Magyar Szó, 1980. október (37. évfolyam, 271-285. szám)
1980-10-01 / 271. szám
4 BELPOLITIKA Rendeződik a sörgyár helyzete ülést tartott a becsei községi képviselő-testület A község gazdaságának félévi eredményeiről szóló jelentés megvitatása, különösen pedig az immár két éve veszteséggel üzemelő sörgyár helyzetének rendezésére irányuló erőfeszítésekről szóló tájékoztató volt a becsei községi képviselő-testület együttes ülése napirendjének gerince. Megállapították, hogy a község gazdaságának eredménye egészében véve kielégítő. Aggasztó viszont, hogy az utóbbi időben csökken a termelékenység, a termelés kifizetődősége és nagy problémát jelentenek a nem apadó veszteségek, ezen belül pedig a sörgyár súlyos helyzete. A gyárban május 1-étől ideiglenes ügyvezető szerv vette át az irányítást és a feltornyosult nehézségek megoldására tett erőfeszítések az idő rövidsége miatt még nem járhattak kellő eredménnyel. A munkaszervezetben folyamatban van a korábbi vezetőség által elkövetett hibák, visszaélések felfedése, az igazságszolgáltatási és a bűnüldöző szervek vizsgálatával egyidejűleg megindult a politikai felelősség fokának megállapítása is. Nagy erőfeszítéseket tettek a termelési, illetve a sör értékesítésének biztosítására, és arra, hogy a munkaszervezet dolgozóinak számát — felszámolva a veszteséges lerakatokat — az évi 150 000 hektoliter sör előállításához mérten az optimálisra csökkentsék. Ezenkívül úgyszólván az utolsó percben sikerült fedezetet találni a tavalyi veszteségre, és a társadalmi-politikai közösség hathatós támogatásával biztosították az ügyvitelhez szükséges pénzeszközöket is. A jelentésből, továbbá a felszólalásokból egyaránt kiviláglott, hogy a sörgyárnak, amely most önálló tagja az újvidéki Agrokoopnak, az elkövetkező időszakban társulnia kell a Becsei Agráripari Munkaszervezettel. A képviselő-testület a gazdasági helyzettel kapcsolatos határozataiban egyebek között síkraszállt az elfogadott határozatok, állásfoglalások végrehajtásáért való felelősség kiélezéséért is. Az ülésen egyebek között az októberi díjak odaítéléséről is döntöttek. A községi képviselőtestület úgy határozott, hogy az idei díjat egy gazdasági társultmunka-szervezet, a Trikotekis Textilgyár, a bácsföldvári helyi közösség, és a Zdravko Gložanski Általános Iskola ritmikai csoportja kapja. A magánszemélyek közül Čedomi SUKIĆ, a Vodokanal magas szakképzettségű dolgozója, HUSZÁK László, a Facip okleveles gépészmérnöke, TURSINSZKI József és RADÓC Imre, a Becsei Agráripari Munkaszervezet traktorosai, Ljiljana KRALJEVIĆ BUKINAC, a becsei múzeum és képtár igazgatója, Zora STANKOV nyugdíjas, társadalmi-politikai munkás és TAPOLCSÁNYI László kisiparos részesül elismerésben. A díjakat a képviselő-testület október 8-ai díszülésén adják át. L. GY. A ZOMBORI KÖZSÉGBEN Befejezés előtt a napraforgó betakarítása Jó ütemben halad az őszi termények betakarítása a zombori községben is. Mintegy 4000 hektáros területről került az olajgyárba a napraforgó, és a tervek szerint egy-két nap alatt elvégzik a kombinát további 1200 hektárján is a betakarítást. A hektáronkénti átlaghozam 23 méter mázsa. Szakemberek véleménye szerint ez jó termésnek mondható, mert az idei esztendő valóban nem kedvezett a napraforgónak. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy 1971-től 1975-ig a Zombori Mezőgazdasági Kombinát parcelláin 18 mázsa volt az átlag, még jobbak az idei eredmények. Az utóbbi négy esztendőben különben 27 mázsát is elértek a zomboriak. h á. Felborult az állvány, egy ember meghalt üzemi baleset újvidéken kanizsai építővállalat zentai részlegének lakatosa. A helyszíni szemle megállapítása szerint a baleset az újvidéki postának a Primorska utcában épülő új garázsában történt. A munkások a mennyezetre szerelt lek valamit, mégpedig úgy, hogy némelyek a tetőn dolgoztak, né- melyek pedig a garázs belsejében * egy meglehetősen nagy, körülbelül öt méter magas szerelőállványról. A baleset úgy történt, hogy a szerelőállvány alább helyezése közben felborult és a raja óta levő Losonc Lajos olyan szerencsétlenül esett le, hogy szörnyethalt. A szerelőállvány kerekeken mozgott, tehát nyilván nem volt szokatlan dolog, hogy egyik helyről a másikra helyezik át. A baj abból adódott, hogy a garázsban van egy hosszú — a garázsokban szokásos — gépkocsiszerelő csatorna. Az állvány alább mozdításakor — egyelőre még nem tudni, kinek a hibájából — az egyik kerék belefutott a szerelőcsatornába amitől a felül deszkákkal, valamint a rajta dolgozó szerencsétlen áldozat súlyával terhelt állvány megbillent és felborult. A baleset körülményeinek tisztázására vizsgálat indult. Halálos kimenetelű üzemi baleset történt hétfőn délután Újvidéken, amelyben életét vesztette LOSONC Lajos 21 éves szabadkai születésű kanizsai lakos, a Hét év börtönre ítélték a férjgyilkos becsei asszonyt Az újvidéki felsőbíróság büntetőtanácsa Toma Vojnovic bíró elnökletével tegnap ítéletet hirdetett Dušanka MILIC becsei háziasszony gyilkossági bűnperében. Mint korábban már megírtuk, a kétgyermekes asszony az idén április 19-én megölte férjét. A lefolytatott vizsgálaton és a főtárgyaláson elhangzottak szerint kétségtelenül bebizonyosodott, hogy Triva Milicét felesége, Dušanka ölte meg. A házastársak között régóta tűrhetetlenné vált már a viszony. A férj ugyanis notórikus alkoholista volt, amikor ittas volt számtalanszor parázs jelenetekre került sor náluk. A tragikus napon is részegen állított haza, ezúttal is verekedés támadt közöttük. A két felindult fél súlyosan sértegette egymást, s bántalmazta is. Eközben az asszony egy üres italos fiaskóval fejbe vágta a férjet, amitől az ágyra zuhant, a felindult asszony azonban nem tudott érzelmein uralkodni, baltát kerített, és a magatehetetlen férjét fejbeütötte. A gyilkosság után a ház — a Kisréten levő tanya — kigyullandt. A vádirat szerint tette után az asszony szándékosan okozott tüzet, a főtárgyaláson azonban a bíróság azt állapította meg, hogy a tüzet nem szándékosan okozta, hogy eltüntesse a gyilkosság nyomait, hanem csak véletlenül, eldobott cigarettával. Az ítélet indoklása szerint az asszony erős felindultságában követte el tettét, felgyülemlett érzelmeit nem tudta leküzdeni még akkor sem, amikor látta, hogy férje megsebesült, amikor az üveggel fejbe ütötte. Mindezen körülmények figyelembevételével a bíróság úgy találta, hogy hét év börtönbüntetés igazságos és arányban áll a vádlott tettével. Az ítélet még nem jogerős. M. 1941-ben ez még ugyan nem általános, nem látható Vajdaság minden nemzete és nemzetisége körében, minden szociális csoportnál. A folyamat üteme különböző. Ha az ifjúságról beszélünk, akkor a szerb, szlovák valamint a ruszin fiatalság nagy részénél a politikai érés folyamata és a népfelszabadító mozgalomba való bekapcsolódás gyorsabban megy, a horvát ifjúságnál valamivel lassabban, a bánáti magyar ifjúság körében, habár lassú, mégis folyamatos a kommunisták és a kommunistákkal együttérzők személyében, de nem eléggé elterjedt, míg Bácskában, Horthy fasisztáinak a kommunistákkal, s elsősorban a magyar kommunistákkal és antifasisztákkal való kegyetlen leszámolása után mozgalmunk egy ideig nem létezik, mint szervezett erő. A JKISZ és az antifasiszta ifjúsági mozgalom a háború előtt nem fejlődött ki a román ifjúság körében, és a háború alatt sem tudott egy ideig mélyebb gyökereket verni. Ezt az ifjúságot a német fasiszta megszállók sem tudták megszerezni. Igaz, a román fasiszták a falvakban szervezték az Astra szervezeteit, de ez nem tudott nagyobb mértékben elterjedni a román ifjúság körében, és nem volt tartósabb és jelentősebb befolyása. A német ifjúság — tisztelet a kivételnek — tömegesen a Hitlerjugend fasiszta szervezetbe tömörült, és aktívan harcolt a fasiszta megszállók oldalán. A JKISZ- nek számos erőfeszítése ellenére nem sikerült hatással lenni a német ifjúság eszmei és politikai irányvételének megváltoztatására. Most nem foglalkozunk az egyes nemzetiségű fiatalok differenciálódási folyamatának mélyreható és részletes elemzésével. Mint láthatjuk, a differenciálódás üteme különböző volt. Más és más volt a mélysége is. Tagadhatatlan azonban az a tény, hogy a JKISZ kitartó harcával és elsősorban a forradalom győzedelmes fejlődésével, valamint az erőviszonyok állandó kedvező módosulásával ez a folyamat megindult és mindinkább elmélyült az összes nemzetiségű fiatalok körében, a német ifjúságot kivéve. Egyeseknél korábban, másoknál későbben történt ez meg. Változott a politikai irányvétel, a népfelszabadító harchoz és a forradalomhoz való viszonyulás is. Mindez 1941-ben kezdődött a JKP-nek a felkelésre való felhívásával, és különböző ingadozásokkal — elterjedtségét, mélységét és dinamikáját illetően — egészen a háború és a forradalom végéig, sőt a fegyveres harc befejezése utáni első évekig tartott. Minden tekintetben beigazolódott, hogy a JKP-nek a megszállók és a hazai árulók elleni fegyveres harcra való felhívása már magában véve az új társadalom és a szebb jövő születésének biztos kezdetét jelentette, mert a harc élén a kommunisták álltak, az ő harcos kezdeményezésükből ezt már kezdettől fogva világosan érezve lehetett, tehát előbb vagy utóbb a fiatalság és a néptömegek tudatára is hatással kellett hogy legyen. Vajdaságban a népfelkelés kitörésekor mintegy 3000 ÍKISZ-tag volt, ezek körzeti, járási és helyi szervezetekbe tömörültek. Számbelileg tehát nem képeztek különösen erős potenciált, tekintettel a történelmi feladat nagyságára. Azonban nem szabad szem elől tévesztenünk azokat a tényeket, amelyek a JKISZ-t a Jugoszláv Kommunista Párt mellett mint a legerőteljesebb forradalmi tényező mellett kiemelik. Tulajdonképpen a Jugoszláv Kommunista Párt és a JKISZ volt az egyetlen reális politikai és nemzeti tényező, amely magára tudta vállalni a nemzeti és szociális felszabadításért vívott harc történelmi felelősségét. A JKISZ a háború kezdetéig a fiatalság körében mint megalkuvást nem ismerő harcos szervezet vált ismertté, amely küzdött az ifjúság életfontosságú problémáinak megoldásáért, a fasizmus ellen, a békéért, a nemzeti egyenjogúságért és a szociális igazságért. Eszmei és politikai befolyása lényegesen nagyobb volt, mint tagjainak száma alapján elvárhattuk volna. A másik igen fontos tény az, hogy a JKISZ tagjait harcos szellemben nevelték, forradalmárként, a szocialista jövő távlatával. Megismerték a marxizmust, és világos tudományos világnézetet nyertek. Megingathatatlanul hittek a kommunista eszmékben, a munkásosztály és a nép erejében. Ebből merítették erkölcsi erejüket. A különféle megpróbáltatások idején hősiesen ellenálltak. A céljaik realitásába és megvalósíthatóságába vetett hitük nemcsak őket emelte szárnyakra, hanem az ifjúkommunistáknak sikerült ezt a hitet átvinni az ifjúság széles rétegeire, és tömegesen mozgósítani őket a népfelszabadító harcban és forradalomban. Hogy megértsük azoknak a feltételeknek az összetettségét, amelyek között a JKISZ és a vajdasági ifjúsági mozgalom a forradalom során olyan tömeges politikai erővé fejlődött, amelynek óriási jelentősége és befolyása volt a forradalmi harcban — figyelembe kell venni azokat az általános feltételeket, amelyek között a vajdasági népfelszabadító mozgalom fejlődött. Jugoszlávia megszállása után Vajdaságot három teljesen különválasztott területre szakították, amelyeken különböző megszálló és quisling erők képezték a hatalmat. Ez kihatott arra, hogy a feltételek különbözőek voltak Szerémségben, Bánátban és Bácskában. (Folytatjuk) Stevan Doronjski, a JKSZ KB Elnökségének elnöke A JKISZ HARCA A HABORÚBAN ÉS A FORRADALOMBAN A VAJDASÁGI IFJÚ NEMZEDÉK EGYSÉGÉÉRT címmel beszámolót tartott a delibláti építőtáborban megszervezett háromnapos ifjúsági tanácskozáson. Ebből az alkalomból folytatásokban közöljük Stevan Doronjski beszámolóját. STEVAN DORONJSKI Hiúságunk a forradalom éveiben A JKISZ harca a vajdasági ifjú nemzedék egységéért (7.) MAGYAR SZÓ 1980. október 1., szerda i MI Megnyílt a nemzetközi őszi vásár (Folytatás az 1. oldalról) A házigazda nevében Nikola DRAGIN, a vásár vezérigazgatója, Újvidék képviselő-testületének nevében pedig Anton LADIŠIC üdvözölte a vendégeket. A megnyitón Rade TODOVIC, a Jugoszláv Gazdasági Kamara alelnöke beszédében egyebek között hangsúlyozta hogy ez a rendezvény nagyban hozzájárul a tudomány, a termelés és a fogyasztás eredményesebb együttműködéséhez az élelmiszer-termelésben, mivel az élelmiszeripar pillanatnyiilag legidőszerűbb kérdéseit taglal ,ja. Jó alkalom lesz arra, mondta Todovic, hogy a zöldség-, gyümölcs- és más élelmiszeripari termékek, készételek, továbbá a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek, göngyöleg és növényvédő szerek hazai gyártói bemutassák és felkínálják termékeiket és kifejezzék készségüket a hosszú távú együttműködésre elsősorban a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és a forgalmazó munkaszervezetekkel a piac jobb szervezettsége és ellátottsága céljából. Hangsúlyozta továbbá, hogy anyagi és társadalmi fejlődésünk érdekében az élelmiszer-termeléssel törődnünk kell, mert ettől függ az ipari feldolgozás gyorsabb ütemű fejlődése, a lakosság jobb élelmiszer-ellátása. Másrészt hozzájárul hazánknak a nemzetközi, különösen a fejlődő és el nem kötelezett országokkal való szorosabb és eredményesebb együttműködéséhez is. Az idei vásár lehetővé teszi még hogy a kiállítók és egyéb résztvevők hasznos véleménycserét folytassanak a termelést, a forgalma- zást, a hosszú távú tervezést és a munkaszervezetek szorosabb együttműködését érintő lényege- sebb kérdésekről. A vendégek a megnyitó után megtekintették a vásárt. Sveta Kovačević, a JSZSZK Képviselőházának alelnöke a vásáron tett látogatása után nyilatkozatot adott az újságíróknak, amelyben az őszi vásár jelentőségére mutatott rá. Egyebek között hangsúlyozta, hogy az ország minden tájáról érkező kiállítók részvétele lehetőséget ad arra, hogy az élelmiszer-termelők és a forgalmazók szorosabb együttműködést alakítsanak ki a piac jobb ellátottságának biztosítására. A tudomány alkalmazásáról Kovačević elmondta, hogy a termelésben egyre jobb eredményeket érünk el a tudomány alkalmazásának köszönhetően, ami a vásáron is látható. Különösen vonatkozik ez a növényvédő vegyszerek gyártására. Kedvezően értékelte a kísérő rendezvények, a sorra kerülő szaktanácskozások és kerekasztal-beszélgetések témaválasztását is. E. L. V. Sveta Kovačević megnyitja a vásárt A közösségtudat elmélyítése A VKSZ TB Elnökségének e nemzetek és a nemzetiségek közötti szocialista önigazgatási viszonyok fejlődésével foglalkozó bizottsága tegnap délelőtt folytatta a tartományi művelődési rendezvények jellegzetességeiről, a velük kapcsolatos eszmei és politikai kérdésekről kezdett véleménycserét. Mint már ismertettük, a felmérés és a róla eddig elhangzott vita rámutat, hogy az ilyen jellegű kulturális tevékenységet is önigazgatási alapon kell megszervezni, mégpedig oly módon, hogy minél inkább elősegítse a dolgozók részvételét a művelődéspolitika alakításában, és előmozdítsa a nemzeti egyenjogúság elvének még teljesebb érvényesülését.