Magyar Szó, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)

1980-07-01 / 179. szám

6 ' 'mo *12*) ШИ mSgwBpf ЈгЈЈЈаИај Spat JaSw SB­­в lNo Közöljük, hogy a Küldöttek Híradójának július 3-i, rendkívü­XXXVII. évf., 179. (11885.) szám 1980. július 1., kedd Ára 4 dinár Jesztőosztály’ v Mišića u teL 22‘144’ 4°-es mellék' јЈаДГШјјК јш§| ° ЈШ? ||||| кШЗШу* Ш ЛШ Ms Ши н száma teljes egészében megjel­enteti Az államigazgatásról szóló­, Kgl ШВ Bag јШ1Мак ШЕ|­gop Ш tartományi törvény tervezetét, amelyet Vajdaság SZAT Képvi­sel ч1§Вмр8в jjspj јјииј твквк jjgggKg WjWTei­selőháza október 15-éig tartó nyi­lvános vitára bocsát. A Küldöttek Híradója szerdán, július 2-án délig telefonon ____ ____ _________ __ _ ___ vagy táviratban a következő címen rendelhető meg: Forum, Ter- Fokozni kell a dolgozónak a döntéshozatalra gyakorolt hatását Fontos, hogy a stabilizációs kérdések önigazgatási úton rendeződjenek — ülést tartott a Vajdasági Kommunista Szövetség Tartományi Bizottsága A község alkotmányos szerepe érvényesítésének időszerű esz­mei-politikai kérdéseit, valamint a kollektív munkáról és fele­lősségről szóló titói kezdeményezés megvalósítását vitatta meg teg­napi ülésén Dusán ALIMPIC elnökletével a Vajdasági Kommu­nista Szövetség Tartományi Bizottsága. Az értekezleten Sveta STAJIĆ, a VKSZ TB Elnökségének tagja olvasott fel vitaindí­tó beszámolót, majd a pártbizottság tíz tagja szólalt fel. Az ülés további részében szó volt a kommunisták feladatairól a stabili­zációs politika és intézkedések valóra váltásában, a VKSZ ellen­őrző bizottságának ez utóbbi három évben végzett munkájáról és egyébb kérdésekről. Sveta Stajic kimerítő vitaindító­ját azzal a megállapítással kezdte, hogy a község, tehát az önigazga­tási és társadalmi-politikai alap­közösség alkotmányos szerepének továbbfejlesztésében, mindenek­előtt a gazdasági stabilizáció ér­vényesítésében és Tito elvtársnak a kollektív munkáról és felelős­ségről szóló kezdeményezésének valóra váltásában adódó kötele­zettségeiből­­kell kiindulni. Ez a két elsőrendű feladat kulcsfon­tosságú a munkások, a dolgozók és a polgárok önigazgatási helyze­tének és felelősségének további fejlesztésében, a községben és a többi társadalmi-politikai közös­ségben egyaránt. Jelentős eredmények az anyagi és a társadalmi fejlődésben . A dolgozók és a többi polgár a tartomány minden községé­ben jelentős eredményeket értek el az anyagi és a társadalmi fej­lődésben, valamint a demokratikus viszonyok kialakításában — hang­súlyozta a továbbiakban Sveta Sta­jic, majd hozzáfűzte, hogy ennek ellenére a dolgozók, valamint ön­­igazgatási szervezeteik és közös­ségeik akciói és kezdeményezései nem érvényesülnek olyan mérték­ben és olyan ütemben, ahogy az alkotmány és a politikai dokumen­tumok előirányozzák. Nemegyszer megállapítottuk már, hogy a dol­gozók a községben nem gyakorol­ják teljes mértékben döntéshoza­tali szerepüket, még mindig meg­történik, hogy a döntéseket a kép­viselő-testületek, az önigazgatási érdekközösségek vagy más szer­vek anélkül hozzák meg, hogy a­­ dolgozók nyilatkoztak volna a kér­dések ügyében. Ugyancsak ismere­tes, hogy meglehetősen lassan ha­lad a munka és az eszközök társí­tása, s az sem titok, hogy egyes községek bezárkózottak, arra azon­ban még nem mutattunk rá, hogy mi ennek az igazi oka. A továbbiakban elmondta, hogy a Kommunista Szövetség működé­se a társadalmi-politikai szerveze­tekben és általában a küldött­rendszerben még nem biztosítja a dolgozók és más polgárok, vala­mint önigazgatási szervezeteik és közösségeik önigazgatási érdekei­nek összehangolását. Különösen lassú ez a folyamat a fejlesztési programok meghatározásában. Az érdekközösségek működésével sem sikerült demokratizálni a viszo­nyokat a közös érdekek és szük­ségletek kielégítésében, legalább­is nem úgy, ahogy az alkotmány és a társult munkáról szóló tör­vény előirányozza.­­ Meglehetősen gyakori jelen­ség még, hogy a társult munka szervezetei magukba zárkóznak, és nem ritka jelenség a községi bezárkózás sem. Márpedig ezek a kérdések roppant fontosak a dol­gozók és más polgárok életében, tevékenységében. Sokasodnak a különféle szolgálatok, egyre né­pesebbek a szakszolgálatok és az (Folytatása az 5. oldalon) Ülésezik a tartományi pártbizottság Egységes búzaárat Az egyes köztársaságokban meghatározott prémium zavart kelthet a felvásárlásban • Alkatrészhiány miatt a kombájnoknak több mint tíz százaléka nem indulhat munkába az idén Az újbóli lehűlés még néhány nappal eltolja az aratás kez­detét, és így július 10-e helyett a kombájnok valószínűleg 14-e körül kezdhetik meg a munkát. A legutóbbi felmérések szerint valamivel kevesebb kenyérgabonára számíthatunk, mint eddig, azaz tartományunkban mintegy 1 700 000 tonna búza betakarítása várható. Ez azt jelenti, hogy a hozam 48 mázsa körül fog inga­dozni hektáronként. Az élelmiszer-gazdaság tervezési­­ és együttműködési közösségének tegnapi ülésén megállapították, hogy az idei lehetőségekhez mérten a kombinátok, a malomipari mun­kaszervezetek és a földművesek felkészültek az aratásra. Tároló és szárító minden bizonnyal lesz ele­gendő. Biztosra vehető azonban, hogy az arató-cséplőknek több mint tíz százaléka — egyes helye­ken például a mitrovicai kombi­nátban 30 százaléka — alkatrészhi­ány miatt az idén nem indulhat. Ezenkívül az aratás közbeni javí­tások elvégzése is kérdésessé vá­lik. A zimonyi Zmaj gépgyár a többszöri felszólítás ellenére sem képes eleget tenni feladatának. Az alkatrészekhez szükséges bizonyos behozatali anyagot ugyanis nem tudják beszerezni. Az ülésen a kombinátok képvi­selői hangsúlyozták, hogy a föld­művesek esetében még súlyosabb a helyzet. Amellett, hogy nincs al­katrész, a szolgáltatási díjak befa­gyasztása miatt a termelők sok esetben nem hajlandók másoknak szolgáltatást végezni. Tekintettel az üzemanyag árára, a régi szolgálta­tási díjak mellett a másnak vég­zett munka nem fizetődik ki. Az ülésen hangsúlyozták, hogy a Zmnaj gépgyárral tovább kell folytatni a megbeszéléseket, és ha egy mód van rá, orvosolni kell az előállt helyzetet. Az idei búzatermés felvásárlásá­hoz tartományunknak mintegy 8 milliárd dinárt kell előteremteni. Az ülésen hangsúlyozták, hogy a földműveseknek az átadás után azonnal meg kell kapniuk a ter­ményért járó pénzt, hiszen végső soron ettől függ a felvásárlás eredménye. Az anyagiak előterem­tése a bankoktól, a malom- és sü­tőipari munkaszervezetektől nagy­­ erőfeszítést követel. Az ülésen Pe-I (Folytatása az 5. oldalon) Vrhovec Prágába utazott Chnoupek csehszlovák külügyminiszter meghívásának tesz eleget háromnapos hivatalos és baráti csehszlovákiai látogatására utazott. Bohuslav Chnoupek külügyminisz­ter vendége lesz. A zágrábi repülőtéren Vrhovec­től és munkatársaitól dr. Emil Ludiiger, a Horvát Szábor Vég­rehajtó Tanácsának alelnöke és­­ más személyiségek vettek búcsút. Jelen volt Miroslav Cholub, Cseh­szlovákia zágrábi főkonzula is. (Tanjug) Josip Vrhovec szövetségi külügyi titkár tegnap délután Zágrábból Emil Ludviger búcsút vesz Josip Vrhovectől Értekezlet az atomenergia békés felhasználásáról Buenos Airesben tegnap értekez­letre gyűltek össze egyes el nem kötelezett országok képviselői, megvitassák az atomenergia békés felhasználásának kérdéseit. Az AP jelentése szerint 16 ország képvi­selője van jelen, köztük Jugoszlá­viáé is. 1­1 Trrrrmwm^" пт ■тц A KELET ÉS A NYUGAT KAPCSOLATAI Schmidt Moszkvában A nyugatnémet kancellárt a legmagasabb rangú szovjet tisztségviselők üdvözölték . Az első nyugati kormányfő látogatása az afganisztáni események óta Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár és Hans-Dietrich Gen­scher külügyminiszter tegnap a Szovjetunióba érkezett. A látoga­tást már régóta előkészítették, de az afganisztáni események miatt nem volt biztos, hogy sor kerül rá. Moszkvában éppen e helyzet miatt örömmel fogadták. A nyugatnémet vendégeket a moszkvai repülőtéren Leonyid Brezsnyev, a Szovjet KP KB fő­titkára, a Legfelsőbb Tanács El­nökségének elnöke, Alekszej Ko­­szigin, a minisztertanács elnöke, Andrej Gromiko külügyminiszter és más legmagasabb rangú szovjet tisztségviselők üdvözölték. A látogatás két napig tart. Eredményétől függ a Kelet és Nyugat kapcsolatainak további alakulása. Ettől a találkozástól várják a válságba került dialógus folytatását, amely mindkét fél atomrakétákkal való fegyverkezé­se és az afganisztáni szovjet be­avatkozás miatt jutott zsákutcába. A moszkvai tárgyalások napi­rendjén lesznek mindezek a prob­lémák. Megvitatják a kétoldalú kapcsolatokat, Kelet és Nyugat vi­szonyát, s általában a világhelyze­tet. Moszkvában szeretnék, ha a legmagasabb szintű szovjet—nyu­gatnémet megbeszélések hozzájá­rulnának az enyhülés légkörének megteremtéséhez, amelyet a szov­jet—francia csúcstalálkozó készí­tett elő a múlt hónapban Varsó­ban. Leonyid Brezsnyev 1978 má­jusában tett bonni látogatása óta ez az első legmagasabb szintű szovjet—nyugatnémet találkozó. A jelenlegi tárgyalások igen összetettek lesznek, már csak azért is, mert Schmidt az első nyugati kormányfő, aki az afganisztáni események óta Moszkvába látogat, de a részleges afganisztáni kivo­nulás kedvezően hathat Schmidt és Genscher moszkvai tárgyalásai­ra a délnyugat-ázsiai és egyéb problémák esetében is. A megfi­gyelők érdeklődését különösen a középhatósugarú atomrakéták Eu­rópába való telepítése keltette fel. A Pravda tegnapi számában az eseményhez illő módon köszöntöt­te a bonni vendégeket. Első olda­lon közölte Schmidt és Genscher fényképes életrajzát, s meggyőző­dését fejezte ki, hogy e látogatás hozzájárul a két ország kapcsola­tainak javításához, az európai enyhülés és béke ügyéhez. (Tanjug) Helmut Schmidt nyugatnémet kancellárt a moszkvai repülőtéren Leonyid Brezsnyev üdvözli. Középen Alekszej Koszigin miniszterel­nök

Next