Magyar Szó, 1979. december (36. évfolyam, 329-343. szám)

1979-12-01 / 329. szám

BELGRÁD Köztársaság napi fogadás Josip BROZ TITO köztársa­sági elnök szerdán Belgrádban ünnepi fogadást adott a köztár­saság napja alkalmából. A szívélyes légkörű fogadásán megjelent Lazar KOLISEVSZKI, a JSZSZK Elnökségének alelnöke és az Elnökség tagjai, Stevan DO­­RONJSKI, a JKSZ KB ELnökségé­­ne­k elnöklője, Dušan DRAGOSA­­VAC, a JKSZ Elnökségének titká­ra és az Elnökség tagjai, Dragos­­lav MARKOVIC, a JSZSZK Kép­viselőházának elnöke, az alelnö­­kök és a képviselőházi tisztségvi­selők, Veselin DJUKANOVIC, a Szövetségi Végrehajtó Tanács el­nöke­­­ és a Tanács tagjai, a köz­társaságok és tartományok elnök­ségeinek elnökei, a KSZ köztársa­sági központi és tartományi bizott­ságainak elnökei, Todo KURTO­­VIC, a JDNSZSZ Országos Vá­lasztmányának elnöke, Kosta NADJ, a Jugoszláv Harcos Szö­vetség elnöke, Vjera KOVAČE­­VIC, az Országos Nőszervezet el­nöke, Nikola SEKULIC, a Jugo­szláv Alkotmánybíróság elnöke, más társadalmi-politikai szerveze­tek képviselői, a Föderáció Taná­csának több tagja, a J­IT kép­viselői, számos közéleti személyi­ség, továbbá Belgrád képviselői és a hazánkban akkreditált kül­földi képviseletek képviselői. A fogadáson részt vettek a köz­társaságok és a tartományok leg­jobb mezőgazdasági termelői, va­lamint a belgrádi munkaszerve­zetek mintegy 30 dolgozója. A fogadás előtt Tito köztársasá­gi elnököt a köztársaság napja alkalmából felköszöntötték a leg­magasabb rangú állami és párt­vezetők, valamint legközelebbi munkatársai. Amint Tito elnök a terembe lépett, felcsendült a himnusz. El­nökünk érkezését a jelenlevők hosszan tartó tapssal köszöntöt­ték. A fogadás alatt Tito elnök elbeszélgetett közeli munkatársai­val és harcostársaival. (Tanjug) Tito köztársasági elnök, Lazar Kolisevszki és Petar Stambolic az ünnepi fogadáson ( X ■ ШШ Шј ^ШШШ 1Шк K ф Mexikó nem be a Ш Ifi B Ф Munkafegyelem és anyagtakarékosság Ш ШШ jp? жШт Ш&рЈрГ Látogatás a kishegyes I­liačka Építőanyaggyárban ‘ v,,, — , . “ ~ , . ! . Szabadkai labdarúgó-lig­a (19. oldal) XXXVI. évf., 329. (11676.) szám 1979. december 1., szombat Ara 4­dinar ______________________ ­ V — ~.. ' 1 ~ ....­­ ........ .......... m ш .­. . A forradalmi múlt és valóságunk ötvözete Becsén, a Felszabadulás tér avatóünnepségén Dusán Alimpic, a VKSZ TB Elnökségének elnöke mondott beszédet, és leleplezte az emlékművet A becsei község dolgozói és polgárai egyedülálló módon, az új­jáépített Felszabadulás tér avatásával, a Szabadság-szobor leleple­zésével a JKP, a JKISZ és a forradalmi szakszervezetek megalaku­lásának 60. és a község felszabadulásának 35. évfordulója jegyében ünnepelték meg a köztársaság napját é­ ve alapján. A tér központi részén vörös selyembe burkolva állt a monumentális, talpazatával együtt több mint 6 méter magas bronz­szobor Kristina PLAWSKA JAC­KIEWICZ szobrászművész alkotá­sa. A szobor egy széttárt karú, len­dületben levő női alakot ábrázol, arca arra fordulva, amerről 1944. október 8-án a szabadságot hozó csapatok érkeztek a városba, melynek legjobb fiai vállvetve küzdöttek a fasiszta terror ellen. Több mint 10 000 dolgozó és pol­gár gyűlt össze az újjáépült főté­ren, hogy részese legyen annak a pillanatnak, amikor a tartomány legnevesebb közéleti személyisé­geinek jelenlétében felavatják az emlékművet. A nagygyűlés kezde­tén a város fúvószenekara, a be­csei kamarakórus és a község fia­taljai színes művelődési műsorral köszöntötték az ünneplőket, majd a himnusz elhangzása után ВŮ­­RETKA Sándor, a Kommunista Szövetség községi bizottságának titkára köszöntötte az egybegyűl­teket, mindenekelőtt Dusán ALIM­­PIČOT, a VKSZ TB Elnökségének elnökét, MOLNÁR Vilmost, a Tar­­­tományi Képviselőhöz elnökét, Ni­­kola KMEZIĆET, a Tartományi Végrehajtó Tanács elnökét, BOG­NÁR Mihályt, a Tartományi Szak­szervezeti Tanács elnöklőjét, An­­tun KUSTURINT, a Szocialista Szövetség Tartományi Választmá­nyának titkárát, Mile MILADI­­NOVICOT, a SZISZ Tartományi Választmányának elnökét, Arsa KOVACEVICOT, a Tartományi Harcos Szövetség elnöklőjét, Di­­mitrije POPOVIĆ tábornokot, tar­tományi területi védelmi parancs­nokot, továbbá a tartomány, Be­cse község és a környező községek más kiemelkedő társadalmi-politi­kai személyiségeit, a térépítési munkálatokban részt vett munka­szervezetek dolgozóit, majd fel­kérte Dušan Alimpićot, hogy tart­sa meg ünnepi beszédét. Dusán Alimpic beszéde Elvtársak, elvtársnők, fiatalok, polgárok! Azért gyűltünk ma egybe ezen a téren, hogy megünnepeljük 35. évfordulóját annak, hogy Becse és tartományaink minden más ré­sze felszabadult a fasiszta hódí­tók és megszállók elnyomatása alól... A Szabadság emlékmű le­leplezésével Becse dolgozói és pol­gárai leróják tiszteletüket, elis­merésüket és legmélyebb háláju­kat mindazoknak, akik fiatal éle­tüket beépítették a szabadságért, a testvériségért és egységért­­.­Ezen a reggelen nyoma sem volt az ünnepekre jellemző csöndnek, nyugalomnak. Méhkasra hasonlí­tott a város. A munkaszervezetek dolgozói, a helyi közösségek pol­gárai, az iskolák tanulói szervezet­ten, transzparensekkel és zászlók­kal vonultak a térre, amelyet egy széles körű társadalmi akció ered­ményeként a község polgárainak járulékából képeztek át Wiktor Jackiewicz lengyel műépítész ter­vezet küzdelembe, valamint az azért a jogért folytatott küzdelembe, hogy saját magunk nyissunk teret az emberi boldogságnak, és hogy, bővítsük méltóságunk határait. Nem volt szerencséjük köszönteni a szabadságot, megálmodott életü­ket sem építhették a szabadságuk­ban, az új társadalmat, amelyet annyira óhajtottak. Hősi tetteik­re és rájuk örökké emlékezni fo­gunk, a szocializmusért, az ön­igazgatásért, a testvériségért és egységért, a békéért és a dolgozók szebb életéért folytatott küzde­lemben, s az új nemzedékek for­radalmi tevékenységéhez örökös ihlető forrásként szolgálnak. Az emlékművet a köztársaság napján leplezzük le, azon a na­pon, amikor 1943-ban megvetet­tük az új szocialista Jugoszlávia alapjait, azon a napon, amikor az AVNOJ II. ülésszakának törté­nelmi jelentőségű határozatai for­radalmi változást hirdettek és az új Jugoszlávia, megszületését je­lentették. Az emlékművet a jubileumok évében, a párt, a JKXS2 és a for­radalmi szakszervezetek 60. év­fordulóján avatjuk fel. Ez a hat évtized olyan időszak, amely alatt a JKP forradalmi akciójával kor­szakalkotó társadalmi változá­sok történtek, amelyek történelmünk legdicsőbb és sorsdöntő fejezetei, e hat évtized alatt heves osztály­­harcokat vívtunk, és forradalmi változásokat éltünk át, a Kommu­nista Párt pedig mindezek során döntő szerepet töltött be. Ezek a nagy j­ubileumok jelké­pezik nemzeteink és nemzetisége­ink általános ellenállását, a JKP vezetésével ellenálltak az erőszak­nak és a hódításnak, küzdöttek és kiharcolták a demokratikus szabadságot és azt, hogy hazánk felszabaduljon a fasiszta megszál­lók és a hazai árulók elnyomatása alól. E hősi harc során leküzdöttünk minden megpróbáltatást, ellenáll­tunk mindannak, ami emberiet­­len és brutális volt, e harc során nemzeteink és nemzetiségeink rá­döbbentek egységük széttörhetet­­lenségére, erejére és megismerték ennek gyönyörűségét. Ezért tör­ténelmünk elmúlt évtizedei nem­csak a tankönyvekben maradnak meg, nemcsak szavainkkal fogunk emlékezni erre az időszakra, mert forradalmunk olyan tudatos és szervezett harc és alkotás, amely még nem fejeződött be, s amely nem ér véget a népfelszabadító háború harcosainak életével. A becsei Felszabadulás tér Elnökünk kitüntette Dragosavacot Josip Broz Tito köztársasági el­nök A Vállszalagos Jugoszláv Csil­lag Érdemrenddel tüntette ki dr. Dusán Dragosavacot, a JKSZ KB Elnökségéne­k titkárát. Dr. Du­sán Dragosavac a kitüntetést 60. születésnapjára és azért kapta, hogy rendkívüli érdemeket szer­zett hazánk kiépítésében, továb­bá, mert a szabadságért és a füg­getlenségért folytatott harcban nagymértékben fejlesztette polgá­raink tudatát, s mert nagyban hozzájárult a más országokkal folytatott baráti együttműködés és politika elmélyítéséhez. « (Tanjug) Következetesen vé­grehajtod a feladatokat Tito jókívánsága Dusán Dragosavacnak Josip Broz Tito köztársasági el­nök a következő táviratot küldte dr. Dusán Dragosavacnak, a JKSZ KB Elnöksége titkárának. „Hatvanadik születésnapod al­kalmából szívélyes üdvözleteimet küldöm. A népi­elszabadító harc­ban és­ a forradalomban az első napoktól kezdve részt vettél. Ugyanilyen önfeláldozással és for­radalmi következetességgel telje­sítetted a háború utáni időszakban is a rád bízott feladatokat, társa­dalmi-gazdasági rendszerünk és a szocialista önigazgatás alapelvei szerinti viszonyok kiépítésének ösz­­szetett körülményei között. Megalkuvást nem tűrő harcos­ként és kommunistaként nagyban­­ hozzájárultál a Kommunista Szö­vetség eszmei egységének megőr­i­zéséért és fejlesztéséért vívott­­ harchoz, valamint nemzeteink és nemzetiségeink testvériségének és egységének, egyenjogúságának megszilárdításához. Meggyőződésem, hogy továbbra is kitartóan küzdeni fogsz a Kom­munista Szövetség politikájának érvényesüléséért és szocialista kö­zösségünk átfogó fejlődéséért. Jó egészséget és még sok sikert kí­vánok jövőbeli munkádhoz”. (Tanjug) Tito elnök távirata H­axhi Lleshihez... Josip Broz Tito köztársasági el­nök az alábbi táviratot intézte Haxhi Lleshihez, az Albán Nem­zetgyűlés Elnökségének elnöké­hez: „Az Albán Népi Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe al­kalmából a JSZSZK népe és a magam nevében őszinte üdvözle­temet küldöm, egyszersmind kívá­nom, hogy sikereket érjenek el országuk szocialista építésében. Meggyőződésem, hogy a szom­szédos országaink közötti kölcsö­nösen hasznos együttműködés eredményesen továbbfejlődik né­peink javára a béke és a meg­értés ügyét szolgálva”. . .. David Dackóhoz . . . Josip Broz Tito köztársasági el­nök az alábbi táviratot intézte David Dackóhoz, a Közép-afrikai Köztársaság elnökéhez: „A Közép-afrikai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Jugo­szlávia népei és a magam nevé­ben őszinte üdvözletemet és jókí­vánságaimat küldöm. Élek az al­kalommal és kifejezem meggyőző­désemet, hogy országaink gyümöl­csöző együttműködése tovább fej­lődik az el nem kötelezett politika’ szellemében népeink, a béke és a nemzetközi együttműködés ja­vára”. ... és Deighton Wardhoz Josip Broz Tito köztársasági el­nök az alábbi táviratot intézte Deighton Wardhoz, Barbados fő­kormányzójához: „Barbados függetlensége kikiál­tásának évfordulója alkalmából őszinte üdvözletemet küldöm, a barbadosi népnek jólétet, önnek pedig sok sikert kívánok. Meggyőződésem, hogy az orszá­gaink közötti kapcsolatok a ba­rátság, a kölcsönös megértés és a sokoldalú együttműködés szelle­mében továbbfejlődnek”. Elnökünk részvéttávirata az új-zélandi fő­kormányzóhoz Josip Broz Tito köztársasági el­nök az alábbi táviratot intézte Denis Blundellhez, Új-Zéland fő­­­­kormányzójához: „A több mint 200 emberéletet követelő súlyos repülőgép-szeren­csétlenség alkalmából mély rész- s vétemet fejezem ki, kérem, tol­­­­mácsolja részvétemet a szeren­csétlenül jártak családtagjainak is”. (Tanjug) ф Négy pont előnnyel őszi bajnok a Zenta A párt Tito vezetésével leküzdötte a belső ellentéteket Pártunk eszmei érlelődésének keserves és sok évtizeden át tartó folyamatában az a tény, hogy Ti­to elv­társ átvette a párt vezeté­sét, sorsdönő pillanat vollt a ju­goszláv nemzetek és nemzetiségek történeteiében, ezenkívül a leg­fontosabb fordulópontot jelentette a párt fejlődésében, a forradalmi élcsapat kiépülésében és abban, hogy megszabaduljon a szociálde­mokrata reformizmus és dogma­­tizmus eszmei örökségének ter­hétől, attól a téveszmétől, amely különösképpen kifejezésre jutott a forradalom két szakaszáról szóló ismert sémában. Az új irányvonalért és az egységért ví­vott harcban Tito vezetésével a párt leküzdötte a belső ellentéte­ket és a frakciózást. A párt így igen rövid idő alatt megerősödött, s hazánkban a legszámottevőbb és a legfontosabb politikai erővé vált. Tito számára a forradalom sohasem volt absztrakt kérdés, sem pedig valami távoli jövő kér­dése, hanem mindig is igen konk­(Folytatása az 5. oldalon) .

Next