Magyar Szó, 1980. december (37. évfolyam, 345-360. szám)
1980-12-30 / 359. szám
1980. december 30., kedd MAGYAR SZÓT KÉRDEZZ - FELELÜNK. ROVATVEZETŐ! DR. KOVÁCS KÁROLY V. FERENC, NYUGDÍJAS, SZABADKA: — Idős, nyugdíjas házaspár vagyunk. Én 73. életévemben vagyok, asztmában és szívbajban szenvedek. Feleségemet megműtötték, s így nem áll módunkban egyikünknek sem, hogy nehéz fizikai munkát végezzünk. Rokkantnyugdíjasként vonultam nyugdíjba. Gyermekünk Svédországban dolgozik, házastársával együtt. Két gyermekük van, az egyik 15 hónapos, a másik 8 esztendős. Hozzájuk szeretnénk kimenni egy évre látogatóba, illetve segíteni szeretnénk nekik a gyermekek közül. Van-e mód arra, hogy az egészségi biztosítás alapján ott is orvosi segítséget kaphassunk? Kérhetjük-e, hogy nyugdíjunkat ez alatt az idő alatt Svédországba utalják át? — Távollétük alatt nincs mód arra, hogy nyugdíjukat Svédországba utalják át, de arra lehetőség van, hogy a nyugdíjat itt valaki más vegye fel maguk helyett, ha erre felhatalmazást adnak. Arra is mód van, hogy javasolják, nyugdíjukat az egyéves távollétük alatt havonta bankban helyezze el az önigazgatási érdekközösség, s így a pénzt hazatértük után felvehetik. Az egészségvédelem kérdése nem olyan egyszerű. E célból az újvidéki székhelyű Tartományi Nyugdíjés Rokkantsági Önigazgatási Érdekközösséget (Pokrajinska samoupravna interesna zajednica penzionog i invalidnog osiguranja, Novi Sad, Trg bratstva i jedinstva br. 3.), ahol kiállítják majd a szükséges űrlapokat, amelyekkel külföldön egészségvédelemben részesülhetnek. D. GERGELY, KIKINDA: — A hagyatékkal kapcsolatban merültek fel kétségeim. A bíróság ugyanis nézetem szerint helytelenül döntött esetünkben. Az egyik örökös elégedetlen volt a hagyatéki végzéssel, és fellebbezést nyújtott be ellene. A bíróság ahelyett, hogy a fellebbezést a másodfokú bírósághoz terjesztette volna saját maga határozott az ügyben, oly módon, hogy helyet adott az elégedetlen örökös kérelmének. Törvényesen járt-e el a bíróság ebben az esetben, és nem követett-e el törvénysértést azáltal, hogy magának tartotta fenn a másodfokú bíróságot megillető jogot? — Ilyen módon nem lehet hozzászólni érdemlegesen a bírósági döntés helyességéről, azaz nem állapítható meg hogy az törvényes-e, vagy sem. Annyit azonban közölhetünk, hogy a tartományi örökösödési törvény bizonyos esetekben lehetővé tesz olyan intézkedést, amelyről ön is említést tesz. Az említett törvény 174. szakasza kimondja, hogy a hagyatéki végzéssel elégedetlen fél fellebbezését a községi bírósághoz kell benyújtani, s ez a bíróság a fellebbezésről saját maga is dönthet, illetve megváltoztathatja a korábban hozott végzést és új végzést hozhat, amellyel a korábbi döntését hatálytalanítja vagy megváltoztatja, ha ilyen módon a többi örökös joga nem csorbul. Csupán abban az esetben, ha a községi bíróság nem változtatja meg, illetve nem hatálytalanítja a saját határozatát, illetve végzését, továbbítja a fellebbezést a kerületi bírósághoz. Feltételezzük, hogy esetében erről van szó, s ha ez így van, akkor a bíróság nem lépte túl törvényes hatáskörét. KÉTSÉGBEESETT IDŐS CSALÁGI NYUGDÍJAS, ZENTA: — Férjem igen szerény nyugdíjat kapott, s elhunyta után családi nyugdíjba részesülök. A nyugdíj igen csekély és még erőmből tellett igyekeztem pótmunkát végezni: ellárogattam takarítani és másoknak háztartásukban segítséget nyújtani, egy bizonyos ideig kisgyermekekre is vigyáztam. Egészségi állapotom azonban megromlott, és nem tudok már másoknak segítséget nyújtani, hanem magam szorulok mások segítségére. Míg egy távoli rokonom a közelben lakott, megszűnt és naponta eljött, hozzám, hogy segítségemre legyen. Sajnos munkája miatt kénytelen volt vidékre költözni. Időközben állandóan ágyban fekvő beteg lettem, s a legelemibb dolgokat sem tudom egyedül elvégezni. Ezért segítségre lenne szükségem. Lehetővé teszi-e a törvény, hogy ilyen segítségben részesüljek? Egyesek azt mondják, hogy erre csupán a személyes nyugdíjasoknak van joguk, mások viszont azt, hogy a családi nyugdíjasoknak is van joguk erre. Ki illetékes ügyemben dönteni? — A rokkantsági és nyugdíjaztatási önigazgatási érdekközösség (volt társadalombiztosító) orvosi bizottsága hivatott megállapítani, hogy egészségi állapotára való tekintettel, szüksége van-e idegen személy segítségére. Ha az említett bizottság ezt megállapítja, akkor önnek is joga lesz erre, hiszen az említett érdekközösség statútuma ezt a jogot a családi nyugdíjat élvező személyeknek is megadja 118. szakaszában. Ezt a jogot attól az időponttól kezdve gyakorolhatja, illetve, amikor benyújtotta ilyen igényét. SZERENCSÉTLEN ANYA, BÁCSKA: — Férjemtől el kellett válnom. A bíróság kiskorú gyermekünket nekem ítélte nevelésre és eltartásra. A bíróság elvált férjemet havi eltartás fizetésére kötelezte. Kötelezettségének azonban nem tesz eleget. Néha ugyan vásárol a gyermeknek valamilyen apró ajándékot, az azonban a havi tartásdíj összegét sem fedezi. Most is már néhány havi részlettel tartozik. Noha munkaviszonyban van és a munkaidején kívül is vállal munkát, ezzel is tetemes jövedelemre tesz szert, többszöri felszólításom ellenére sem volt hajlandó fizetni. Állandóan kibúvókat ikeres, csak hogy ne tegyen eleget törvényes kötelességének. Mit tehetek, hiszen anyagi helyzetem nem teszi lehetővé, hogy megfelelően eltartsam a gyermeket. — Miilyen időközökben javasolható a bíróságilag megítélt tartásdíj összegének növelése? — Előírásaink szerint a bíróságilag megítélt havi tartásdíj nem fizetése, büntetendő cselekmény, s elkövetőjét szabadságvesztésre is ítélhetik, ha nem akar törvényes kötelezettségének eleget tenni. Már most a bírósághoz folyamodhat (kár, hogy ezt nem tette meg eddig), s végrehajtást kérhet elvált férje keresetére. A bíróság kérelmére letiltja majd elvált férje munkaszervezetében keresetét, s így akarva, nem akarva fizetni fog. Ha ez nem lenne lehetséges, akkor ellene az ügyészségen is panaszt tehet, s ha tudomására adják, hogy tevékenysége miatt bebörtönözhetik, bizonyára megváltozik magatartása és önszántából fizet. A törvény nem határozza meg milyen időközökben lehet a havi tartásdíj összegének növelését kérni. Ez a szülők anyagi helyzetétől függ. A bírósági gyakorlat azonban elfogadta azt az álláspontot is, hogy mind a gyermek fokozódó szükségletei, mind a drágulás következtében nem tekintik indokolatlanak, ha évente egyszer kérik a bíróságilag megállapított tartásdíj összegének növelését. BECSEI MUNKÁSNŐ: — Idős és munkaképtelen édesapánk özvegy lett. Semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik. Többen vagyunk testvérek, de édesapám engem választott eltartójának. Van egy kis vagyona, ami egy hold földből és egy fél házból áll. A gondozás ellenértékeként csupán ezt a fél házat és az egy hold földet adhatja. Megjegyzem, a nevemen már van egy fél ház. Lehet-e valaki két fél háznak a tulajdonosa? Megjegyzem, a házak ugyanabban az utcában vannak, néhány száz méter távolságra egymástól. Mi ilyen hivatalos írást kell készíteni ügyünkben és mi a legelőnyösebb megoldás ebben az esetben? — Az eltartási szerződést a törvény bizonyos formaságokhoz köti. Az ilyen szerződést a bíróságon egy bíró jelenlétében kell megkötni, tehát nem elegendő, ha a felek csupán aláírásukat hitelesítik a bíróságon. A törvény határt szab ugyan, hogy egyes személy mennyi ingatlannak lehet a tulajdonosa, de nem házakról beszél, hanem lakásokról. A fennálló törvényes rendelkezések szerint, mindenki telekkönyvi tulajdonosa lehet két lakásnak, vagy három kisebb lakásnak. Ha tehát abban a két házban, amelyben maga tulajdonjogot szerez fele-fele részben, a maga része nem lesz több mint két lakás, illetve három kisebb lakás, akkor az ön része nem haladja meg a törvény által megszabott lakásmaximumot. BÁCSKAI IDŐS OLVASÓ: — Már 20 esztendeje egy kocsma mellett lakom, s tulajdonosával soha semmiféle nézeteltérésem nem volt. Most azonban akocsma gazdát cserélt, s azóta pokol az életem. Felszerelt az utcára egy hangszórót és ezzel kora reggeltől éjfélig, szünet nélkül, csalogatja be a vendégeket. A hangszóró ezett lakásunktól néhány méterre van, s nyáron nyitott ablaknál lehetetlen a tévét nézni, de csukott ablaknál is zavarja nyugalmunkat. A kocsma fala közvetlenül a mezsgyén fekszik, az ő fala és a mi lakásunk között körülbelül 3 méteres bejárat van. A kocsmának a mezsgyével szomszédos falába ventillátort építetett, így a kiáradó bűzt a mi ajtónkra, ablakunkra, teraszunkra és a bejáratára dobja, s minden zaj áthallatszik. A központi fűtéshez kéményt építetett közvetlenül a fal mellé, s ez a kémény udvarunkra nyomja le a füstöt. Hol javasolhatom, hogy e visszásságok megszűnjenek? Mit kell tennem, hogy megváltozzon a helyzet? — Ügyében az a megoldás, hogy a velünk közölteket, a csendháborítás miatt, közli a szabálysértési bírónál. Az építkezéssel kapcsolatos szabálytalanságokat a községi képviselő-testület építészeti felügyelőségénél, valamint az egészségügyi felügyelőségnél kell jelenteni. Jelentését tegye meg írásban, s erre az illetékeseknek írásban kell válaszolniuk, ha a helyszínen megbizonyosodtak az ön panaszainak indokoltságáról. A kocsma tulajdonosa felszerelheti az említett berendezéseket, de köteles mások nyugalmára is vigyázni. Ha beigazodnak az ön állításai, tetemes pénzbírsággal sújthatják a kocsma tulajdonosát, s végső esetben megvonhatják tőle az iparengedélyt is. SPORT_________ Jobb főtételeket teremteni a tömegesés minőségi sport fejlesztésére Zrenjanin község testnevelési szervezeteinek szövetsége a napokban tartotta megközgyűlését. Napirendjén a következő öt évre szóló fejlesztési terv, a jövő évre szóló munkaterv, agazdaságszilárdítási program idei megvalósításáról szóló jelentés és a fedett úszómedencével kapcsolatos beszámoló elfogadása volt. A küldöttek elé terjesztett írásbeli anyagok alapján néhány érdemleges felszólalás is elhangzott. A röplabdázók felrótták az elnökségnek, hogy a beszámolókban sehol sem említik tavalyi negyedik helyüket a bajnokságban, idei második helyezésüket a kupaversenyeken és így az egyesület anyagi támogatása sem felel meg erőfeszítéseiknek. A községi kosárlabda szövetség arra a témakörre hívta fel a figyelmet, hogy a stabilizációs törekvéseik érdekében előterjesztett versenyrendszer megváltoztatása érdekében semmi sem történt sem a község sem a tartomány részéről Bánát területén, a szövetség magára maradt. A sportiskolák működésének elodázott kérdését is felrótták az elnökségnek , hangsúlyozva, hogy ezen a téren nem történik semmi, az iskolák tornatermeit drága pénzért inkább a munkaszervezeteknek adják ki, mintsem hogy a sportiskolák rendelkezésére bocsátanák, emiatt az utánpótlásnevelés is késik. Ugyanis 4-5 évre volna szükség, hogy aránylag minőséges fiatal sportolókat neveljenek, így viszont a minőség mesterségesen van fenntartva a városban. Kivétel csak a Pestar Petrović Njegoš Általános Iskola, ahol minden lehetőséget megadnak a sportiskolának. Jó az együttműködés a Postar röplabdázóival, az atlétikai klubbal, de például nincs, akit több mint száz asztaliteniszezővel foglalkozzon. Felvetették azt a kérdést is, miért és hol vesznek el az iskola tehetséges fiataljai, így például egy kiváló távolugró is, amikor kikerülnek az iskolából? A KTSZ szakemberei azonban erre nem adtak választ. Az evezősök is felsorolták eredményeiket — kijelentve —, hogy ezeket csakis a sportolók nagy lemondásának, az amatőr edzők odaadó munkájának köszönhetik, de legalább egy hivatásos edző kell, hogy továbbfejleszthessék a minőséget egy olyan széles körű, tömeges érdeklődés mellett, mint amilyen a sportág iránt mutatkozik a fiatalok részéről. Figyelembe véve a felszólalásokat, a közgyűlés elfogadta a beterjesztett középtávú és ennek alapján a jövő évre szóló fejlesztési tervjavaslatokat. A stabilizációs program megvalósításának elemzése során kitűnt, hogy egyes sportágakban mint például a kézilabdában és a kosárlabdában, indokolatlanul megnövekedtek a bírói költségek, hogy számos sportszervezet — még az alacsonyabb versenyfokozatokban is —költséges előkészületi táborozásokat szervez, amit rendszerint az elért eredmények ösztönző elismerésével óhajtanak leplezni. A KTSZ jövő évre szóló költségvetése 24,5 millió dinár, hallottuk a közgyűlésen. Ebből valamivel több mint 9 millió dinár jut majd a sportszervezeteknek, csaknem 3 millió dinárt tesz ki a létesítmények karbantartása, a tömegsportra 1 200 000 dinárt fordítanak, közös érdekű sportfejlesztési célokra 4,5 millió dinárt, míg a közös szolgálat létfenntartására 7 millió dinárt. Egy átfogó beszámoló nyújtott képet arról, hogy az 1978-ban megkezdett fedett úszómedence építése — 50,5 milliós beruházással — késik, a legjobb esetben a jövő év közepén lesz kész. A távfűtés bevezetésére még legkevesebb 8,5 millió dinár kell, arról nem is szólva, hogy a késedelem és az árnövekedés még mennyivel emeli a költségeket, amikor már jövőre 11,5 millió diináros kölcsönvisszafizetési kötelezettség is terheli majd a testnevelési szövetséget! (hl) Milorad Stanilov az év sportolója Zrettjaninban A Zrenjanin hetilap sportszerkesztősége az idén 15-ször választotta meg az év legjobb sportolóját. A valamikori sportok városában talán még egy ízben sem okozott annyi gondot az év sportolójának megválasztása, mint az idén. Ugyanis Milorad Stanilovon kívül, annak ellenére, hogy az elmúlt évben főleg az egyéni sportolók jutottak kifejezésre, kevés olyan sportoló akadt, akinek eredménye megkívánja, hogy a listára kerüljön . Milorad Stanilov eredményei magasan túlszárnyalják az őt követő sporttársainak sikereit. A számos eredmény közül csak a moszkvai ezüstömet említenénk, ami egyúttal döntő is volt, hogy a ranglista első helyére kerüljön. A további sorrend: 2. Stevan MARKOV (Omladinac — vívó) 3. Goran MIKALACKI (Begej 1883 — evezős) 4. Ankiea SUMAHER (Proleter — atlétanő) 5. Zivica SÁRIG (Banat — öklöző) 6. MASA Zoltán (Omladinac — vívó) 7. Borislav CVEJIN (Proleter — birkózó) 8. Vesna JOVANOVIČ (Proleter — atlétanő) 9- Branko VUJOVIĆ (GfK Banat — röplabdázó) 10. Milimir DUBLJEVIČ (Proleter — labdarúgó) A csapatok ranglistáján az első helyet az OMLADINAC vívó klubja foglalta el. A klub, amely az idén ünnepelte megalakulásának 90. évfordulóját, a megtartott országos bajnokságon a 16 lehető bajnoki címből hatot szerzett meg. Több versenyzője pedig az országos válogatottbanis fellépett. A további sorrend: 2. GfK Banat férfi röplabdacsapata 3. Proleter labdarúgóklub 4. VKK Begej 1883 evezősklub 5. Proleter atlétikai klub 6. Proleter birkózóklub 7. Banat asztaliteniszklub 8. RK Proleter férfi kézilabdacsapat 9 KK Kombinat kosárlabdaklub IC. KK Tadnički labdarúgócsapat. sz * Milorad Stanilov December 3-án kezdődik a moravicai teremlabdarúgó-bajnokság A vártnál hosszabb előkészület után szombaton kezdődik a moravicai teremlabdarúgó-bajnokság. A hetedszer sorra kerülő versenyen a részt vevő csapatok két csoportban játszanak. Az egyik csoportban a 25 évnél idősebbek, a másik csoportban pedig az ifjúsági versenyzők. A Topolya és környéke hetilap a Sloboda sportegyesület, és a Szocialista Ifjúsági Szövetség helyi választmánya serlegeket biztosít a bajnokság legjobbjainak. A teremlabdarúgó-bajnokság megnyitóját és a csapatok sorsolását szombaton 16 órakor tartják a moravicai iskola tornatermében. Js. F.