Magyar Szó, 1980. október (37. évfolyam, 271-285. szám)

1980-10-01 / 271. szám

4 BELPOLITIKA Rendeződik a sörg­yár helyzete ülést tartott a becsei községi képviselő-testület A község­ gazdaságának félévi eredményeiről szóló jelentés megvitatása, különösen pedig az immár két éve veszteséggel üzemelő sörgyár helyzetének rendezésére irányuló erőfeszítések­ről szóló tájékoztató volt a becsei községi képviselő-testület együttes ülése napirendjének gerince. Megállapították, hogy a község gazdaságának eredménye egészé­ben véve kielégítő. Aggasztó vi­szont, hogy az utóbbi időben csök­ken a termelékenység, a termelés kifizetődősége és nagy problémát jelentenek a nem apadó veszte­ségek, ezen belül pedig a sörgyár súlyos helyzete. A gyárban május 1-étől ideiglenes ügyvezető szerv vette át az irányítást és a feltor­nyosult nehézségek megoldására tett erőfeszítések az idő rövidsége miatt még nem járhattak kellő eredménnyel. A munkaszervezetben folyamat­ban van a korábbi vezetőség ál­tal elkövetett hibák, visszaélések felfedése, az igazságszolgáltatási és a bűnüldöző szervek vizsgála­tával egyidejűleg megindult a po­litikai felelősség fokának megál­lapítása is. Nagy erőfeszítéseket tettek a termelési, illetve a sör értékesítésének biztosítására, és arra, hogy a munkaszervezet dol­gozóinak számát — felszámolva a veszteséges lerakatokat —­ az évi 150 000 hektoliter sör előállításá­hoz mérten az optimálisra csök­kentsék. Ezenkívül úgyszólván az utolsó percben sikerült fedezetet találni a tavalyi veszteségre, és a társadalmi-politikai közösség hat­hatós támogatásával biztosították az ügyvitelhez szükséges pénzesz­közöket is. A jelentésből, továbbá a felszó­lalásokból egyaránt kiviláglott, hogy a sörgyárnak, amely most önálló tagja az újvidéki Agro­­koopnak, az elkövetkező időszak­ban társulnia kell a Becsei Ag­ráripari Munkaszervezettel. A képviselő-testület a gazdasági helyzettel kapcsolatos határozatai­ban egyebek között síkraszállt az elfogadott határozatok, állásfog­lalások végrehajtásáért való fe­lelősség kiélezéséért is. Az ülésen egyebek között az októberi díjak odaítéléséről is döntöttek. A községi képviselő­­testület úgy határozott, hogy az idei díjat egy gazdasági társult­­munka-szervezet, a Trikotekis Tex­tilgyár, a bácsföldvári helyi kö­zösség, és a Zdravko Gložanski Általános Iskola ritmikai csoportja kapja. A magánszemélyek közül Čedomi SUKIĆ, a Vodokanal ma­gas szakképzettségű dolgozója, HUSZÁK László, a Facip okleve­les gépészmérnöke, TURSINSZKI József és RADÓC Imre, a Becsei Agráripari Munkaszervezet trak­torosai, Ljiljana KRALJEVIĆ BU­­KINAC, a becsei múzeum és kép­tár igazgatója, Zora STANKOV nyugdíjas, társadalmi-politikai munkás és TAPOLCSÁNYI László kisiparos részesül elismerésben. A díjakat a képviselő-testület októ­ber 8-ai díszülésén adják át. L. GY. A ZOMBORI KÖZSÉGBEN Befejezés előtt a napraforgó betakarítása Jó ütemben halad az őszi ter­mények betakarítása a zombori községben is. Mintegy 4000 hek­táros területről került az olaj­­gyárba a napraforgó, és a tervek szerint egy-két nap alatt elvég­zik a kombinát további 1200 hek­tárján is a betakarítást. A hektáronkénti átlaghozam 23 méter mázsa. Szakemberek véle­ménye szerint ez jó termésnek mondható, mert az idei eszten­dő valóban nem kedvezett a nap­raforgónak. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy 1971-től 1975-ig a Zombori Mezőgazdasági Kombinát parcelláin 18 mázsa volt az át­lag, még jobbak az idei eredmé­nyek. Az utóbbi négy esztendő­ben különben 27 mázsát is elértek a zomboriak. h­ á. Felborult az állvány, egy ember meghalt üzemi baleset újvidéken kanizsai építővállalat zentai rész­legének lakatosa. A helyszíni szemle megállapít­­­ása szerint a baleset az újvidéki­­ postának a Primorska utcában­­ épülő új garázsában történt. A­ munkások a mennyezetre szerelt­ lek valamit, mégpedig úgy, hogy­­ némelyek a tetőn dolgoztak, né-­ melyek pedig a garázs belsejében * egy meglehetősen nagy, körülbe­lül öt méter magas szerelőáll­ványról. A baleset úgy történt, hogy a szerelőállvány alább he­lyezése közben felborult és a raja ó­ta levő Losonc Lajos olyan sze­rencsétlenül esett le, hogy ször­nyethalt. A szerelőállvány kerekeken moz­gott, tehát nyilván nem volt szo­katlan dolog, hogy egyik helyről a másikra helyezik át. A baj ab­ból adódott, hogy a garázsban van egy hosszú — a garázsokban szokásos — gépkocsiszerelő csa­torna. Az állvány alább mozdítá­sakor — egyelőre még nem tud­ni, kinek a hibájából — az egyik kerék belefutott a szerelőcsator­nába amitől a felül deszkákkal, valamint a rajta dolgozó szeren­csétlen áldozat súlyával terhelt állvány megbillent és felborult. A baleset körülményeinek tisz­tázására vizsgálat indult. Halálos kimenetelű üzemi bal­eset történt hétfőn délután Újvi­déken, amelyben életét vesztette LOSONC Lajos 21 éves szabad­kai születésű kanizsai lakos, a Hét év börtönre ítélték a férjgyilkos becsei asszonyt Az újvidéki felsőbíróság bünte­tőtanácsa Tom­a Vojnovic bíró el­nökletével tegnap ítéletet hirde­tett Dušanka MILIC becsei há­ziasszony gyilkossági bűnperé­­ben. Mint korábban már megír­tuk, a kétgyermekes asszony az idén április 19-én megölte férjét. A lefolytatott vizsgálaton és a főtárgyaláson elhangzottak sze­­r­int kétségtelenül bebizonyoso­dott, hogy Triva Milicét felesége, Dušanka ölte meg. A házastár­sak között régóta tűrhetetlenné vált már a viszony. A férj ugyan­is notórikus alkoholista volt, ami­kor ittas volt számtalanszor pa­rázs jelenetekre került sor náluk. A tragikus napon is ré­szegen állított haza, ezúttal is ve­rekedés támadt közöttük. A két felindult fél súlyosan sértegette egymást, s bántalmazta is. Eköz­ben az asszony egy üres italos fiaskóval fejbe vágta a férjet, ami­től az ágyra zuhant, a felindult asszony azonban nem tudott ér­zelmein uralkodni, baltát kerített, és a magatehetetlen férjét fejbe­ütötte. A gyilkosság után a ház — a Kisréten levő tanya — kigyul­­landt. A vádirat szerint tette után az asszony szándékosan okozott tüzet, a főtárgyaláson azonban a bíróság azt állapította meg, hogy a tüzet nem szándékosan okozta, hogy eltüntesse a gyilkosság nyomait, hanem csak véletlenül, eldobott cigarettával. Az ítélet indoklása szerint az asszony erős felindultságában kö­vette el tettét, felgyülemlett ér­zelmeit nem tudta leküzdeni még akkor sem, amikor látta, hogy férje megsebesült, amikor az üveggel fejbe ütötte. Mindezen kö­rülmények figyelembevételével a bíróság úgy találta, hogy hét év börtönbüntetés igazságos és arányban áll a vádlott tettével. Az ítélet még nem jogerős. M. 1941-ben ez még ugyan nem általá­nos, nem látható Vajdaság minden nemzete és nemzetisége körében, minden szociális csoportnál. A folyamat üteme különböző. Ha az ifjúságról beszélünk, akkor a szerb, szlovák valamint a ru­szin fiatalság nagy részénél a poli­tikai érés folyamata és a népfelsza­badító mozgalomba való bekapcsolódás gyorsabban megy, a horvát ifjúságnál valamivel lassabban, a bánáti magyar ifjúság körében, habár lassú, mégis fo­lyamatos a kommunisták és a kommunis­tákkal együttérzők személyében, de nem eléggé elterjedt, míg Bácskában, Horthy fasisztáinak a kommunistákkal, s első­sorban a magyar kommunistákkal és an­tifasisztákkal való kegyetlen leszámolása után mozgalmunk egy ideig nem létezik, mint szervezett erő. A JKISZ és az anti­fasiszta ifjúsági mozgalom a háború előtt nem fejlődött ki a román ifjúság köré­ben, és a háború alatt sem tudott egy ideig mélyebb gyökereket verni. Ezt az ifjúságot a német fasiszta megszállók sem tudták megszerezni. Igaz, a román fasiszták a falvakban szervezték az Astra szervezeteit, de ez nem tudott nagyobb mértékben elterjedni a román ifjúság kö­rében, és nem volt tartósabb és jelen­tősebb befolyása. A német ifjúság — tisztelet a kivétel­nek — tömegesen a Hitlerjugend fasiszta szervezetbe tömörült, és aktívan harcolt a fasiszta megszállók oldalán. A JKISZ- nek számos erőfeszítése ellenére nem si­került hatással lenni a német ifjúság esz­mei és politikai irányvételének megvál­toztatására. Most nem foglalkozunk az egyes nem­zetiségű fiatalok differenciálódási folya­matának mélyreható és részletes elem­zésével. Mint láthatjuk, a differenciáló­dás üteme különböző volt. Más és más volt a mélysége is. Tagadhatatlan azon­ban az a tény, hogy a JKISZ kitartó harcával és elsősorban a forradalom győ­zedelmes fejlődésével, valamint az erővi­szonyok állandó kedvező módosulásával ez a folyamat megindult és mindinkább elmélyült az összes nemzetiségű fiatalok körében, a német ifjúságot kivéve. Egye­seknél korábban, másoknál későbben tör­tént ez meg. Változott a politikai irány­vétel, a népfelszabadító harchoz és a for­radalomhoz való viszonyulás is. Mindez 1941-ben kezdődött a JKP-nek a felke­lésre való felhívásával, és különböző in­gadozásokkal — elterjedtségét, mélysé­gét és dinamikáját illetően — egészen a háború és a forradalom végéig, sőt a fegyveres harc befejezése utáni első éve­kig tartott. Minden tekintetben beigazolódott, hogy a JKP-nek a megszállók és a hazai árulók elleni fegyveres harcra való fel­hívása már magában véve az új társa­dalom és a szebb jövő születésének biz­tos kezdetét jelentette, mert a harc élén a kommunisták álltak, az ő harcos kez­deményezésükből ezt már kezdettől fogva világosan érezve lehetett, tehát előbb vagy utóbb a fiatalság és a néptömegek tu­datára is hatással kellett hogy legyen. Vajdaságban a népfelkelés kitörésekor mintegy 3000 ÍKISZ-tag volt, ezek körze­ti, járási és helyi szervezetekbe tömörül­tek. Számbelileg tehát nem képeztek kü­lönösen erős potenciált, tekintettel a tör­ténelmi feladat nagyságára. Azonban nem szabad szem elől tévesztenünk azokat a tényeket, amelyek a JKISZ-t a Jugoszláv Kommunista Párt mellett mint a legerő­teljesebb forradalmi tényező mellett ki­emelik. Tulajdonképpen a Jugoszláv Kommunista Párt és a JKISZ volt az egyetlen reális politikai és nemzeti té­nyező, amely magára tudta vállalni a nemzeti és szociális felszabadításért ví­vott harc történelmi felelősségét. A JKISZ a háború kezdetéig a fiatal­ság körében mint megalkuvást nem is­merő harcos szervezet vált ismertté, amely küzdött az ifjúság életfontosságú problémáinak megoldásáért, a fasizmus ellen, a békéért, a nemzeti egyenjogú­ságért és a szociális igazságért. Eszmei és politikai befolyása lényegesen nagyobb volt, mint tagjainak száma alapján el­várhattuk volna. A másik igen fontos tény az, hogy a JKISZ tagjait harcos szellemben nevelték, forradalmárként, a szocialista jövő távlatával. Megismerték a marxizmust, és világos tudományos vi­lágnézetet nyertek. Megingathatatlanul hittek a kommunista eszmékben, a mun­­­kásosztály és a nép erejében. Ebből merítették erkölcsi erejüket. A különféle megpróbáltatások idején hősiesen ellen­álltak. A céljaik realitásába és megvalósítha­tóságába vetett hitük nemcsak őket emel­te szárnyakra, hanem az ifjúkommunis­táknak sikerült ezt a hitet átvinni az ifjúság széles rétegeire, és tömegesen mozgósítani őket a népfelszabadító harc­ban és forradalomban. Hogy megértsük azoknak a feltételek­nek az összetettségét, amelyek között a JKISZ és a vajdasági ifjúsági mozgalom a forradalom során olyan tömeges politi­kai erővé fejlődött, amelynek óriási je­lentősége és befolyása volt a forradalmi harcban — figyelembe kell venni azokat az általános feltételeket, amelyek között a vajdasági népfelszabadító mozgalom fej­lődött. Jugoszlávia megszállása után Vaj­daságot három teljesen különválasztott területre szakították, amelyeken külön­böző megszálló és quisling erők képezték a hatalmat. Ez kihatott arra, hogy a fel­tételek különbözőek voltak Szerémségben, Bánátban és Bácskában. (Folytatjuk) Stevan Doronjski, a JKSZ KB Elnökségének elnöke A JKISZ HARCA A HABORÚBAN ÉS A FORRADALOMBAN A VAJDASÁGI IFJÚ NEMZEDÉK EGYSÉGÉÉRT címmel beszámolót tartott a delibláti építőtáborban megszervezett háromnapos ifjúsági tanácskozáson. Ebből az alkalomból folytatásokban közöljük Stevan Do­­ronjski beszámolóját. STEVAN DORONJSKI Hiúságunk a forradalom éveiben A JKISZ harca a vajdasági ifjú nemzedék egységéért (7.) MAGYAR SZÓ 1980. október 1., szerda i­ M­I Megnyílt a nemzetközi őszi vásár (Folytatás az 1. oldalról) A házigazda nevében Nikola DRAGIN, a vásár vezérigazgató­­­­ja, Újvidék képviselő-testületének­­ nevében pedig Anton LADIŠIC üdvözölte a vendégeket. A megnyitón Rade TODOVIC, a Jugoszláv Gazdasági Kamara al­­elnöke beszédében egyebek között hangsúlyozta hogy ez a rendez­vény nagyban hozzájárul a tudo­mány, a termelés és a fogyasztás eredményesebb együttműködésé­hez az élelmiszer-termelésben, mi­vel az élelmiszeripar pillanatnyi­­i­lag legidőszerűbb kérdéseit taglal­ ,­ja. Jó alkalom lesz arra, mondta­­ Todovic, hogy a zöldség-, gyü­mölcs- és más élelmiszeripari ter­mékek, készételek, továbbá a me­zőgazdasági és élelmiszeripari gé­pek, göngyöleg és növényvédő sze­rek hazai gyártói bemutassák és felkínálják termékeiket és kife­jezzék készségüket a hosszú távú együttműködésre elsősorban a me­zőgazdasági, az élelmiszeripari és a forgalmazó munkaszervezetekkel a piac jobb szervezettsége és ellá­­tottsága céljából. Hangsúlyozta továbbá, hogy anyagi és társadalmi fejlődésünk érdekében az élelmiszer-termeléssel törődnünk kell, mert ettől függ az­­ ipari feldolgozás gyorsabb ütemű fejlődése, a lakosság jobb élelmi­szer-ellátása. Másrészt hozzájárul­­ hazánknak a nemzetközi, különö­sen a fejlődő és el nem kötelezett­­ országokkal való szorosabb és eredményesebb együttműködésé­hez is. Az idei vásár lehetővé teszi még hogy a kiállítók és egyéb résztve­vők hasznos véleménycserét foly­tassanak a termelést, a forgalma-­­ zást, a hosszú távú tervezést és a munkaszervezetek szorosabb­­ együttműködését érintő lényege-­ sebb kérdésekről.­­ A vendégek a megnyitó után megtekintették a vásárt. Sveta Ko­­­­vačević, a JSZSZK Képviselőhá­­­­zának alelnöke a vásáron tett lá­togatása után nyilatkozatot adott az újságíróknak, amelyben az őszi vásár jelentőségére mutatott rá. Egyebek között hangsúlyozta, hogy az ország minden tájáról érkező kiállítók részvétele lehetőséget ad arra, hogy az élelmiszer-termelők és a forgalmazók szorosabb együtt­működést alakítsanak ki a piac jobb ellátottságának biztosítására. A tudomány alkalmazásáról Ko­­vačević elmondta, hogy a terme­lésben egyre jobb eredményeket érünk el a tudomány alkalmazá­sának köszönhetően, ami a vásá­ron is látható. Különösen vonatko­zik ez a növényvédő vegyszerek gyártására. Kedvezően értékelte a kísérő rendezvények, a sorra kerü­lő szaktanácskozások és kerekasz­­tal-beszélgetések témaválasztását is. E. L. V. Sveta Kovačević megnyitja a vásárt A közösségtudat elmélyítése A VKSZ TB Elnökségének e nemzetek és a nemzetiségek kö­zötti szocialista önigazgatási vi­szonyok fejlődésével foglalkozó bizottsága tegnap délelőtt folytat­ta a tartományi művelődési ren­dezvények jellegzetességeiről, a velük kapcsolatos eszmei és poli­tikai kérdésekről kezdett véle­ménycserét. Mint már ismertet­tük, a felmérés és a róla eddig elhangzott vita rámutat, hogy az ilyen jellegű kulturális tevékeny­séget is önigazgatási alapon kell megszervezni, mégpedig oly mó­don, hogy minél inkább elősegítse a dolgozók részvételét a művelő­déspolitika alakításában, és elő­mozdítsa a nemzeti egyenjogúság elvének még teljesebb érvényesü­lését.

Next