Magyar Szó, 1980. április (37. évfolyam, 105-119. szám)
1980-04-16 / 105. szám
KÜLPOLITIKA AZ AMERIKAI OLIMPIAI BIZOTTSÁG DÖNTÉSE UTÁN A nyugatiak mégis követik az USA-t? Az NSZK a bojkott mellett? Franciaország nem vesz részt a szpartakiádon — Olaszország a közös álláspont kialakítását szorgalmazza — A nyugat-európai olimpiai bizottságok többsége a részvételért száll síkra, de... Az európai nemzeti olimpiai bizottságok többsége bírálat tárgyává tette az Egyesült Államok olimpiai bizottságának döntését, hogy bojkottálni fogja a moszkvai olimpiai játékokat. Úgy vélekednek, hogy a Colorado Springs-i szavazás eredménye arról tanúskodik, hogy az amerikai olimpiai bizottság engedett a washingtoni kormányzat erőteljes politikai nyomásának. Miután azonban Hans-Deitrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter közölte, hogy kormánya az NSZK olimpiai bizottságát is bojkottra fogja felszólítani, könnyen megtörténhet, hogy más nyugati országok is követik az NSZK példáját. Willi Baume, az NSZK olimpiai bizottságának elnöke azt állítja, hogy a moszkvai olimpia bojkottálásának kérdéséről csak május 15- én fognak dönteni. — A szavazás eredményét nem jósolhatom meg — mondta —, nyilvánvaló azonban, hogy az amerikai bizottság döntésének meglesz a hatása. Helmut Schmidt kancellár valószínűleg ma találkozik Dauméval, az ő véleménye azonban már közismert. A kancellár nemrégiben kijelentette: a szovjet csapatok afganisztáni jelenléte akadályokat gördít a nyugatnémet sportolók részvétele elé. A francia kormány álláspontja közismert: a végső döntés joga a nemzeti olimpiai bizottságot illeti meg. Jean Pierre Soisson ifjúság- és sportügyi miniszter mindazonáltal kijelentette: „Nem fogjuk módosítani a moszkvai olim-spiai játékokkal kapcsolatos döntést, ám a Szpartakiádon nem veszünk részt”. Annak lehetőségére célzott ezzel, hogy a moszkvai játékokon csak a kelet-európai országok sportolói lesznek jelen. Sir Denis Follows, a brit olimpiai bizottság elnöke csalódott az amerikai bizottság döntése miatt — jelenti az UPI. — Mint mondta, az amerikai bizottság döntése folytán devalválódik az olimpiai érmek értéke. Mindamellett a brit bizottság úgy döntött, hogy elküldi sportolóit Moszkvába, s döntése egyelőre hatályos. A kormány egyébként ellene van annak, hogy a brit sportolók ott legyenek Moszkvában, ehelyett az ellenolimpia ötletét dédelgeti. Franco Carraro, az olasz olimpiai bizottság elnöke úgy vélekeddik, hogy az európai bizottságok-nak közös álláspontot kell kialakítaniuk az amerikai döntéssel kapcsolatban. — Az amerikai nemzeti bizottság határozata szozorúságot kelt bennünk — mondta —, s miatta rettegnünk kell az olimpiád mozgalom és a nemzetközi sportkapcsolatok jövőjéért. Prismo Neviolo, a bizottság alelnöke úgy vélekedik, hogy az amerikai döntés súlyos csapást mér a sportra. — Nem tudom leplezni méltatlankodásomat. Az amerikai sportolók távolléte miatt számottevően csökkeni fog a versenyek színvonala — mondta Neviola. Az osztrák kormány nem hajlandó támogatni az olimpiai játékok bojkottját. A kormány valószínűleg semmilyen formában nem gyakorol nyomást a nemzeti olimpiai bizottságra.Kreisky kancellár úgy vélekedik, hogy az európai bizottságontézkedés. Hozzáfűzte, hogy a nyugat-európai államok döntése sem befolyásolhatja Ausztria álláspontját. Ha az osztrák sportolók úgy kívánják, bármikor elutazhatnak Moszkvába. A többi nyugat-európai ország olimpiai bizottságai a részvételért szállnak síkra. — Szeretnénk ott lenni Moszkvában — jelentette ki Koos Idenburg, a holland bizottság elnöke —, ám ha az amerikaiakhoz az NSZK, Kanada és Ausztrália is csatlakozik, könnyen megtörténhet, hogy mi is itthon maradunk. A TASZSZ szovjet hírügynökség keményen elítélte az amerikai olimpiai bizottságot. Hírmagyarázatában az áll, hogy a bizottság döntése illegális és igazságtalan, és csakis Carter elnök politikai nyomása alatt született. „Semmiféle alapja nincs Carter véleményének, hogy az Egyesült Államok nemzetbiztonságát veszély fenyegeti. A Fehér Ház kétségkívül tisztában van vele, hogy az 1980. évi olimpiai játékok sorsát nem fogja eldönteni az amerikai sportolók távolmaradása. S mivel megtörténhet, hogy az Egyesült Államoknak a fekete bárány szerepét kell vállalnia, a Fehér Ház, az atlanti szolidaritásra hivatkozva, befolyásolni szeretné Nyugat-Európa országait is” — áll a TASZSZ hírmagyarázatában. „A Szovjetunió szigorúan ragaszkodik az olimpiai játékok alapokmányához, s ezt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság több ízben is megerősítette már. Hazánk éppen ezért nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a moszkvai játékok a sportvetélkedés színtere, az ifjúság, a barátság és az együttműködés fesztiválja legyenek, egyszersmind hozzájáruljanak az enyhüléshez és a világ békéjéhez. Hiábavaló a Fehér Ház mindennemű provokációja és cselvetése, a játékokat mégis megtartjuk”— írja a TASZSZ. A prágai Rudé Pravo értelmetlennek és következetlennek nevezi a Colorado Springs-i szavazás eredményét, s hozzáfűzi: a döntést az amerikai sportolók óriási többségének akarata ellenére hozták. A lengyel sajtó kapitulációnak nevezi az amerikai bizottság döntését, amely — elsősorban az Egyesült Államok sportköreiben — mély csalódást keltett. Walter Mondale amerikai alelnök egyébként tegnap közölte, hogy a moszkvai olimpiai játékok bojkottjához több mint 50 kormány csatlakozott. (Tanjug) Matija Sedlak, Vajdaság SZAT Elnökségének alelnöke tegnap fogadta Omar Martinezt, Mexikó belgrádi nagykövetét és baráti megbeszélést folytatott vele. A nagykövetet a nap folyamán fogadta még dr. Branka Lázió, Vajdaság SZAT Képviselőházának alelnöke, Móra András, a Tartományi Végrehajtó Tanács alelnöke, Miroslav Bakic, a külföldi kapcsolatok tartományi bizottságának elnöke, Jovan Dejanovic, az újvidéki községi képviselő-testület elnöke és Stojan Tasin, a Tartományi Gazdasági Kamara elnökségének tagja. A megbeszéléseken a lendületesebb gazdasági, kulturális és műszaki-tudományos együttműködés lehetőségeit kutatták. (Képünkön Matija Sedlak a nagykövettel) A ghanai nagykövet Bajránál Jókívánságok Titónak Ismail Bajra szövetségi tájékoztatásügyi titkár, az SZVT tagja, tegnap fogadta Joseph Amo Asmahot, a Ghanai Köztársaság belgrádi nagykövetét. Hosszas, szívélyes beszélgetés során véleményt cseréltek a két baráti és el nem kötelezett ország bilaterális és multilaterális tájékoztatási együttműködésében elért eddigi eredményekről, ■ s megállapították, hogy az együttműködés továbbfejlesztése mindkét országnak érdekében áll. Asmad nagykövet a ghánai kormány és nép nevében felgyógyulást kívánt Tito elnöknek, aki Ghánában nagy tekintélynek és megbecsülésnek örvend. Megállapították azt is, hogy a két ország képviselőinek gyakrabban kell tárgyalniuk az el nem kötelezett országok hatodik csúcsértekezletén a tájékoztatással kapcsolatban hozott határozatok végrehajtása céljából. Jugoszláviának és Ghánának az el nem kötelezettség eredeti elveit követve, s más el nem kötelezett országokkal való együttműködésben mindent el kell követnie annak érdekében, hogy az új, igazságosabb nemzetközi tájékoztatási rendszer minél előbb kialakuljon. (Tanjug) JUGOSZLÁVIA—KÍNA Tárgyalás a tudományosműszaki együttműködésről Tegnap jugoszláv—kínai tudományos-műszaki együttműködési tárgyalások kezdődtek Belgrádban. A jugoszláv küldöttséget Janez Senk, a Nemzetközi Tudományos, Művelődés és Műszaki Együttműködés Szövetségi Intézetének igazgatóhelyettese, a kínait Lin Cse-seng, a nehéziparügyi miniszter helyettese vezeti. A tárgyalások végén várhatólag aláírják a tudományos-műszaki együttműködés új programját. (Tanjug) SYDNEY jugoszlávellenes terroristák a bíróság előtt A sydneyi központi bíróságon megkezdődött hét jugoszlávellenes terrorista bűnpere. A vádlottak, mint ismeretes, tavaly februárban számos bombamerényletre készülődtek Ausztráliában, egyebek között a sydneyi vízvezetéket is fel akarták robbantani. A terroristacsoportot azzal is vádolják, hogy Sydney környéki helységben házilag készítettek pokolgépeket. A tárgyalás valószínűleg néhány hónapig tart. (Tanjug) NEPÁL Népszavazás a többpártrendszer visszaállításáról Nepál több mint 7 milliós választótestülete május 2-án dönti el népszavazáson, hogy a himalájai királyságban marad-e továbbra is a párt nélküli Pancsarat-rendszer, vagy pedig a többpártrendszert állítják vissza. A régóta várt népszavazást nemrégiben írták ki Katmanduban. Közölték, hogy a választópolgárok két-két cédulát kapnak, a sárgával a Pancsajatra, a kékkel a többpártrendszerre szavazhatnak. Birendra király tavaly májusban döntött úgy, hogy népszavazást tartanak az országban, miután a héthetes zavargások több mint 30 emberéletet követeltek. (Tanjug) MAGYAR SZÓ BOLÍVIAI helyzet A PUCCSISTÁK ELŐRETÖRÉSE Kikényszerített kinevezést Az államfő és a parlament viszálya Buenos Airesből jelenti a Tanjug. Lídia Gueiler bolíviai elnök hétfőn este úgy próbálta megoldani hazája katonai válságát, hogy Garcia Meza tábornokot, a november 1-i sikertelen puccs egyik vezérét nevezte ki a szárazföldi hadsereg új parancsnokává. Döntése nagy ellenkezést váltott ki a parlamentben, valamint politikai és szakszervezeti körökben. Az „erőskezű tábornok” hírében álló Garcia Meza kinevezése roppant nagy politikai feszültséget keltett az országban, részint amiatt, mert részese volt a tavalyi véres puccsnak, részint pedig azért, mert az utóbbi hónapokban egy újabb államcsíny szervezőjeként emlegették. Walter Guevara kongresszusi elnök, akit éppen Meza tábornok távolított el a köztársasági elnöki tisztségből, hétfőn este kijelentette, hogy Gueiler elnök döntésével ■érte el tetőfokát a november 1-i államcsíny. Valószínűnek tartja, hogy a parlament a döntés megmászására fogja felszólítani az elnököt. Politikai és szakszervezeti körökben úgy vélekednek, hogy a puccsista áramlat fokozatosan magához ragadja a katonai hatalmat. -■a . ■ ' "u .4. ?- 'htfJmuv , 3„(Вл.),ј p. ;•/, (V,r- i NORVÉGIA Verekedés a vietnami bevándoroltakkal Oslóból jelenti a Tanjug. A christiansandi rendőrség véleménye szerint nem rasszizmus vagy gyűlölködés miatt tört ki a szombati nagy verekedés a norvég és a tavaly ősszel befogadott vietnami fiatalok között. Az összecsapásban 20 vietnami és több mint 100 norvég fiatal vett részt, miután a helybeliek kidobtak néhány vietnami fiatalt egy klubból. A verekedésnek nyolc sebesültje volt. A rendőrség feltételezi, hogy a norvég fiatalok borgőzös állapotban voltak. A 20 őrizetbe vett vietnami közül 19-et már szabadlábra helyeztek. A norvégok közül egysem került fogdába. Az illetékes hatóságok sajnálkozásukat fejezték ki az incidens miatt. Remélik, hogy nem mérgesedik el a viszony a helyi lakosság és a mintegy 1700 vietnami menekült között. ENSZ-képviselő készül Phnom Penhbe Thaiföld ellenzi a látogatást A küldetésnek csupán humanitárius jellege lehet Bangkokból jelenti a Tanjug. A thaiföldi kormány nem helyesli, hogy Robert Jackson ENSZ- képviselő, a kambodzsai humanitárius segélyakció vezetője Phnom Penhbe kíván látogatni. Jackson tárgyalni szeretne a Phnom Penh-i bábkormány képviselőivel a nemzetközi segély igazságos elosztását akadályozó problémák elhárításáról. Siddhim Sawetsila thaiföldi külügyminiszter szerint Jackson látogatása ellentétben áll a világszervezet elveivel. A látogatást a többi ASEAN-ország is helyteleníti. Ha Waldheim főtitkár elengedhetetlenül fontosnak tartja Jackson Phnom Penh-i útját — mondta Sawetsila —, akkor be kell jelentenie, hogy a küldetés kizárólag humanitárius jellegű. 1980. április 16., szerda BOGOTÁI TÚSZKÉRDÉS Hamarosan megoldás? Derűlátó nyilatkozatok Bogotából jelenti az UPI: Miután a kormánymegbízottak váratlan megbeszélést folytattak az M*—19 gerillamozgalom kom-mandóinak képviselőivel, feltételezhető, hogy a dominikai nagykövetségen fogva tartott 18 túsz hamarosan visszanyeri szabadságát. Bizakodó hangnemben nyilatkoztak a kolumbiai kormány funkcionáriusai, miután hétfőn „szívélyes légkörben” zárultak a gerillák képviselőivel folytatott tárgyalások. A hétfő esti kormányközleményben az áll, hogy a két fél újra megtárgyalt néhány hasznos javaslatot, amelyek a fogva tartott diplomaták gyors szabadulását eredményezhetik. A már 48 napja tartó dráma során első ízben fordult elő, hogy a két fél képviselői egyetlen napon két ízben is összeültek. Az energiaügyi együttműködés problémái Az Európai Gazdasági Bizottság ülésszaka Génfből jelenti a Tanjug. Az energiakérdés a fő napirendi pont az Európai Gazdasági Bizottság idei ülésszakán. Ezen a területen Nyugat- és Kelet-Európa országai elég élénk együttműködést folytatnak. A legtöbb energiát a Német Szövetségi Köztársaság importálja Keletről — szükségleteinek 5—6 százalékát —, utána Svájc következik, amely olajszükségleteinek mintegy 30 százalékát viszi be kelet-európai országokból. Az európai országok többsége sokkal kevésbé függ a kelet-európai energiaforrásoktól. Janez Stanovnik, az Európai Gazdasági Bizottság végrehajtó titkára éppen ezért úgy vélekedik, hogy az energiaproblémák kapcsán a világrész egyik része nem gyakorolhat nyomást a másikra. Mindazonáltal az ülésszak során, főleg kezdeti szakaszában, várhatólag lesznek bonyodalmak az energiaügyi együttműködés kapcsán. A keleteurópai országok ugyanis arra próbálják rávenni a nyugati kormányokat, hogy az energiaügyi együttműködésre vonatkozó megállapodás betetetőzéseként hívjanak össze miniszteri szintű ülést. A nyugat-európai országok ezzel szemben úgy vélekednek, hogy a mai nemzetközi körülmények között ilyen szintű találkozót nem lehet összehívni. A nyugati közvélemény képtelen volna felfogni, mondják, hogy az elmérgesedett nemzetközi helyzetben, amikor számos gazdasági blokádra van példa, olyan döntést hoznak, amely a nemzetközi feszültség enyhülésére engedne következtetni. De noha ellenzik a miniszteri szintű összejövetelt, az energiaügyi együttműködés továbbfejlesztését tovább szorgalmazzák. S ez nem is nehéz feladat, annál kevésbé, mert mindkét fél óhajtja az együttműködést. Egész Nyugat-Európa és Amerika egyre nagyobb energiaügyi függőségbe jut az előttünk álló években. S éppen ezért az energiagondoknak nemcsak gazdasági vetületei vannak, hanem a biztonság és a függetlenség tényezőjeként is jelentkez- nek. Az utóbbi évek során a kelet-európai országok energiafogyasztása is lendületesen fokozódott. A különbség az, , hogy ezek az országok, köztük első- s sorban, a Szovjetunió, egyszersmind nagy kitermelői és exportőrje is az energiának. Fejlődésük tavaly jórészt energiagondok miatt lassúbbodott, következésképpen halaszthatatlanul fontos számukra, hogy továbbfejlesszék infrastruktúrájukat, elsősorban a szállítást, valamint az új energiaforrások feltárí rását. Ez az oka annak, hogy mindkét fél egyaránt szükségesnek tartja az együttműködést. Janez Stanovnik a jugoszláv tudósítókkal folytatott beszélgetése során egyébként úgy értékelte, hogy az európai országok az idei ülésszak előkészületei során nagy érdeklődésről tettek tanúságot. Ez arra enged következtetni, hogy az európai gazdasági együttműködés jótékonyan befolyásolhatja a feszült nemzetközi viszonyokat. Ennek igazolására Stanovnik azt hozta fel, hogy az idei lipcsei árumintavásáron nagyobb volt az üzletkötések értéke, mint valaha. A bizottság igen kedvező jelentést tár majd a madridi európai biztonsági és együttműködési értekezlet elé is, mert a tavalyi esztendő a leggyümölcsözőbbek egyike volt a bizottság történetében. Azon kívül, hogy egyezményt fogadtak el a környezetvédelemről, eredményes energiaügyi megbeszéléseket folytattak, 30 szemináriumot rendeztek, s az Európai Gazdasági Bizottság jobban kitárulkozott a fejlődő országok felé. Tudatosodott a bizottság tagjaiban, hogy a kölcsönös függőség nemcsak a nyersanyagok területén tapasztalható; a fejlődő országok hatalmas piacot kínálnak Európa számára.