Magyar Szó, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)
1979-07-23 / 200. szám
XXXVI. évf., 200. 111547.) szám 1979. július 23., hétfő Ara 4dinár Minél szélesebb fronton mozgósítsuk a társadalom alkotóerejét Dl Angel Csemerszki interjúja a Tanjug macedóniai szerkesztősége főszerkesztőjének Angel CSEMERSZKI, a Macedón KSZ KB elnöke interjút adott Pavle MANEVSZKINEK, a Tanjug macedóniai szerkesztősége főszerkesztőjének, s válaszolt néhány kérdésre azzal kapcsolatban, milyen politikai tevékenységet folytatnak a kommunisták a JKSZ XI. és a Macedón KSZ VII. kongresszusán hozott határozatok alkalmazása érdekében. KÉRDÉS: Hogyan értékeli a Macedón Kommunista Szövetség tevékenységét a JKSZ XI. és a Macedón KSZ VII. kongresszusa óta eltelt időszakban? VÁLASZ: Ha arról igyekszünk értékelést adni, milyen mértékben váltak valóra a kongresszusi irányelvek a mögöttünk álló egyéves időszakban, figyelembe kell venni, mennnyire szövevényesek akijelölt feladatok, s hogy hos-szú távra szólnak, tehát azt, hogy tulajdonképpen a szocialista önigazgatási termelési viszonyok folyamatos szilárdítása és továbbfejlesztése a tennivaló. Azonkívül tehát, hogy a Kommunista Szövetség részt vállal a gazdasági és társadalmi élet különböző területein felmerülő konkrét problémák ren- dezéséből, igen fontos az alábbi kérdés is: mely pozitív folyama- tokat sikerült megindítanunk; vajon tevékenységünk a társadalom további szocialista önigazgatási át- formálódásának lényegbevágó kér- déseire és stratégiai irányaira összpontosul-e, s vajon a Kommunista Szövetség mennyire tesz eleget szerepének, vagyis mennyire lett a társadalom vezető és mozgósító erejévé a munkásosztály és a többi dolgozó arra összpontosuló küzdelmében, hogy a közvetlen önigazgatási és társadalmi gyakorlatban előbbre vigyék a szocialista önigazgatási viszonyokat. . A Jugoszláv Kommunista Szó- Ivetség XI. kongresszusát az akció kongresszusának nevezzük e kongresszus fő mondandóit Tito elvtárs a maga sajátos módján így foglalja össze: első számú feladatunk az, hogy szavainkatkövetkezetesen tettekre váltsuk. Ebből kiindulva a Macedón Kommunista Szövetség és a többi szervezett szocialista erő eszmeipolitikai tevékenysége néhány fő irányvonalra összpontosult. A Kommunista Szövetség minden környezetben igen széles körű és intenzív tevékenységet folytatott annak érdekében, hogy az alkotmánynak és a társult munkáról szóló törvénynek megfelelően önigazgatásilag megszervezze a társult munkát, s hogy az anyagi és társadalmi újratermelés minden területén kibontakoztassa az új viszonyokat. A tavalyi év végéig kevés kivétellel befejeztük a társult munka alap- és más szervezeteinek megalakítási folyamatát, jóváhagyták a belső önigazgatási okmányokat, számos önigazgatási megegyezést és társadalmi megállapodást kötöttek stb. Ilyeténképpen kialakultak a feltételek ahhoz, hogy a dolgozók még közvetlenebb, a társult munka keretében még nagyobb kölcsönös függőségben álló tevékeny tényezői legyenek a munkájuk és a társadalmi összmunka feltételeire és eredményeire vonatkozó döntéshozatalnak, s hogy általában döntő mértékben megszilárduljon a társult munka társadalmi pozíciója. Az eredményekkel azonban korántsem lehetünk megelégedve, mert a tevékenység sok környezetben és az újratermelés különféle területein pusztán arra szorítkozott, hogy a szervezeti felépítést formai-jogi szempontból összehangolják a társult munkáról szóló törvény rendelkezéseivel, ahelyett, hogy szakítottak volna a régi viszonyokkal, és merőben új viszonyokat hoztak volna létre. Megemlíthetem, hogy a társult munka alapszervezetei sok esetben még mindig nem váltak tényleges tényezővé, következésképpen a jövedelem és a személyi jövedelem szerzéséről, felosztásáról és elosztásáról, nemkülönben más lényeges kérdésekről munkaszervezeti szinten, sőt némelyütt szűk körben döntenek. El kell mondanom azt is, hogy a társult munka alap- és más szervezetei között nem fejlődtek ki kellőképpen, vagy pedig a gyakor-l latban eltorzulnak a jövedelmi viszonyok; hogy szembeszökő a lemaradás a kereskedelem és a bankrendszer önigazgatási átformálódásában, s az anyagi termeléssel való jövedelmi összekapcsolódásában; hogy igen vontatottan alakulnak a közös bevétel és jövedelem alapjaira támaszkodó önigazgatási munka- és eszköztársítás folyamatai; hogy számos önigazgatási megegyezést nem alkalmaznak következetesen a gyakorlatban, sőt olykor komolyabb következmény nélkül meg is kerülik őket, hogy lassan bontakoznak ki a szabad munkacserén belüli viszonyok stb. KÉRDÉS: Megítélése szerint melyek a kommunisták és a többi szervezett szocialista erő fő feladatai a régi viszonyok és a régi gyakorlat leküzdésében? VÁLASZ: Természetesen nem szabad illúziókban ringatnunk magunkat, hogy viszonylag rövid idő leforgása alatt olyan gyökeres változásokat hajthatunk végre, amelyek valódi forradalmi mérföldkövet jeleznek a szocialista társadalmi viszonyok fejlődésében. Tisztában kell azonban lennünk azzal is, hogy a tapasztalati problémákat és ellentmondásokat csupán úgy tudjuk még eredményesebben kiküszöbölni, ha a Kommunista Szövetség még szervezettebb, kitartóbb és megalkuvás nélküli eszmei-politikai harcot folytat, még átfogóbban mozgósítja a munkásosztályt és a többi dolgozót a régi viszonyok és a rég gyakorlat maradványaira kiküszöbölésére, a tudatos ellenállás hatékonyabb leküzdésére, a technokratikus, liberális, bürokratikus és más önigazgatásellenes és szocialistaellenes erők, valamint különféle szövetkezéseik tevékenységének még erélyesebb megakadályozására. Tevékenységünket, véleményem szerint, mindenekelőtt arra kellene összpontosítani, hogy az új érvényesítése révén minél szélesebb fronton mozgósítsuk a társadalom alkotóerejét, vagyis hogy ezeknek az erőknek, a tevékenysége által egyre inkább szűkítsük a régi viszonyok újratermelődésének területét. A Macedón Kommunista Szövetség a XI. és a VII. kongresszus óta eltelt időszakban nagy figyelmet fordított a szocialista önigazgatás politikai rendszerének, főként pedig a küldöttrendszernek a továbbfejlesztésére. A Kommunista Szövetség szervezetei és szervei szerteágazó és jelentős tevékenységet folytattak a stabilizációs politika alkalmazása érdekében. Ez a probléma, amint a kongresszusokon is leszögeztük, nemcsak gazdasági, hanem lényegbevágó társadalmi-politikai és eszmei kérdés is. Ettől nemcsak hazánk stabilitása, hanem nemzetközi tekintélye is is függ. Éppen ezért a Jugoszláv Új Kommunista Szövetség XI. és a Macedón KSZ VII. kongresszusa után az egész Kommunista Szövetségben, tehát a Macedón Kommunista Szövetségben is általános tevékenység indult abból a célból, hogy konkrétabban felmérjük azokat az újratermelésben jelentkező kedvezőtlen irányzatokat és viszonyokat, amelyek az anyagi és társadalmi fejlődésben elért számottevő eredményeink leértékelésével és az életszínvonal megtorpanásával fenyegettek. E tevékenység arra is kiterjedt, hogy milyen intézkedéseket kell tennünk és akcióikat hódítanunk e kedvezőtlen irányzatok és viszonyok megfékezése céljából. E tevékenységnek számottevő ösztönzést adott a JKSZ Központi Bizottságának tavaly decemberi ülése és a JKSZ KB Elnökségének tájékoztatója, amelyet a Kommunista Szövetség minden alapszervezetének eljuttattak. A Macedón Kommunista Szövetség vezetősége is behatóan foglalkozott ezzel a kérdéskörrel. A Központi Bizottság ugyanis megvitatta, hogy milyen feladatok várnak a Kommunista Szövetségre a gazdaság megszilárdítására irányuló politika megvaló- s sításában és a szocialista- önigazgatási társadalmi-gazdasági viszonyok továbbfejlesztésével kapcsolatban. Mindez odahatott, hogy a stabilizáció problémái ott állnak a Kommunista Szövetség valamennyi alapszervezete érdeklődésének központjában. Az alapszervezetek kezdeményezték aztán, hogy ki-ki a maga környezetében behatóbban és bírálóan vizsgálja felül a stabilizációs kérdéseket, javasoljon, és fogadjon el konkrét intézkedéseket, akciókat, s hasson oda, hogy a társultmunka-alapszervezetek szubjktív erői szélesebb körben kapcsolódjanak be a tapasztalható problémák eredményesebb rendezésébe. Számos helyen lehetünk tanúi olyan felfogásoknak, hogy a megrendült újratermelési viszonyokat kizárólag vagy elsősorban állami intézkedésekkel lehet hatékonyan rendezni; ez pedig kétségkívül arra vall, hogy a legkevésbé sincsenek tisztában azzal, hogy a gazdaság szilárdítása és a szocialista önigazgatási viszonyok következetes alkalmazása szerveskapcsolatban és kölcsönös függőségben áll egymással a társult munkában és a társadalmi élet minden más területén. E felfogások egyik-másik környezetben annak következményei, hogy a munkások és általában a dolgozók, sőt olykor a kommunisták is úgy érzik, nem tudnak nyíltan szembeszegülni egyének vagy csoportok ellenállásával és technobürokratikus önkényével. Ilyen esetekben a Kommunista Szövetség szervezeteinek és szerveinek sokkal erélyesebb álláspontra kell helyezkednünk, megkövetelve tagjaik, főként a veze(Folytatása a 3. oldalon) Angol Csemerszki Ma: • Sajátos nicaraguai szocializmust akaróink • Változóan felhős, meleg idő (Időjárás-jelentés a 7. oldalon) A nemzeti megújhodás kormányánaknyilatkozata (2. oldal) • új egészségházat kér Palics • Latolgatják a helyi járulék bevezetését (3. oldal) Secon Touré ma hazánkba érkezik Tito és a guineai elnök találkozójára összetett nemzetközi helyzetben kerül sor Tito elnök meghívására Ahmed Secon Touré, a Guineai Köztársaság elnöke ma hivatalos és baráti látogatásra Jugoszláviába érkezik. A guineai államfő harmadszor jár hazánkban. A jugoszláv és a guineai fél vélekedése szerint a látogatás újabb lendületet ad a két ország kapcsolatainak és együttműködésének sokoldalú előmozdításához. Belgrádban örömmel mutatnak rá, hogy a jugoszláv—guineai kapcsolatok hagyományosan barátiak, s a kölcsönös megértés és az egymás megbecsülésének szelleme jellemző rájuk. Tito elnök és Secou Touré találkozójára összetett nemzetközi helyzetben kerül sor, s amikor intenzív előkészületeket tesznek az el nem kötelezett országok havannai csúcsértekezletére. A jugoszláv és a guineai vezető véleményt cserél a nemzetközi helyzet kulcsfontosságú kérdéseiről, egyebek között az el nem kötelezett politika ez idő szerinti helyzetéről, a két országnak a mozgalom keretén belül kifejtett együttműködéséről, az afrikai helyzetről, nemzetközi gazdasági problémákról és a kétoldalú kapcsolatok előmozdításáról. A Guineai Köztársaság tevékeny részt vállalt az el nem kötelezett országok eddigi értekezleteinek munkájából. A nyugat-afrikai országnak az el nem kötelezettség tartós politikai irányvétele. Guinea fáradhatatlan békeharcos, küzd az egyenrangú nemzetközi együttműködés előmozdításáért, a világ valamennyi országának önálló és független fejlődéséért, s ilyenformán Afrikában s az egész világon egyaránt nagy tekintélynek örvend. „Az el nem kötelezettséghez őszintén kell viszonyulni. Ehhez a politikához, amely kizárja az alárendeltség és a kizsákmányolás minden formáját, mélyen és belsőleg kell ragaszkodni — mondta nemrégiben Secou Touré. A guineai elnök szerint országa értékesen hozzájárul az el nem kötelezett országok küszöbönálló csúcsértekezletének munkájához, mert mint mondta, „egy valóban el nem kötelezett nép nyelvén fog szólni”. Jugoszláviának és Guienának mint el nem kötelezett országoknak egyaránt érdeke, hogy állandóan és sokoldalúan fejlesszék kapcsolataikat. Az elkövetkező években mindenekelőtt a gazdasági kapcsolatokat kívánják kiszélesíteni, bővíteni, mert alatta maradnak a politikai együttműködésben elért eredményeknek. A két ország vegyes bizottsága nemrégiben megtartott ülésén született megegyezést ezért jelentős mozzanatként értékelik a gazdasági együttműködés fejlesztésének viszonylatában. Újabb tartalommal gazdagítják a gazdasági együttműködést a hamarosan megalakuló jugoszláv— guineai vegyes vállalatok, melyek a gazdag guineai vas- és bauxit lelőhelyek feltárásán fognak tevékenykedni. Conachban halászati nagyvállalatot hoznak létre, ezenkívül jugoszláv—guineai fakitermelő és gyógynövénybegyűjtő vállalatok is létesülnek. A jugoszláv gazdaság hagyományosan részt vesz a guineai beruházásokban, országunk azok közül az országok közül való, amelyek , részt vettek a fiatal afrikai országgazdasági kiépítésében. Secou Touré életrajza — Mi jobban szeretjük a szegénységet, ha szabadok vagyunk, mint a jólétet rabságban — ezzel a mondattal válaszolt 1958-ban Secou Touré elnök De Gaulle francia elnöknek. Abban az évben népszavazást tartottak arról, hogy Guinea tagja maradjon-e a francia nemzetközösségnek, vagy kiváljon be- eőle. A szavazó polgárok 97 százaléka elnökééhez hasonló elveket vallott, és a teljes függetlenség mellett adta le szavazatát. Még ugyanabban az évben, 1958. október 2-án, Secou Tourét megválasz(Folytatása a 2. oldalon) Tito távirata Szadathoz Josip Broz Tito köztársasági elnök az alábbi táviratot intézte Mohamed Anvar el Szadathoz, az Egyiptomi Arab Köztársaság elnökéhez: „Az Egyiptomi Arab Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Jugoszlávia népei és a magam nevében szívélyes üdvözletemet küldöm Excellenciádnak. A baráti egyiptomi népnek felvirágzást és jólétet kívánok. Meggyőződésem, hogy el nem kötelezett országainknak tovább kell fejleszteniük baráti kapcsolataikat és együttműködsüket az el nem kötelezett politika következetes érvényesítére, népeinek, a béke és a nemzetközi haladás érdekében.” (Tanjug) A JSZSZK Elnökségének ülése A JSZSZK Elnöksége ülést tartott és megismerkedett az Ahmed Secou Touré guineai elnöknek a küszöbönálló hivatalos és baráti jugoszláviai látogatásáról szóló tájékoztatásával. (Tanjug) Szlovénia megünnepelte a felkelés napját Vinicából jelenti a Tanjug. Szlovénia dolgozói és polgárai köztársaságszerte számos ünnepségen emlékeztek meg tegnap a szlovén nép felkelésének napjáról. A központi ünnepséget Vinicában tartották meg, ahol hat évtizeddel ezelőtt kikiáltották a Vinicai Köztársaságot. Ennek eszméi — noha a köztársaságot megbuktatták — egészen a felszabadulásig éltek Vinicában és egész Béla Krajinában. Az ünnepségen számos helybelin kívül szlovéniai és horvátországi vendégek is részt vettek, hogy kegyelettel adózzanak a Vinicai Köztársaság megteremtőinek, a szlovén forradalom elindítóinak. „A mindössze háromnapos Vinicai Köztársaság, amelyet az akkori Jugoszláv Hadsereg fegyverrel fojtott el, nem maradhatott meg. Túl korán született, mert a társadalmi körülmények ellene játszottak, mindazonáltal annak előhírnöke volt, hogy megszületik a Jugoszláv Kommunista Párt, a munkásosztály és a haladó naptömegek forradalmi szervezete az újonnan teremtett burzsoá államban” — mondta egyebek között ünnepi beszédében Franc SÁLI, a Szlovén KSZ KB Elnökségének végrehajtó titkára.