Magyar Szó, 1980. december (37. évfolyam, 345-360. szám)

1980-12-30 / 359. szám

1980. december 30., kedd MAGYAR SZÓ­T KÉRDEZZ - FELELÜNK. ROVATVEZETŐ! DR. KOVÁCS KÁROLY V. FERENC, NYUGDÍJAS, SZA­BADKA: — Idős, nyugdíjas házas­pár vagyunk. Én 73. életévemben vagyok, asztmában és szívbajban szenvedek. Feleségemet megműtöt­ték, s így nem áll módunkban egyikünknek sem, hogy nehéz fi­zi­kai munkát végezzünk. Rokkant­­nyugdíjasként vonultam nyugdíj­ba. Gyermekünk Svédországban dolgozik, házastársával együtt. Két gyermekük van, az egyik 15 hóna­pos, a másik 8 esztendős. Hozzájuk szeretnénk kimenni egy évre lá­togatóba, illetve segíteni szeret­nénk nekik a gyermekek közül. Van-e mód arra, hogy az egészségi biztosítás alapján ott is orvosi se­gítséget kaphassunk? Kérhetjük-e, hogy nyugdíjunkat ez alatt az idő alatt Svédországba utalják át? — Távollétük alatt nincs mód arra, hogy nyugdíjukat Svédor­szágba utalják át, de arra lehe­tőség van, hogy a nyugdíjat itt valaki más vegye fel maguk he­lyett, ha erre felhatalmazást ad­nak. Arra is mód van, hogy ja­vasolják, nyugdíjukat az egyéves távollétük alatt havonta bankban helyezze el az önigazgatási ér­dekközösség, s így a pénzt haza­tértük után felvehetik. Az egész­ségvédelem kérdése nem olyan egyszerű. E célból az újvidéki székhelyű Tartományi Nyugdíj­és Rokkantsági Önigazgatási Ér­dekközösséget (Pokrajinska sa­­moupravna interesna zajednica penzionog i invalidnog osigura­­nja, Novi Sad, Trg bratstva i jedinstva br. 3.), ahol kiállítják majd a szükséges űrlapokat, amelyekkel külföldön egészség­­védelemben részesülhetnek. D. GERGELY, KIKINDA: — A hagyatékkal kapcsolatban merültek fel kétségeim. A bíróság ugyanis nézetem szerint helytelenül dön­tött esetünkben. Az egyik örökös elégedetlen volt a hagyatéki vég­zéssel, és fellebbezést nyújtott be ellene. A bíróság ahelyett, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság­hoz terjesztette volna saját maga határozott az ügyben, oly módon, hogy helyet adott az elégedetlen örökös kérelmének. Törvényesen járt-e el a bíróság ebben az eset­ben, és nem követett-e el törvény­­sértést azáltal, hogy magának tar­totta fenn a másodfokú bíróságot megillető jogot? — Ilyen módon nem lehet hoz­zászólni érdemlegesen a bírósági döntés helyességéről, azaz nem állapítható meg hogy az törvé­nyes-e, vagy sem. Annyit azon­ban közölhetünk, hogy a tarto­mányi örökösödési törvény bizo­nyos esetekben lehetővé tesz olyan intézkedést, amelyről ön is említést tesz. Az említett törvény 174. szakasza kimondja, hogy a hagyatéki végzéssel elégedetlen fél fellebbezését a községi bí­rósághoz kell benyújtani, s ez a bíróság a fellebbezésről saját maga is dönthet, illetve megvál­toztathatja a korábban hozott végzést és új végzést hozhat, amellyel a korábbi döntését ha­tálytalanítja vagy megváltoztat­ja, ha ilyen módon a többi örö­kös joga nem csorbul. Csupán abban az esetben, ha a községi bíróság nem változtatja meg, il­letve nem hatálytalanítja a saját határozatát, illetve végzését, to­vábbítja a fellebbezést a kerü­leti bírósághoz. Feltételezzük, hogy esetében erről van szó, s ha ez így van, akkor a bíróság nem lépte túl törvényes hatáskörét. KÉTSÉGBEESETT IDŐS CSA­­LÁGI NYUGDÍJAS, ZENTA: — Férjem igen szerény nyugdíjat ka­pott, s elhunyta után családi nyug­díjba részesülök. A nyugdíj igen csekély és még erőmből tellett igyekeztem pótmunkát végezni: el­­lárogattam takarítani és másoknak háztartásukban segítséget nyújtani, egy bizonyos ideig kisgyermekekre is vigyáztam. Egészségi állapotom azonban megromlott, és nem tudok már másoknak segítséget nyújtani, hanem magam szorulok mások se­gítségére. Míg egy távoli rokonom a közelben lakott, megszűnt és na­ponta eljött, hozzám, hogy segít­ségemre legyen. Sajnos munkája miatt kénytelen volt vidékre köl­tözni. Időközben állandóan ágyban fekvő beteg lettem, s a legelemibb dolgokat sem tudom egyedül el­végezni. Ezért segítségre lenne szükségem. Lehetővé teszi-e a tör­vény, hogy ilyen segítségben része­süljek? Egyesek azt mondják, hogy erre csupán a személyes nyugdíja­soknak van joguk, mások viszont azt, hogy a családi nyugdíjasoknak is van joguk erre. Ki illetékes ügyemben dönteni? — A rokkantsági és nyugdíjaz­tatási önigazgatási érdekközösség (volt társadalombiztosító) orvosi bizottsága hivatott megállapítani, hogy egészségi állapotára való tekintettel, szüksége van-e ide­gen személy segítségére. Ha az említett bizottság ezt megálla­pítja, akkor önnek is joga lesz erre, hiszen az említett érdek­közösség statútuma ezt a jogot a családi nyugdíjat élvező szemé­lyeknek is megadja 118. szaka­szában. Ezt a jogot attól az idő­ponttól kezdve gyakorolhatja, il­letve, amikor benyújtotta ilyen igényét. SZERENCSÉTLEN ANYA, BÁCSKA: — Férjemtől el kellett válnom. A bíróság kiskorú gyer­mekünket nekem ítélte nevelésre és eltartásra. A bíróság elvált fér­jemet havi eltartás fizetésére kö­telezte. Kötelezettségének azonban nem tesz eleget. Néha ugyan vásá­rol a gyermeknek valamilyen apró ajándékot, az azonban a havi tar­tásdíj összegét sem fedezi. Most is már néhány havi részlettel tartozik. Noha munkaviszonyban van és a munkaidején kívül is vállal mun­kát, ezzel is tetemes jövedelemre tesz szert, többszöri felszólításom ellenére sem volt hajlandó fizet­ni. Állandóan kibúvókat ikeres, csak hogy ne tegyen eleget törvényes kötelességének. Mit tehetek, hi­szen anyagi helyzetem nem teszi lehetővé, hogy megfelelően el­tartsam a gyermeket. — Miilyen időközökben javasolható a bírósá­­gilag megítélt tartásdíj összegének növelése? — Előírásaink szerint a bíró­­ságilag megítélt havi tartásdíj nem fizetése, büntetendő cselek­mény, s elkövetőjét szabadság­­vesztésre is ítélhetik, ha nem akar törvényes kötelezettségének eleget tenni. Már most a bíróság­hoz folyamodhat (kár, hogy ezt nem tette meg eddig), s végre­hajtást kérhet elvált férje ke­resetére. A bíróság kérelmére le­tiltja majd elvált férje munka­­szervezetében keresetét, s így akarva, nem akarva fizetni fog. Ha ez nem lenne lehetséges, ak­kor ellene az ügyészségen is pa­naszt tehet, s ha tudomására ad­ják, hogy tevékenysége miatt bebörtönözhetik, bizonyára meg­változik magatartása és önszán­tából fizet.­­ A törvény nem határozza meg milyen időközök­ben lehet a havi tartásdíj össze­gének növelését kérni. Ez a szü­lők anyagi helyzetétől függ. A bírósági gyakorlat azonban el­fogadta azt az álláspontot is, hogy mind a gyermek fokozódó szükségletei, mind a drágulás következtében nem tekintik in­dokolatlanak, ha évente egyszer kérik a bíróságilag megállapított tartásdíj összegének növelését. BECSEI MUNKÁSNŐ: — Idős és munkaképtelen édesapánk öz­vegy lett. Semmilyen jövedelem­mel nem rendelkezik. Többen va­gyunk testvérek, de édesapám en­gem választott eltartójának. Van egy kis vagyona, ami egy hold földből és egy fél házból áll. A gondozás ellenértékeként csupán ezt a fél házat és az egy hold föl­det adhatja. Megjegyzem, a neve­men már van egy fél ház. Lehet-e valaki két fél háznak a tulajdono­sa? Megjegyzem, a házak ugyanab­ban az utcában vannak, néhány száz méter távolságra egymástól. Mi ilyen hivatalos írást kell készíte­ni ügyünkben és mi a legelőnyö­sebb megoldás ebben az esetben? — Az eltartási szerződést a törvény bizonyos formaságokhoz köti. Az ilyen szerződést a bíró­ságon egy bíró jelenlétében kell megkötni, tehát nem elegendő, ha a felek csupán aláírásukat hitelesíti­k a bíróságon. A tör­vény határt szab ugyan, hogy egyes személy mennyi ingatlan­nak lehet a tulajdonosa, de nem házakról beszél, hanem lakások­ról. A fennálló törvényes ren­delkezések szerint, mindenki te­lekkönyvi tulajdonosa lehet két lakásnak, vagy három kisebb la­kásnak. Ha tehát abban a két házban, amelyben maga tulaj­donjogot szerez fele-fele rész­ben, a maga része nem lesz több mint két lakás, illetve három ki­sebb lakás, akkor az ön része nem haladja meg a törvény ál­tal megszabott lakásmaximumot. BÁCSKAI IDŐS OLVASÓ: — Már 20 esztendeje egy kocsma mel­lett lakom, s tulajdonosával soha semmiféle nézeteltérésem nem volt. Most azonban a­­kocsma gazdát cserélt, s azóta pokol az életem. Felszerelt az utcára egy hangszórót és ezzel kora reggeltől éjfélig, szü­net nélkül, csalogatja be a ven­dégeket. A hangszóró ezett laká­sunktól néhány méterre van, s nyáron nyitott ablaknál lehetetlen a tévét nézni, de csukott ablaknál is zavarja nyugalmunkat. A kocs­ma fala közvetlenül a mezsgyén fekszik, az ő fala és a mi lakásunk között körülbelül 3 méteres bejá­rat van. A kocsmának a mezsgyé­vel szomszédos falába ventillátort építetett, így a kiáradó bűzt a mi ajtónkra, ablakunkra, tera­szunkra és a bejáratára dobja, s minden zaj áthallatszik. A köz­ponti fűtéshez kéményt építetett közvetlenül a fal mellé, s ez a ké­mény udvarunkra nyomja le a füstöt. Hol javasolhatom, hogy­ e visszásságok megszűnjenek? Mit kell tennem, hogy megváltozzon a helyzet? — Ügyében az a megoldás, hogy a velünk közölteket, a csendhá­­borítás miatt, közli a szabály­sértési bírónál. Az építkezéssel kapcsolatos szabálytalanságokat a községi képviselő-testület épí­tészeti felügyelőségénél, valamint az egészségügyi felügyelőségnél kell jelenteni. Jelentését tegye meg írásban, s erre az illetéke­seknek írásban kell válaszolniuk, ha a helyszínen megbizonyosod­tak az ön panaszainak indokolt­ságáról. A kocsma tulajdonosa felszerelheti az említett berende­zéseket, de köteles mások nyu­galmára is vigyázni. Ha beiga­zodnak az ön állításai, tetemes pénzbírsággal sújthatják a kocs­ma tulajdonosát, s végső esetben megvonhatják tőle az iparenge­délyt is. SPORT_________ Jobb főtételeket teremteni a tömeges­és minőségi sport fejlesztésére Zrenjanin község testnevelési szervezeteinek szövetsége a napok­ban tartotta meg­­közgyűlését. Na­pirendjén a következő öt évre szóló fejlesztési terv, a jövő évre szóló munkaterv, a­­gazdaságszilárdítási program idei megvalósításáról szóló jelentés és a fedett úszóme­dencével kapcsolatos beszámoló el­fogadása volt. A küldöttek elé terjesztett írás­beli anyagok alapján néhány ér­demleges felszólalás is elhangzott. A röplabdázók felrótták az elnök­ségnek, hogy a beszámolókban se­hol sem említik tavalyi negyedik helyüket a bajnokságban, idei má­sodik helyezésüket a kupaverse­nyeken és így az egyesület anyagi támogatása sem felel meg erőfe­szítéseiknek. A községi kosárlabda szövetség arra a témakörre hívta fel a figyelmet, hogy a stabilizációs törekvéseik érdekében előterjesz­tett versenyrendszer megváltozta­tása érdekében semmi sem történt sem a község sem a tartomány részéről Bánát területén, a szövet­ség magára maradt. A sportisko­lák működésének elodázott kérdé­sét is felrótták az elnökségnek , hangsúlyozva, hogy ezen a téren nem történik semmi, az iskolák tornatermeit drága pénzért inkább a munkaszervezeteknek adják ki, mintsem hogy a sportiskolák ren­delkezésére bocsátanák, emiatt az utánpótlásnevelés is késik. Ugyanis 4-5 évre volna szükség, hogy aránylag minőséges fiatal sporto­lókat neveljenek, így viszont a mi­nőség mesterségesen van fenntart­va a városban. Kivétel csak a Pes­tar Petrović Njegoš Általános Is­kola, ahol minden lehetőséget megadnak a sportiskolának. Jó az együttműködés a Postar röp­­labdázóival, az atlétikai klubbal, de például nincs, akit több mint száz asztaliteniszezővel foglalkozzon. Felvetették azt a kérdést is, miért és hol vesznek el az iskola tehet­séges fiataljai, így például egy ki­váló távolugró is, amikor kikerül­nek az iskolából? A KTSZ szak­emberei azonban erre nem adtak választ. Az evezősök is felsorolták ered­ményeiket — kijelentve —, hogy ezeket csakis a sportolók nagy le­mondásának, az amatőr edzők oda­adó munkájának köszönhetik, de legalább egy hivatásos edző kell, hogy továbbfejleszthessék a minő­séget egy olyan széles körű, tö­meges érdeklődés mellett, mint amilyen a sportág iránt mutatko­zik a fiatalok részéről. Figyelembe véve a felszólaláso­kat, a közgyűlés elfogadta a be­terjesztett középtávú és ennek alapján a jövő évre szóló fejlesz­tési tervjavaslatokat. A stabilizációs program megvaló­sításának elemzése során kitűnt, hogy egyes sportágakban mint pél­dául a kézilabdában és a kosár­labdában, indokolatlanul megnö­vekedtek a bírói költségek, hogy számos sportszervezet — még az alacsonyabb versenyfokozatokban is —­­költséges előkészületi táboro­zásokat szervez, amit rendszerint az elért eredmények ösztönző elis­merésével óhajtanak leplezni. A KTSZ jövő évre szóló költ­ségvetése 24,5 millió dinár, hallot­tuk a közgyűlésen. Ebből valami­vel több mint 9 millió dinár jut majd a sportszervezeteknek, csak­nem 3 millió dinárt tesz ki a léte­sítmények karbantartása, a tömeg­sportra 1 200 000 dinárt fordítanak, közös érdekű sportfejlesztési cé­lokra 4,5 millió dinárt, míg a kö­zös szolgálat létfenntartására 7 millió dinárt. Egy átfogó beszámoló nyújtott képet arról, hogy az 1978-ban meg­kezdett fedett úszómedence építése — 50,5 milliós beruházással — ké­sik, a legjobb esetben a jövő év közepén lesz kész. A távfűtés be­vezetésére még legkevesebb 8,5 millió dinár kell, arról nem is szólva, hogy a késedelem és az ár­növekedés még mennyivel emeli a költségeket, amikor már jövőre 11,5 millió diináros kölcsönvisszafi­­zetési kötelezettség is terheli majd a testnevelési szövetséget! (hl) Milorad Stanilov az év sportolója Zrettjaninban A Zrenjanin hetilap sportszer­kesztősége az idén 15­-ször vá­lasztotta meg az év legjobb spor­tolóját. A valamikori sportok vá­rosában talán még egy ízben sem okozott annyi gondot az év spor­tolójának megválasztása, mint az idén. Ugyanis Milorad Stanilo­­von kívül, annak ellenére, hogy az elmúlt évben főleg az egyéni spor­tolók jutottak kifejezésre, kevés olyan sportoló akadt, akinek ered­ménye megkívánja, hogy a listá­ra kerüljön . Milorad Stanilov eredményei magasan túlszárnyalják az őt kö­vető sporttársainak sikereit. A számos eredmény közül csak a moszkvai ezüstömet említenénk, ami egyúttal döntő is volt, hogy a ranglista első helyére kerüljön. A további sorrend: 2. Stevan MARKOV (Omladinac — vívó) 3. Goran MIKALACKI (Begej 1883 — evezős) 4. Ankiea SUMAHER (Proleter — atlétanő) 5. Zivica SÁRIG (Banat — öklöző) 6. MASA Zoltán (Omladinac — vívó) 7. Borislav CVEJIN (Proleter — birkózó) 8. Vesna JOVANOVIČ (Proleter — atlétanő) 9- Branko VUJOVIĆ (GfK Banat — röplabdázó) 10. Milimir DUBLJEVIČ (Proleter — labdarúgó) A csapatok ranglistáján az első helyet az OMLADINAC vívó klub­ja foglalta el. A klub, amely az idén ünnepelte megalakulásának 90. évfordulóját, a megtartott or­szágos bajnokságon a 16 lehető bajnoki címből hatot szerzett meg. Több versenyzője pedig az orszá­gos válogatottban­­is fellépett. A további sorrend: 2. GfK Banat férfi röplabda­­csapata 3. Proleter­­ labdarúgóklub 4. VKK Begej 1883 evezősklub 5. Proleter atlétikai klub 6. Proleter birkózóklub 7. Banat asztaliteniszklub 8. RK Proleter férfi kézilabda­­csapat 9 KK Kombinat kosárlabdaklub IC. KK Tadnički labdarúgó­­csapat. sz * Milorad Stanilov December 3-án kezdődik a moravicai terem­labdarúgó-bajnokság A vártnál hosszabb előkészület után szombaton kezdődik a mo­­ravicai teremlabdarúgó-bajnokság. A hetedszer sorra kerülő verse­nyen a részt vevő csapatok két csoportban játszanak. Az egyik csoportban a 25 évnél idősebbek, a másik csoportban pedig az if­júsági versenyzők. A Topolya és környéke hetilap a Sloboda sportegyesület, és a Szocialista Ifjúsági Szövetség he­lyi választmánya serlegeket bizto­sít a bajnokság legjobbjainak. A teremlabdarúgó-bajnokság megnyitóját és a csapatok sorso­lását szombaton 16 órakor tartják a moravicai iskola tornatermében. Js. F.

Next