Magyar Szó, 1980. október (37. évfolyam, 271-285. szám)
1980-10-01 / 271. szám
1980. október 1., szerda DUNATÁJ Ш Bezdánban jártunk H Bezdánban jártunk Ш Bezdánban jártunk a Bezdánban jártunk AZ EGYÉNI TERMELŐKNÉL tehát a krumpliról. Vöröshagymából 2 és fél vagon termett a bezdáni határban. Legnagyobb vásárlója a halpaprikásgyár. Alapos előkészületek folynak a búzavetésre. A tervek szerint az idén is 400 hektárt vetnek be kenyérgabonával. Folyamatban van a szerződéskötés, vetőmag és műtrágya is van elegendő. Legtöbben az Újvidéki 1-est és 2-est keresik meg a Partizankát, ezek a fajták váltak ugyanis be legjobban. Gyenge napraforgó, jó répafersés A múlt héten betakarították a napraforgót a bezdáni egyéni termelők földjein is. A terméseredményekkel nincsenek megelégedve, hogy is lennének, hiszen alig 12—13 méter mázsa termett holdanként. A növény megbetegedése okozta elsősorban a gyenge eredményt, de az időjárás sem volt kedvező. Minden valószínűség szerint emiatt kedvüket vesztik a termelők és jövőre kevesebbet vetnek ebből a nagyon fontos ipari növényből. Az idén a tervnek megfelelő területen, 400 holdon volt napraforgójuk. Zökkenőmentes volt egyébként a felvásárlás az Iris olajgyárban. A mag olajtartalma nem túl magas, 40 százalék alatt van, közölte velünk Horvát Gyula mérnök. A fentieken kívül a gyenge terméshozam egyik oka, hogy nem tartották be a vetésforgót, napraforgó után ugyanis legalább 6 évig nem ajánlatos ugyanabba a földbe ezt a növényt vetni. Habár csak a héten kezdik az egyéni termelők cukorrépájának betakarítását, és egyelőre nem lehet pontos adatokkal szolgálni, becslések szerint hektáronként meglesz az öt vagon átlagtermés. Alig 29 hold répájuk van a termelőknek, jövőre azonban bizonyára több lesz. Egyrészt, mert kifizetődőnek találják, másrészt a napraforgó helyett is valószínűleg répát vetnek. A termést a Bellyei Kombinát vásárolja föl, eddig nemigen volt rá panasz. A bezdáni termelők is még mindig idegenkednek a korai kukorica termesztésétől, mert kevesebbet terem. Mégis évről évre többet vetnek belőle, már azért is, mert korábban betakaríthatják. A hozam egyébként jónak mutatkozik, de az idén is jelentős a késés a fejlődésben. A termelők eddig száz holdnyi kukorica kombájnozására kötöttek szerződést. Jó néhány éve nagyban termesztik a bezdániak a krumplit. Az idén 15 vagonra számítanak. A termés gyengébb a tavalyinál és az ára is meglehetősen alacsony, nem szívesen beszélnek Jelentős változások Bezdán kommunális kiépítésében Az idén tovább folytatták Bezdánban az utak aszfaltozását. Mindössze három kis utca nem kapott aszfaltburkolatot egy kilométer hosszúságban. A Petőfi Sándor és a Proletár utcában még az idén elkészül, a Temető utcát pedig tavaszra halasztják. Ezenkívül természetesen más lényeges kérdések is foglalkoztatják a helyi közösséget, például a kommunális tevékenység megfelelő szervezése. A zombori Csikás Benő Kommunális Vállalat szolgálataival korántsem elégedettek, ezért külön kommunális gazdálkodási egységet kívánnak létrehozni, 250 ezer dinárért ciszternát vásárolnak, de szükség lesz más felszerelésre is. A gazdálkodási egység nemcsak Bezdán, hanem Kolut, Béreg és Batina tisztaságáról is gondoskodna. Az említett helyi közösségek érdekeltek ebben, úgyhogy október derekán valószínűleg meg is valósul az elképzelés. BEKE Ottó, a helyi közösség titkára elmondta, hogy 5 év alatt mintegy 20 millió dinár gyűlik öszsze helyi járulékból. Ennek a felét a vízvezetékre, másik felét pedig útépítésre használják. Tartományi szakemberek próbafúrásokat végeznek, a vízvezeték építését csak 1982 tavaszán kezdhetik meg. Hogy addig se álljon a pénz, az aszfaltozásba kezdtek. Újabban föllendült a kultúralét, a színházterem tetőszerkezete azonban igen megrongálódott. Ezen igyekeznek mielőbb segíteni. Tervek szerint még az őszi esők előtt megjavítják a tetőt 500 ezer dináros ráfordítással. Napok kérdése, hogy megkezdjék a munkát. Befejezés előtt áll ezenkívül a helyi hivatal udvarának aszfaltozása, a céllövölde adaptálása, szép tanácsterme van újabban a helyi közösségnek. Hamarosan jelentős változás történik Bezdán ifjúságának életében, napokon belül befejezik ugyanis a korszerű ifjúsági otthont, amelynek két nagy terme lesz. Az egyiket diszkónak használják, a másikat klubhelyiségnek rendezik be, önkéntes munkával és a helyi vállalatok közreműködésével rendezték át erre a célra a Partizán otthont. Ide tartozik még, hogy nemrég megalakult az ifjúsági választmány, és az eddigieknél minden bizonnyal sokkal tartalmasabban töltik el szabad idejüket a fiatalok. Nem újdonság, ha azt mondjuk, Bezdánnak óriási lehetőségei vannak a turizmus fejlesztésére. Eddig azonban megközelítőleg sem használták ki őket. Nemcsak Beke Ottónak, hanem sok helybelinek is az a véleménye, hogy turistairodát kellene nyitni, amely kapcsolatot teremtene a víkendtelepekkel. Nyaranta sokan kiadnák víkendházukat, csak meg kellene szervezni. Érdeklődésben nincs hiány. Bezdán középtávú fejlesztési tervével kapcsolatban Beke Ottó keserűen jegyezte meg a következőket: — Azt hiszem, mi készítettük el elsőnek az önigazgatási megegyezést a középtávú fejlesztési tervekről. Sok mindent terveztünk az elkövetkező 5 évre, segítség nélkül azonban semmit sem tudunk csinálni. Furcsa, de igaz, hogy az önigazgatási érdekközösségek semmit nem terveztek Bezdánban építeni. Kiderült többek között, hogy lehetetlen új egészségházat építeni, mert az érdekközösségnek nincs rá pénze. Szükség lenne gyermekjátszótérre és sok más egyébre is, de saját erőnkből nem sokra futja. Bezdánban 1500 foglalkoztatott van, az utazókkal együtt pedig csaknem 2000. Jövedelmük igencsak segíti az érdekközösségeket, ám viszonzásul nem kapunk tőlük semmit, kivéve az új iskolát. Végül megemlítjük, hogy a sok vitára okot adó főutcaparkosítás körül lecsillapodtak a kedélyek. Habár még nem bejáródott folyamat a park karbantartása, már megérkezett a kaszálógép és 2 kommunális munkás gondoskodik arról, hogy ne legyen elhanyagolt a főutca. NÁD ÉS VALUTA Másfél évtizeddel ezelőtt volt Bezdánban egy nádlemezgyár. Előregyártották az elemeket lakóházakhoz. Igen gyors és olcsó építkezésmód, volt ez, s nemcsak Vajdaságban, Szerbiában és Horvátországban is felfigyeltek a bezdániak kezdeményezésére. De sajnos félbeszakadt az egész. Az akkori Beton vállalat egyesült a zombori Dušan Otaniakovval és a nagyvállalat nem látta jövedelmezőnek a nádlemezgyárat. KEDVES Sándor volt a gyár egyik kezdeményezője. Amikor felszámolták a gyárat, otthon folytatta a náddal való foglalkozást. — Nagyon sajnáltam, mert nagy jövője lett volna. Olcsó volt a nyersanyag, a lemezek aránylag könnyűek, s ha együttműködtünk a tervezőkkel, nagyon olcsón tudtunk házat építeni. Még ma is, több mint 16 év után elmegyek megnézni a házakat. Nincs semmi bajuk. Élettartamuk legalább 100— 150 év. A lemezgyártást nem tudtam folytatni, stukatúrnádat fonok. Eleinte kézzel csináltam, most már korszerű gépekkel dolgozom. — Mi mindenre használják a stukatúrnádat? — Nagy a kereslet iránta, mert nemcsak mennyezetbevonásra használják, mint azelőtt, hanem főleg adaptálásra, a régi vert vagy vályogfalakat húzzák be vele, s olyan vakolatokat készítenek, hogy senki sem mondja róla, hogy nem új fal. De most már gondot okoz a nyersanyag beszerzése. Mint kevesebb az árterület, lecsapolták őket, kevesebb a nád is. Valamikor 300—100 ezer kéve nádat vágtunk a Duna környékén Bezdánnál, most jó, ha háromezret ki tudunk vágni. Azonkívül megtámadta a nádszó. Mostanában Bánátban és Szlavóniában szerzem be a nádat. Pedig két-három évvel ezelőtt még Franciaországban is szállítottam ki a kereskedelmi vállalaton keresztül, kemény valutát fizettek érte. Igénytelen növény a nád, könnyű kitermelni, csak rendszeresen kell vágni. — Mennyi stukatornádat készít évente? — Mintegy 180 ezer négyzetmétert. De nem tudok annyit előállítani, amennyit kérnek tőlem. Gondot okoz a drót beszerzése, 7hónapja már nem kapok. Ritkábban rakom a stukatáradra a drótot, így tudok valamennyit megtakarítani. De látják, ennek sincs jövője, mert nincs utánpótlás, mint annyi más mesterségnek. A fiatalok másfelé fordulnak. Én is csak addig csinálom, míg nyugdíjba nem vonulok. Z. I. Kedves Sándor Dél-amerikai folklóregyüttes Apatinban Ma este fél nyolckor a dél-amerikai Kolumbiából érkezett folklóregyüttes szerepel Apatinban. Az érdekesnek ígérkező előadást a művelődési otthon nagytermében tartják meg. Belépődíj 80 és 100 dinár. K. A Dunatáj kérdez Bezdánban ijesztően megnőtt a közúti balesetek száma. Mi okozza a sok szerencsétlenséget és hogyan lehetne elejét venni? — kérdeztük a bezdániaktól. CSÖRFÖLY Lajos, tanár: Egyelőre úgy lehetne csökkenten A közlekedési kultúra hiáni az átmenő forgalmat, ha asznya okozza a legtöbb balesetet, tartoznák a Szigeten az utat. Nem lehet elég korán az isko- BRAUN Mária, pincér, fában a gyermekekkel mégis — Figyelmetlenek a gépkomertetni a közlekedési színbácsivezetők és azt hiszem, hogy lyukiat. De nemcsak az iskolában, hanem különféle versenyeken kell hozzásegíteni a gyermekeket, hogy minél előbb tegyék magukévá a közlekedési szabályokat. Amióta minden utcát aszifatoztak, Bezdánban sok szerencsétlenség történik. A gyerekek motorral, biciklivel száguldoznak, és állandóan fennáll a veszély, hogy kiszaladnak a sebesen közlekedő járművek elé. Szigorúbban büntetném a szabálysértőket, főképp az ittas sofőröket. BILLMAJER Károly, a Novitet igazgatója: — Az utcákat aszfaltozták, de a közlekedési jeleket nem rakták ki. A régen megszokott elsőbbségi jog érvényes az utcákon a jobbkézszabály helyett. A sebességkorlátozást nem tartják be a gépkocsivezetők. Ellenük erélyesebben kellene fellépni. A tervek szerint a településen kívülre irányítják a forgalmat, de ennek megvalósítására várni kell, hiányosak a jelzőtáblák. Minden utcát aszfaltoztak, a vezetők gyorsabban hajtanak. Nem tudja senki, hogy melyik a főút. Nagyon sok a baleset. A közlekedési rendőröknek szigorúbban kellene büntetniük a szabálytalankodókat, jelzőtáblákat kellene felállítaniuk. Talán így lehetne kiküszöbölni a sok balegetet. Slavko ROTIN, sofőr: — Az okozza a sok balesetet, hogy az emberek nem ismerik, tehát nem is tarthatják be a közlekedési szabályokat. A fiatalok még nem ismerik, az idősebbek már nehezen tanulják meg a szabályokat. Most, hogy korszerűsítették az utakat mindenki gyorsabban hajt, több a baleset. Nagy a forgalom, a településen át vezet az út Baranya és Magyarország felé. Ezen csak úgy lehetne segíteni, ha kihelyeznék a főútvonalat. Még nagyobb a veszély ilyenkor őszszel, amikor csúszós az úttest. ZÁMBÓ Illés Miért jobb Zomborban az ellátás mint Bezdánban? A zombori Pannónia Koteks társultmunka-alapszervezetének bezdáni műszaki üzletében arra lettünk figyelmesek, hogy a polcok üresek, de a kirakatban is kevesebb az áru a megszokottnál. Tudjuk, hogy országos gond a rendszeres ellátás, itt Bezdánban az utóbbi néhány hónapban valóban problémák merültek fel a műszaki áruval való ellátásban. Hiába rendelünk mélyhűtőt, hőtároló kályhát vagy éppen színes televízióit magyar hanggal, az utóbbi időben egy sem érkezik. Több tíz darabot eladhatnánk belőniük, ha lenne. Hiába rendel a nagykereskedelem, ami megérkezik, azt sem mi, bezdánnak kapjuk, ismeretlen csatornákon kerül a vevőkhöz. Ez tarthatatlan állapot, a vevőknek már nem tudunk mitt mondani, türelmetlenek. Nekünk is érdekünk a nagyobb áruválaszték, mert normára dolgozunk, a forgalomtól függ a fizetésünk, az utóbbi időben éppen ezért személyi jövedelmünk csökkent — mondta SZAKOVICS János elárusító. A műszaki üzlet mellett van a Koteks önkiszolgálója. Itt is kicsi a forgalom, pedig a délelőtti órákban tértünk be, amikor különben sok a vásárló. A húsellátás az utóbbi időben rendkívül rossz. A zombori Somes vágóhídtól kaptunk ugyan valamennyit, de az újvidéki Neoplantától, a valamikori Vénáétól alig érkezik. Amíg a heti hússzükséglet 300—400 kilogramm körül mozog, alig kapunk 100 kilogrammot. Kissé jobb a helyzi a felvágottal és a húsféleségekké de nemkielégítő. Az hosszal bennünket a legjobban, hogy elben az ínséges ellátásban a vírus, vagyis Zombor mindig jóban jár. Csak emiatt az önkiszogásának évente 3,4 millió dináros vesztesége van, vagyis az év 26,5 millió dináros bevételt nem valósíthatjuk meg. A személyi jövedelem is kisebb. Elégedetlen a vásárlók, nincs cukor, olaj. Közben itt van az ősz, most teszik a háziasszonyok a befőttet, lassa készülnek az emberek a disznóvágásra. TÁBORI Ferenc, az önkiszolgáló üzletvezetője. P. ГЈ.