Magyar Szó, 1981. március (38. évfolyam, 58-72. szám)

1981-03-03 / 60. szám

1981. március 3.– kedd AZ ÖNIGAZGATÓK III. KONGRESSZUSA ELŐTT A gyakorlatból kiindulva Széles körű vita a munkaszervezetekben Június 16-án, 17-én és 18-án Belgrádban tartják meg az ön­igazgatók harmadik kongresszusát, amelyen társadalmi önigazga­tási életünk eddigi tapasztalatait összegezik az ország minden ré­széről delegált küldöttek. Ahhoz azonban, hogy a munka ered­ményes legyen a társultmunka-szervezetekben, a kongresszusi elő­készületek keretében széles körű vitát indítanak, amely kiterjed a küldöttrendszer és a társult munka valamennyi témakörére. Szabadkán is megalakult a­­kongresszusi előkészületeket egyez­tető bizottság. A nyilvános vitákat a munkaszervezetekben a munkás­­tanács szervezi meg és bonyolítja le, a fő hangsúlyt pedig a jöve­delem elosztására, a jövedelmi vi­szonyokra, a foglalkoztatottak szo­ciális-gazdasági helyzetére, a sza­bad munkacserével kapcsolatos kérdésekre helyezik. A­­kongresszusi előkészületekkel a közelmúltban a községi szakszer­vezeti tanács és a községi pártbi­zottság is foglalkozott. Mindkét fórumon hangsúlyozták, hogy a vi­tákban a dolgozóknak érinteniük kell a fent említett kérdéseket, de az, hogy egy-egy dolgozói közös­ségben mit hangsúlyoznak ki, mi­vel foglalkoznak részletesebben, аг a munkaszervezet konkrét helyze­tétől, az ott felmerülő konkrét problémáktól függ. Más szóval úgy a szakszervezeti tanács, mint a pártbizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a valós, a min­dennapi, a munkaszervezet életé­ben jelentkező kérdésekkel kell foglalkozni, ez pedig munkaszerve­zetenként eltérő: egyik helyen a személyi jövedelem elosztásának a mércéi, másutt a lakáselosztás, vagy a munkaszervezés a legidő­szerűbb probléma. Mindenképpen foglalkozni kell a szabad munka­csere kérdésével is, annál is in­kább, mert ez a kérdés társadal­munkban mindaddig nem nyert megoldás­t. Fel kell fedni azokat az erőket — állapította meg a pártbizottság —, amelyek tevé­kenységükkel gátolják a társadal­mi akciók megvalósítását, a társult munka törvényének, az alkotmá­nyos rendelkezéseknek és a XI. kongresszus határozatainak a meg­valósítását. Csak ha ily módon szervezzük meg az előkészületeket, várhatjuk el, hogy az önigazgatók harmadik kongresszusán olyan ál­láspontok és határozatok szüles­senek, amelyek eredményesen hoz­zájárulnak az önigazgatásban ész­lelt eddigi fogyatékosságok kikü­szöböléséhez. H. F. AZ IDÉN Mi épül a Sétaerdő Emlékparkban? A közelmúltban már beszámol­tunk arról, hogy a közvetlenül ér­dekelt helyi közösség és a munka­­szervezetek, valamint az illetékes érdekközösségek önigazgatási meg­egyezést kötnek a Sétaerdő Em­lékpark és Sportüdülési Központ építéséről, amely a folyó középtá­vú tervidőszakra vonatkozó teen­dőket irányozza elő és szabályoz­za a kötelezettségeket. A megegyezés, valamint az em­lékpark és sportüdülési központ rendezési terve alapján az­ idén folytatódnak a megkezdett munká­latok és az érdekeltek hozzáfog­nak újabbakhoz is. A Zorka Vegyi Művek az idén befejezi a labdarúgó- és a gyep­ hoki pálya építését, ezenkívül le­látót épít, s közelében felújítja a meglevő öltözőket. A Sétaerdő Helyi Közösség a Központ I. és a Központ II. helyi közösségekkel együttműködve elő­készíti a terepet a Tito elnök em­lékét őrző 88 fa ültetéséhez. Az említett helyi közösség ezen kívül emlékművet állít a munkásosz­tály forradalmi tevékenységének a május elsejei sétaerdei ünnepsé­geknek. A telekrendezési érdekközösség az idén, a terveknek megfelelően, lebont két házat a leendő emlék­park területén és átköltözteti la­kóit. A testnevelési és az üdültetési érdekközösségek ugyanitt megvá­sárol másik három családi házat és előkészítik a területet az úszó­medence előtti parkolóhely építé­séhez. A parkosító munkaszervezet rendes tevékenysége keretében kü­lön gondot visel az emlékpark parkosításáról és karbantartásá­ról. V. I. SZABADKÁN MA FILM JADRAN: Repülőtér ’80, amerikai. Szereplők: Alain Delon, Sylvia Kristel, George Kennedy, ren­dező: David Lowell Rich (16, 18, 20) LIFKA: Az érettebb nők tisztele­tére, amerikai. Szereplők: Tom Berenger, Karen Black, Susan Strasberg, rendező: George Cas­­sander (16, 18, 20) ZVEZDA: Híd a Kwai folyón, an­gol. Szereplők: William Holden, Alec Guinnes, Jack Hawkins rendező: David Lean (15.30, 17.30, 20) MUNKÁS: összeesküvés a kőola­jért, görög. Szereplők: Larry Da­niels, Helen Natanel, Al John, rendező: Andre Kalia (15.30 17.30, 19.30, 21) Matiné: Az érettebb nők tisztele­tére, amerikai (10) A HÉT FILMJEIRŐL MŰFAJI SOKRÉTŰLÉG NAGY ZENEBÓNÁVAL harangozták be az amerikaiak a REPÜLŐTÉR '80 című katasztrófafilmet. Közismert a filmszakma és a kritikusi gárda fin­­torgó megvetése egyes műfajok iránt. Pedig David Lowell Rich rendező azt állítja, hogy jó katasztrófafilmet nehe­zebb rendezni, mint királydrámát a Shakespeare-ciklusból. A dolgon aztán az segített, hogy a két főszerepet Alain Delonra és Sylvia Kristeire bíz­ta. Az európai pornókirálynő ezúttal nem vetkőzik, mert ennek a történet­nek egészen más célja van. A stáb is­mét frászban tartja a nézőt, aki szere­ti, ha hétről-hétre megkapja a maga dózisát, azt a filmet, amely izgalmi állapotba hozhatja idegrendszerét. A film csillaga a csodálatos vonalú Con­corde repülőgépen, s ez a gép a Wa­shington—Párizs—Moszkva légivonalon­­közlekedik”. Miről van szó tulajdon­képpen? A gép egyik utasa szeretné megakadályozni munak társát abban, hogy működésbe hozza azt a rakétát, amely a levegőbe röpíti a legújabb tí­pusú Concorde-t. A repülőgép termé­szetesen elkerüli a legrosszabbat és a Concorde büszkén tovább repül az égen végcélja felé. Szerepelnek még: George Kennedy, Susan Blakely, Ro­bert Wagner és Bibi Anderson. A lát­ványos szuperfilmet a Jadran moziban vetítik. A Zvezda mozi műsorra tűzte a HÍD a KW­AI FOLYÓ című angol—ameri­kai háborús filmet. David Lean sze­replőgárdája: Alec Guinnes, William Holden, Jack Hawkins és még sokan mások. A második világháború esemé­nyeit taglalja a rendező. A szövetséges hadifoglyok japán felügyelet mellett hidat vernek a Kwai folyó felett, de aztán ezt a hidat maga az építészmér­nök röpíti a levegőbe. A film több Oscar-díjat kapott, s nem érdemtele­nül. Napjainkban is átfogó képet ad a világháború véres borzalmairól, embe­rekről, akik alkotnak és ölnek. Érde­mes volt újra megvásárolni a film ve­títési jogát. A szexnek mindig voltak filmtörté­neti szerepváltásai — vallják a fran­ciák, s a „tudorok” azt mondogatják, hogy a világ filmművés­ztében egyre fontosabb helyet foglalnak el a „paj­zán históriák”, hiszen amit szabad volt Balzacnak, azt megteheti például az amerikai George Cassander is, aki AZ ÉRETTEBB NŐK TISZTELETÉRE című játékfilmet rendezte. Erotizmus és morál Szerelem amerikai módra? Az ördög sem tud eligazodni. A sztori központi hőse az a magyar emigráns, akit valamikor egy grófnő kalauzolt el a szerelmi ügyek labirintusában. Ez a Vajda András aztán alapos kiképzést kaphatott, de a továbbiak folyamán csak az érettebb hölgyek bájai nyerik meg a tetszését. Magéba szédíti a csi­nos írónőt, a tüzes muzsikuslányt, akit egyenesen a hangverseny-dobogóról hurcol az ágyba, de megkörnyékezi a frigid újságírónőt is. A nő az nő, mondta valamikor Jean-Luc Godard Az új jelszó: a férfi az férfi. Vajda András szerepében Tom Berenger je­leskedik, partnerei: Karen Black, Su­san Strasberg, Alexandra Stewart és még sokan-sokan mások. A filmet a Lifkában vetítik egy hétig. Két filmet hirdet ezen a héten a Munkás mozi. Három napig marad műsoron az ÖSSZEESKÜVÉS A KŐ­OLAJÉRT című görög krimihistória. A rendőr — kedvesének a segítségével — azon fáradozik, hogy megvárja a híres tudóst, akit egy banda elrabolt. Ez a derék professzor egyébként Gö­rögország legismertebb kőolaj-szakér­­tője. A fekete aranyért ádáz küzdelem folyik a vásznon, de végül — a görö­gök ragaszkodnak a hagyományokhoz —, minden jóra fordul. A hét második felében megnézhetjük A GYŐZTES MINDENT ELNYER című amerikai akciófilmet. Az ismeretlen Steve Carter rendezte a filmet, szere­pelnek: David Carradine és Brenda Vaccaro. Ez a könnyű fajsúlyú pro­dukció kellemes szórakozást nyújt azoknak, akik szeretik a lehetetlen meséket. Hősünk ezúttal benevez egy nagyszabású motorkerékpár-versenyre, s két futam között annak rendje és módja szerint beleszeret a csinos Bren­­dába. Ez minden. Ennek ellenére a film jó és attraktív. B. Z. MAGYAR SZÓ SZABADKA Tehát nemcsak az erdőtelepítést szorgalmazza a környezetvédelmi szakosztály idei terve, hanem a munkában való nagyobb részvé­telt is. Sőt, sugallja, hogy pénz­kérdésben nem múlhat a terv megvalósítása, hiszen a facseme­ték nevelése nemcsak a mezőgaz­dasági szervezetek faiskoláinak a feladata, amelyre eddig — a kör­nyezetvédelmi tanácskozásokon — általában hivatkoztak és azzal ér­veltek, hogy a facsemeték magas ára korlátozza az erdőtelepítést Módot kell találni arra, hogy ele­gendő mennyiségű facsemete áll­jon a telepítők rendelkezésére vagyis a telepítéshez szükséges alanyt olyan önkéntes alapon biztosítsák, mint ahogyan az ifjú erdőtelepítők szervezete végzi a telepítés feladatát. A szakosztály másik figyelemre méltó idei vállalkozása a zajártal­mak elleni szervezettebb küzdelem beindítása. A zajártalmakra vo­natkozó szaktanulmányok puszta elemzéséből is az a meghökkentő következtetés adódik, hogy a sza­badkai községben is a különféle forrásokból származó zaj szintje már régen meghaladta a megtűr­hető szintet. Ez a minősítés nem­csak a háztartások zömére, a for­galmas útvonalakra és a munka­helyekre vonatkozik, hanem szá­mos vendéglátóipari objektumra is, amelyekben a zene fülsértően hangos. Meghökkentő, hogy a dol­gozók és a polgárok többsége any­­nyira megszokta a zajártalmakat hogy úgy véli, ez az állapot a nor­mális. Pedig a hallószervi bántal­­­makkal párhuzamban egyre nyil­vánvalóbb az idegrendszer túlter­helése is, amelyre nemcsak a zaj­ártalmakra vonatkozó szaktanul­mány, hanem a szakorvos lelete is egyre gyakrabban bizonyít. Ezek- Egyre szeleset a város Nem kifizetődő a takarítás?­­ Drágább a komputer, mint a pánzfelszedő Szabadka utcáit elborította a szemét. Több a hulladék, mint tegnap, mint egy évvel ezelőtt és több, mint tíz évvel ezelőtt. Nem csak azért, mert azóta növekedett a mindennemű szennye­ződés, hanem azért is, mert a köztisztasági munkaszervezet ma­napság jóval kevesebbet tesz a köztisztaságért, mint valamikor. Emlékezzünk csak vissza azokra az időkre, amikor két öreg lo­csolóautó járta esténként a város utcáit, és amikor a köztisztasá­gi munkaszervezet dolgozói fecskendővel mosták az utcákat, ami­kor szervezett volt a hóeltakarítás s utcaseprők nélkül el sem le­hetett képzelni a várost. De nem hibáztathatjuk csupán a köz­­tisztasági munkaszervezetet. Az éremnek ezúttal is két oldala van. A munkaszervezetben azt mond­­­­já­k, hogy minden tőlük telhetőt megtettek azért, hogy gazdaságo-­­sak legyenek, jobban mondva, ne legyen veszteségük. Most nincs sem veszteség, sem nyereség, de tisztaság sincs. A gazdaságosság ér­dekében tett erőfeszítés ugyanis a köztisztaság rovására történik. Az első pillantásra furcsának tűnik a megállapítás, pedig a dolog rop­pant egyszerű: minthogy a községi költségvetésből és a szolgáltatási díjszabásból eredő bevétel nem elegendő a költségek és a szemé­lyi jövedelem fedezésére, a mun­kaszervezet kénytelen csökkenteni a kiadásokat. Ez pedig a gyakor­latban úgy történik, hogy kisebb gépparkkal, kevesebb munkással és üzemanyaggal kevesebb munkát végeznek, így beleilleszkednek a keretbe, de... — Sikerült kihúznunk az évet, a gazdaságosság határán gazdál­kodtunk — mondják a munka­­szervezetben. — Sajnos, mindez a személyi jövedelem, a felhalmo­zás és a köztisztaság rovására tör­tént. A dolgozók átlagos keresete nem haladta meg az 5700 dinárt, a munkaszervezet ügyviteli alap­jába fele annyi került, mint ta­valyelőtt. Az ügyviteli alapba pél­dául mindössze 850 000 dinár ju­tott, akkor, amikor egy tartályos gépkocsi a felszereléssel együtt kétszer ennyibe kerül. A felhalmo­zás a tervezettnek mindössze 65 százaléka. — Alacsonyak a szolgáltatási árak. Nálunk például a szemétki­hordás fele annyiba kerül, mint Újvidéken, pedig azonos felszere­léssel dolgozunk — mondják a munkaszervezetben. Veszteséges a parkoló­helyek tartása, a közfür­dő, szolgáltatásainkat pedig nem vagyunk képesek megfizettetni, nem tudjuk behajtani a lakossá­gon. Az utóbbival kapcsolatban még csak annyit, hogy a szemétkihor­dás díjszabásának a megfizetteté­sével csak azóta van baj, amióta nem a Cistoca emberei gyűjtik be a pénzt, hanem a polgárok a lak­bérrel együtt, az előre kinyomta­tott számlákon fizetik be. A kor­szerűsített adatfeldolgozás és az ily módon történő pénzbeszerzés nem sok hasznot hozott a köztisztasági munkaszervezetnek. Egyesek sze­rint az a pénz, amit a gépi adat­­feldolgozásra költenek, elegendő lenne csaknem tíz pénzbeszedő személyi jövedelmére, s egy hónap alatt kényelmesen elvégezhetnék a munkájukat, megfizettetnék a munkaszervezet szolgáltatását. Az­előtt, amikor így hajtották be a pénzt, a megfizettetés százalék­­aránya 95—98 volt. A Cistocában szerzett adatok szerint a befizető­könyvecskék útján a tartozásnak mindössze a 60—65 százalékát si­került megfizettetni. K­­g- A közellátás javításáért A körzeti gazdasági kamara illetékes bizottságának ülése­ n Egyes közszükségleti cikkek még mindig hiányoznak az üzletekből,­­ s az idei évre maghatározott szük­ségletek biztosítása sem tűnik zökkenőmentesne­k. A szabadkai körzeti gazdaságii kamarához tar­­tozó községek kereskedelmi mun­­­­kaszervezetei ugyanis egyes áruk­ból még úgyszólván egy kilóra­­ sem kötöttek szerződést. A legsú­­­­lyosabb a helyzet a szénellátás­­ terén. Eddig például egyetlen észak-bácskai munkaszervezet sem kötött szerződést a bányákkal a­­ szénleszállításra, holott ebban a körzetben az idén mintegy 359 300 tonna különféle szénre lenne szük­ség! A kamara illetékes bizottságának tegnapi ülésén elhangzott a többi között az is, hogy a kávé-, a mosó­por-, a déligyümölcs-, valamint a cementellátás akadozik, habár szinte minden községben kisebb mennyiségben kaphatók ezek az árucikkek. Lényegesen jobb a hely­zet a cu­kor-, az étolaj-, továbbá a tej- és a húsellátás terén, s vár­hatólag az idén nem lesz különö­sebb fennakadás a fenti élelmisze­rekkel való ellátásban. Az összejövetelen hangsúlyoz­ták, hogy szervezettebben kell fel­lépni a közellátás javítása érde­kében, de egyúttal figyelmeztettek arra is, hogy a szerződésekben rög­zített­­kötelezettségeknek mindkét fél (a beszerző és a forgalmazó munkaszervezet) maradéktalanul­­ tegyen eleget. K. Cs3k8ien3'cm3 kel! a zajszimtei Erdőtelepítés a környezetvédelemre vonatkozó terv szerint Milyen területek alkalmasak az erdőtelepítésre és honnan előteremteni annyi pénzt, amennyi elegendő lenne a facsemeték, beszerzésére? A területek rendelkezésünkre állnak és a szüksé­­ges pénz sem a legnagyobb akadálya annak, hogy megvalósul­­­jon a Szocialista Szövetség környezetvédelmi szakosztályának terve, amely szerint nemcsak a korábbi erdők helyén, a homo­koson kellene telepíteni, hanem a helyi közösségek területén, az utak mellett, valamint a szántóföldeken, ahol szélvédő övezetet képeznének a fasorok. ből kifolyólag iktatta be idei ter­vébe a szakosztály az említett ár­talmak elleni küzdelmet is, azzal, hogy az akcióban részt vesz a közlekedési titkárság, az autó­motoros szövetség, a Vajdasági Építészeti Intézet, a lakásgazdál­kodási érdekközösség és más szer­vek. .. MI ÚJSÁG A NÉPSZÍNHÁZBAN? Vasárnap két bemutató A színház kisterme ismét fogadja a közönséget . Századik előadásához közeledi­k a „zenés idill” ISMÉT MOZGALMAS HÉT vár a szabadkai Népszínház dolgozóira. A vendégszereplések mellett a házban is játszani kell, s vasárnap tulajdon­képpen két bemutató-előadást láthat a közönség. MA a magyar társulat színre hozza Szép Ernő: PATIKA című színpadi játékát, a függöny 19.30-kor gördül fel. Szerdán a szabadkai színpadon a szerb­­horvát társulat játszik, 19.30-kor be­mutatásra kerül William Shakespeare: BURA című mesejátéka. Aznap a ma­gyar együttes Kanizsán vendégszere­pei, 26. alkalommal játsszák a színé­szek Drító—Jusié: DUNDO MAROJE című musicaljét. Csütörtökön Szabad­kán mutatkozik be a magyar társulat. Ismét láthatja a közönség Balzac— Káló—Mészöly—Wolf: PAJZÁN HISTO­­RIAE című zenés vígjátékát. A harma­dik csöngetés 19.30-kor ad jelt az elő­adás megkezdéséhez. Pénteken úgy­­szintén 19.30-kor kezdődik az elő­adás, ezúttal is a PAJZAN HISTORI­­AK szereplőgárdájának tapsolhat a kö­zönség. A szerbhorvát társulat Bajmo­­kot mutatja be Djuro Franciskovic: DIVOJKE SA SORA című vb­játékát. Szombaton a szabadkai színpadon te­kinthető meg a DIVOJKE SA SORA, az előadás ezen a napon kivételesen 18 órakor kezdődik. A magyar társulat egyik csoportja Telecskán viszi színre a PAJZÁN HISTÓRIAKat. Szombaton este 19 órai kezdettel a társulat egy másik csoportja a színház KISTER­MÉBEN — nyilvános főpróba kereté­ben — bemutatja Tennessee Williams: MACSKA A FORRÓ BÁDOGTETŐN című szín­játékát, VAJDA Tibor ren­dezésében. Vasárnap este — ugyancsak a kisteremben 19.30-kor lesz a WIL­­LIAMS-MŰ BEMUTATÓJA Szabadkán. Vasárnap lesz egy vendégszereplés is. Temerinben kerül bemutatásra a PAJ­ZÁN HISTÓRIÁK. Megemlítjük még, hogy a meghívott vendégek tiszteleté­re — vasárnap délelőtt 10 órakor — bemutatásra kerül Georg Kreisler: LO­LA BLAU című monomusicalje. A hi­vatalos bemutató a hónap második felében esedékes. Ezen a héten a Nép­színház tehát összesen tizenkét alka­lommal mutatkozik be a közönségnek. A A VASÁRNAPI bemutató-előadás után azonnal megkezdődnek a próbák Miroslav Krleža SZENTISTVÁNNAPI VASÁR (Knarjevo) című színpadi mű­véből. Az érdekes projektumot SZABÓ István rendezi, aki a közelmúltban úgyszintén Krleta-rendezéssel vonta magára a közönség si­gyelmét. (Az 1977—78-as színházi évadban a magyar társulat bemutatta a nagy horvát író ÚT A PARADICSOMBA című drámá­ját.) A MEGEMLÍTETTÜK, hogy a ma­­gyar társulat vasárnap bemutatta Ten­nessee Williams: MACSKA A FORRÓ BÁDOGTETŐN című színjátékát. Az előadás színhelye a színház kamarater­me, tehát a KISTEREM ahol egykoron a társulat rendszeresen játszott. Ott ke­rültek bemutatásra a népszerű kabaré­műsorok. Egészen 1971-ig ,,üzemelt” ez a színpad, amely — a jelek szerint — ismét életjogot nyer. A kis­ érem adap­­tálása természetesen még folyik, de a közeljövőben a színház első emeletén a társulat minden bizonnyal állandó otthonra talál. A ARRÓL IS BESZÁMOL­­HATUNK, hogy az emúlt esztendőben a legna­­gyobb közönségsikere a NEM ÉLHE­TEK MUZSIKASZÓ NÉL­KÜL című ze­nés­­dilinek volt, 59 alkalommal ját­szották, 16-szor a házban és 43-szor vidéken. Ez az előadás egyébként a századikhoz közeledik. A számok kö­zött him­ffészve azt is felfedeztük, hoz­­az 1990-as évadban Pintér Lajos: PO­GÁNY TIVORNYA című színjátéké pontosan ?-5 vidéki előadást ért meg Az l­RDMn 36-«zor­k»-flot bemutatásra házon kívül. Szabadkán legtöbbször a KAKUKKFÉSZEK és a VIHAR volt műsoron. 9

Next