Magyar Szó, 1980. június (37. évfolyam, 164-178. szám)

1980-06-16 / 164. szám

1 X„­­ KÜLPOLITIKA Eltérő a visszhangja a kilencek nyilatkozatának A Közös Piac velencei értekez­letén a Közel-Keletről elfogadott nyilatkozat „nem áll ellentétben a Camp David-i megállapodásokkal, mert elismeri Izrael jogát fennál­lására és biztonságára, ám a jog­tól megfosztja a palesztinokat”, áll a szíriai külügyminisztérium tegnap kiadott közleményében. Az okmány szerint az önren­delkezésre való jog nem tér el az önkormányzattól, amelyet a Camp David-i megállapodások határoz­tak meg. A közlemény szerint a kilencek nyilatkozata nem ismer­te el a PFSZ-t a palesztinok egye­düli törvényes képviselőjeként, s egyértelműen nem követelte Izra­elnek az 1967-ben megszállt ösz­­szes arab területről való visszavo­nulását. Más hír szerint Amman úgy ítélte meg, hogy a velencei nyilat­kozat kedvező lépés, ám önmagá­ban még nem szavatolja a békét a Közel-Keleten. Sarif jordániai miniszterelnök üdvözölte a Közös Piac álláspontját, hogy Izraelnek ki kell vonnia csapatait a meg­szállt arab területekről, s hogy a PFSZ-t be kell vonni a béketár­gyalásokba. Kedvezően szólt Nyu­­gat-Európa erőfeszítéseiről, hogy elismeri a palesztin népnek ön­­rendelkezésre való jogát, s elítéli az izraeli telepítési politikát. Jordánia elvárja, hogy az Eu­rópai Gazdasági Közösség gyakor­lati akciókat indít legújabb állás­pontjának érvényesítéséért az ENSZ-határozatokkal összhangban. (AFP) Brit katonák az új-hebridai lázadók ellen Tegnap megérkezett Vilába Új- Hebridák hiseigazgatási központ­jába a brit katonák első csoportja, hogy letörje a szakadárok lázadá­sát. Az, elkövetkező napokban tíz szállítógép hozzávetőlegesen 200 tengerészgyalogost fog szállítani, közölte a brit véderőminisztérium szóvivője. A lázadás Espiritu Santo szige­tén tört ki. Párizs nem helyesli London akcióját. Az Új-Hebridák brit—francia közös igazgatás alatt álló terület, függetlenségét július 30-án kiáltják ki. Franciaország tegnap erélyes hangú tiltakozó jegyzéket intézett Nagy-Britanniához a tengerészgya­logosok Új-Hebridákba való ve­zénylése miatt. Párizs megítélése szerint az egyoldalú intézkedés megsérti a francia—brit megálla­podást Új-Hebridákról. (Reuter, AFP) Francia tiltakozás Franciaország tegnap erélyes hangú tiltakozó jegyzéket intézett a libériai hatóságokhoz Tolóert volt libériai elnök fiának Francia­­ország monroviai nagykövetségé­nek területén történt letartóztatása miatt. Tolibert elnök fiát szombaton vették őrizetbe. Április 12-én az államcsíny után kért menedékjo­got a francia nagykövetségen. A francia hatóságok nem közölték, miként jutottak be a libériai ka­tonák a nagykövetség területére, másként tartóztatták le Tolbert fiát (Reuter) Csehszlovákia és az NDK szolidáris Ciprussal A Csehszlovákiában és az NDK-ban tett hivatalos látoga­tás után tegnap visszatért Nikó­­ziába Szpirosz Kiprianu ciprusi elnök. Hazatérése után adott nyi­latkozatában kijelentette, hogy elé­gedett Husak csehszlovák és Ho­­nedker NDK-bel elnökkel folyta­tott megbeszéléseivel. Hozzáfűzte, hogy a két ország szolidaritást vállalt Ni­kóziával a ciprusi kér­dés igazságos megoldásában. (AFP) Néhány sorban SAN SALVADOR: ÚJABB Tíz ÁLDOZAT.­­ A baloldali felkelők tag­jai benyomultak San Salvador külvárosába, megöltek egy nagyiparost, s kor­mányellenes jelszavat írtak a falakra. A gerilláknak a hadsereggel, rend­őrséggel és a jobboldali erőkkel vívott összecsapásában legalább tizen éle­tüket vesztették. Hivatalos források szerint e héten nagyobb méretű harcok várhatók. Az év eleje óta a politikai erőszakhullám Salvadorban 2000 személy életét ragadta el. (AP) LONDON: ZSOLDOSOK NAMÍBIÁBAN.­­ Hivatalos forrásokra hivat­kozva londoni újság azt állítja, hogy hozzávetőlegesen SO* brit, izraeli és chilei „önkéntes" harcol a dél-afrikai csapatok kötelékében a SWAPO sza­badságharcosai ellen Namíbiában. A külföldi zsoldosokhoz csatlakoztak Ian Smith volt rhodesiai miniszterelnök hírhedt alakulatainak tagjai is. A brit újság hozzáfűzi, hogy a bérencek korábban számos bűntényt követtek el An­golában, Rhodesiában és másutt. (Tanjug) HELSINKI: VÄYRYNEN A FINN CENTRUMPART ELNÖKE. A Finn Centrumpárt új elnökévé Väyrynen külügyminisztert választotta meg. A pártelnöki tisztséget 1904 óta Virolainen töltötte be. (Reuter) ISLAMABAD: PAKISZTÁN GAZDASÁGI HELYZETE.­­ Pakisztán társa­dalmi termelése tavaly és az idén 6,7 százalékkal nőtt, a mezőgazdaság 66 százalékkal fokozta a termelést, közölte Pakisztán Nemzeti Gazdasági Ta­nácsa. Elfogadta a gazdaságfejlesztési programot is, amely a legfontosabb feladatnak a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás és az energetika fejlesztését jelölte ki. (PP) KOPPENHÁGA: KÍNAI MINISZTER DANIABAN. — Huang Hua kínai külügyminiszter skandináviai körútjának utolsó állomása Dánia. A Norvégiá­ban folytatott megbeszélések után a külügyminiszter ma érkezik Koppenhá­gába. Csütörtökön Bonnba utazik, s tárgyal a nyugatnémet külügyminisz­terrel (AFP) BRÜSSZEL, AZ ARAB BANKOK KÉPVISELŐINEK TAL­ÁLKOZÓJA.­­ Az arab bankok a Közös Piac és az európai beruházási bankok képviselőivel együtt megvitatják a fejlődő országok beruházásainak közös finanszírozási tervét. (TAP-MAP) TEHERÁN: A FORRADALMI GÁRDA ELFOGLALTA DALAHOT.­­ AZ iráni iszlám forradalmi gárda elfoglalta Dalah fennsíkot Kurdisztán tarto­­m­ányban. Az iszlám forradalom győzelme óta a lázadók több ízben táma­dást intéztek e térség ellen. (Pars) Jeruzsálem felszabadításáért Sadii Kliibi, az Arab Liga főtit­kára tegnap felkérte az iszlám or­szágokat, hogy az Arab Ligával együtt tegyenek erőfeszítéseket az izraeli megszállás alatt levő arab területek felszabadításáért. Klibi kijelentette, hogy az isz­lám és az arab országok síkra­­szállnak Jeruzsálem felszabadítá­sáért, támogatják a palesztin nép harcát jogainak visszaszerzéséért. A főtitkár felszólította az iszlám értekezletet, töltsön be döntő sze­repet az afganisztáni kérdés meg­oldásában. A guatemalai jobboldali katonai kormány fokozta az erőszakot az ellenzék és az értelmiségiek el­len. A kormány ennek ellenére mindinkább elszigetelődik az or­szágban. Váratlanul elfordultak a kabinettől a kereszténydemokra­ták, akik jelentős szerepet tölte­nek be Guatemalában. a közép-amerikai országban szinte naponta egy, kettő vagy ennél is több egyetemi tanárt, hallgatót vagy ellenzékit gyilkol­nak meg. A kormányterror miatt növelték az ellenállást a gerilla­szervezetek is. Romeo Lucas Gar­cia tábornok katonai rezsimje egyre kevésbé számíthat a közép­­pártiak és a jobboldali politikai erők támogatására. A kereszténydemokraták ellen­zékbe vonulása számos találga­tásra adott okot. Egyesek úgy vé­lik, hogy Salvadorhoz hasonlóan a kereszténydemokraták részt kí­vánnak venni a kormányzásban, hogy látszólagos demokratikus re­formokkal meggátolják a népfel­kelés kitörését. A jelekből ítélve a guatemalai rezsim nem felel meg az Egyesült Államoknak sem. Egyes találgatá­sok szerint nem zárható ki, hogy megszakad a kapcsolat a két or­szág között. (Tanjug) Reagan ma legyőzné Cartert Ha az amerikai elnökválasztá­sokat most ejtenék meg, Ronald Reagan győzelmet aratna Jimmy Carter felett, állapította meg kör­kérdés alapján a Newsweek ame­rikai folyóirat. A június első hetén lebonyolí­tott körkérdésen az ezer megkér­dezett választó 40 százaléka Rea­gant, a republikánusok, 36 száza­lék pedig Cartert, a demokraták jelöltjét, az USA jelenlegi elnökét támogatta. A körkérdés eredménye szerint javult az amerikaiak véleménye Reaganról: a megkérdezettek 63 százaléka úgy véli, képes irányí­tani az ország gazdaságát., A már­ciusi körkérdésen a megkérdezet­tek mindössze 43 százaléka véle­kedett így. (AFP) MAGYAR SZÓ Spanyolország három éven belül csatlakozik a NATO-hoz Oreja külügyminiszter nyilat­kozata Marcelino Oreja spanyol külügy­miniszter az El Pais című tekin­télyes madridi újságnak adott tegnapi nyilatkozatában kijelentet­te, hogy hazája 1983 előtt csatla­kozik a NATO-hoz. Előtérbe he­lyezte, hogy Spanyolországnak a nyugati katonai szövetségbe való belépése közvetlenül kapcsolatban áll Madrid felvételével az Európai Gazdasági Közösségbe. Szerinte kormánya egyértelmű álláspontra helyezkedett a katonai szövetségbe való belépéssel kap­csolatban, azt szorgalmazza, hogy minél előbb csatlakoznia kell. Emlékeztetett arra, hogy a kabi­net más, sürgősebb teendői miatt eddig nem vetette fel e kérdést. Ez az első eset, hogy Spanyolor­szág egyértelműen bejelentette a NATO-ba való belépést, sőt hozzá­vetőleges dátumot is­ közölt. (Tanjug) MOSZKVAI VÉLEMÉNY: A Közel-Kelet még sohasem vett ilyen távol a békétől Nyugat-Európának a Közel-Ke­lettel kapcsolatos legújabb politi­kai lépései arra késztették Moszk­vát, hogy ismételten kinyilvánítsa Washingtonnak, nem ért egyet az­zal az amerikai törekvéssel, hogy a moszkvai megfogalmazás sze­rint — „kisajátítsa a térség feletti jogot”. A szovjet hírmagyarázók azt ál­lítják, hogy Carter amerikai el­nök kormányzata kísérletet tesz, hogy amerikai befolyás alá vonja a Közel- és a Közép-Kelet térsé­gét és kizárja onnan a többi or­szágot. Ezzel kapcsolatban arról igyekeznek meggyőzni Nyugat- Európát, hogy Amerikát önös cé­lok vezérlik. A Szovjetunió kedvezőtlenül érté­keli az USA, Izrael és Egyiptom Camp David-i megállapodása utá­ni békefolyamatot. A Pravda sze­rint Camp David politikája zsák­utcába jutott, a Közel-Kelet még sohasem volt ilyen távol a béké­től. A Camp Davad-i megállapodá­sokat Moszkva teljesen távlatta­­la­nnak nyilvánította. A Szovjet­unió nem fogadta lelkesedéssel a Közös Piac nyugati nyilatkozatát sem. Értékelése szerint az ok­mány „rendkívül ködös”, elsősor­ban a palesztinokkal kapcsolatos nem elég világos álláspontja mi­att. A TASZSZ úgy értékelte, hogy a nyugat-európai országok vezetői „nem kívánták bosszan­tani Washingtont”. Moszkva szá­mára fontos, hogy a Közös Piac közvetve elismerte, hogy a Camp David-i politika tovább mélyítette a közel-keleti válságot. A Szocialista Internacionálé ve­zetőinek a palesztinokkal való kapcsolatai, Giscard d’Estaing francia elnök közel-keleti körútja után a nyugat-európaiak velencei nyilatkozatát Moszkva mégis ked­vezőnek minősítette. A Pravda előtérbe helyezte, hogy az Euró­pai Gazdasági Közösség tagjai az USA nyomásától függetlenül ki­domborították, hogy támogatják a palesztin népet. Moszkva szerint ez a Camp David-i megállapodá­sokkal szembeni ellenállás. A Pravda tegnap azt írta, hogy az USA az ellenállás ellenére ka­tonai bázisokat létesít a Közel­és a Közép-Keleten. A Szovjet­unió továbbra is azt vallja, hogy a genfi értekezlet keretében kell megoldást találni a közel-keleti problémára. A Pravda szerint a Szovjetunió továbbra is a palesz­tin és a többi nép „megbízható barátja és szövetségese” a közel­­keleti probléma megoldásában, amelyben részt kell vennie — Moszkva szerint — minden érde­kelt félnek. (Tanjug) Irak választás elüt Irak belpolitikai életében az ér­deklődés homlokterében a küszö­­­­bönálló nemzetgyűlési választások , állnak. A 250 képviselőt e hónap 20-án választják meg, az eredmé­nyeket másnap teszik közzé. Jú­nius 21-e nemzeti ünnep, amelyen megemlékeznek az 1968. évi júni­usi forradalom utáni első nemzet-­­­gyűlés megalakulásáról. Bagdadi megítélés szerint ez az egyik leg­jelentősebb vívmány Irak társa­dalmi-politikai életének további demokratizálásában. Eddig 840-en jelentették be, hogy indulnak a választásokon. Közöttük földművesek, munkások, tisztviselők, értelmiségiek vannak. A kormány öt minisztere is beje­lentette indulását. A választási kampány minden jelöltnek azonos lehetőséget ad, senkinek sincs jo­ga, hogy saját pénzével népszerű­sítse magát. A propagandát az ál­lam szervezte meg és finanszíroz­za. A választási előkészületek záró szakaszba érkeztek. A kampány demokratikus légkörben folyik. Iraki hivatalos megítélés szerint a választás a nép akaratát tükrözi. Kétszáz meghívót küldtek külföldi újságíróknak, hogy erről meggyő­ződhessen a nemzetközi közvéle­mény is. (Tanjug) Chilei bíboros tiltakozása az emberi jogok megsértése miatt Silva Henriquez chilei bíboros tegnap azzal vádolta a katonai juntát, hogy üldözi az egyházat. Hozzáfűzte, hogy a személye elle­ni esetleges támadások sem né­­míthatják el. A Pinochet tábornok diktátor­ rendszere elleni rendkívül éles tá­madásában a bíboros hangsúlyoz­ta, hogy az egyházat és a hívőket állandóan üldözik, kampány folyik ellenük. Közölte, hogy ennek ke­retében meggyalázták szüleinek sírját. Az utóbbi időben a chilei egy­ház több ízben szót emelt a püs­pökök és más papok elleni táma­dások miatt. A chilei rendőrség a közelmúltban őrizetbe vett néhány egyházi vezetőt. Az 1973. évi katonai államcsíny óta a chilei egyház szüntelenül bí­rálta Pinochet diktatúrájának bru­talitását és kegyetlen megtorló in­tézkedéseit, védelmébe vette az emberi jogokat, követelte a töme­gek szociális helyzetének javítását. A bíboros elmondta, hogy az egyház nem politikai ellenzék, „a forradalom helyett az evolúciót” szorgalmazza. Hozzáfűzte azonban, hogy Chilében durva erőszakot al­kalmaznak, nem tartják tisztelet­ben az emberi jogokat. Szerinte mindaddig nem lehet béke, amíg nem méltányolják az igazságot Chilében. (Tanjug) Téves kapcsolás a Fordban A hibás váltószekrény válságba hozta a vállalatot (A Tanjug tudósítójától) Washington, június Egy washingtoni önkiszolgáló előtti parkolóhelyen Constance Bartoholomew berakta Fordjába a vásárolt élelmiszert. A motort nem oltotta el, s egyszerre az autó el­indult hátrafelé a kocsiban maradt öthetes babtával együtt. Kőfalnak ütközve állt meg. A csecsemő életben maradt, de a Ford gépkocsijaiban hasonló bal­esetekben 98-an szörnyethaltak, 1170-en könnyebb vagy súlyosabb sérülést szenvedtek. Mintegy hat­ezer esetben a Ford gépkocsik ön­­maguktól indultak hátrafelé, mi­vel az automata váltó tervezési hiba miatt tévesen kapcsolt. Az amerikai közlekedési mini­sztérium címére az utóbbi tíz év­ben 23 000 panasz érkezett a Ford­­tulajdonosoktól az automata váltó működése miatt. A kormány kü­lönbizottságot alakított, amely há­romévi munka után több száz ol­dalas jelentést készített. Javasolta, hogy indítsanak nyilvános eljárást annak megállapítására, vajon hi­­básak-e a Ford kocsik automata váltói, veszélyeztetik-e az utasok életét. 1971 és 1979 között a Ford hoz­závetőlegesen 16 millió autót szál­lított a kereskedelemnek. Ha meg­állapítják, hogy a járművek hibá­sak, a társaságnak meg kell térí­tenie a keletkezett kárt, s a szám­la több száz millió dollárra rúghat, s ez koldusbotra juttatná a neves amerikai céget, amelynek egyéb­ként sem kecsegtető , a pénzügyi helyzete. A tárgyalás július 21-én kezdő­dik, ez lesz a leglátványosabb és leghevesebb vita az amerikai gép­kocsitulajdonosok és egy autógyár között. A Fordnak egyébként mind­össze két hónappal ezelőtt igen kellemetlen bírósági pere volt, ám sikerült megnyernie. Tíz évvel ezelőtt a General Mo­tornak mintegy 6,7 millió gépko­csin kellett helyre hoznia a motor­hibát. A Ford tervezőirodájának igazgatója sajtónyilatkozatában azt állította, hogy pontatlan a közle­kedési minisztérium bizottságának a felmérése, téves elemzésen ala­pul. Szerinte az önműködő váltó egyforma felépítésű minden ame­rikai, japán és európai kocsiban. A Fordnak nyilvánvalóan az az ál­láspontja, hogy minden kocsi ve­szélyes, a közlekedés önmagán vé­ve kockázatos. _ S. Obradovic 1980. június 16., hétfő Hetvenmillió afrikait veszélyeztet az éhség Ma Loméban, Togo fővárosában megkezdődik az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete afri­kai tagországainak XI. értekezle­te. Az ötven afrikai ország mező­­gazdasági és falufejlesztési minisz­tere erőfeszítéseket tesz, hogy fel­tárja a hozzávetőlegesen 70 mil­lió afrikait veszélyeztető éhínség leküzdésének módját. Afrikában egyébként a népszaporulat ütemé­nél alacsonyabb fokú az élelmi­szertermelés növekedése. (AFP) Khomeini tisztogatást sürget a rádióban és a tévében Khomeini, az iráni iszlám forra­dalom vezetője tegnap kijelentet­te, alapos tisztogatást kell végezni a rádió és a televízió alkalmazot­tainak körében, s fokozottabban végre kell hajtani az iszlám forra­dalmat az előbbi intézményben. Hírügynökségi jelentés szerint Khomeini otthonában fogadta az iráni rádió és televízió igazgató­ját, s úgy ítélte meg, hogy a hír­közlő szerv még mindig nem az iszlám elveivel összhangban tevé­kenykedik. (AFP)

Next