Magyar Szó, 1980. november (37. évfolyam, 302-329. szám)

1980-11-06 / 307. szám

lül Hl /I/ 1Ч/*.—"*-'-448 *. - "" ül. évfolyam — 43. szám 1990. november 6. A SZERZŐDÉSKÖTÉS KÜSZÖBÉN Mennyi szója lesz jövőre Vajdaságban? Köztudomású, hogy a szója nagyon fontos fehérje- és olajdús növény, enélkül a takarmánygyártás és takarmányozás el sem képzelhető. De nemcsak a jószághizlalásban játszik fontos szerepet ez a nyersanyag, hanem megfelelő módon feldolgozva emberi táplálkozásra is alkalmas, sőt számos ipari alapanyaga lehet. Nem véletlen tehát, hogy mindenütt a világon, így nálunk is egyre nagyobb figyelmet szentelnek a szójatermesztésnek és feldolgozásnak. A žedniki másodvetési tapasztalatcserén nem csak a gyakorlati eredményekről volt szó, hanem a jelenlegi kísérleti stádiumban tartó próbálkozásokról is. Erről beszélt többek között dr. MOLNÁR Imre, az újvidéki Mezőgazdasági Kar Földművelési és Konyhakertészeti Intézetének szakembere. Becsén például épül az a szója- feldolgozó üzem, amely a táplálkozásra alkalmas alapanyagokon kívül szójadarát is gyárt a jószágtenyésztőknek. Sajnos, nemcsak a szójagyár építése késik, hanem maga a haszonnövény is nehezen honosodik meg nálunk. Több oka van annak, hogy az idén például a szója vetésterülete alig 12 000 hektár volt a tervezett 40 000 hektár helyett és annak is megvan az oka, hogy miért csupán 22 métermázsa körül van az idei átlaghozam, habár ennél jóval nagyobb hozamot is el lehetne érni. TÓTH János mérnökkel, a becsei szójaproteingyár szakemberével beszélgettünk most a szerződéskötés küszöbén, hogy mit tettek és mit tesznek a jövőben a gyár szakemberei e fontos ipari növény népszerűsítése érdekében, és véleménye szerint miért vonakodnak a földművesek a szójatermesztéstől. Folyamatosan készülünk a szer-ződéskötésre, és igyekszünk tisztázni és megoldani azokat a nehézségeket, amelyek kihatással vannak a szerződéskötésre. Elsősorban az árat említeném meg, mert az idei kedvezőtlen árparitásokon szeretnénk javítani. Azt javasoljuk, hogy a termelők jövőre a szója kilójáért 15, illetve 16,50 dinárt kapjanak. Határozat még nem született erről, de bízunk benne, hogy javaslatunkat elfogadják. Szerintem fontos, hogy az egyéni termelők és a társadalmigazdaságok, amelyek szójatermesztésre vállalkoznak, megfelelő mennyiségű szójadarát kapnak, tehát olyan értékes szójaterméket, amely atöménytakarmányok alapanyaga. A szerződéskötést hamarosan megkezdjük, és idei tervünk, hogy növeljük a szója vetésterületét az egyéni termelőknél. Ami az átvételt illeti, jövőre nehézségek nem fordulhatnak elő, ugyanis Becsén, a gyár keretében egy hozzávetőlegesen hétezer vagonos tároló épült. Naponta kb. 200 vagon szóját képes megszárítani és tárolni. Ezért nem lesz fennakadás az átvételnél. Különben azt javasoljuk a termelőknek, hogy egy kicsit nagyobb nedvességtartalommal arassák a szóját, hogy kevesebb legyen a szóródás, valamint hogy a szójamag héja ne repedezzen meg, mert ha az megsérül, akkor technológiai szempontból nem felel meg emberi táplálkozásra alkalmas termékek előállítására. A péterrévei termelők nemcsak szorgalmukról, hanem kezdeményező készségükről is ismertek, nem idegenkednek az újdonságoktól a jövedelmezőbb haszonnövények termesztésétől. Ezért nem véletlen, hogy azótatermesztéssel is foglalkoznak, de BOLDIZSÁR József, a péterrévei társastermelési alapszervezet szakembere szerint néhány dolog kedvét szegi a termelőknek. — Beszélgettünk a szójagyár szakembereivel, hogyan is lehetne növelni a területeket. Van tapasztalatunk, hiszen már 1974-ben volt szerződésünk a zágrábi olajgyárral szójatermesztésre. Abban az évben elég jó hozamokat értünk el. Sajnos, már akkor is nagy volt a levonás a nedvességtartalomra hivatkozva, és emiatt csökkent az érdeklődés. De nemcsak a hozzáállást hibáztatjuk, mert, való igaz, hogy a fajtákat sem ismertük eléggé. Mivel nem tudtuk az érési időt, aratása legtöbbször vagy a napraforgó, vagy a cukorrépa betakarításának idejére csúszott, ami nem felelt meg. Most már más a helyzet, mert vannak olyan szakosított termelőink, akik le tudnák kombájnozni a szóját. — Milyen volt az idei év? — Az idén, sajnos, nem dicsekedhetünk, mert öt termelőnk vetett szóját, azonban legjobb hozam 1800 kiló volt holdanként, de termett ennél sokkal kevesebb is. Éppen ezért jó lenne, ha a tél folyamán a gyár szakemberei szakelőadásokat tartanának, amelyen megismertetnék a termelőket a termesztési tudnivalókkal. Persze ezenkívül jó lenne az árakat is rendezni. A javasolt ár remélem, serkentően hat majd a termelőkre. Aztán baj van a nedvességtartalommal is. Ezenkívül, az alapszervezet illetéke sincs tisztázva, amit a szójatermesztés megszervezéséért kapna... KONC Etelkának, az idén 11 és fél hold szójája volt, és az alacsony hozamokon kívül pontosan a felsorolt nehézségekre panaszkodik. — Már 1975-ben és 1976-ban is volt szójánk, és akkor meg is voltunk elégedve a hozammal. Az idén, sajnos, feleannyit se takarítottunk be, mert csak nyolc mázsát értünk el holdanként. Ha ehhez még az árat is hozzávesszük, akkor érthető, hogy nem vagyunk éppen elégedettek. Azonkívül, hogy sok vele a munka, a legnagyobb baj, hogy nem veszik át helyben a termést. Az idén is például Verbászra kellett vinni, ez egy egész napot vesz igénybe. Ez viszont nagy idő egy termelőnek. Hiszem azt, hogy ezt meg lehetne oldani. Ennek ellenére, ha az ára módosul és megoldódik az átvétel, kérdés, megint lesz szóján-, de nem ennyi, mint az idén. SÖRÖS Vilmos ugyancsak péterrével termelő gépszolgáltatásra társult, de volt valamennyi szóriája is. A hozammal ő sem elégedett, mert a kedvezőtlen időjárás, a belvizek meg a vadkár miatt nagyon alacsony volt a hozam. A hét holdon 28 mázsa 60 kiló szója termett. A felsorolt tényezőkön kívül azonban szerinte a szemszóródás is olyan mértékben csökkenti a hozamot, ami komolyan megkérdőjelezi a jövedelmezőséget. A kombájn legalább 200 kilogramm szóját elszór, a nem megfelelő fésűrendszer és vitorlabeállítás miatt. Tudniillik, ha a kés véletlenül eléri a hüvelyt, a mag azonnal kiszóródik, tehát nem tudjuk betakarítani. Ezt olyan fajtákkal lehetne megoldani, amelyeknek alsó hüvelye legalább 10 centiméterre lenne a földtől. De szerintem gépekkel is ki lehetne ezt küszöbölni, ha pél-dául a Zmnaj gépgyár szakemberei gondolkodnának egy olyan adalék, vagy gép megszerkesztésén, amely megakadályozná a szemszóródást.1 — A kétszeri termesztés nem újkeletű, sokfelé a világon elterjedt. Mindenekelőtt Kínát, Vietnamot és Japánt említeném, ahol a másodverés ugyanolyan jelentőségű, mint a rendes termelés. Persze, ehhez nagyban hozzájárulnak az időjárási tényezők is. Szó volt itt arról, hogy a jövőben fokoznunk kell az élelmiszertermelést. A meglevő területen kell jobban gazdálkodnunk. Ezért — ahol csak lehet — két termést kellene betakarítanunk ugyanarról a területről. Ennek a lehetőségei megvannak, és csupán tőlünk függ, hogyan használjuk ki őket. Mindenekelőtt a technológiai követelmények szigorú betartásának fontosságára hívom fel a figyelmet, és néhány újabb kísérleti eredményről számolok be. Az újvidéki kutatóintézetben folynak olyan kísérletek, amelyek eredményeit talán máris alkalmazhatnánk. Vucic professzor palántanevelési kíséreteiéi során kukorica-, napraforgó- és szójapalántákat nevel másodvetési célokra. Ezeket a palántákat ültetik ki az árpa és a búza aratása után a kellően elkészített talajba. A palántálással azt érjük el, hogy meghosszabbodik a tenyészidő, ezáltal valamivel késeibb fajtákat, hibrideket termeszthetünk, s az is lehet, hogy a növény beérik, habár nem ez az elsődleges célunk. A napraforgó esetében például nagyon fontos, hogy a palántából nevelt mosodvetés olyan növényesket ad, amelynek magja beérik, és még olajat is sajtolhatunk belőle. Ezen a téren persze még sok a tennivaló. Mindenesetre máris vannak olyan palántáló gépek, amelyek egyszerűen palántálják a növényeket megfelelő távolságra. 90—95 százalékuk is megered. Persze öntözésre is szükség van, vagy pedig akkor kell palántálni, amikor csapadékosabb az időjárás. Ez a módszer még egy lépéssel előbbre vihetné a kétszeri termesztést ezen a vidéken is, ahol eddig csak a „hagyományos” kettős termesztéssel foglalkoznak. VARRDY Lóránd mérnök, a szabadkai körzeti gazdasági kamara alelnöke a találkozón méltatta a mezőgazdasági szakemberek szerepét a nagy mennyiségű és olcsó élelmiszer termelésében. Szólt az egyes haszonnövények szerepéről, részletesen foglalkozott a kukorica optimális vetésterületével és ennek a haszonnövénynek a takarmánygyártási jelentőségével. Ennek kapcsain vetette fel, hogy még mindig nem hasznosítjuk sem a kukoricából, nem a más haszonnövényekből származó hulladékanyagokat kellő módon, sőt némelyik takarmányozásra alkalmas növény egyáltalán nem kap helyet a takarmányozásban. Egyik ilyen növény, pl. a cukorcirok, szilázs összetevőjeként nagyon gazdaságossá teheti a hizlalást. — Nálunk sajnos kevésbé ismert a cukorcirok, és nem is terjedt el túlságosam, mert nem szenteltünk elég nagy figyelmet neki. A cukorcirok mintegy 120—140 napos tenyészidőt igényel, tehát másodvestésre ugyan nem éppen alkalmas, azonban ahol silótakarmányt szeretnénk a másodvetésből készíteni, ott a cukorcirok jelentősége rendkívül nagy lehet: mintegy 15—17 százalékos a cukortartalma, kiválóan alkalmas tehát a szilázsba. Ahol silózásra alkalmas növényeket vetünk, valamekkora területet a cukorciroknak szánhatunk, mert önmagában véve is igen értékes silótakarmányt tudunk előállítani belőle. Sós vizet, foszfort stb. is alig kell a szilázs minőségének javítása céljából hozzáadnunk. A cukorcirok hozama 400—600 méter mázsa kezet váltakozik hektáronként. A kukorica és a cukorcirok együttes lesilózását azok próbálhatnák meg, akik már foglalkoztak másodvetéssel, és akik sarrvasmarhát hizlalnak. Hiszem, hogy számukra e gondolat felvetése és megvalósítása haszonnal járhat. (VÉGE) Ha egy ilyen gépet kapnának a péterréveiek, sokat jelentene számukra. Számoljuk csak ki, ha pl. a szója mázsája 1500 dinár, a két mázsás szemveszteség 3000 dinárt tesz ki. Egy ilyen géppel a szóródást megtakarítva a holdanként 12 mázsás hozammal is elégedettek lennénk, és nem sajnálnánk a cséplési díjat sem. De ezek ellenére továbbra is próbálkozom majd a szójával, hogy megfigyeljem, mit lehet vele elérni. Sok olyan apróság felvetődött az elmondottak során, amelyek együttesen nagy nehézséget jelentenek az egyéni termelő számára, még akkor is, ha a gyár a szerződésben többek között szójadarát kínál. Tóth János mérnök szerint az volt az utolsó év, amikor az olajgyárak vásárolták fel a termést. A becsei szójagyár kicsit késik a beruházási nehézségek miatt. Ezért is kötöttek megállapodást az olajgyárakkal az idei terményfelvásárlásra, melynek során felmerültek a nehézségek. Jövőre, ha Becsén veszik át a szóját, ilyesmi az átadásnál nem fordulhat elő. Ez pedig, ha még az ár is rendeződik, remélhetőleg hozzájárul a gyár terveinek megvalósulásához, nevezetesen ahhoz, hogy növekedjen a szója vetésterülete az egyéni termelőknél is. Ez pedig a tartományi vetésterv nagyobb arányú megvalósulását eredményezné. PAPP GÁBOR József TANÁCSKOZÁS A MÁSODVETÉSRŐL Palántából eredményesebb Az idén azok a földművesek jártak jól, akik korai hibrideket termesztettek és a földet idejében előkészíthették búza alá PANCSOVA! EREDMÉNYEK Az idén is jól fizető Шт A kukoricatermés betakarítása nagy lendülettel, halad Vajdaság-szerte. A hozamok vidékenként igen eltérőek, attól függően, hogy a tavasszal és a nyáron milyen volt az időjárás. Tudjuk, hogy általában nem kedvezett a kukoricának sem. Nem is várhatunk rekordhozamokat, sőt lesznek olyan területek, amelyeken a termés nem érik be a betakarítás végső határidejéig sem, éspedig éppen azokon a földeken, amelyekbe nagyhozamú hibrideket vetettek. A pancsovai kombinát földjein azonban az idén is jól fizet a kukorica. Erről tanúskodnak az eddigi adatok, amely szerint a hektáronkénti átlaghozam eléri a 10 mázsát. A Tamis gazdaságain a múlt hét végéig több mint ezer hektárról takarították be a termést, miközben 760 hektárról a magkukoricát is raktárba helyezték már. Egyes területeken a szem nedvességtartalma igen magas, eléri a 35 százalékot is. Ettől függetlenül a szakemberek úgy vélik, hogy ha nem ázott át túlságosan a talaj, a kombájnokkal nem szabad leállni, annál inkább, mert a kombinát mintegy 2000 vagon kukoricát az állatok takarmányozására használ fel, tehát nem lényeges, hogy mekkora a mag nedvességtartalma. Ezenkívül további 200 hektárról zöldsiló formájában használják fel a kukoricát. A mezőgazdászok az első parcellák termését már összehasonlították a tavalyi átlaghozammal, és ismerve a termés átlagos minőségét, és a kukorica jelenlegi állapotát, úgy vélik: a hozamok nem maradnak el a tavalyi mögött, amikoris kombinát szinten 86 mázsa hektáronkénti átlag szemtermést mértek. Az egyéni termelők földjén is nagyon jónak mutatkozik a kukorica, és ezt igazolják az eddig betakarított hektárok hozamai is. Sajnos, sok termelő nem veszi figyelembe a szem pillanatnyi nagy nedvességtartalmát, és a szakemberek szerint megtörtént már, hogy egyesek a 60 százalékos nedvességtartalmú csöves kukoricát is géréba rakták. Ezek nagyon rosszul teszik, hiszen ez a kukorica megpenészedik és nagyobb része kárbavész. Mivel a kombinát szárítókapacitásaiban lehetőség van a kukorica szárítására a kooperánsok igénybe vehetnék, hiszen kedvező feltételekkel megmenthetnék a jó termést. Egyébként e vidék külön érdekessége, hogy az egyéni termelők az idén jobbára az SK—704-ез hibridet termesztették. A társult termelők is emléksznek стсп a vidéken 1963 év, 1970 között a kukorica átlaszhozama 58 mázsa volt, az utóbbi névgy évben pert» p, 75 y^é,7^2, hektármkénti átla got. Mint említettük i?, 37 idér» a 80-at is m^arhalaclip„ Vannak társult termeink, akik 15—16 láncot vetettek be kukoréval, hektárra átszámítva 129 mázsa morzsolt kukoricát nyertek, és sem számít azonban rekordnak, hiszen ет,›=п a. az említett, hibrid, más évekhez is kitűnően megtermett. A Tomisban hal Jottuk. hosn7 a uaucsovai Joco» TOéetHnne és a■bő, társult term’e knek kilenc hektáron рјЈпт finn»«!» körüli hozamuk lesz. A ур.’!су?сај Sándor a szaktantagok alapján ap/ry gondot fordít vetéskor a főszámra. $5 ft hektáronként átlát? 59 körül mező?. A szükséges korszerű a technikai kltárások alkalmazásán Mural tulajdonkénnen ez szavatolja, a nagy hozamot. T. I.