országok belgrádi első összejövetelén. Tito elnök azóta szakadatlanul azon munkálkodik, hogy az el nem kötelezettség erős mozgalommá fejlődjön, s a mozgalom mindinkább érvényesüljön a nemzetközi életben, a népek szabadságért, békéért, biztonságért és haladásért folyó küzdelmében. A nemrég elhunyt Huari Rumedien elnök és Josip Broz Tito marsall tevékenységének köszönhetőleg — akik országaink politikai érvényesüléséért, gazdasági, szociális és kulturális fejlődéséért vívott harc hagyományaihoz híven a nemzetközi fórumokon a dialógus és a megbeszélés politikáját folytatták — az el nem kötelezettség mozgalma számottevően megszilárdította belső egységét, éspedig azon az alapon, amelyet az igazságos ügy védelme, a hatalmi túlsúly és a kizsákmányolás elleni küzdelem nyújt. Meggyőződésem szerint az a tény, hogy Tito elnök közöttünk van, megerősíti mind az országainkat összefűző kapcsolatokat, mind pedig arra való készségünket, hogy ezentúl is — s még határozottabban — munkálkodjunk az algériai—jugoszláv együttműködés erősítésén minden területen. Algériai látogatása, elnök úr, kétségkívül roppant jelentős mérföldkő lesz országaink nemzetközi síkon folytatott közös akciójában, amelynek az a célja, hogy minél inkább megszilárdítsuk az el nem kötelezettség alapelveit és valóra váltsuk az új nemzetközi rendszer célkitűzéseit. Még mielőtt átadnám a szót nagyra becsült vendégünknek, Josip Broz Tito marsallnak, szeretnék gratulálni neki magának és a baráti Jugoszlávia minden népének az elért nagy sikerekhez, egyszersmind azt kívánom, hogy törekvéseik és céljaik minden területen váljanak valóra.” Vállvetve az igazságosabb világért Josip Broz Tito köztársasági elnök ezután az alábbi beszéddel fordult a parlamenti képviselőkhöz: „Elnök úr, kedves barátom, kedves barátaim, miniszterelnök úr, miniszter uraim és képviselő uraim! Szeretnék köszönetet mondani a baráti szavakért; szeretnék hangot adni igen nagy örömömnek, hogy közvetlenül szólhatok önökhöz. Hazájukhoz számos közös törekvés és érzelem szálai fűznek bennünket. Jugoszlávia népei a hagyományos barátság és az őszinte megbecsülés érzelmeit táplálják az algériai nép iránt. A szocialista Jugoszlávia csodálattal figyelte Algéria népének hősi harcát a szabadságért, függetlenségért és önálló társadalmi fejlődésért, s ebben fenntartás nélkül támogatta. Ezt a harcot a magunkénak éreztük, hiszen magunk is végigjártuk a felszabadító harc és a forradalom nehéz és dicső útját. Harcunkat, az általános gyarmatellenes forradalom e fontos szakaszát teljes győzelem koronázta, e diadal pedig bátorítólag hatott sok népre világszerte. Algéria akkor a társadalmi átalakulás útjára lépett ,s az el nem kötelezettség politikáját választotta magáénak, s ily módon nagy tekitélyt és fontos szerepet vívott ki magának a nemzetközi viszonyokban. •„ Rumedien halálával nagy veszteség ért bennünket kegyelettel kívánok adózni az algériai nép nagy fia, Huari Bumedien emlékének, aki kimagasló szerepet játszott a hazája felszabadításáért vívott küzdelemben, Algéria függetlenségének megszilárdításában és belső fejlődésében, de ugyanúgy az el nem kötelezettség mozgalmának tevékenységében, s az általános nemzetközi együttműködésben is. Bumedien elnökhöz a sokéves barátság szálai fűztek. Halálával nemcsak az algériai népet érte nagy veszteség, hanem Algéria valamennyi barátját is, akik nagyra becsülik az önök hazájának hozzájárulását a nemzetközi haladáshoz és jobb viszonyokhoz. Országainkat már régóta maradéktalan kölcsönös bizalommal és megértéssel áthatott szilárd baráti kapcsolatok fűzik egymáshoz, nemkülönben gyümölcsöző együttműködés számos területen. Külön egymáshoz fűz még bennünket az el nem kötelezettség politikája és céljai, amelyekből az igazságosabb nezetközi politika és gazdasági viszonyok építésére irányuló (Folytatása a 2. oldalon) Tito elnök és Rabah Bitat az algériai parlamentben TITO MEGÉRKEZETT TRIPOLIBA Líbia udmise a Zsié éttereit Elnökünket a repülőtéren Kadhafi tábornok köszöntötte . Több ezer jugoszláv dolgozó is részt vett a lelkesen ünneplő tömegben (Különtudósítónk telexjelentése) Tripoli, május 31. Líbia üdvözli a béke és az el nem kötelezettség élharcosát címmel a minap félórás adást sugárzott Titóról a líbiai televízió. Az adásban foglaltaknak megfelelően mély barátsággal és nagy tisztelettel fogadta ma elnökünket baráti és hivatalos látogatása során a Líbiai Arab Szocialista Dzsamahirta és elnökünk vendéglátója, Moamer Kadhafi tábornok, a líbiai forradalom vezére. Elnökünk különgépe 18 órakor landolt a fővárostól alig hat kilométerre levő Ben Akba katonai repülőtérre, e számos szempontból rendkívül érdekes afrikai országba, s Kadhafi tábornok, aki, mint ismeretes, nagy tisztelője elnökünknek, még amióta Tito a líbiai forradalom győzelme után 1969- ben első államfőként meglátogatta ezt az észak-afrikai országot, ezúttal is rendkívül szívélyesen, öleléssel üdvözölte kedves vendégét, majd kölcsönösen bemutatták egymásnak munkatársaikat. Miután az itt élő mintegy 10 000 jugoszláv munkás nevében Tatjana Makarov, a tripoli Marija Bursac iskola hetedikes tanulója virággal kedveskedett elnökünknek és Snežana Ivanovic úgyszintén az említett iskola tanulója arab nyelven üdvözölte Kadhafit, a katonazenekar eljátszotta a két ország himnuszát. Az államfőknek kijáró 21 díszlövés közepette elnökünk ellépett a tiszteletére kivezényelt díszzászlóalj előtt és kezet fogott a Tripoliban székelő diplomáciai képviseletek vezetőivel. A hatalmas, mintegy tíz méter hosszú, Tito elnököt éltető szerbhorvát nyelvű felirat alatt összegyűlt jugoszláv dolgozók csoportja egész idő alatt tapssal, énekkel, jelszavakkal adott hangot lelkesedésének és megelégedésének, hogy hazájuktól távol üdvözölhetik szeretett elnökünket. Ezután a két elnök a repülőtér épületében rövid pihenőt tartott — már amenynyire a fotóriporterek, tévéoperatőrök és újságírók gyűrűjében lehetséges —, s közben Tito néhány szavas kijelentéssel megelégedését fejezte ki Líbiába való megérkezése alkalmából, majd az egybegyűlt líbiaiak és jugoszlávok szűnni nem akaró ünneplése közepette a hosszú kocsisor elindult Tito elnök szálláshelye, a közvetlenül a tenger partján fekvő Vendégek Palotájának nevezett villa felé. A jugoszláv és líbiai zászlókkal, a jugoszláv—líbiai barátságot éltető jelszavakkal díszített néhány kilométeres út teljes hosszában a líbiaiak és az itt élő jugoszláv dolgozók zászlólengetéssel, virággal, énekkel rendkívül szívélyes fogadtatásban részesítették Titót és Kadhafi tábornokot. (Folytatása a 2. oldalon) A VKSZ TB VII. ÉRTEKEZLETE II szakirányú oktatás átszervezésének elvi kérdései További erőfeszítések az oktatásügyi intézmények és a munkaszervezetek közötti közvetlen munkacsere érdekében A VKSZ TB Dušan Alimpic elnökletével megtartott VII. értekezletén tegnap Újvidéken a szakirányú oktatásnak a szocialista önigazgatás alapján való átszervezésével összefüggő elvi kérdések szerepeltek napirenden. Dr. Svetislav STOJAKOV, a pártbizottság elnökségi tagja vitaindító beszámolójában az értekezlet célját a JKSZ XIX. és az SZKSZ VIII. kongresszusán, valamint a VKSZ XVI. értekezletén hozott határozatoknak a szakirányú oktatás szocialista önigazgatási átszervezésében való teljesebb alkalmazásában jelölte meg. Az értekezlet célja továbbá, hogy felmérje a nehézségeiket és fogyatékosságokat, s kiemelje az átszervezéssel járó eszmei-politikai kérdések szerepét és jelentőségét. Mindennek ugyanis elő kell segítenie azoknak a konkrét feladatoknak a megfogalmazását, amelyek a VKSZ tagjait, szerveit és szervezeteit arra fogják ösztönözni, hogy az eddiginél is hatékonyabban és következetesebben járuljanak hozzá az oktatás és nevelés szocialista önigazgatási átszervezése eszmei-politikai kérdéseinek megoldásához. Dr. Svetislav Stojakov rámutatott, hogy az oktatásügyi reformot a társadalmi átalakulások összefüggésében kell szemlélni, mert a reformtevékenység lelassulása tulajdonképpen a társadalmi folyamatokra is kedvezőtlenül hat. A beszámoló leszögezte, hogy az értekezletet megelőző előkészületek és tanácskozások részvevői megegyeztek abban, hogy az oktatásügy szocialista önigazgatási átszervezése alapjában véve sikeresnek mondható. A beszámoló behatóan foglalkozott a társultmunka-alapszervezetek és az oktatásügyi intézmények együttműködésével is. A tartomány munkaszervezeteinek 30 százaléka semmilyen formában sem oldotta meg a kádertervezés kérdését, s csak 60 százaléknak ,van egy-egy évre szóló káderterve. Hosszabb távra szóló tervvel csak a munkaszervezetek 6 százaléka rendelkezik. A kimutatások is nélkülözik azonban a káderszükségletek megoldásával kapcsolatos elképzeléseket. Ez lényegében azt jelenti, hogy az oktatásügyi reform negyedik évében sem sikerült még az oktatásügyi intézmények tevékenységét összhangba hozni a társult munka szükségleteivel. A tartomány 35 000 középfokú szakképzettségű munkanélkülije ilyenformán előreláthatólag újabb ezrekkel növekszik, mert végzettségük nem felel meg a társultmunka-alapszervezetek szükségleteinek. Ezzel szemben több ezer lakatosra, kohászra, esztegályosra, stb. lenne szükség. A diákok, sajnos, még mindig az úgynevezett tisztviselő szakmákat részesítik előnyben. Ez mindenekelőtt a termelőmunka kellő anyagi és társadalmi megbecsülésének hiányával magyarázható, ezenkívül még mindig érezteti hatását az a polgári és technokrata felfogás, amely a termelőmunkát alacsonyabb rendűnek minősíti. A tantervek marxista megalapozottsága A továbbiakban szó volt a tan- tervek marxista megalapozottságáról, az egyetemi tanulmányok elhúzódásáról, a termelésben és az oktatásügyben foglalkoztatott dolgozók személyi jövedelmének kiegyenlítéséről és hasonlókról. A beszámolót követő vitában a társultmunka-alapszervezetek, a társadalmi-politikai szervezetek és az oktatásügyi szervek képviselői vettek részt, alátámasztották, egész sor példával konkretizálták a beszámolóban elhangzottakat. A vita összegezése után az értekezlet részvevői elfogadták azokat a konkrét feladatokat, amelyeknek elő kell segíteniük a (Folytatása az 5. oldalon)