Magyar Szó, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-239. szám)
1979-08-01 / 209. szám
I BELPOLITIKA A MALOMIPAR A LISZT ÚJ ÁRÁRÓL Termékeink két éve nem drágultak Beszélgetés Volni Ferenccel, a szabadkai malom műszaki igazgatójává! A szabadkai Fidelinka malomrészlegében VOLNI Ferenc műszaki igazgatótól érdeklődünk, mit jelent számukra a liszt árának emelése. — Rengeteget jelent a malomiparnak, fedezi az energia és a nyersanyag drágulását. Nálunk a termékek ára nagyobbrészt szabadon alakul, de két éve nem emelkedett, az energia és a szállítási költségek viszont évről évre nagyobbak. Tulajdonképpen veszteségeiket csökkenti az új intézkedés, vagy eddig sem gazdálkodtak veszteséggel? — Nem, a malomipar eddig sem volt olyan rossz helyzetben, mint az élelmiszer-termelés némely más ága. Nálunk nincs veszteség. Volni Ferenctől megtudjuk, hogy az új ár lényegesen pótolja azt a jövedelemveszteséget, amely az idei búza gyengébb őrlősajátosságai miatt keletkezik. Arról van szó, hogy náluk az őrlésre kerülő búza 94—95 százaléka acélos búza, az ára magasabb, mint a többié, az idén azonban gyengébb a minősége. A drágább és értékesebb őrleményekből kevesebbet nyernek belőle, mint más években. Ez pedig kevesebb jövedelmet hoz. A különbség most megtérül az árból. Csak mellékesen említi meg, hogy Vajdaságban a 13 malomipari vállalat közül náluk legjobb a kiöltés. Ez pedig azt is jelenti, hogy az aránylag megfelelő feltételek között gazdálkodó malomipariak legjobbjai közé tartoznak. Pedig gépeik aránylag régiek, átlagban véve 19 évesek,legutóbb egy külföldi malomipari gépgyár képviselői szinte felfedezték náluk a saját gépüket. Ott látták ugyanis, hogy három műszakban is igen jól használható, sőt körülbelül annyi ideig üzemel náluk, mint más vállalatokban egy műszakban. Nagy kapacitású csomagológépről van szó, amelynek felfokozott üzemeltetése igencsak gazdaságos a gyárnak. Másrészt érdeke a gyorsabb amortizálódás is, mert előbb cserélhetik fel újjal, s így mindig a legkorszerűbb megoldásokat alkalmazhatják. Mert hiszen a malomipari gépek is folyton tökéletesednek, javulnak. Jól termelő és okosan gazdálkodó üzem benyomását kelti a szabadkai malom. S érthető, hogy ha a termelés ésszerűségeit és szervezettségét tekintve az ágazat élén állnak, akkor nincs okuk kapkodásra, idegeskedésre. Lehetséges, hogy veleszületett adottsága, de bizonyára hozzájárul a megfelelő gazdálkodási eredmény is ahhoz, hogy Volni Ferenc nyugodtan, szinte mellékesen beszél a liszt új áráról. Nyilvánvaló, hogy nemcsak ebben látja a malom boldogulási lehetőségét. L. I. MAGYAR SZÓ Macedónia büszkesége A szkopjei Október 11. Autóbuszgyárban mindennap hat autóbusz gördül le a futószalagról Különféle csövek sokaságát láthatja az ember annak a több ezer négyzetméternyi csarnoknak a bejáratánál, ahol a szkopjei Október 11. Autóbuszgyárban elkezdődik a gyártási folyamat. Serény munkáskezek szabják, vágják, hegesztik össze a csöveket. Néhány lépéssel odébb már kialakul az autóbusz alváza, majd a bordázaton, a belső csővezetéken dolgoznak, a kiszabott lemezeket hegesztik a vázra, felszerelik a motort, a futóművet, festik, üvegezik, berakják az üléseket. Ezután az ellenőrzés, majd a próbahajtás következik. A laikus szemlélő számára minden nagyon egyszerűnek tűnik, pedig a gyár egyik szakembere éppen az ellenkezőjét magyarázza. Arról beszél, hogy milyen összetett munka, mennyi aprólékos, pontos, jól szervezett tevékenységre van szükség, hogy egy autóbusz legördülhessen a futószalagról. A szkopjei autóbuszgyár 2500 dolgozója mindennap hat autóbuszt készít. Az Október 11. Autóbuszgyár Macedónia büszkesége. Fejlődése nagyon szépen illusztrálja a macedón dolgozók erőfeszítéseit, munkában elért sikereit. A közvetlenül a felszabadulás után létesített, mintegy 40 munkást foglalkoztató kis műhelyből három évtized alatt korszerű, hazánkban és külföldön is ismert és elismert gyár lett. A SANOS autóbuszokat nem kell külön bemutatni, az utóbbi időben pedig egyre több Mercedes típusú autóbuszt is készítenek. Tavaly 1250 társasgépkocsit gyártottak, ebben az évben pedig 1466 szerepel a tervben. A gyár szakemberei elmondták, hogy nagyban dolgoznak egy új típusú társasgépkocsi előállításán, emellett 1985-ig teljesen el szeretnék sajátítani a Mercedes-típusok gyártását. Ennek érdekében az elkövetkező fejlesztési tervidőszakban nagy beruházásra készülnek. Elsősorban tartósságukról, kényelmükről, jó minőségükről ismertek a szkopjei gyárban készült autóbuszok. Idei termelésüket már eladták. Külföldre is sokat szállítanak, legtöbbet Lengyelországba, mintegy 400 darabot évente, de szállítanak Egyiptomba, Romániába, Panamába, Görögországba is. Szkopje és Macedónia egyik legnagyobb munkaszervezetében igen eredményesen gazdálkodnak. Fejlett az önigazgatás, tevékenyek a társadalmi-politikai szervezetek. Az utóbbi időben például a tevékenységnek köszönhetőleg nagyon szép eredményeket értek el az anyag- és energiatakarékosság terén. A gyár szakemberei, dolgozói most azon munkálkodnak, hogy jobb munkaszervezéssel növeljék a munkatermelékenységet. A gyárban tavaly 5800 dinár volt a személyi jövedelem átlaga. Habár ebben az évben jelentősen növekedtek a termelési költségek, remélik, sikeresen megvalósul takarékossági és stabilizációs programjuk, a gazdálkodási eredmények nem lesznek rosszabbak a tavalyinál. A különféle alkatrészeket gyártó társastermelőkkel azonban elég sok a gond. Állandóan emelik az árakat, egyesek nem tartják magukat a szerződésben vállalt határidőkhöz. Hazánk öt autóbuszgyárában jelenleg 4200—4500 autóbuszt gyártanak évente. A hazai és a külföldi piacon is nagy közöttük a versengés. A szorosabb és jobb együttműködés érdekében minden autóbuszgyárnak többet kellene tennie az eddiginél, mondják a szkopjei autóbuszgyárban. Kővári Árpád KOZJANSKO 79 Sok gondot okoz a rossz időjárás A szlovéniai Kozjansko ’79 elnevezésű szövetségi ifjúsági építőtáborban is a hónap elején, pontosabban szombaton fejezi be a munkát a második váltás, vasárnap pedig már érkeznek a harmadik váltás brigádjai. Marijana NOVAKTOL, az építőtábor parancsnokhelyettesétől kaptuk a hírt, hogy a második váltásban az újvidéki Petőfi Sándor, a velenyei július 4., a spliti Galebova krila és a Ravne na Koroškem-i Bratstvo Jedinstvo brigád fiataljai dolgoznak, összesen 180-an. A vízvezetékhez szükséges árkokat ássák a Rudnik, Planina, Virotanj, Bistrica ob Solti, Sentvid pri Grobelnem és Sentvidi pri Planini nevű falvakban, valamint a Loka pri Busni és Grobelce falvakat összekötő műút építésében segédkeznek. A parancsnokhelyettes szavai szerint a fitalok jó kapcsolatokat teremtettek a katonasággal és a házigazdákkal is. Így a Bistrica ob Solti építőhelyen 400 maribori katona, a Sentind pri Planini építőhelyen pedig a helybeliek brigádjai segítettek egy-egy napot a fiataloknak. Erre egyébként a második váltás brigádjainak igen nagy szükségük is volt a kedvezőtlen időjárás miatt. A gyakori csapadék ugyanis több helyütt hátráltatta a munkát, s míg egyik építőhelyen a teljesítmény jóval a megszokott norma fölött van, másutt érezhető a lemaradás. A fiatalok azonban nemcsak a munka, hanem a sport, a művelődés és a szórakozás terén is együttműködnek a helybeliekkel. Mint más ifjúsági akciók alkalmával, a fiatalok a Kozjansko ’79 építőtáborban is igen tevékenyen bekapcsolódtak az eszmei-politikai képzésbe. Az első váltás 220 tagja közül 180-an fejezték be az ifjúsági politikai iskolát, és az előadásokat a második váltás tagjai is nagy számban látogatják. Ezenkívül elsősegélynyújtási és autóvezetői tanfolyamokra is járnak, vagy a sportrendezvények, a szórakozás, a művelődési élet és a tájékoztatás megszervezésén munkálkodnak. A parancsnokhelyettes szerint azonban a legfontosabb, hogy a fiatalok a rossz időjárás ellenére is mindent megtesznek e viszonylag elmaradott vidék megsegítése érdekében. A gyakori epöl igen megnehezítette a második váltás fiataljainak munkáját. Bezdánba érkezett a Duna regatta Tegnap délelőtt Magyarországról Bezdánba érkeztek a hagyományos nemzetközi csónaktúra részvevői, a községi turisztikai szövetség képviselői fogadták őket. Sorrendben immár 24. alkalommal tartják az idén a Dunaregattát. Július 1-én az NSZK-beli Ingolstadtból indult a 99 részvevő. Az NSZK, Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia, Hollandia, Franciaország és Bulgária képviselői haladnak végig a Dunán 2100 kilométeres szakaszon. Hazánkból az idén egyetlen részvevő sem indult, habár leghosszabb ideig, 17 napig éppen a jugoszláv vizeken tartózkodnak az evezősök, 569 kilométert tesznek meg. Első pihenőjük hazánk területén tegnap volt Battinán. A Zöld-szigeten közös vacsorán vettek részt, ott töltötték az éjszakát, és ma reggel folytatják útjukat Erdőd felé. Vukovár érintésével csütörtökön érkeznek Palánkéra, pénteken Újvidékre, ahol a Horgászszigeten szállnak meg. Másnap a tervek szerint megismerkednek a tartományi székváros nevezetességeivel, augusztus 16-án fogadják őket Kladovón. A csónaktúra szeptember elsején ér célba, a romániai Silistréba. a. 1979. augusztus 1., szerda A magas hőmérséklet okozta sérülések Korábban már említést tettünk a napszúrásról. Ez akkor fordul elő, ha a napsugarak közvetlen érik a fedetlen fejet. A másik hasonló tünetekkel járó sérülés a hőguta. Leginkább meleg, párás levegőjű helyeken fordul elő, túlfűtött helyiségekben, ahol sokan tartózkodnak, vagy a munkahelyen, ahol párás, meleg a levegő. Erős fejfájás, pirosló arc, nehéz légzés és esetleg ájulás jellemzi. Ilyen esetben ürrgyük a sérültet hűvös helyre, derékig vetkőztessük le, majd a fejére, a mellkasára tegyünk hideg borogatást. Ha eszméleténél van, adjunk neki vizet, kisebb mennyiségben hideg limonádét, de semmi esetre se hideg sört vagy egyéb alkoholt. Minél jobban hűtsük le a túlmelegedett szervezetet, ezután a naptól védve szállítsuk az illetőt a legközelebbi egészségházba vagy kórházba. A magas hőmérséklet a bőr felületén égési sebeket okoz. Négy fokozatot ismerünk: I. a pirosodás, II. a hólyagosodás, III. az égés, IV. a szenesedés. A bőr pirosodásakor nincs szükség segélynyújtásra, ha csak kisebb felületen észleljük. A hólyagosodás esetében úgy kell eljárni, mint bármely más sebbel. Nem szabad a hólyagot feltépni vagy kiszúrni, mert az alatta levő sérült bőrrész megfertőződhet. A sebet fertőtlenített gézzel kössük át, és menjünk orvoshoz a sérülttel. Égés esetén a bőr összes rétegei megsemmisülnek. Ez már súlyos sérülés. Az eljárás ugyanaz, mint az előző esetben. A szenesedés az izmok, sőt még a csont teljes megsemmisüléséhez vezet. Gyakran a ruhadarab is beleég a sérült testrészébe. Az égési sebek súlyossága, mint látjuk, a test felületének nagyságától és attól függ, hogy milyen mélyre hatol a hő, ez pedig a hőhatás időtartamától és a hőfok magasságától függ. Meg kell jegyeznünk, hogy az ilyen sérülés nemcsak helyi, hanem az egész szervezet sérülését jelenti. Gyakran halálos kimenetelű, különösen ha a test felületének fele vagy ennél nagyobb része sérül meg. Fő feladatunk, hogy a sérült részt megvédjük a fertőzéstől. Ne kenjünk rá semmiféle krémet, olajat vagy egyebet. Fertőtlenített gézzel fedjük be, puhán kössük át, mert az ilyen sérülések rendkívül fájdalmasak. Végezhetünk rögzítést is. A sérültet minél előbb szállítsuk kórházba. Adjunk neki vizet. Különösen jótékonyan hat rá a szódabikarbónás víz: egy liter vízben egy kiskanálra való szódabikarbónát kell feloldani. Kisebb adagokban adjunk minél több folyadékot, ezzel pótoljuk a szervezet vízhiányát, és megakadályozzuk a sokk bekövetkezését. A sérültet minél előtt (5—6 órán belül) szállítsuk kórházba. Dr. ZSÁGÁR Katalin