Magyar Szó, 1980. november (37. évfolyam, 302-329. szám)

1980-11-01 / 302. szám

2 KÜLPOLITIKA NYUGTALAN BASZKFÖLD Meggyilkoltak még egy képviselőjelöltet offenzíva a kormánypárt ellen Tegnap délelőtt San Sebastian baszk városban kioltották Juan de Dios Dovalnak, a kormányzó De­mokratikus Centrumunió vezető személyiségének életéit. A meg­gyilkolt politikusnak a szövetségi parlamentben el kellett volna fog­lalnia Marcelino Oreja volt spa­nyol külügyminiszternek a képvi-­­­selői helyét. Mindössze hat nappal azután öl­­­ték meg, hogy gyilkos merénylet áldozata lett Jaime Aresse, akinek szintén Oreja örökébe kellett volna lépnie a parlamentben. Aresse szintén a kormányzó párt vezetői közé tartozott. Mindkét politikus ellen a merényletet baszk szepara­­tisták követték el. A kormányzó párt két előbbi ve­zetője azért lett a szeparatisták célpontja, mert Marcelino Oreját­­a külügyminiszteri tisztségtől való megválása után kinevezték Baszk­földön a kormány főkormányzójá­vá, s emiatt le kellett mondania képviselői tisztségéről. Suarez miniszterelnök kormá­nya tegnap délelőtt ülést tartott, s m­­egvi­tat­ta a mind gyakoribb vég-­­­zetes kimenetelű merényleteket.­­ Diós­zóval a kormányzó párt harmadik vezetője, akit az utóbbi egy hónapban öltek meg. Renteria baszk városban tegnap megsebesítették Miguel Aguert a kormányzó párt tagját. Hivatalos adatok szerint az idén Baszkföldön 38 személyt öltek meg, 82-t pedig megsebesítettek. A baszkok helytelenítették a kormány döntését, hogy Marcelino Oreját nevezte ki főkormányzó­jává. Szerintük ez nincs összhang­ban a tartomány autonóm jellegé­vel. Részben ezzel magyarázható a kormányzó párt vezetői ellen el­követett merényletsorozat. _________________ (Tanjug) A kormányfő nyugalomra int Nemzeti és vallási zavargások Indiában Indira Gandhi indiai miniszterelnök felkérte a népet, őrizze meg az egysé­get, s elítélte a testvérháborút. Bün­tetéssel fenyegette azokat, akik nem­zeti gyűlöletet és zavargásokat szíta­nak. Indira Gandhi azután intézett üzenetet a néphez, hogy a napokban ismét nacionalista és hasonló jellegű rendbontások történtek Moradabadban és más indiai városban. Úgy ítélte meg, hogy sem a szilárd kormány, sem a hadsereg és a rend­őrség nem gátolhatja meg a naciona­lista zavargásokat, ezért a népnek kell őrködnie a testvériség és az egység alapelvei felett. Hozzáfűzte, ha nem állják útját a rendbontásoknak, az ország nem haladhat előre, nem ve­heti fel a harcot a szegénység ellen. A Times of India című delhi napilap tegnapi számában aggasztónak nyilvá­nította a zavargások kiújulását. Az utóbbi 24 órában további négy személy életét vesztette a moradabadi vallási leszámolásokban. Nem hivata­los értesülések szerint az utóbbi idő­ben újabb villongások kezdődtek a hindu és a muzulmán közösség tagjai között. Az említett városban jó néhány üz­letet­, házat felgyújtottak, nagyszámú személyt bántalmaztak. A városban ostromállapotot hirdettek. Godhra városban a heves összetűzé­sek után tegnapra megnyugodott a helyzet. Legalább hét személyt meg­gyilkoltak, negyvenen megsebesültek. A városban nagyszámú katona, rendőr cirkál. (Tanjug) SZOVJETUNIÓ-JAPÁN Tokió nem enyhít a gazdasági szankciókon összehangolt politikát szorgalmaz a nyugati országokkal Tokió, október 31. Maszajosi Ito japán külügyminiszter ma kijelentette: a tokiói kormány nem szándékozik enyhíteni a Szovjetunió ellen foganatosított gazdasági szank­ciókon, de szorgalmazza, hogy a nyu­gati országok — elsősorban az Euró­pai Gazdasági Közösség tagjai — koor­dinálják és tartsák egyensúlyban vo­natkozó politikájukat. A külügyminiszter ilyeténképpen cá­folta a japán sajtó cikkezését a parla­mentben tett tegnapi kijelentésével kapcsolatban. Nyilatkozását a lapok úgy értelmezték, hogy a kormány enyhíteni szándékozik a gazdasági szankciókon, persze a többi nyugati országgal megállapodásban, s az ame­rikai elnökválasztás után. Ito azonban ma is méltatlankodott amiatt, hogy egyik-másik nyugat-európai ország újabb hiteleket hagy jóvá a Szovjet­uniónak és fokozza vele gazdasági együttműködését. A japán diplomácia főnöke decem­ber elején körutat tesz Nyugat-Euró­­pában, s nemcsak a Japán és a Közös Piac között felmerült kereskedelmi viszály megoldásáról fog tárgyalni, ha­nem azt is szorgalmazza majd, hogy a nyugatiak hozzák egyensúlyba a Szov­jetunióval való gazdasági kapcsolatu­kat. . A gazdasági körök az utóbbi időben nagy nyomást gyakorolnak a kormány­ra, hogy függessze fel a Moszkva el­len foganatosított gazdasági szankció­kat. Ito ezzel összefüggésben ma ki­jelentette: a japán—szovjet kapcsola­tok alakulása csakis Moszkváitól függ. Ezzel összefüggésben említést tett a Szovjetunió afganisztáni katonai be­avatkozásáról, amely — megítélése sze­rint — fenyegeti a világ békéjét. Ezenkívül a Kurd-szigetek körüli te­rületi viszály kérdését is említette. Moszkva fejleszteni szeretné kapcso­latait Tokióval — ilyen irányú tevé­kenységet folytat Moszkvából való visszatérése óta Poljanszkij szovjet nagykövet is —, a japán diplomácia azonban azzal válaszol erre, hogy a gazdaságot nem lehet különválasztani a politikától. A japán külügyminisztérium a na­pokban nyilvánosságra hozta a máso­dik világháború utáni időkben kelet­kezett titkos diplomáciai okmányok egy részét, amelyek a Szovjetunióban fogva tartott japán hadifoglyokra vo­natkoznak. A TASZSZ hírügynökség szerint ennek az intézkedésnek az a célja, hogy előítéleteket támasszon a Szovejtunióval szemben. (Tanjug) Major Nándor fogadta az NSZFP tanulmányi küldöttségét Major Nándor, a JESZ KB El­nökségének végrehajtó titkára tegnap fogadta a Német Szocia­lista Egységpárt tanulmányi kül­döttségét, amely Ursula Ragwitz­­nak, az NSZEP KB tagjának a vezetésével látogatott hazánkba. Major tájékoztatta a delegációt a JKSZ művelődésfejlesztési tevé­kenységéről. (Tanjug) A KÖZEL KELET A knesszet a Golan fennsík bekebelezésére szavaz? Az akciót a latoristák hallgatólagosan támogatják Tel Aviv-i hírek szerint az iz­raeli k­nesszetben mind erőtelje­sebb az az áramlat, amely tá­m­o­­gatja a Golan fennsík bekebelezé­sét. Az akciót hallgatólagosan tá­mogatja az ellenzéki Munkáspárt is, amelyhez az egyiptomi diplo­mácia nagy reményeket fűz a megszállt területek jövőjével kap­csolatban. Az egyiptomiak ugyanis remé­lik, ha a Munkáspárt a tavaszi választások után hatalomra jut, elődjétől eltérő álláspontot kép­visel majd a megszállt területek kérdésében. Az annexió hívei szerint két hónap alatt a knesszet elfogad­ja a Golán fennsík bekebelezését, s ezzel Izrael kiterjeszti közigaz­gatását további 1850 négyzetkilo­méter területre, amelyet az 1967. évi háborúban Szíriától ragadott el. A nyáron, amikor Jeruzsálem arablakta negyedeiről szavaztak, a Munkáspárt nem ítélte­­el a be­kebelezési politikát. A labusisták­­hoz közel álló újság egyébként­­azt­­írta, hogy a Golan fennsík bekebelezésének követelése miatt Izraelt a nemzetközi közvélemény el fogja ítélni a béketörekvések kudarcba fulladása miatt, s „az Egyesült Államok rákényszerül, hogy elhatárolja magát Izraeltől, mert olyan területről van szó, amely történelmileg sem tartozik Izraelhez”. (Tanjug) MAGYAR SZÓ 1980. november 1., siamba! Grlicskov hazaérkezett Budapestről Dr. Alekszandar Grlicskov, a JKSZ KB Elnökségének tagja teg­nap hazaérkezett Budapestről, ahol a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának meghívására rövid munka jellegű látogatáson járt. Grlicskovot Vlado Janžić, a JKSZ KB Elnökségének végrehaj­tó titkára és Halász József, a Ma- I gyár NK belgrádi nagykövete kö­­­­szöntötte a fővárosi repülőtéren.­­ Budapesti látogatása során Gr­­i­licskov megbeszéléseket folytatott : Gyenes Andrással, az MSZMP KB­I titkárával a Jugoszláv Kommunis­ta Szövetség és a Magyar Szocia­lista Munkáspárt együttműködésé­nek időszerű kérdéseiről. Megelégedéssel nyugtázták, hogy a két párt és a két ország kap­csolata és együttműködése ered­ményesen fejlődik a Tito és Ká­dár elvtársak által rögzített elvek szellemében. Véleményt cseréltek az időszerű nemzetközi kérdésekről, a kom­munista, munkás- és haladó moz­galomban játszódó folyamatokról és általában a társadalmi haladá­sért és a szocializmusért folyó küzdelemről. Grlicskovo­t csütörtökön Kádár János, az MSZMP KB első titkára is fogadta. Ezúttal is megállapí­tották, hogy a JKSZ és az MSZMP, valamint a JSZSZK és a Magyar NK kapcsolata és együtt­működése eredményesen fejlődik . Mindkét fél kifejezte készségét , hogy a jugoszláv—magyar jószom­szédi és baráti kapcsolatokat, va­lamint a sokoldalú együttműkö­dést továbbfejlessze s még tartal­masabbá tegye népeink, a béke és a szocializmus javára. ITanine) KORMÁNYCSERE JAMAICÁBA). Az ellenzéki laburisták fiényes győzelme A választások eredménye — Edward Seaga lesz a miniszterelnök — Manley pártja oppozícióban Kingston, október 31. Az eddig ellenzéki Laburista Párt aratott győzelmet a tegnap le­bonyolított jamaicai választásokon. Nem teljes­­kimutatás szerint, ame­lyet a késő éjszakai órákban ismer­tetett a rádió és a televízió, a győztes párt a lehetséges 60­­közül 40 helyet szerzett a parlamentben. A választás kimenetele óhatatla­nul őrségváltást von maga után a kis karib-tengeri ország kormányá­ban. Manley eddigi miniszterelnök Népi Nemzeti Pártja 8 évi meg­bízatás után ellenzékbe szorult, s az ország vezetését kénytelen át­engedni a laburista vezérnek, Ed­ward Seagának, az 50 éves ügy­védnek, aki 1962-ben kezdte meg politikai pályafutását és hat évvel ezelőtt állt a laburisták élére. Az eddigi kormányfőtől, az 56 éves Michael Manleytől eltérően, aki ez alatt a 8 esztendő alatt a demokratikus szocializmus prog­ramja szellemében számos társa­­dalmii-gazdasági reformot indított­­ el, államosítván több bauxitbányát ( és több fontos gazdasági ágat —­­ Edward Seaga, aki egyébként az­­ Egyesült Álamokban született és I nevelkedett és a Harvard egyete­­­­men tanult, a magánszektorra, il­letve a külföldi tőkére támaszko­dik programjában. Noha a választás előtti jóslatok nagyjából azonos esélyt adtak a két vezető pártnak, sőt az eddigi kormányfőt némi előnyben is ré­szesítették, a laburisták a remélt­nél is nagyobb arányú győzelmet arattak. A meglepetés annál na­gyobb, mert a négy évvel ezelőtti választásokon Manley pártja 47 képviselői helyet kapott a parla­mentben. Az idő fogja majd megmutatni, hogy a körülbelül kétmilliós Ja­maicában milyen változások tör­ténnek majd a kormánycsere foly­tán. A nyugati hírügynökségek kom­mentárjai egyébként úgy hangza­nak, hogy a parlamenti választá­sok eredményeként vége szakad a szocializmusba vezető demokrati­kus útnak. A választási törvény értelmében az alsóházban többséghez jutó párt választja a miniszterelnököt és ki­nevezi a szenátus 13 tagját, a fenn­maradó 8 szenátori hely pedig a vesztes pártot illeti meg. Manley egyébként tagja marad a parla­mentnek, miután választókörzeté­ben megszerezte a többséget. Seaga kijelentette: első gondja az lesz, hogy a kubai nagykövet hazarendelését kérje. Jamaica teljes jogú tagja az el nem kötelezettek mozgalmának. Belpolitikai síkon a Manley-féle kormány reformpolitikája a széles néprétegek javát szolgálta. Seaga ezzel szemben olyan gazdasági fej­lesztést képzel el, amely elsősor­ban a külföldi — főként az észak­amerikai — tőkére és a multinacio­nális társaságokra támaszkodik. Nyilvánvaló, hogy a választáso­kon a magánbusiness került túl­súlyba, s ennek minden bizony­­nya­l meglesznek a visszahatásai az ország politikai irányvonalára. Fennáll azonban a veszély, hogy a túlzásba vitt gazdasági fejlődés Jamaica politikai függetlenségét is elsorvasztja. (Tanjug) Manley követői három nappal ezelőtt még biztosra vették pun­juk győzelmét. Az ifjú Pahlavi megkoronáztatta magát Az iráni néphez intézett üzenetében a tömegek támogatását kéri Kairó, október 31. Reza Pahlavi, a megbuktatott iráni uralkodó legidősebb fia ma Irán új uralkodójává nyilvá­nította magát, s e minőségben üzenetet intézett az iráni néphez. A koronázási ünnepséget Kai­róban rendezték meg, ahol Reza Pahlavi számkivetésben él apja családjával. A ceremónia nem volt nyilvá­nos. Pahlavi a néphez intézett üzenetében megtámadta Kho­meini ajatollahot és a teheráni kormányt, és a legszélesebb nép­tömegek támogatását kérte. II. Reza Pahlavi ma ünnepli 20. születésnapját. (Reuter) NEM MINDENNAPI ESET SVÉDORSZÁGBAN Odisszea 294 Egy fogoly látogatóba ment haza, s bejárta a fél világot (A Tanjug tudósítójától) Stockholm, október 31. AMIKOR A SVÉDORSZÁGI Westervik börtön 294-es számot viselő lakója engedélyt kért az il­letékes hatóságoktól, hogy meglá­togathassa Helsinkiben élő felesé­gét, álmodni sem merte volna, mi­csoda kalandnak néz elébe. A börtönigazgatóság a külföld­re távozást nem engedélyezte ugyan számára, példás magaviseletéért azonban jóváhagyta neki, hogy néhány napot Malmöben töltsön. Csak­hogy amikor megérkezett az ország déli részén fekvő vá­rosba, nem tudott ellenállni a kí­sértésnek: beszállt a Helsinkibe induló komphajóba. Minthogy ok­mányai nem voltak, a finn rendőr­ség az Interpol segítségével pró­bálta megállapítani személyazo­nosságát. Az Interpol azt jelentet­te, hogy a 294-es számú rab a Ba­hama-szigeteken született, kézen­fekvő volt hát a finn rendőrség döntése is: az ügy nem rá tarto­zik, hanem a britekre. Így aztán a 294-es számú rabot Londonba irányították. A brit rendőrség leszögezte, hogy a fővárosban nem lehet mit kez­deni vele, hanem oda kell elkülde­ni, ahol született.­ Vagyis a Baha­­ma-szigetekre. A FESTŐI SZÉPSÉGŰ szigete­ken azonban nem vitte sokra. Nagy nehezen megmagyarázta az illeté­keseknek, hogy valóban a Baha­­ma-szigeteken született, de svéd apától és anyától, következéskép­pen ő maga svéd állampolgár. Ez a körülmény túlságosan is bonyo­lultnak bizonyult a hatóságok szá­mára, s eldöntötték: vissza kell toloncolni Londonba! A brit rendőrség, mi mást tehe­tett volna, visszairányította Finn­országba. Az ottani rendőrség nem volt megelégedve a döntéssel, s még egyszer visszaküldte London­ba a 294-es számú rabot. Itt aztán már fennen követelte, hogy engedjék Thatcher miniszter­­elnök vagy Erzsébet királynő elé. A rendőrség nem ígért neki sem­mit, ellenben — immár 48 nap el­teltével — végre megállapította: a szóban forgó személy valóban svéd állampolgár, tehát vissza kell jut­tatni Malmöbe. A 294-es számú rab 60 napos hányattatás és több ezer mérföldes utazás után végre „hazakerült” a westerviki börtönbe. Legnagyobb sajnálatára nem sikerült találkoz­nia a feleségével. — AZ ESET VALÓBAN ÍGY TÖRTÉNT — jelentette ki Micha­el Gustavsson, a börtön szóvivője. — Mi azonban nem tehetünk róla, hiszen megmondtuk neki, hogy Svédországot nem szabad elhagy­nia.

Next