Magyar Szó, 1980. április (37. évfolyam, 105-119. szám)

1980-04-29 / 118. szám

1980. április 29., kedd Rendezvények a munka ünnepén Május elsején kulturális műsor a Palicsi-tó partján A szabadkaiak az idén a Palicsi­­tó partján tartják meg a május elsejei ünnepek központi rendez­vényét. Elsején délelőtt 11 órától 12 óráig a sportpályák közelében a tóparton felállított színpadon lépnek közönség elé az ifjúsági amatőr művelődési egyesületek tagjai, az általános és középisko­lák tanulói szavalatokkal és for­radalmi dalokkal. Ugyanebben az időben tartják meg a tavon a sorrendben negyedik május else­jei nemzetközi vitorlás-versenyt, amelyen az idén a hazai klubok közül az újvidéki, belgrádi, Sme­­derevska Palanka-i, zimonyi és rijekai vitorlás klubok lépnek fel , magyarországi csapatok közül pedig a Velence, valamint a bala­tonfüredi Vasas versenyzői állnak rajthoz. Elsején, másodikén és harmadikén 70 vitorláscsónakon 110 versenyző próbál szerencsét öt versenyszámban. A munka ünnepén hagyományo­san megrendezik a kerékpárral a természetbe elnevezésű tömeges sportversenyt. Tavaly 3500 kerék­páros indult Szabadkáról Palics felé a 11 kilométeres túrára, az idén viszont a szervezők mintegy 5000 részvevőre számítanak. Indu­lás május elsején a Suboticanka gyárkapuja elől reggel nyolc óra­kor, azzal, hogy a részvevők egész 11 óráig rajthoz állhatnak, és el­indulhatnak a kijelölt pályán Pa­lics felé. A főbb rendezvények közül em­lítsük meg a palicsi labdarúgó­tornát, amelynek mérkőzéseit ugyancsak elsején, másodikén és harmadikén tartják meg a pali­csi és a szabadkai sportpályákon. Az említetetteken kívül váro­sunkban más rendezvényekkel is megünneplik május elsejét, így a Sétaerdőben a fúvószenekar ját­szik, este pedig a városháza udva­rán tartanak a fiatalok zenei mű­sort, amelyen modern hangszere­lésben adnak elő forradalmi dalo­kat. Egyes helyi közösségek ott­honaiban is szerveznek műsort. N­. F. SZABADKÁN FILM JADRAN: Madarak, amerikai <16, 18, 20) LIFKA: Galactica, a cirkáló űr­ hajó, amerikai (16, 18, 20) ZVEZDA: TV-hálózat (FEST ’80) amerikai (15.30, 17.30, 20) MUNKÁS: Afrika-expressz, olasz (15.30, 17.30, 19.30, 21.15) Matiné: Galactica, a cirkáló űr­hajó, amerikai (10) SZÍNHÁZ Pintér Lajos: Pogány tivornya, színjáték, ősbemutató (19.30) Hajde da se igramo, a Szabadkai Gyermekszínház szerbhorvát tár­sulatának előadása (9) TÁRLAT A zágrábi horvát képzőművé­szek társulata tagjainak kiállítá­sa, a Képzőművészeti Találkozó Galériájában. Milan KERAC tárlata a Kép­zőművészeti Találkozó Szalonjá­ban. A szabadkai amatőr festők ki­állítása a munkásegyetem kiállí­tási csarnokában. Edvard KARDELJ életét és munkásságát bemutató kiállítás a munkásegyetemen. MÚZEUM I A néprajzi, grafikai, történelmi kultúrtörténeti részleg és a képtár anyagának állandó kiállítása, nyit­va 9—13 és 16—19 óráiig. ÜGYELETES ORVOS: a Petőfi Sándor utcai mentőállomáson, este 8-tól reg­gel 6 óráig. GYÓGYSZERTÁR: a városháza épületében. Javítani a kivitel és a behozatal arányát A gazdasági kamara áruforgalmi ágazatának közgyűlése A körzeti gazdasági kamara áruforgalmi ágazatának tegnapi közgyűlésén Vajdaság középtávú társadalmi tervjavaslatát, a ta­valyi gazdasági eredményeket, a kivitel és behozatal alakulását, a határmenti áruforgalom fejlődé­sét, az eszközök társításával kap­csolatos teendőket és más idősze­rű feladatokat értékeltek a kör­zet kereskedelmi munkaszerveze­teinek küldöttei. Az eszközök tár­sítására vonatkozó törvényjavas­lat, amelynek alkalmazása révén mintegy ötszázmillió dinár gyűl­ne össze új áramtermelő létesít­mények építésére, hozzájárulna az energiagondok enyhítéséhez, az áramellátás folyamatos biztosítá­sához. A tavalyi gazdasági eredmé­nyekkel kapcsolatban megállapí­­­ tották, hogy 1978-hoz viszonyítva " lényegesen növekedett a körzet­­ ötven-egynéhány kereskedelmi­­ munkaszervezetének tiszta jöve-­­­delme és felhalmozó képessége. A 1­1 küldöttek elfogadták azt a javas­­l latot, hogy javítani kell a kivitel és behozatal arányán, és a lehető­ségekhez mérten mindent elkövet­ni, hogy az év végéig növekedjen­­ a kivitel. Az értékelés szerint ki i­s egyensúlyozottabb a helyzet a ha­­­­tár menti áruforgalom terén,­­­­ amelynek értéke Jugoszlávia és ! ! Magyarország között az elmúlt fél­­ ! évtized folyamán évente átlag 2 millió dollárral növekedett. A. A HÉT FILMJEIRŐL CSAK EGY HITCHC­OCK VAN NEM KÉTSÉGES: Alfred Hitchcock pályafutása alatt a MADARAK és a PSZICHO az a csúcs, amelyre kevesen követhetik a neves mestert. Peter Bogdanovich rendező véleménye: „Ha Hitchcock csupán a Madarakat készí­tette volna el hosszú élete során,, ak­kor is nagy betűkkel írta volna be a nevét a filmművészet történetébe”. A mester két és fél évi előkészület után 1962-ben kezdte meg a Madarak for­gatását. Ebben a filmben köznapi ma­darak támadnak — Daphne du Maurier írta a félelmetes novellát —, tehát közönséges szárnyasok, mint a hol­lók, a galambok, a sirályok, a vere­bek. A támadás oka nem madárvész, a támadás oka ismeretlen. Erre a pro­dukcióra egy bizonyos Mr. Ray Ber­­leick nyolcezer madarat idomított be. Voltaképpen mindössze arról van szó, hogy a madarak se szó, se beszéd le­csapnak az emberre, meg akarják semmisíteni, s nincs ebben semmi kü­lönös, hiszen az ember sem kíméli a madarat. Hitchcock valóban érdekes filmet készített, a „főművet”, mert ez a leggazdagabb belső tartalmú alko­tás. Azt is leírták, hogy a Madarak azért remekmű, mert minden kép sor­­­ra történeten túli, „mögöttes” sugal- ■ latokat éreztet, s mégsem egyértelmű- í en megfejthető. Nem allegorikus film,­­ hogy „mit jelképeznek” a madarak : — megfejthetetlen. A filmben szere- I pelnek: Tipp Hedren, Rod Taylor,­­ Jeshica Tandy és mások. A JADRAN moziban vetítik egy hétig. A hetedik milleniumban vagyunk. A borzalmas űrháború után egy külö­nítmény a FÖLD keresésére indul. A­­ Galactikca-cirkálóval bolyonganak a vi­lágűrben és összeütköznek azokkal akik világhegemóniára törnek. Totális űrháborút látunk, a jövő w­estern­j­ét. A GALACTICA, CIRKÁLÓ ŰRHAJó című amerikai film futurista fantázia, semmi több, de a rendezés, a kivite­lezés ezúttal is mestermunka. Richard A. Colla a rendező. Szerepelnek: Lor­­ne Greene, Dirk Benedict, Ray Mil­land és Jane Seymour. 1­978-ban a pá­rizsi fesztiválon a film a különleges hanghatásokért fődíjat kapott. A LIF­KA mozi tűzte műsorra. Négy éve hirdetjük a NETWORKOT, négy évig vártunk, és végre az idei FESTen megtekinthetjük a TÉVÉHÁ­­LÓZAtot. Sidney Lumet filmje nagy­szerű, valóságos legenda övezi: 1977- ben 3 Oscar-díjat kapott. Ez a film provokál, támad, ha úgy tetszik , po­litizál. Olyan „hatalommal” kel bí­rókra,, mint a mindenható televízió, s ez a televíziós hálózat a maga mód­szereivel dehumanizálja az embert. A televízió moráljáról értekezik a forga­tókönyv írója, Paddy Chayferky, s egy félelmetes sztorin keresztül bemagya­rázza nekünk, hogy a televízió „köz­­veszélyes” intézmény, az ember első számú közellensége. Valóban kegyet­len háború folyik a Networkban, s ez a háború emberi áldozatot követel. Mindössze arról van szó, hogy az is­mert újságíró a kegyvesztettek listá­jára kerül, s ezért — hiszen az eg­zisztenciájáról van szó — kiagyal egy rémséges „valamit”. Bejelenti ugyan­is, hogy a nézők auditóriuma előtt öngyilkosságot követ el — egyenes adásban. A kritika aláhúzza, hogy a Network nem „nagy” film, de nagyon jó film. A szereplőgárda félelmetesen jó. A lista: Faye Dunaway, William Holden, Peter Finch és Robert Duvall. A 121 perces időtartamú amerikai pro­dukciót a ZVEZDA moziban nézhet­jük meg. A MTM­KÁS moziban vetítik az AFRIKA-EXPRESSZ című olasz ka­landfilmet. Michele Lupo rendező a kamerák elé hívta Ursula Andresst, Guiliano Gemmát és Jack Palance-ot. A főhősnek választania kell: egy majom és a szépséges Ursula a két vetélytárs. Egzotikus környezet, jó bu­nyók — és pont. Ez amolyan „nyári” film. A hét második felében vetítik A 6-os KÓRTEREM című hazai filmet. Lučijan Pintilije a rendező. Szerep­lők: Slobodan Perovic, Zoran Radmilo­­vić, Slavko Simić, Pavle Vujisić és Ljuba Tadić. Csehok novellájának fel­dolgozása érdekes filmet eredménye­zett, amit mindenképpen érdemes meg­tekinteni. — SZABADKAI KIRAKAT­ O F­URCSA újítást vezettek be a csantavéri szemlén, ahol a na­­pokban a gyermekszínjátszók vetélkedtek. A zsűri ugyanis­­*■ nem hozott döntést arra vonatkozóan, hogy melyik színjátszó csoport lép fel a becsei Májusi Játékokon. Az eredményről majd utólagosan értesítik az érdekelteket. Amit megtehetsz ma, ne halászd holnapra — mondtuk egyko­ron. Ma azt hangoztatjuk, hogy amit megtehetsz ma, halászd hol­napra vagy holnaputánra?! "▲ BEZÁRTA kapuit az­ idei PANNÓNIA VÁSÁR. Nagy siker volt, gratulálunk a szervezőknek. Nem volt baj a reklámmal sem, olyannyira, hogy a vásár után sok helyütt még mindig ott díszeleg a felszólítás: LÁTOGASSA MEG A PANNÓNIA VÁSÁRT! Ez netán már az 1981-es vásár propagandaaanyaga?! Nem tesz semmit­ jobb korán, mint soha!...­­ AZ elmúlt héten ismét panaszkodtak a polgárok, mert fényes nappal is égtek az égők a Moša Pijade úton. A járókelők fejcsóvál­va nézték a „pazar” utat és morogtak. Valószínűleg többen is felhív­ták az illetékesek figyelmét a jelenségre, mert később kikapcsolták az égőket. Amikor leszállt a csendes éj és aludt a város...­­ A Pátriában nagyon siettek, mert az idő, pontosabban a ta­vasz­i pénz. Kitették gyorsan a teraszra a színes asztalokat, a színes székeket, de a napsugár elkerülte a községet. Helyette esővíz szakadt a nyakunkba. Az asztalok és a székek mégis a teraszon ma­radtak. A vendég úgyis azért jár a vendéglőbe, hogy elázzon. "­ A rádióamatőrök zavarják a tévéadást! Ez most a központi probléma a községben. Megtörténik, hogy a néző — a rádióamatő­rök jóvoltából — nem kap tiszta képet, a készülék sistereg, tehát semmit sem láthat, hallhat a műsorból. A rádióamatőrök tevékenysége — esetenként — kulturális misz­­szió, mert kénytelenek vagyunk lecsapni a televíziós készüléket és könyvet veszünk a kezünkbe ... MAGYAR SZÓ HOLNAP A filharmónia hangversenye Vendégművész: Szecsődi Ferenc (Szeged) Paganini és Haydn — ennek a jegyében zajlik le a Szabadkai­­ Filharmónia április 30-i, szerda­­ esti hangversenye a Művelődési­­ Otthon cuiszi termében. A 19.36 óra­kor kezdődő rendezvény vendé­g­­szólistája Szecsődi Ferenc hegedű­­művész, a szegedi zeneművészeti főiskola tanára. Paganini (1782— 1840) D-dúr hegedűversenyét (Op 6.) szólaltatja meg. A hegedűmű­vészek állandó műsorszáma a D- dúr hegedűverseny, jóllehet hal­latlanul nehéz, de ugyanakkor há­lásnak elismert versenyműként tartják számon, ami nagy próba-­­ tételt jelent minden előadó részére . Talán éppen ezért is választják oly­­ szívesen. A hegedűverseny megszólaltató-­­ja, Szecsődi Ferenc, Budapesten­­ született 1954. június 14-én. Zenei találmányait nyolcéves korában­­ kezdte. 1968—1972 között a Bartók­­ Béla Zeneművészeti Szakközép­­i­­skolában Bodornyi Istvánnál 1972­ —1977 között a Liszt Ferenc Zene-­­ művészeti Főiskolán Szűcs Mi­­­hálynál tanult hegedülni. 1977-ben­ szerzett oklevelet, 1978-ban, és­­ 1977-ben a Német Demokratikus­­ Köztársaságiban, a Szovjetunióban , és hazánkban vendégszerepelt . 1977-ben első lett az Akadémiai­ Nagydíj Versenyen. Szegeden él­­­ A Huszár Elvira vezette Sza­badkai Filharmónia előadásában a­­ hegedűversenyt követően, Haydn I Üstdobpergés-szimfóniája (Esz-­­ dúr) hangzik fel. A zeneszerző 103. szimfóniájaként tartott zene-­ mű alcímét az első tételt megelő­­­­ző lassú bevezetés fojtott üstdob-­­ pengése nyomán csak később, a XIX. század elején kapta. A filharmónia hangversenye iránt nagy az érdeklődés. A belé­pődíj 20, diákoknak 10 dinár. Sz. J. A Gyermekszínház e heti műsora A héten két magyar és egy szerbhorvát nyelvű darabot te­kinthetnek meg az érdeklődők a Szabadkai Gyermekszínházban. Ma (9) és vasárnap (16) a Hajde da se igramo, szombaton (10) a Zsivány, valamint a Karnyóné (18) című darab lesz műsoron. Az utóbbit vasárnap (10) is műsorára tűzi a Gyermekszínház. Kategórián felüli muzsikálás A Müncheni Kamarazenekar hangversenyéről Bárki nehéz helyzetbe kerülne, ha a kategóriák kategóriáján felüli produkcióról kellene szólnia, attól félve, hogy ez esetben a puszta szavak mit sem adnak vissza abból a felejthetetlen zenei élményből, aminek részesei lehettünk vasárnap este. A Müncheni Kamarazenekar vendégszerepelt Szabadkán Hans Stadlmair vezényletével. A kiváló zenekar 30 éves múltra tekint vissza, karnagyuk pedig 25 éve dolgozik a zenekarral. Aki jelen volt a hangversenyen, bepillanthatott a zenekultúra paradicsomába a muzsikálás múzsái révén. A techniki bravúr, a tiszta intonáció természetes alapot képez a zenekarnál, s ezáltal megengedhetik maguknak, hogy az érzelmileg felfokozott „zenei világba” lépjenek. Ők maguk és hangszereik együtt lélegeznek; az életet magára öltött zenélés lélegezteti őket együtt. Zenei megnyil­vánulásuk a szivárvány színeink milliónyi sugarait hordozták ma­gukban. Elsőként Gluck-szonátát hallhattunk a Don Juan című balett­ből. A mesteri puhaság, könnyedség és hajlékonyság, a dinami­­kailag határtalan skálán mozgó előadásmód bámulatba ejtett. Ott tartanak, hogy karmesterük nem az előírt ütemfajta mo­noton „rajzain” fáradozik, hanem legtöbbször csak a felmozdulá­sok és fokozások összhangját segíti elő. Nem kell vétenie a „pa­rancs” ellen, amit jól kell, hogy ismerjünk: a zenét nem szabad szétverni. Nem kisebb bravúrral adták elő Bach három szólóhegedűre írt versenyművét, amelyben a szólisták a mesterzenekar mesterei vol­tak. Szinte ritka zenei kincseket csillogtattak meg. Következő számként Richter, Adagio és fúga (c-moll) szerzemé­nyét hallhattuk. Erre a műre a közelmúltban talált rá a zenekar karnagya a Müncheni Archívumban, így előadását bemutatónak te­kinthetjük. A szerző az Adagio és fúga címet adta a műnek, noha az Adagio rész, majd utána a fúga expozíciója is visszatér, ami azt mutatja, hogy formája sonata da chiesa, habár a szerző nem utal erre. Befejező számként Haydn: D-dúr divertimentója volt műsoron. Hogy milyen csodálatosan varázsolták elénk a klasszika hajnalát, azt a ráadásban Mozart: Divertimentójával érezhettük igazán, amikor is zseniális elhatárolást figyelhettünk meg stílusban: az egy korszak, de különböző időszakok zenéjének különbségét. A zenekar tagjai kivétel nélkül vérbeli muzsikusok, mindegyi­kük külön-külön kiváló szólista a saját hangszerén, mesteri fokon. Ez is egyik titka kategórián felüli muzsikálásuknak, csillogásuknak. Ennek ellenére ezzel az ámulatba ejtő összhanggal olyan „zenei gazdagság” tulajdonosai, amit az őket hallgatóknak nyújtanak, át. HUSZÁR Elvira 7 . A következő tervidőszak fo­lyamán új fejezet kezdődik a me­zőgazdasági termelés fejlesztésé­ben. A feladatok létfontosságúak, szervesen beépülnek azon javasla­tok és célkitűzések sokaságába, amelyek Vajdaság társadalmi ter­vét képezik. Ennek keretében a szervezettebb mezőgazdasági ter­melés is jelentős helyet kap, s hogy eléri-e a kellő fokot, az a társastermelés fejlődési ütemétől függ. A konkrét feladatok egy­aránt vonatkoznak a szőlő- és gyümölcstermelés, az ipari növé­nyek, a gabona és kukorica, vala­mint a vetemények termesztése, a méhészkedés, illetve a jószágte­­nyésztés korszerűsítésére, a káde­­­­rek biztosítására és szakosítá­­­­sukra. A középtávú tervvel kapcsolatos tényállást azzal a magyarázattal­­ folytatta a körzeti gazdasági ka­mara szövetkezeti ágazatának köz­gyűlése, hogy a mezőgazdasági szervezetek kooperációs részlegei­nek többsége kedvező eredmény­nyel zárta ugyan a tavalyi évet, ám ez csupán azt jelenti, hogy a kifizetődőség határán gazdálkod­tak. A felszólalók — a zentai, csantavéri, kanizsai, topolyai és más helységek küldöttei — megje­gyezték, hogy a társastermelés fejlesztése érdekében nemcsak e munka és az eszközök társítására kell törekedni, hanem a termelők biztonságérzetének szavatolására is, hiszen részben ennek hiánya okozta például, hogy nem telje­sült maradéktalanul a körzet te­rületén az ipari növények vetési terve. Arra is megoldást kell ta­lálni, hogy a termelés növekedése arányában megoldódjék a föld­művesek nyugdíjazásának kérdé­se. Ugyancsak fontos tényező a ki­sebb területek felvásárlássa. Ennek érdekében hitelt kell biztosítani a mezőgazdasági szervezeteknek, sa­ját eszközeikből nem képesek fel­vásárolni a kiöregedett földműve­sek parcelláit. A. SZABADKA a filmmű­vesek nyugdíjazása Társulás a termelés korszerűsítése érdekelten ­ A bajadér Szabadkán vendégszerepel a Szegedi Nemzeti Színház ISMÉT Szabadkán vendégszerepel a Szegedi Nemzeti Színház társulata. Ezúttal Kálmán Imre ritkábban ját­szott nagyoperettjét, A BAJADÉRT láthatjuk, Darida Miklós rendezésében. Érdekes egy-egy „találkozás” a ze­nés műfajjal, mert a tartományi szín­házak ritkán tűznek műsorra ope­rettet. A „tudós muzsikus” — a kora­beli szakemberek így nevezték Kál­mán Imrét — Lahore trónörököséről írt egy szerelmes mesét. A trónörökös­nek, hazája törvényei szerint — Pá­rizsban él — hamarosan meg kell nő­sülnie és el kell foglalnia ősei helyét, a tiirónt. A derék törönörkös azonban „félrelép” és beleszeret az ünnepelt párizsi művésznőbe, aki egy indiai tár­gyú operettben — A bala­dér­ban —­­játssza a fősze­repet a varieté színpa­dán. Ez a mese, plusz a fülbemászó muzsika, amiért tulajdonképpen a da­rab íródott. Brammer és Grünwa­ld szövegét Kolozsvári Andor dan­g­ózta át. Nagy általánosságban a múltban azt mondták, hogy Kálmán Imre operett­jei csőd szélén álló színházakat men­tettek meg világszerte. Vonzóerejük ugyanis biztos és a színházigazgatók Kálmánban ritkán csalatkoztak. Ma megváltozott a helyzet a színházak tá­jékán,­ de azt mindenesetre lejegyez­zük, hogy a két szabadkai előadásra már napokkal ezelőtt minden jegy el­kelt. A szereplőgárda: Csizmadia László (Jankovics József), Harmath Andrea (Török Vera), Szolnoki Tibor, Király Levente, Tarádi Judit, Katona András, Herczeg Zsolt, Agárdi László, Gyürki István, Déry Mária, Marosi Károly és Mezey Károly. A zenekart Várady Zoltán és ifj. Nagy Imre vezényeli. A Szegedi Nemzeti Színház május 3-án két előadást tart, délután 4 és este 0 órakor.

Next