Magyar Szó, 1980. április (37. évfolyam, 90-104. szám)
1980-04-01 / 90. szám
1 --------- KÜLPOLITIKA-------------------------------------------------- Szovjet—amerikai diplomáciai és propagandaháború Veszélyben a SALT? A szuperhatalmak egymás közti kapcsolataikkal foglalkozva nem törődnek más nemzetközi tényezők szerepével Moszkvából jelenti a Tanjug. A szovjet-amerikai diplomáciai és propagandaháborúban immár nemcsak a SALT—II, hanem a megelőző, SALT—I. egyezményt is célba veszik. Moszkvai értelmezés szerint Carter és Vance legutóbbi nyilatkozataiból az szűrhető le, hogy Washington mindenáron fokozni kívánja a haderőbe való befektetéseket, azzal magyarázva ezt, hogy a „szovjet fenyegetés” miatt kényszerül erre. A Novoje Vremja című hetilap ennek kapcsán azt írja, hogy Moszkva „nem hűlt le” a SALTA II. irányában, de egyszersmind azt is tudtára adja Washingtonnak, hogy az egyezmény nem puszta „úriemberi megállapodás”, hanem sokkal több annál. Ha tehát az Egyesült Államok nem cikkelyezi be a SALT I II. egyezményt, Moszkva maximálisan kifejlesztheti saját nukleáris ütőerejét. A szovjet tájékoztatási eszközök az utóbbi napokban kifejezésekben nem válogatva mutatják be az amerikai politikát. A vádaskodásban egy szintre hozzák a külpolitikai doktrína mindhárom tényezőjét: Cartert, Vance-t és Brzezinskit. Utóbbiról azt írta vasárnap a moszkvai Pravda, hogy „patologikus antiszovjetizmusban” szenved. A vádak és ellenvádak csupán arról tanúskodnak, hogy Moszkvát túlságosan is lekötik a Washingtonnal való kapcsolatok, s közben láthatóan elhanyagolja a nemzetközi viszonyok többi tényezőjének, köztük az el nem kötelezett országoknak a szerepét. Szihanuk Pekingben Koreába is ellátogat Norodom Szihanuk herceg tegnap Pekingbe érkezett kétnapos látogatásra, majd onnan a Koreai NDK-ba folytatja útját. A fővárosi repülőtéren Ji Pengfei kínai miniszterelnök-helyettes köszöntötte. (AFP) A volt kambodzsai államfő interjúja Norodom Szihanuk herceg, egykori kambodzsai államfő kijelentette a londoni The Guardiannak adott interjújában, hogy „Van remény Kambodzsa sorsának jobbrafordulására”. Hozzátette, hogy mindazoknak, akik tehetnek valamit az ügyben, össze kell ülniük, hogy Kambodzsát semleges területté nyilvánítsák, amelyet az elkövetkező öt évben az ENSZ irányítana, majd megtartanák a szabad választásokat. Szihanuk véleménye szerint „kevés remény van rá”, hogy a Szovjetunió és Vietnam hajlandó len- ne ilyen tárgyalásokra. (Tanjug) BOGOTA Még két túszt kiengedtek A nagykövetségen még 27 személyt tartanak fogva Tegnap még két túszukat szabadon bocsátották az M-19 gerillamozgalom tagjai, akik már több mint egy hónapja megszállás alatt tartják a Dominikai Köztársaság bogotai nagykövetségét. Mindkettő kolumbiai állampolgár, az egyik bíró, a másik üzletember. Az épületben még 27 személyt tartanak fogva, köztük tizenegy nagykövetet is. (Reuter, AFP) KÍNAI-SZOVJET KAPCSOLATOK „puhatolózó küldetés” után A pekingi sajtó nem írt Mihail Kapica „magánlátogatásáról” . A szovjet nagykövetséghez közel álló körök szerint eredményes volt az út (A Tanjug tudósítójától) Peking, március 31. MIHAIL KAPICA, AZ ISMERT KÍNA-SZAKÉRTŐ, a szovjet külügyminisztérium funkcionáriusa egyhetes pekingi „magánlátogatás” után szombaton visszautazott Moszkvába. Tartózkodásáról — amelynek során egy alkalommal tisztelgő látogatást tett a kínai külügyminisztériumban — nem adott hírt a pekingi sajtó. Kapica a külügyminisztériumban találkozott a szovjet—kínai tárgyalásokon résztvevő kínai küldöttség helyettes vezetőjével. A megbeszéléseket, mint ismeretes, jobb időkre halasztották. A szovjet nagykövetséghez közel álló körökben úgy tartják, hogy Kapica, puhatolózó küldetése eredményes volt, s a helyszínen győződhetett meg Kína belső fejlődéséről. Mi több, e forásokban olyasmi is elhangzott, amire már csaknem két évtizede nem volt példa: a szovjet analitikusok pozitív értékelést adtak Kína belső fejlődéséről a Kínai KP KB III., de főként V. plénuma után. Ez az értékelés azonban különbözik a Pravda alkalmi cikkeinek hangnemétől. A kínai fél mindenesetre olyan benyomást kelt, hogy nem lát komolyabb értelmet Kapica pekingi látogatásában, amelyre Seserbakov nagykövet meghívása nyomán került sor. S miközben a szovjet funkcionárius Pekingben tartózkodott, a fővárosi könyvesboltokban A művészet és irodalom száz iskolája című folyóirat legújabb számát árusították, amely első betűjétől az utolsóig a szovjet irodalom problémáival foglalkozott. A folyóirat valószínűleg nem keltett volna különösebb figyelmet, ha nem foglalta volna össze a jelenkori szovjet irodalom problémáiról tavaly szeptemberben folytatott vitát. Figyelemre méltó cikk A vita során megtárgyalták a Szovjetunió társadalmi rendszerének jellegét, s merőben más értékelésre jutottak mint csaknem két évtizeddel ezelőtt, amikor azt hangoztatták, hogy a szovjet rendszer revizionistává, burzsoá-imperialistává fajult el. A folyóiratban most az alábbiak olvashatók: „Az elvtársak többsége úgy vélekedik, hogy a Szovjetunió agreszszív, terjeszkedő és egyeduralmi politikát folytat, belpolitikája azonban alapjában véve szocialista, s a sztálini korszakhoz képest nem élt át lényegesebb változást”. Néhányan úgy vélekednek, hogy a szocializmus szovjet típusa „fejletlen és merev”, és csak egy maroknyi ember tartott ki az eddigi tétel mellett, amely szerint a Szovjetunió revizionista országgá lett. Nem ideológiai ellentétek, hanem eltérő államérdekek Ebből a körülményből az alábbiakat lehet levonni: a kínai—szovjet viszály magvát nem ideológiai különbségek, hanem eltérő államérdekek alkotják, amelyek napjainkban a külpolitikában jutnak kifejezésre. E különbségekkel és a további súrlódásokkal ezentúl is számolni kell a kínai—szovjet viszonyban. A másik körülmény, nevezetesen az a tétel, amely szerint „a szovjet belső rendszer alapjában véve szocialista”, arról tanúskodik, hogy a kínaiak készek minden országra alkalmazni a náluk merőben új kritériumot a szocializmus különböző útjairól és modelljeiről. Előtérbe kerül a kérdés, vajon ez az új nézőpont mennyire segítheti elő a kínai—szovjet kapcsolatok rendezését. Egyesek úgy vélekednek, hogy ennek nincs nagyobb jelentősége, mert a két ország esetében nem „a szocializmus jobb és rosszabb modelljének” összecsapásáról, hanem államközi viszályról van szó. Mások azt a nézetet vallják, Kína és a Szovjetunió esetében nagyon is fontos, elismerik-e vagy elutasítják egymás belső rendszerét. Aleksandar NOVACIC MAGYAR SZÓ Japán folyóirat az önigazgatásról A munkásönigazgatással foglalkozó háromhavonként megjelenő japán folyóirat legutóbbi számában hozzávetőlegesen 50 oldalon elemezte a jugoszláv önigazgatási rendszer elméletét és gyakorlatát. Nemrégiben látogatást tett hazánkban a munkásönigazgatás kérdéseit elemző japán kutatóintézet küldöttsége. E küldöttség jelentése alapján a Munkásönigazgatás című japán újság ismertette a politikai pártok rendszerének kérdéseit az önigazgatásban, továbbá a parlament szerepét, az állam elhalásának folyamatát, a Szocialista Szövetség szerepét, a szocializmus sajátosságainak és elentmondásainak elméleti kérdéseit. Az önigazgatási munkaszervezetek, községek és egyéni termelők tevékenységének példái alapján kitért a tervszerű piacgazdálkodás elméletére. A jelentés a Szövetségi Képviselőház, politikai szervezetek, vállalatok és tudományos kutatóintézetek képviselőivel folytatott megbeszélés alapján készült. A japán folyóirat első száma két évvel ezelőtt Tokióban jelent meg, a Japán Szocialista Párt, a Japán Szakszervezetek Főtanács (Szohja) és neves tudósok alapították. Korábbi számaiban is megkülönböztetett figyelmet fordított hazánk önigazgatási tapasztalataira. (Tanjig) Gligorijević Moszkvába utazott Részt vesz a KGST Végrehajtó Bizottságának ülésén Slobodan Gligorijević, az SZVT tagja, a JSZSZK állandó KGST- beli képviselője, tegnap Moszkvába utazott, hogy részt vegyen a KGST Végrehajtó Bizottságának 94. ülésszakán. Gligorijevic a JSZSZK és a KGST között 1964- ben megkötött megállapodás alapján küldött meghívásnak tesz eleget. A bejelentett napirend szerint a jugoszláv küldöttség részt vesz a gépgyártásban való együttműködéshez kapcsolódó kérdések megvitatásában, különös tekintettel a korszerű szerszámgépek gyártására, amelyek iránt Jugoszlávia és a KGST-tagországok gazdasága is érdeklődik. Az ülésszakon napirenden szereplő többi kérdéssel kapcsolatban a jugoszláv küldöttség azért lesz jelen, hogy tájékozódjon a KGST Végrehajtó Bizottságának két ülésszaka közötti időszakban végzett tevékenységről szóló jelentésről, továbbá azért, hogy megvitassa a sokoldalú együttműködés fejlesztésének megvalósulását, s hogy megállapodást készítsen elő a hosszú távú együttműködési programokkal kapcsolatban. Hazánk fejlett gazdasági kapcsolatokat ápol a KGST-tagországokkal, különösen fejlettek az egyes tagországokkal való kétoldalú kapcsolatok. Jugoszlávia külföldi árucsere-forgalmának egyharmadát ezekkel az országokkal bonyolítja le. A velük való gazdasági kapcsolatokban egyre jelentősebbek lesznek az együttműködés korszerű formái, mint amilyenek a szakosítás és a kooperáció, a termékek kölcsönös cseréje és a műszaki tudományos együttműködés. A jugoszláv gazdaság a multilaterális szakosításról és a kooperációról szóló megegyezés alapján eredményes gazdasági együttműködést ápol a KGST tagországaival, a jugoszláv társult munkaszervezetek együttműködésének az illető KGST-országokbeli partnerekkel. Ez előmozdítja a gazdasági kapcsolatok bővítését. Tavaly a jugoszláv gazdasági szervezetek négy műszaki-tudományos megegyezést és öt multilaterális szakosítási és kooperációs megegyezést kötöttek KGST-országbeli partnerekkel, közöttük azt, amely az atomerőművekhez szükséges felszerelések gyártásában való szakosításáról, az ezen a téren való együttműködésről és a gyártásról rendelkezik. A korábbi években kötött megállapodásokat ideértve a jugoszláv gazdaság összesen 70 megállapodás megvalósításában vesz részt, ezek termelési és műszaki-tudományos multilaterális egyezmények a KGST-országokkal. (Tanjug) i “ TRAGÉDIA AZ ÉSZAKI-TENGEREN Nincs tööbbé remény Százhuszonkét áldozat — A mentőosztagok nem kutatnak tovább — Gyász Norvégiában Osló, március 31. Ják meg, mielőtt még minden reményüket elvesztették volna. —Mindent megtettünk, ami emberileg lehetséges volt — közölte Nordli norvég miniszterelnök az Oslóban összehívott sajtókonferencián, azt is bejelentve egyszersmind, hogy az északi-tengeri katasztrófában eltűnt személyek számára nincs többé remény. A szerencsétlenség csütörtökön történt. A nagy erejű szélviharban a teger alatti olajfuratok munkásait kiszolgáló úszó szálloda egyik tartópillére megroppant és az óriási építmény a vízbe merült. Norđli mára országos gyászt hirdetett. Az országban félárbocra vonták a lobogókat az eltűnt munkások iránti kegyelet jeléül. A több mint kétezer norvég, brit, dán, nyugatnémet és holland mentőnek 89 munkást sikerült megmentenie. A mentőosztagok összesen 41 személy tetemét találósak négy pillére látszik ki a vízből az elsüllyedt úszó szállodának. A háttérben egy fúrótorony. Mi okozta a katasztrófát? Oslóban megalakult a hivatalos vizsgáló bizottság, amelynek az a feladata, hogy megállapítsa, mi okozta a katasztrófát. Nem hivatalosan úgy tudják, hogy az öt acél tartópillér egyike anyagfáradás miatt nem tudott ellenállni a széllökéseknek, mások úgy vélekednek, hogy a tartópillérre ráfonódó horgonykötél okozta az óriási úszósziget katasztrófáját. Azt sem tartják lehetetlennek, hogy valami nekiütközött az úszó szállodának, vagy hogy szabotázs történt. Abban azonban egyetértenek a szakértők, hogy a hét méter magas hullámok semmiképpen sem fordíthatták fel a masszív építményt, amelyet úgy terveztek, hogy harmincméteres hullámok lökéseit is kiállja. Az Alexander Kiellandot partra vontatják A Philips Petróleum társaság képviselője Stavangerban sajtóértekezleten közölte, hogy az Alexander Kielland nevet viselő úszószigetet partra vontatják, és ott fogják tanulmányozni a szerencsétlenség okát. A kivontatás már maga sem könnyű feladat, fennáll ugyanis a veszély, hogy az úszósziget megrongálja a tenger alján húzódó olajvezetéket. Az Edda nevű szomszédos platformot két brit szakértő vizsgálja meg. Azt igyekszenek megállapítani, nincsen-e azon is valamiféle károsodás. Néhány könnyűbúvár vasárnap megvizsgálta az elsüllyedt úszó szállodát, de nem hatoltak a belsejébe. Feltételezik, hogy a legtöbb áldozat éppen az építmény helyiségeiben van. 1980. április 1., kedd AZ ENSZ ÉS A LESZERELÉS A világértekezlet összehívásának lehetőségéről tárgyalnak Jugoszlávia is az illetékes bizottság tagjai között Az ENSZ-ből jelenti a Tanjug. A világszervezet székházában tegnap újra fontolóra vették a leszerelési világértekezlet összehívásának lehtőségét. A közgyűlés hét évvel ezelőtt küldött ki egy bizottságot e kérdés megtárgyalására. A negyventagú bizottságban Jugoszlávia is helyet kapott. A leszerelési világértekezlet öszszehívásának ötlete 1965-ben született meg, az ENSZ-közgyűlés hat évvel később szovjet javaslatra napirendre tűzte a kérdést. A jelenlegi bizottság mandátumát már hat ízben meghosszabbították annak reményében, hogy sikerül megállapodásra jutnia a nukleáris hatalmakkal. A bizottság tavaly ősszel arról számolhatott be a közgyűlésnek, hogy a világértekezlet ötletét széles körben támogatják az ENSZ tagországai, bár egyes vonatkozásaiban és kérdéseivel kapcsolatban bizonyos különbségek merültek fel. Tájékoztatta a közgyűlést arról is, hogy a világértekezlet összehívásával kapcsolatban a nukleáris fegyverrel rendelkező államok nem tudnak megállapodásra jutni, márpedig az ő részvételük nélkül ilyen összejövetel el sem képzelhető. A közgyűlés éppen ezért utasította a bizottságot, hogy folytassa kontaktusait a nukleáris hatalmakkal, és tájékozódjon mind az ő álláspontjaikról, mind más országok nézeteiről, s vegyen figyelembe minden javaslatot és észrevételt. A bizottság munkájában tavaly Franciaország, Nagy-Britannia és a Szovjetunió vett részt, az Egyesült Államok és Kína a bizottság elnökével állt kapcsolatban. Molnár Vilmos, Vajdaság SZAT Képviselőházának elnöke tegnap fogadta Jon van der Valkot, Hollandia belgrádi nagykövetét, aki kétnapos látogatáson tartózkodik tartományunkban. A rövidebb, szívélyes és baráti légkörű megbeszélésen kedvezően értékelték az eddigi kapcsolatokat, s megvitatták Vajdaság és Hollandia mezőgazdasági együttműködése fejlesztésének lehetőségeit. A holland nagykövetet tegnap fogadta Matija Sedlak, Vajdaság SZAT Elnökségének alelnöke, Nikola Kmezic, Vajdaság SZAT Képviselőháza Végrehajtó Tanácsának elnöke, Miroslav Bakic, a külföldi kapcsolatok tartományi bizottságának elnöke, Borza József, a Vajdasági Gazdasági Kamara Elnökségének tagja, Jovan Dejanovic, az Újvidéki Községi Képviselő-testület elnöke. A nagykövet ma tárgyal a Duna—Tisza—Duna Munkaszervezetben, megismerkedik tartományunk csatornarendszerének fejlesztésével, majd Szabadkán látogatást tesz több agráripari munkaszervezetben. , Képünkön Molnár Vilmos (jobbról) a nagykövettel.