Magyar Szó, 1979. október (36. évfolyam, 285-300. szám)

1979-10-16 / 285. szám

Ha JŠT spr Olvasóink figyelmébe! -------------------------------------------------——----—--------------------------------------------------­---------------------------------------------i igazgatási érdekközösségek jövő évi munkaprogram-tervezetét. XXXVI. évf., 285. (11632.) szám 1979. október 16., kedd óra 4 dinár |­­ ________________ ______ . ) ___________________________________________________ - Ш ШШаа ЈВШт| ЈМЗвШ Шш Ј$рИ ШрШш Шш | Csütörtökön, 1979. október 18-án megjelenő rendkívüli szá-Ш ШштЈШе&ШВ -litísP Шг шМШ Ш&ш «Ml 'ИИл Јм' шШГ |В| I­mában a Küldöttek Híradója közli A Vajdaság SZAT 1980. évi fin ШЖ ШЈШ еш ||§Шјг дјјујш JsSijf Шш BBS | társadalmi tervének végrehajtására irányuló politikáról szóló ha­rcSNi шШв mi MW ш Jgfffi јрШ ј tározattervezetet.. Az 1980. évi általános társadalmi és a közös Epf­ tipp? No ИШИА íЛ ЈВш | szükségletek kielégítésére szolgáló eszközök előteremtéséről és В Ш ДИ8В7 ШШ 1И1ИИ88и askl ISA­S felhasználásáról szóló társadalmi megállapodás tervezetét, tovább JSJh ШШ If' JSjfl žOa вшШШг &■';'ЖШШ bá ismerteti a tartományi költsé­gvetés alapjainak javaslatát, va­ SzfvMH jövő üdvözlet a legkedvesebb vendégnek Kosovo székvárosában több mint százezer polgár köszöntötte Titót . Priština első aranyplakettje a köztársasági elnöknek Josip Broz Tito köztársasági elnök tegnap Kosovo Szocialista Autonóm Tartományba utazott látogatásra. Vele tartott Fadil HOXHA, a JSZSZK Elnökségének tagja, Veselin DJUKANOVIC, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, Dusan DRAGOSAVAC, a JKSZ KB Elnökségének titkára, Dobrivoje VIDIČ, a Szerb SZK Elnökségének elnöke, Tihomir VLASKALIC, a Szerb KSZ KB elnöke, Hija VAKIG, a Jugoszláv Gazdasági Kamara elnöke és Berislav BADURINA, a köztársasági elnök kabinetfőnöke. Elnö­künk különrepülőgépe 10 óra 30 perckor ért földet a prištinai repülőtéren, ahol Tito elvtársat Xhavid NIMANI, Kosovo SZAT Elnökségének elnöke és Mahmut BAKALLI, a Kosovói KSZ TB elnöke fogadta és köszöntötte. • Snežana Raščanin, a Kosovo Polje-i Aco Marovic Általános Iskola és Muhamed OSMANI, a Velika Slatina-i általános iskola ■tanulója virágcsokrot adott át el­nökünknek. Tito elvtárs ezután üdvözletet váltott Kosovo legmagasabb rangú vezetőivel, Dusan RISTICTYEL, Mihajlo ZVICERREL, Bahri ORIZ­­QUIVAL, Petar KOSTICTIVAL, Mustafa PLJAKICTYAL Mehmet MALICIVEL, Veli DÉVÁVAL, Ali SHUKRIUVAL, valamint a fogad­tatásán megjelenő más tartomá­nyi vezetőkkel. Elnökünket a repülőtér épületé­ből­ kijövet a mintegy 800 tagból álló gyermekkórus dala köszöntöt­te, az obilici Aca Marovic Műve­lődési Egyesület és a Kosovo sve­­lje-i Branko Medenica Művelődési Egyesület fiataljai a Kosovoban élő nemzetek és nemzetiségek tán­cait adták elő tiszteletére. Elnö­künk ezután Xhavid NIMANI­­VAL és Mahmut BAKALLIVAL gépkocsin Pristinába indult. Zászlódíszben Priština Priština tegnap zászlódíszbe öl­tözött, az utcákat állami és párt­zászlók, valamint albán zászlók díszítették, mindenütt albán és szerbhorvát nyelvű transzparen­sek voltak láthatók, a tartomány fővárosának polgárai így fejezték ki elnökünk iránt érzett szerete­­tüket, a legkedvesebb vendéghez intézett szívből jövő üdvözletüket. Már néhány órával az elnöki gépkocsioszlop érkezte előtt Pris­tina polgárai, fiataljai, öregjei sor­falat alkottak, mindenki szeretett volna minél közelebb lenni a ked­ves vendéghez, minél jobban lát­ni őt, és mindenki arra töreke­dett, hogy kifejezze az iránta ér­zett szeretetét és tiszteletét azért a nagy művéért, amely hazánk nemzeteinek és nemzetiségeinek szocialista testvéri önigazgatási közösségében nyilvánul meg. A repülőtértől­­ a tartományi székvárosig vezető 24 kilométer hosszú úton ezer és ezer polgár lelkesen köszöntötte Tito elnököt. Sorfalat álltak egészen a Priština­­szállóig. Elnökünknek látogatása alatt itt lesz a szálláshelye. A több mint százezres lelkes tö­megben a legtöbb volt a fiatal, az ifjúmunkás, az egyetemi hallgató, a tanuló, ugyanis Pristina a­­rá­kok városa, mintegy 80 000 fiatal végzi itt tanulmányait. Az ünnepi hangulatot a város idősebb lako­sai is fokozták, de a környékből is számos idős polgár jelent meg. Nagyon sok idős személy órák hosszat várakozott, hogy üd­vözölhesse a legkedvesebb vendé­get. Rahim ABDULAH 89 éves nyugdíjas, a Ramiz Sadik kombi­nát egykori építőmunkása azok közé tartozik, akik hajlott koruk ellenére is siettek üdvözölni Tito elvtársat. Két unokájával elnö­künk érkezte előtt már két órával helyet foglalt, hogy láthassa Ti­tót. A tartományi székvárosban teg­nap megjelentek az obiliei, a Ko­sovo Polje-i, a podujevói, az uro­­ševaci, a lipljani és a Kosovska (Folytatása az 5. oldalon) Xhavid Nimani üdvözli elnökünket Hua Kuo-feng üdvözlete Utóhoz Jugoszlávia területe felett átre­pülve Hua Kuo-feng, a Kínai KP­I Központi Bizottságának elnöke,­­ Kína Államtanácsának elnöke szí­vélyes üdvözleteit küldte Josip I Broz Tito elnöknek, a JKSZ elnö­­­­kének, a Jugoszláv Kommunista­­Szövetségnek, országunk kormá­nyának és népeinek. (Tanjug) Pertini üdvözlete elnökünkhöz Sandro Pertini olasz köztársasá­gi elnök a következő táviratot küldte Josip Broz Tito köztársasá­gi elnökhöz: „Elnök Úr, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság terü­letét elhagyva a magam nevében és küldöttségem nevében legőszintébb köszönetemet fejezem ki azért a szívélyes vendéglátásáért, amely­ben részesítettek bennünket. A látogatás során nagy megelé­gedéssel győződtem meg róla, hogy Jugoszlávia népe baráti érzelmeket táplál Olaszország iránt, és az or­szágaink közötti minél szorosabb együttműködést óhajtja. Belgrádi, szarajevói és dubrovniki tartózko­dásom lehetőséget nyújtott szá­momra, hogy személyesen is meg­győződhessek azokról a hatalmas sikerekről, amelyeket a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság az ön bölcs és ihletet adó vezeté­sével valósított meg a haladás út­ján minden téren. Szeretném ismételten biztosítani önt az olasz nép és a magam ré­széről megnyilvánuló barátságról, önnek és Jugoszlávia népeinek jó­kívánságaimat küldöm, felvirágzást és haladást kívánok.”­­ (Tanjug) A munkásosztály szolgálatában Elnökünk gratulált Tollár Vuj­asinovićnak Josip Broz Tito köztársasági elnök táviratot küldött TODOR VUJASINOVICNAK, a Föderá­ció Tanácsa tagjának. „Hetvenötödik születésnapod al­kalmából a legmelegebb elvtársi üd­vözletemet küldöm. Kora ifjúságodtól kezdve a hala­dó és forradalmi mozgalomhoz tar­toztál, mindig munkásosztályunk és népünk szolgálatában. Az osztály­ellenséggel folytatott harcban és a burzsoá Jugoszlávia börtöneiben edződött forradalmár tapasztalatá­val nagymértékben hozzájárultál a felkelés megszervezéséhez és kirobbanásához Boszniában. Mind­azokat a feladatokat, amelyekkel a párt bízott meg mind a háború­ban, mind pedig a háború utáni szocialista országépítés során, öntu­datosan és sikerrel teljesítettek. Így a jeles, következetes és fárad­hatatlan forradalmárok közé küz­dötted fel magadat, azok közé, akik nagyban hozzájárultak az új tár­sadalmi viszonyok kiépítéséhez, a testvériség és egység megszilár­dításához, Jugoszlávia egyenjogú nemzetei és nemzetiségei szocialis­ta önigazgatású közösségének meg­erősítéséhez. Elismerésemet fejezem ki ,mind­azért, amit forradalmunkkért és közösségünkért tettél, jó egészsé­get és további munkádhoz sikere­ket kívánok.” (Tanjug) ­­s­ik". f­ zl . 1979.OKT 19 ­­lamint a társadalmi tevékenységekben működő tartományi ön­ Lelkes fogadtatás Különtudó­sítónk tel­efonj­elentése Már a kora reggeli órákban, az utcára özönlött Pristina la­kossága. Öröm és elégedettség sugárzott az arcokról. A hős város legkedvesebb vendégének és egyben díszpolgárának fo­gadtatására készült. Albán, szerb és török nyelven szólt az ének, népviseletbe öltözött tán­cosok mutatták be Kosovo nem­zeteinek és nemzetiségeinek tán­cait. Csak a legkedvesebb ven­dégnek kijáró pompás fogadta­tásban részesítették Tito elnö­köt a kosovói emberek. Nem kis büszkeséggel emlegették, hogy immár ötödször köszönthetik kö­rükben a köztársasági elnököt. Először 1950-ben járt Kosavá­ban Tito elnök, amikor 50 000 ember előtt mondott beszédet Pristinában. Másodszor 1967-ben, harmadszor pedig 1971-ben járt ebben a tartományban. Leg­utóbb, 1975-ben volt alkalmuk az itteni embereknek vendégül látni Tito elnököt, amikor a Prištinai Egyetem első díszdok­torává avatták. A szeretet ét, a megbecsülés jeleként ezúttal Pristina város első aranypla­kettjét ajándékozták neki. Az évek múlásával Priština mindig új munkasikerekkel ked­veskedhetett Tito elnöknek, olyan eredményekkel, amelyek beszédesen szóltak az itteni em­berek munkalendületéről, arról a vágyról, hogy a lehető leggyor­sabban leküzdjék gazdasági és kulturális­ fejletlenségüket. Ko­­sovóban gyakran hallhatja az idelátogató vendég, hogy az utóbbi három évtizedben olyan iramban fejlődött a tartomány, amit mások csak évszázadok alatt tudnak elérni. A változás természetesen nemcsak külsősé­gekben nyilvánul meg, noha az új házak, közintézmények és gyárak sokasága még a tájéko­zatlan szemlélődőnek is elárul­ja, hogy a változás az utóbbi évek munkájának eredménye. A kosovói ember tudja, hogy még nagyon sokat kell dolgoz­nia azért, hogy elérhessék az országos átlagot, de magabizto­san állítja, hogy saját erőből és a hazánkra jellemző szolidaritás segítségével hamarosan csökken­teni fogják lemaradásukat. A lehetőségek adva vannak, s hogy élnek is velük, ezt többek kö­zött az is bizonyítja, hogy jó­formán a tartomány egész la­kossága iskolapadban ül. Tud­ják ugyanis, hogy a gyárak csak akkor jelentenek fejlődést, ha a munkájukat szakavatottan végző képzett dolgozók veszik őket birtokukba. Tito elnök mindig érdeklő­déssel figyelte Kosovo átalaku­lását. Ez a figyelem — hangsú­lyozzák Kosovóban — az eddi­gieknél is nagyobb erőfeszíté­sekre kötelez bennünket. Egy­ségesen, albánok, szerbek és minden Kosovóban élő ember, együttes munkájával építjük a szebb és gazdagabb Kosovót, ennek révén pedig a szebb és gazdagabb Jugoszláviát. FEHÉR István A KÖRÚT ELSŐ AU­TIVItÁSA Hua Kuo-feng Párizsiam A magas rangú vendéget Giscarti üdvözölte . Első ízben látogat a kínai nép vezetője N­yugat-Európába A francia politikai élet „törté­nelmi utazásnak”, „rendkívül je­lentős látogatásnak” nevezte egye­bek között Hua Kuo-feng kínai miniszterelnök és pártvezető teg­nap kezdődött nyugat-európai kör­útját. Hua Kuo-feng első nyugat-eu­rópai körútjának első állomása Párizs, az óvilág azon országának fővárosa, amely már tizenöt évvel ezelőtt elismerte a Kínai Népköz­­társaságot. A magas rangú kínai vendéget az Orly repülőtéren Valery Gis­­card d’Estaing francia köztársasági elnök és a kormány tagjai üdvö­zölték. A látogatás iránt rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul meg Francia­­országban. A franciák érdeklődé­sét és kíváncsiságát a földkerekség legnépesebb országa iránt nem elé­gíti ki az, hogy Kína nyitott a világ felé. Ezért az újságok, a rá­dió és a televízió már napok óta több adatot és egyéni meglátáso­kon alapuló véleményt közöl er­ről a — De Gaulle tábornok sza­vai szerint — „hatalmas országról telistek­ kínaival”. Egy hét alatt — ennyi ideig ma­rad ugyanis a kínai vezető Fran­ciaországban — négy ízben talál­kozik vendéglátójával, Giscard d’Estaing elnökkel. Bizonyos, hogy meg fogja vitatni vele a legége­tőbb nemzetközi kérdéseket, min­denekelőtt a nagyhatalmak egy­más közti viszonyát, a leszerelést és az enyhülés kérdését. Annak ellenére, hogy ezeknek a kérdé­seknek a viszonylatában a két or­szág eltérő­­nézeteket vall, valami össze is fűzi őket. Az Egyesült Ál­lamoktól és a Szovjetuniótól elté­rően a franciák „csak” mint nagy­hatalomra tekintenek Kínára. A saját országukról a franciák úgy vélik, hogy sajátos pozícióinál és befolyásánál fogva bizonyos jel­legzetességei vannak és presztíz­­­zsel bír, következésképp Francia­­ország sem „közönséges” nagyha­talom. A franciaországi helyzetismerők gondosan méricskélik Ziua Kuo­(Folytatása a 3. oldalon) Érvényesül a polgárok elhatározása A népszavazás eredményei igazolják az újvidéki község átszervezésére tett kezdeményezés helytállóságát Az újvidéki község 177 381 vá­lasztópolgára közül 158 058-an — 89,10 százalék — járultak a szava­­zóurnák elé vasárnap, a referen­dum napján, hogy kinyilvánítsák véleményüket a több község meg­alakításának és az újvidéki városi közösségbe való társulásának ja­vaslatáról. A választók jegyzékébe vett polgárok 80,80 százaléka — 143 328-an — szavazott a javaslat­ra, 6,80 százalék — 12 076-an — pedig ellene, 2654 szavazólap, 1,59 százalék érvénytelen volt. A leendő községek: Óváros, Si­mán, Telep, Heréskert, Szalajka, Pétervárad és Karlóca területét tekintve a legtöbben Karlócán sza­vaztak, az 5402 választópolgár kö­zül 5133 adta le a voksot, 5014-en, 92,85 százalék rá, 80-ak­, 1,51 szá­zalék pedig ellene szavazott, 37 szavazólap, 0,68 százalék viszont érvénytelen volt. A legkevesebben a leendő Simán községben szavaz­tak, a választóknak a 85,50 száza­léka, noha ez is jó eredmény. Mind a leendő 7 község terüle­tén a választópolgárok túlnyomó többsége a javaslatra szavazott. Amint már említettük Karlóca áll az élen. (Folytatása a 10. oldalon) Sékou Touré rövid időt töltött a surčini repülőtéren Ahmed Sékou Touré, a Guineai Népi Forradalmi Köztársaság el­nöke hazatérőben rövid időt töl­tött a belgrádi repülőtéren. A guineai elnököt Petar Stambolic, a JSZSZK Elnökségének tagja, a JKSZ KB Elnökségének tagja kö­szöntötte. Tolmácsolta Tito elnök szívélyes üdvözleteit. A találkozá­son jelen volt Milorad Pešić szö­vetségi külügyi titkárhelyettes is. (Tanjug)

Next