Magyar Szó, 1980. december (37. évfolyam, 330-344. szám)

1980-12-01 / 330. szám

-------BELPOLITIKA MAGYAR SZÓ ZOMBOR A jószomszédi kapcsolatok ápolása A havazás akadályozta a földműveseket a mezőgazdasági munkák végzésében Néhány centiméteres hótakaró borította november 29-ére, szom­bat reggelre a zombori község ha­tárát. A földművesek közül sokan úgy tervezték, hogy az ünnep ide­je alatt elvégzik a termésbetaka­rítás hátra levő részét. Erre azon­ban nem került sor, mert a ked­vezőtlen időjárás megakadályozta őket, vasárnap reggelre pedig már 6—8 centiméteres volt a hótakaró. Az utakon megnehezedett a közle­kedés, több közlekedési baleset is történt, egy például, a Szabadka— Zombor útszakaszon, súlyos kö­vetkezményekkel járt. November 28-án, a köztársaság­­ napja előestéjén ünnepi volt a hangulat Zomborban. Reggel 8 órakor ünnepélyes keretek között aláírták a magyarországi Baja és Zombor közötti együttműködési megállapodást az 1981—1985-ös időszakra. Délelőtt 10 órakor ün­nepi ülést tartott a Szocialista Szövetség községi választmánya, délben pedig gyáravatás volt az új ipari negyedben. Immár 15 éves múltra tekint vissza Zombor és a magyarországi Baja együttműködése. November 28-án pénteken Milan ZELIC, a zombori községi képviselő-testület­­ elnöke, illetve dr. KINCSES Fe­renc, a bajai városi tanács elnök­­­ke és dr. NAGY Károly, a bajai­­ járási tanács elnöke látta el kéz­jegyével azt a dokumentumot, amelynek alapján együtt fog mű­ködni Zombor és Baja. Dr. Kincses Ferenc alkalmi be­szédében rámutatott: — Az a tény, hogy Jugoszlávia ünnepén, no­vember 29-én írjuk alá ezt a do­kumentumot, jele annak, hogy az együttműködést őszinte emberi hit­tel folytatjuk annak érdekében, hogy munkánk nyomán dolgozóink még jobban éljenek. Milan Zelić alkalmi beszédében elmondta, hogy a zombori község és Baja város, valamint a bajai járás együttműködése jó példa­ként szolgál a jószomszédi kap­csolatok ápolásában. A Szocialista Szövetség zombori választmányának ünnepi ülésén­­ pénteken délelőtt alkalmi mélta­tást Stanoje Gajdobranski mér­nök, a választmány elnöke mon­dott. Az ünnep ideje alatt Zombor­ban a 15 helyi közösségben 20 há­zasságot kötöttek, a kórház szülé­szeti osztályán pedig 8 szülésnél segédkeztek az ügyeletesek. T. L. SZABADKA A munkaszervezetekben ünnepeltek a dolgozók Szervezett volt a lakosság ellátása A köztársaságnapi ünnepeket Szabadkán a társult munka dol­gozói munkaszervezeteikben ünne­pelték meg. A polgárok a helyi közösségekben szerveztek alkalmi ünnepséget november 29-e alkal­mából. Közülük is kiemelkedik a vasutastelepi helyi közösség, ahol a nyolcadik vajdasági rohambri­­gád nevét viselő, nemrégiben ava­tott új általános iskolában rendez­tek gazdag ünnepi műsort a köz­társaság napja tiszteletére. A mun­kaszervezetek közül a község egyik nagy munkaszervezete, a 2400 dol­gozót foglalkoztató November 29-e Húsárugyár a köztársaság napján egyben a munkaszervezet napját is megünnepelte. Egyébként Szabadkán az ünnepi hangulat már csütörtökön és pén­teken megkezdődött. Ehhez az élel­miszer-árusító munkaszervezetek járultak hozzá leginkább. Hosszú idő után elmondható, hogy igazán szervezetten végezték a lakosság ellátását. Az üzletekben­­ kapható volt minden olyan árucikk, ami a közelmúltban gyakran hiányzott a pultokról. Volt elegendő mennyi­ségben és megfelelő választékban hús, tej, kenyér, kávé és több­fé­le déligyümölcs. A boltokban reg­geltől estig egymásnak adta a ki­lincset a sok-sok vásárló, amiből arra lehetett következtetni, hogy a szabadkaiak közül legtöbben otthon ünnepelték a köztársaság napját.­­ Természetesen a vendéglősök sem panaszkodhattak. Vasárnap vi­szont már egész nap kihaltak vol­tak a város utcái. Minden bizony­­nyal hozzásegített ehhez a bőséges hóesés is. A déli órákra már tíz centiméteres hótakaró borította az utcákat. A Vojvodinaput téli szol­gálata nem látott hozzá idejében a hó eltakarításához, így az autósok közül, akik ezen a napon indulni készültek valahová, bizonyára leg­többen otthon maradtak, mert a csúszós utakra csak a legbátrab­bak merészkedtek ki. H. F. BECSE Becse községben is méltóképpen több gyárrészleg üzembe helyezé­sével és más létesítmények fel­avatásával, pioni­avatással, dísz­ülésekkel és megannyi alkalmi rendezvénnyel ünnepelték meg a köztársaság születésnapját. November 28-án a község társa­dalmi-politikai és gazdasági életé­nek számos képviselője jelenlété-­­ ben helyezték üzembe a Becsei Agráripari Munkaszervezet ta­karmánykeverő üzemét, amelyet a munka­szervezetbe tartozó növény­termesztési és állattenyésztési tár-, sultimunka-alapszervezetek, tehát­­ az érdekeltek eszköztársításéval­­ hoztak létre. Az új létesítményről Dušan JOVANOVIC gyá­rigazgató beszélt, a gyár üzembe helyezését­­ jelképező szalagot pedig Dušanka­ JAKOVLJEVIC, a dolgozók gyű­lésének elnöke vágta át. A 60 millió dináros ráfordítással készült­­ gyár évente 70 000 tonna takar-­ mánykeveréket állít elő, az évi termelés értékét 600 millióra ter­vezik. Nagyon lényeges, hogy a takarmánykeverékhez szükséges nyersanyag 90 százalékát Becséről és környékéről biztosítják. November 29-én délelőtt számos meghívott vendég, a tartomány, a község és a környező községek társadalmi-politikai és gazdasági élete több jeles képviselőjének je­lenlété­b­en adták át rendeltetésé­nek a községi belügyi titkárság becses osztálya és a fertőmén­yi belügyi titkárság közlekedésrendé­szeti kirendeltsége új épületét, amely kiváló feltételeket biztosít a biztonsági szolgálat még ered­­ményesebb tevékenységéhez. Az avató ünnepségen Boško MILO­­VAN, a Szocialista Szövetség köz­ségi választmányának elnöklője és ILLÉS János, a községi végre­hajtó tanács elnöke mondott be­szédet A Flora Konzervgyár dolgozói a munkaszervezeti alakításának 20. évfordulóját ünnepelték meg. A Zidarben a munkaszervezet napját ünnepelve elismeréseket osztottak ki a kiváló dolgozóknak. A Faddo­­ban egyedülálló módon, a becsei művésztelep tárlatának megnyitá­sával ünnepelték. Ez az első eset, hogy a művésztelep keretében ké­szült alkotásokat egy munkacsar­nokban állítják ki. A III. helyi kö­zösségben az ezen a területen élő lányok és asszonyok kézimunka­kiállításának megnyitója jelentette ez eseményt. A nyugdíjasok és aggeik otthonának lakóit a Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói kedves alkalmi műsorral köszön­tötték az ünnep alkalmából. Ün­nepi hangulat, alkalmi rendezvé­nyek sokasága volt községszerte így Péterré­vén, Bácsföldváron, Mirosevón és Rađičevićen is. L. Gy. szerbe helyezték a takarmánykészítő részleget Gyáravatás a Bane Sekulić­­ban A köztársaság napja alkalmából Zomborban átadták rendeltetésének a Bane Sekulić Fémárugyár új üzemrészlegét. A beruházás értékel 210 millió dinár. Az új részlegben­­ jobb munkakörülmények között,­­ jobban termelhetnek. A 4200 négyzetméternyi munka-­­ csarnokban a legkorszerűbb gépe­ket szerelték fel. A szombaton megtartott ünnepségen Milorad BABČEVIĆ igazgató mondott al­kalmi beszédet. Méltatta a fémáru­gyár dolgozóinak sikereit. Többek között megemlítette, hogy ebben az évben nagyszerű eredményeket ér­,­tek el. Várható, hogy az év végéig­ a munkaszervezet összjövedelme eléri az 1 milliárd dinárt, mintegy­­ 100 millió dinárt helyeznek az ala­­­­pokba. Eredményesen takarékos-­­kodnak, több új termék gyártását kezdték meg. K. A. KANIZSA Ésszerűen hasznosik lemeszeli vilságainkat Az építőipari kombinát dolgozóinak gyáravatási nagygyűlésén Ion Sibovan mondott beszédet Kanizsán a köztársaság napja alkalmából rendezett ünnepség­­sorozat keretében pénteken délelőtt a helybeli építőipari kombi­nát dolgozóinak eszköztársítása, összefogása eredményeként üzem­be helyezték az új csempegyárat. A város északnyugati peremén több mint 20 000 négyzetméternyi alapterületen elterülő (a Potisje Építőanyaggyárnál kétszer na­gyobb) létesítmény avaitó ünnep­ségén számos szövetségi, köztársa­sági és tartományi közéleti mun­kás volt jelen, köztük Nikola KME­­ZIC, a Tartományi Végrehajtó Ta­nács elnöke, Matija SEDLAK, VSZAT Elnökségének alelnöke, Ion SABOVAN, a Tartományi Gaz­dasági Kamara Elnökségének el­nöklője, SZABÓ Ida, a Szerb Szo­cialista Köztársaság Elnökségének tagja, RAJCSÁN István, a Szod­a- Az építőanyaggyártás Az építőanyaggyártás szerkeze­tét lényegesen megváltoztató új létesítmény avató ünnepségének részvevőit FORRÓ Lajos, az építő­ipari kombinát vezérigazgatója kö­szöntötte. Ezt követően BÁLINT Rudolf, a­­községi képviselő-testü­let elnöke méltatta Kanizsa építő­anyaggyártásának csaknem 80 éves fejlődését, különös tekintettel az elmúlt két évtizedben elért ered­ményekre. Elmondta, hogy a kani­zsai építőipari munkások az el­múlt időszakban nemcsak a terme­lés, a termelékenység és a felhal­mozóképesség növelésében jártak az élen, hanem az eszköztársítás, a közös beruházás megalapozásában is példát mutattak. Törekvésük, lista Szövetség Országos Választ­mányának titkára, DOBÓ Sándor, a Szocialista Szövetség Köztársa­sági Választmányának alelnöke, ZVEKIC MISKOLCI Mária, a VKSZ TB Elnökségének tagja, va­­l­­amint Đorđe HAJDER és BAGI­­ Károly, a Tartományi Végrehajtó­­ Tanács tagjai. Az ünnepségen részt­­ vett Kanizsa testvérvárosának, a magyarországi Kiskunhalas váro­sának, valamint Újvidék városának és a környező községek társadalmi­­politikai szervezeteinek, továbbá a kombinát számos üzlettársának küldöttsége is. nyolcvan éves fejlődése összefogásuk szép példája a mint­egy 608 millió dináros ráfordítással felépült csempegyár is. Az új léte­sítmény üzembe helyezésével meg­valósult a község középtávú tervé­nek egyik legjelentősebb beruházá­sa. A gyárban két műszakban fo­lyik a termelés, 225 szakképzett, zömmel fiatal dolgozó szorgoskodik a helybeli nyersanyag, az agyag megmunkálásán. Az új csempe­gyár évente 2 100 000 négyzetmé­ternyi padló- és falburkoló lapot állít elő. Várható, hogy egy év alatt a csempagyár dolgozói közös­sége a termelés értékét 405 millió dinárra növelik, jövedelmük 160, tiszta jövedelmük 105 millió diná­­ros lesz. A tudományos vívmányok alkalmazása Az építőipari nagyvállalat dol­gozóinak gyűlésén — Ion Srbovan, a Tartományi Gazdasági Kamara Elnökségének elnöklője mondott beszédet. Srbovan elvtárs méltatta a köztársaság napját és legnagyobb forradalmi demokratikus vívmán­s­nyunkát, a szocialista önigazgatást,­­ amelynek megalapítója és elindító­­j­­a Tito elvtárs volt.­­ — összhangban tartományunk középtávú fejlesztési tervével — amely sarkalatos feladatául tűzte az építőanyaggyártás szerkezetének megváltoztatását, munkaigénye­sebb termékek előállítását — a ka­nizsai, a kikindai, a fehértemplomi és a törökbecsei csempagyárak át­adásával a vajdasági építőanyag­gyárak 25 százalékkal vesznek részt az ország csempegyártásában. Ez egyben azt is jelenti, hogy az új kapacitások megindításával men­tesül az ország a csempe behoza­talától, sőt a termelés csaknem 30 százalékát exportálhatják a mun­kaszervezetek.­­ A gazdaság megszilárdításáért folytatott harcban a termelőképes­ség kihasználása, a műszaki és tu­dományos vívmányok alkalmazá­sa, továbbá a termelés és az érté­kesítés jobb megszervezésén kívül fontos a helybeli természeti adott­ságok, a nyersanyag és a hévízfor­rások gazdaságos kihasználása. Ahhoz, hogy Vajdaság javítson de­vizamérlegén, az eddiginél éssze­rűbben kell kihasználnunk termé­szeti adottságainkat, és magasabb fokú megmunkálású építő-, fém­es élelmiszeripari termékekkel kell ellátnunk a hazai és a külföldi pia­cot. Minden bizonnyal a jövőben azok a társultmunka-alapszerveze­­tek erősíthetik anyagi alapjaikat, gyarapíthatják jövedelmüket, ame­lyek olcsó nyersanyag- és energia felhasználásával finomabb meg­munkálást igényelő termékek gyár­tásával foglalkoznak — mondotta a stabilizációs intézkedések megvaló­sításához fűződő feladatokról Ion Sibovan. VUKOVICS KOVÁCS Mária ZRENJANIN Megnyílt a szemészeti klinika út- és hídavatás Farkasd és Udvar között A zrenjanini községben szerény ünnepségek keretében emlékeztek meg a köztársaság napjáról: a munkaszervezetek munkástaná­csainak díszülésén beszámoltak az eredményekről, megjutalmazták a dolgozókat. Pénteken délelőtt átadták ren­deltetésének a zrenjanini kórház 1200 négyzetméter alapterületű részlegét, a szemészeti klinikát. Az új létesítmény építése és a kor­szerű felszerelés beszerzése 20 millió dinárba került. Ugyancsak pénteken délelőtt átadták a for­galomnak a 4 kilométeres Farkasd —Udvar (Fartkaždin—Idvor) útsza­kaszt és a Temest átszelő új hi­dat. Az út a két szomszédos köz­séget, Zrenjanini és Kovack­át kö­ti össze, de ennél nagyobb jelen­­­­tőségű, hiszen általa csaknem 50 kilométerrel megrövidült az Újvi­dék—Versec útvonal. A beruházás értéke 120 millió dinár. Az ünnepek előtti napokban több magas elismerés átadására is sor került: az Omladinac Vívó­klubnak és Svetislav JESIC, is­mert társadalmi-politikai dolgozó­nak átadták a JSZSZK Elnök­sége által adományozott kitünte­tést. A Népért Tett Szolgálatok Ezüst Csillagos Érdemrendjét, il­letve Az Arany Koszorús Testvé­riség-Egység Érdemrendet. Az olaj­gyárat a Szerb Szocialista Köz­társaság önigazgatók Klubja a Jo­­sip Broz Tito-plakettel tüntette ki. H. A. KIKINDA Diákotthont adtak át rendeltetésének A kikindai községben a központi ünnepséget a köztársaság napja al­kalmából Nagyfalun (Banatsko Ve-­­­liko Selón) tartották meg. A nép-­­ gyűlésen, amelyen szocialista ön- ■ igazgatású társadalmi rendszerünk fejlődéséről és az elkövetkező idő­szak feladatairól Nikola Barošević, a Szocialista Szövetség kikindai községi választmánya elnökségének elnöklője beszélt, s több ezer pol­gár vett részt. Ezt követően átad­ták rendeltetésének a falun áthala­dó műutat és a helybeli általános iskola mellett épült tornatermét Az út megépítése 20, a tornatere­mé pedig 6 millió dinárba került. Ezeket a beruházásokat a község polgárainak helyi járulékából fe­dezték. Kikindán Ili­ja Vojvodic, a köz­ségi képviselő-testület elnöke át­adta rendeltetésének az új, korsze­rű, minden igényt kielégítő diák­otthont. A­ létesítmény építése mintegy 12 millió dinárba került a városban tanuló vidéki közép- és főiskolások, egyetemi hallgatók el­helyezkedési problémáját ily mó­don jelentős mértékben enyhítet­ték. Ugyancsak Kikindán a Zarko Zrenjanin Általános Iskola kereté­ben átadták rendeltetésének az új tornatermet. Ezeket a létesítmé­nyeket is a dolgozók és a polgárok helyi járulékából építették.­­ A fentieken kívül a munkaszer- i vezetékben és a helyi közösségek­­■ ben is alkalmi ünnepségek kereté­ben emlékeztek meg a köztársaság napjáról. P. P. TÖRÖKBECSE Díszülések, pioníravatás Törökbecse községben a köztár-­­ az ünnep alkalmából megnyílt a vaságnapi ünnepségek tulajdonkép-­­ Polet munkásalkotóinak kiállítása pen már november 22-én, a Polet­­ az amatőr színház tagjai pedig ün­­csempegyárnak üzembe helyezésé- népi műsort adtak. Az AVNOJ-hí­­vel megkezdődtek. A község min­t jas­zrenjanini Szervó Mihály Ipá­dén helyi közösségében alkalmi ri-Mezőgazdasági Kombinát kere rendezvényeken, díszüléseken em­­­téken működő Gyöngysziget Em­­­lékeztek meg a köztársaság 37. szá- s­tok törökbecsei részlegének dolgo­­setésnapjáról. Legkedvesebbek a zói külön ünnepeltek. Ez alkalom­­pioníravató ünnepségek voltak s mai elismeréseket nyújtottak át a Mintegy 250 kis elsőst vettek fel a kiváló dolgozóknak, pionírszervezetbe. A törökbecsei munkásotthonban­­. 1980. december 1.r hétfő VERSEC új tévéadó és nyugdíjasotthon Versecen is új létesítmények fel­avatásával ünnepeltek. A verseci hegyen új tévéadót helyeztek üzembe, amely az Újvidéki Tele­vízió műsorát sugározza, — eddig ezen a környéken nem lehetett venni. Az adó 500 wattos, építése 2,5 millió dinárba került. Versecen a Zanko Zrenjanin ut­cái­­­n új nyugdíj­asotthon nyitotta meg kapuit. Az otthon nagyon ké­nyelmes, korszerűen van beren­dezve. A verseci színházban a resicai színiegyüttes vendégszerepelt. Ki­állítás nyílt Užicei köztársaság címmel, több alkalmi irodalmi rendezvényt is tartottak. D. T.

Next